Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-23 / 279. szám

I L VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 279. szám 1988. november 23., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Magyar-jugoszláv vasutasok tanácskozása Kedden, délelőtt 9 órakor Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának elnökletével összeült az MSZMP Központi Bizottsága. A testület — a Politikai Bizottság javaslata alapján — határozott az ülés napirendjéről: O

Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás. ©

Javaslat a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerérc, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörérc. Előadó: Grósz Károly. ©

Javaslat az országos és a helyi népszavazásról szóló törvény elveire. Előadó: Fejti György. A Központi Bizottság megvitatta a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosítására, a KB 1989. évi munkatervére, valamint a személyi kérdésekre vonatkozó előterjesztéseket. is. A Központi Bizottság tegnap befejezte ülését. » Á párt születése Grósz Károly az ülésen méltatta, a kommunisták 70 évvel ezelőtt, 1918. november 24-én megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának jelentőségét, felidézve a hét évtizede történt események néhány, a ma szempontjából is fontos jellemzőjét, mozzanatát. Emlékeztetett arra. hogy a párt tudatosan, osztályszempontból indult ki, de a megoldásra érett problémákat, azonnal és éppen ezert. emberi horizontra tudta emelni. Az adott időszak legkorszerűbb válaszát fogalmazta meg a nemzet sorskérdéseire. Vallotta, hogy ezeket kizárólag a társadalmi viszonyok radikális, proletárforradalmi átalakításával lehet és kell megoldani. A párt a századelő magyar társadalmának bonyolult, ellentmondásos viszonyaiból emelkedett ki. Olyan feltételek és körülmények között született, amikor a magyar társadalom sokszor elakadt, sokszor elakasztott, számos torzulást hordozó, felemás fejlődése ismét tragikus törést szenvedett. Milliókban uralkodott el a kiúttalansug, u reménytelenség érzete. Az első világháború terhei, az elszenvedett vereség, a veszteségek, a következmények súlyos teher volt a magyar nemzet vállán, s már felsejlett a szomorú távlat, a függetlenségét alighogy viszszanyert ország területi széthullásának reális veszélye. Ebben a helyzetben a polgári demokratikus őszirózsás forradalom legnemesebb szándékával együtt sem tudott már érvényes kiutat mutatni. A választ más irányban kellett keresni. Baloldali alternatíva vált szükségessé, olyan szervezett es tudatos politikai erő iránt mutatkozott erőteljes igény, feszítő szükséglet, amely az elre áll, amely vezetni tud, és vezetni mer. Erre vállalkozott a magyar kommunisták pártja. A főtitkár a kommunista párt programját elemezve kiemelte: éles határvonalat húzott az általa világtörténelmileg meghaladottnak tekintett, és már aktuálisan meghaladhatónak látott polgári rend, valamint a történelem által napirendre tűzött szocialista perspektíva között. A szocializmusban jelölte meg az egyetlen lehetséges utat, amelyen az akkori magyar társadalom előre juthatott. Politikai befolyása, tömegtámogatása rohamosan nőtt. A párt programja összhangot mutatott nem csak a magyar társadalom alapkérdéseinek helyzetével, hanem a keletről indult, világtörténelmi nagyságrendű változásokkal is. Elméletileg következetes és megalapozott, szemléletét tekintve lenini ihletésű volt. Befogadását meggyőző ereje és az is elősegítette, hogy a szociáldemokrácia által osztállyá szervezett munkásság soraiban már régtől ismert volt, eleven erőként élt a marxizmus, a szocializmus eszméje. A program újat hozott azért is, mert a szocializmust nem a távlatokba utalta, a hozzá való eljutást pedig nem spontán módon kibontakozó evolúciónak tekintette, hanem időszerű, és tudatosan vezetett forradalmi folyamatnak. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártjának felfogásában a szocializmus eszméje és távlata előremutatóan ötvózte a magyar századelő Ady Endre neve által is fémjelzett nagy szellemi átalakulását, a polgári radikalizmus eszméit az eleven munkásmozgalom tömegerejével és lendületével. A pártot sokfelől érkezett, különböző eszmei forrásokon nevelkedett, de egy irányba nézö, áldozatkész forradalmárok hívták életre Kun Béla vezetésével. Az útkereső értelmiség legjobbjai, felelősen gondolkodó, régen változásokra készülő körei azonosultak a munkássúg legkvalifikáltabb magja által megszervezett, irányított mozgalom eszméivel, törekvéseivel. Ezek a tervek és távlatok a gyakorlatban is feltételezték, követelményként állították minden progresszív erő összefogását, tömörülését. Ez volt az egyedül képes és alkalmas erő annak a küzdelemnek a következetes vezetésére, amelynek során a szociális felszabadításért folytatott harc egyben utat nyithatott a nemzeti felemelkedés előtt is. A szocializmust a párt erős és eleven mozgalomra kívánta építeni. Elutasította az öncélú „forradalomcsinálás" mindenféle teóriáját és gyakorlatát. A tömegekhez fűződő kapcsolat erősítésére törekedett. Ennek, szolgálatába állította lapját, a Vörös Újságot is. A párt programadó képessége, építő aktivitása, cselekvő lendülete, bátor kiállása és tántoríthatatlan célra törése követésre ösztönzött, mert hitet, reális reményt, önbizalmat adott az embereknek — szögezte le a főtitkár. A pártot a tömegek szemében ezek a tulajdonságok avatták a leg. jobb értelemben vett „élcsapattá". A Kommunisták Magyarországi Pártjának csupán röpke időt, alig fél esztendőt adott a történelem önmágu és a tömegek megszervezésére, felkészítésére — emlékeztetett Grósz Károly. Hatalmas feladatok sorát oldotta meg eredményesen. — 1919 márciusában -új út. új fejezet kezdődött népünk életében. A magyarországi Tanúcsköztúrsasúg. a/, első munkásfiatalom győzelmével a szocializmus lehetősége — még ha csak rövid időre is — kilépett hazánkban a teória kereteiből. Negyedszázados elnyomás után válhatott ismét sorsunkat meghatározó, folytonos megújulást igénylő társadalmi gyakorlattá. — A szocializmus örökségének, a mozgalom hetven év alatt felhalmozott értékeinek értő hasznosítása és gazdagítása közös feladatunk. Csak ezek megoldásával lehetünk méltó folytatói annak az ügynek, amelyet hazánkban legelőször a Kommunisták Magyarországi Pártja képviselt, és amelyek — a lényegét tekintve történelmi perspektívába helyezve — ma is érvényes programnak tekintünk — szögezte le végül a párt főtitkára. Tájékoztató a nemzetközi kérdésekről Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára tartotta meg tájékoztatóját. Az időszerű nemzetközi kérdésekről a KB tagjai előzetesen írásos anyagot kaptak kézhez, amely foglalkozik a Szovjetunióban végbemenő folyamatokkal, u lengyelországi fejleményekkel, a Vursoi Szerződés kül lűgyminiszteri bizottságának budapesti ulesével, a kormány, illetve az MSZMP nemzetközi tevékenységének néhány eseményével. A szovjet fejlődést meghatározó fő folyamatok élénken foglalkoztatják a párt tagságát és a közvéleményt — állapítja meg a tájékoztató Az SZKP XIX. konferenciája a politikai reform meghirdetésével új ösztönzést kívánt adni a megkezdett folyamatoknak; azok azonban csak hosszabb távon befolyásolhatják a szovjet társadalom közérzetet. Ezért az SZKP Központi Bizottságának szeptem ber végi, majd a Legfelsőbb Tanács október elején megtartott ülésén a politikai reformok első intézkedéseinek meggyorsítását, a reformvonal feltételeinek erősítését határozták el. Ennek jegyében figyelemre méltó átcsoportosításokat hajtottak végre a párt- és az állami vezetésen belül. Az SZKP vezetése a gazdaság néhány kulcsterületén is nagy horderejű kezdeményezéseket tett, amelyek javíthatják az átalakítás lehetőségeit. Kiemelt feladatként kezelik az életszínvonal emelését, az ellátás javítását. A gazdasági reformnak az ellátás javításával is összefüggő legfontosabb területe a mezőgazdaság gyökeres átalakítása. Az SZKP hozzákezdett a nemzetiségek együttélését hosszú távon szabályozó úi koncepció kidolgozásához A szovjet párt a nemzeti-nemzetiségi problémákat az átfogó társadalmi, gazdasági reform keretében, uz eeves köztársaságok fejlódes e-nek meggyorsításával, a bürokratikus centralizmus meg szüntetésével tartja megoldhatónak. A jelenlegi lengyelországi helyzettel foglalkozva, a LEMP törekvéseit vázolva, a tájékoztató rámutat: az előző évtizedek elhibázott gazdaságpolitikájának következményeit máig sem sikerült felszámolni, az életszínvonal csökkenése alapvetően befolyásolja az általános közhangulatot. A kibontakozást akadályozza a/, is. hogy a társadalom többsége bizalmatlan a párt és a hatalom iránt, s ezt alig enyhíti a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésének jelenlegi helyes politikája. Az elhúzódó válság oka és egyben következménye, hogy 1981 óta nem valósult meg a nemzeti megbékélés, a hutalom és a társadalom kiegyezése. A LEMP jelentős erőfeszítéseket tesz a társadalmi kiegyezés kereteinek kialakítására: a demokrácia formálódó „lengye! modellje'' a többi szocialista ország gyakorlatában eddig ismeretlen vagy szokatlan előremutató megoldásokat is tartalmaz. A lengyel politikai rendszer reformjának változatlanul fontos kérdése az ellenzék legalizálásának problémája. Az új Rakó wski-kormány a helyzet őszinte feltárására törekedve. kész következetesen végrehajtani a gazdasági szerkezetváltást, vúllalvu az ezzel járó konfliktusokat. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának október 28—29-ei budapesti ülésevei kapcsolatban a tájékoztató leszögezi: a tanácskozáson felszólalók megerősítették a bécsi utótalálkozó sikeres befejezése iránti elkötelezettségüket. A külügyminiszterek részéről megfogalmazódott az igény a szövetségi rendszerünk együttműködésének hatékonyabbá tételére. Egyetértésre talált az a szovjet kezde. ményezés, amely szorgalmazza egy. a jövő év elejeit tartandó kötetlen miniszteri találkozó létrehozását. (Folytatás a 2 oldalon) Magyar—jugoszláv vasúti tanácskozás kezdődött teg.nap, kedden délelőtt Szegeden. a MÁV Oktatási Főnökség epületében. A két szomszédos ország vasúti állandó munkacsoportjának ülésén a MAV-vezérigazgatósúg, a pécsi és szegedi, valamint az újvidéki, a zágrábi és ljubljanai igazgatóságok képviselői vesznek részt, Maráz Béla f+ osztályvezető és Milcnkó Rodic, a jugoszláv vasutak egyesülete forgalmi igazgatója vezetésevei. A november 25-ig tartó tanácskozáson értékelik az elmúlt ülésen hozott határozatok végrehajtását, és egyeztetik a további feladatokat. Magyarország es Jugoszlávia viszonylatában jelentős a vasúti forgalom, s főleg az észak-dél irányú tranzi t forgalom nö vek edett. A két vasút'képviselői szeretnék, ha ez. a kedvező folyamat tovább folytatódna, éppen ezert keresik a hoszszubb távú együttműködés lehetőségeit. Az. ülésen megvitatják a két vasutat érintő fejlesztési kérdéseket is. Személyszállításban ki. emelt feladatnak tekintik a vonatok pontos közlekedését, és a szolgáltatások színvonalának további emelését. Szó lesz a Szeged és Szabadka közötti vasúti személyforgalomról is. Mint ismeretes, a klót város között kiserletként szeptember 25-ig vezették be a személyforgalmat, amit az utazási igények növekedésére való tekintettel december 21-ig meghosszabbítottuk. A két vasút közötti eredményes együttműködés lehetővé tette, hogy a jövő évi menetrendváltozásig továbbra is vonattal utazhassunk Szabadkára. Á Klauzál tér „vendégkönyvéből" Volt. aki csak a nevét irta be a vendégkönyvbe, igy véleményét meg' csak kikövetkeztetni som lehet. De a többség legalább néhány mondatban megindokolta, neki miért tetszett a kiállított öt terv közül valamelyik. Tanulságos olvasmánnyá lett igy az a hatvan lapból ' álló vendégkönyv, melyet a Klauzál tér rendezésére kiirt tervpályázat „bemutatkozó" tárlatán írtak tele a látogatók. Maguk a szervezők is meglepődve tapasztalták: 262-en adták közre igy — rövidebben, hosszabban megfogalmazott — voksukat es véleményüket. Talán érdekelheti azokat, akik maguk is látogatók voltak: 165-en Tarnui István es Fekete Zoltán tervére szavaztak, 39-en Tóth Iván elképzelésére. 23-an Koczor György, 18-un Boldog Mária, ltí-an pedig Hernyák ímre térrendezési koncepciójára voksoltak. Egy szavazat hibádzik, mondhatja, aki összeadta a szavazatokat. Nos kérem, egyvalaki volt, aki az öt tervből nem talált egyet sem megfelelőnek, talán szakmai kifogások miatt. Egészen más okból, voltak olyanok is, akik maganak az átépítésnek a jogosságát kifógásolták. ..Legyen hús az üzletben. Pénz a zsebben. Ne a térrel törődjetek!" Vagy kissé választékosabban: ...Szép az elgondolás. de idoszerű-e" Szeged külterületein (városszéle, telepek) elszennyeződik a föld, nincsenek utak, csatornák! Sok energiát elvesz az emberektől az önerős Szavaztak a szegediek közművesítés, elég teher az építkezés is! Milyen pénzből tervezik? Ezt is a köznép rovására az elemi szükségletekből elvonva?" Lakonikus tömörséggel: „A teret később kivitelezni!" Abban azonban majdnem mindenki egyetért — ahogy egy egyetemi hallgató irta: — „jó, hogy valamilyen formában a teret használók is beleszólhatnak Szeged egyik legforgalmasabb helyének kialakításúba." Abban a reményben is összecsendülnek a vélemények, hogy „ez •nemcsak terv marad. hanem jut rá pénz is!" Hogy miből, azt a Radnóti IV. C osztályosai így gondolják: „a pénz nem lehet gond, mert Szeged 'Lakossága véleményünk szerint áldoz egy ilyen nemes cél érdekében." A vendégkönyvet ilapozgatónak is feltűnhet, de a kiállításon többször járva is azt tapasztalta e sorok írója: igen sok volt a diák. Leendő szakmabeliek a Vedresből, érettségi előtt állók a gimnáziumokból, s meg általános iskolások is — vajon honnan az érdeklődésük? A legkézenfekvőbb válasz a legmegnyugtatóbb: hogy tanáraik ösztönzésére jártak' a kiállításon. Ha erre gondolok, felejtem azokat a beírásokat, melyeket itt nem is idézhettem volna — a stílusuk miatt. Szerencsére az „olyan" volt a kevesebb. P. K. Több és jobb tégla A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai az idén november közepéig 92 millióval több téglát és másfélmillióval több tetöcserépet készítettek,• mint a múlt év azonos időszakúban. Kedvező az is, hogy már 301 millió fokozott hőszigetelésu téglát készítettek, egymillióval többet, mint amennyit egész evre terveztek. A kislak ás ép i t ök a n y age 11 á tásá t javították azzal is. hogy félmillió négyzetméterrel tobb v á I asz I a 11 eg I a t gyártottak, mint a múlt ev azonus ido. szakában