Délmagyarország, 1988. november (78. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-02 / 262. szám

1988. november 2., szerda 3 Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának beszámolója és feladatterve a megyei pártértekezletre (Tervezet) Az 1985-ös megyei pártértekezlet hely. zetünk értékelése alapján olyan munkaprogramot fogadott el, amelyben a kitűzött célok és a megvalósítás feltételeinek összhangja biztosíthatónak látszott. A XIII. kongresszus helyzetértékelése és feladatmeghatározása optimista volt. 1986-ra világossá vált, hogy a kongreszszus által kitűzött célok egy része nem megalapozott, továbbá a megyei határozatok megvalósításának feltételeiben — jórészt országos okok miatt — kedvezőtlen változások következtek be. Saját belső problémáink halmozódtak: nerr. indult el minőségi változás a gazdaság szerkezetében, a költségvetési elvonások következtében jelentős működési zavarok jelentkeztek a tudományos, az oktatási és egészségügyi intézményekben. Társadalompolitikánk deklarált elveit nem tudtuk érvényesíteni. A közvéleményben fejlődésünk ellentmondásai elégedetlenséget, romló hangulatot váltottak ki. Felerősödött a vezetőellenesség', csökkent a párt iránti bizalom. Ehhez a közéleti tisztaságot sértő jelenségek is hozzzájárultak. Az 1987. évi párt- és kormányprogramot követő, bizakodó hangulatot a gyakorlati intézkedések kedvezőtlen irányba befolyásolták. A gazdasági reformfolyamatok következetes végigvitelét akadályozta a politikai intézményrendszer reformjának halogatása. A gazdaság visszaesését, az életszínvonal jelentős csökkenését mind a párttagság, mind a párton kívüli tömegek a politika kudarcaként élték át, minek következtében felerősödött az országos pártértekezlet összehívásának igénye. A májusi országos pártértekezlet elindította a jelzett ellentmondás feloldását, a reformfolyamatokat a társadalmi élet minden területére kiterjesztette, és elhatározta a bürokratikusán központosított társadalmigazdasági irányítás megszüntetését. A meghirdetett politikai fordulatot, az or. szagos politikai vezetés megújulását a megye közvéleménye egyetértéssel, támogatóan fogadta. A felfokozott, várakozással teli politikai hangulatban az emberek várták a gyors, személyes helyzetüket pozitívan befolyásoló, országos és helyi intézkedéseket. A későbbiek során a politikai hangulat ismét negatív irányba fordult Ebben meghatározó volt a gazdasági helyzet, az életszínvonal további romlása, a közgazdasági szabályozás hiányosságai, ezen belül különösen az adórendszer teljesítmény-visszafogó hatása. A megyei pártbizottság 1988. június 27én feladattervét pártvitára bocsátotta, és úgy döntött, hogy az országos értekezlet állásfoglalásának helyi megvalósítását saját hatáskörében megújuló testület irányítsa a XIV. kongresszusig. A feladatterv, a párttagság véleményével kiegészítve, beépült a pártbizottság beszámolójába. A pártbizottság júniusi döntését követően, a nyári hónapokban — hullámzó intenzitással — vita bontakozott ki a megyei pártértekezlet összehívásáról. A Szeged városi pártbizottság a városi értekezhet összehívása mellett döntött, majd így foglalt állást a makói pártbizottság is. Mindkét testület ülésén többen igényelték a megyei pártértekezlet összehívását. A heti és havi információkban rendszeresen hangot kapott a megyei pártértekezlet összehívásának igénye, és ezt fejezte ki a megye 25 pártbizottságának titkára által aláírt levél is. A megyei párttestület szeptember 2-i ülésén, átérezve politikai felelősségét a kialakult helyzetért, levonva a tanulságokat, a megyei pártértekezlet összehívását határozta el. A megyében elsőként, október 8án, a megyeszékhely. Szeged kommunistáinak értekezletére került sor. Párttagságunk mintegy felének képviseletében megtartott tanácskozás fontos hozzájárulás volt a megyei pártértekezlet előkészítéséhez. A megyei pártértekezlet akkor tölti be szerepét, ha tevékenysége a tartalmi munkára, a megoldásra váró feladatok számbavételére és a megújuláshoz szükséges személyi feltételek megteremtésére irányul. I. A beszámolóban elsősorban a megye pártéletével foglalkozunk, mindenekelőtt a párt helyével, szerepével a politikai intézményrendszerben, a dinamikus társadalmi változásokban. A pártélet megújulásának ideológiai összefüggéseit — a megyei helyzet vázlatos megfogalmazása alapján — a feladatok megjelölésében tartjuk fontosnak. Utalunk a párt politikájának érvényesülésére a gazdaság, a tudomány, a kultúra és az egészségügy területén. A megyei pártbizottság ennek megfelelően nem kíván átfogó képet adni az 1985-ös pártértekezlet állásfoglalásának megvalósulásáról, hanem a ma legfontosabbnak tartott kérdések kiemelésével a megoldások „minimális" programját fogalmazza meg. A párt vezető szerepének érvényesítése a pártmunka átfogó, radikális megújításával lehetséges. Alapvető feladatunk a gazdaság és a politikai intézményrendszer reformjával egyidejűleg a párt belső életének és működési elveinek megújítása. Erre átfogó programot a párt XIV. kongresszusa fogalmazhat meg, azonban addig is szükséges számos konkrét kezdeményezés kimunkálása és gyakorlati kipróbálása. A mai kor követelményeinek megfelelően újra kell értelmezni a párt vezető szerepének tartal. mát, feltételeit és módszereit. Az MSZMP-nek fel kell készülnie a hatalom gyakorlásának tényleges megosztására. A gyors ütemben alakuló egyesületek, autonóm csoportok, szellemi és politikai mozgalmak új kihívás elé állítják a pártot. Az alkotmányosság és a törvényesség keretein belül kialakuló új helyzetben a párt nem töltheti be vezető szerepét csupán hatalmi eszközökkel. Az alternatív állampolgári szerveződésekhez, az autonóm mozgalmakhoz, az egyesületekhez való viszo nyát a testületeknek mindig konkrétan, azok tevékenysége alapján a helyi körülmények ismeretében kell meghatároznia — állásoontiát indokolt esetben felülvizsgálva. A párt vezető szerepének lényege a tagság aktív politizálása. Csak így lesz képes a párt társadalomszervező és vezető erőként fellépni a gyors ütemben differenciálódó érdek- és véleménytagolt társadalmunkban. Politikai gyakorlatunkban ennek az új gondolkodási módnak és új munkastílusnak kell kialakulnia, ami nyitott, toleráns viták eredményeként formálódhat. A párt csak így válhat akcióképes és cselekvő erővé, csak így tudja a pártegység fellazulását megaka. dályozni. Sokszínűvé váló társadalmunkban egy új típusú közmegegyezés szükséges, amelynek alapja a gazdasági és politikai reform. Ehhez a pártnak politikai partneri, szövetségesi együttműködő és vitatkozó viszonyt kell kiépíteni a szocializmus platformján álló szervezetekkel, mozgalmakkal, elfogadva, hogy a haladó, progresszív gondolatok nemcsak a párton belülről indulhatnak ki A párt vezető szerepét, a társadalmi közmegegyezés folyamatos megteremtését a tömegszervezetek, a tömegmozgalmak és az önszerveződő csoportok új mozgásterének kialakulásával a politikai pluralizmus viszonyai között kell érvényesíteni, melyet jelenleg az egypártrendszer keretei között kívánunk kiépíteni. Az eddigieknél lényegesen hatékonyabb szervezeti kereteket kelt kialakítani és működtetni, hogy a vezető szerep a tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban, érdekvédelmi szervezetekben, önszervező csoportokban dolgozó párttagok kollektív és egyéni tevékenysége eredményeként — biztosított legyen. Ennek érdekében minden választott szerv és működő fórum keretében meg kell növelni a kommunista csoportok (frakciók) politikai szerepét a párt törekvéseinek érvényesítésében. l/a) A megyei pártbizottság a változo és nehezedő helyzetben — bár növelte aktivitását, erősödött a vitakészsége — nem tudott kellő kezdeményezőkészséggel és hatékonysággal a megújulási folyamatok irányítója lenni. A döntések egy részénél vita nélkül elfogadta a végrehajtó bizottság javaslatait, a munkájáról készült tájékoztatókat. Nem vált gyakorlattá a végrehajtó bizottság beszámoltatása, a tisztségviselők munkájának ellenőrzése, kevésbé érvényesült a demokratikus kontroll. Nem volt közvetlen kapcsolat a párttagsággal, a döntés-előkészítés során szinte kizárólag a központi és terül«ti pártszervekre, illetve szakértőkre támaszkodtunk. Az elemzések, előterjesztések előkészítésében, a politikai munka szervezésében a testület nem volt eléggé kezdeményező, túlzottan az apparátusra támaszkodott. Ez azt a látszatot erősítette, hogy az apparátus irányítja a testületet, holott ez nem felelt meg a tényeknek. A tanulságokat hasznosítani kell a testületi és az apparátusi munka szervezése, irányítása során. A testület és végrehajtó bizottsága számos kérdésben alakított ki állásfoglalást az elmúlt években. 1985-től a megyei pártbizottság 45, a végrehajtó bizottság 212 témakört tárgyalt. és közel 100 állásfoglalást, határozatot hozott. A megyei pártvezetés — a kialakult országos gyakorlatnak megfelelően — aránytalanul sokat foglalkozott a gazdasági egységek, az intézmények helyzetével, problémáinak megoldásával. önkritikusan meg kell állapítani hogy a társadal mi-politikai folyamatokat elemző napirendek száma kevés volt. A politikai megújulást csak a párttagságra alapozva lehet elérni. Ez esetben lesz képes a pártbizottság a pártegység folyamatos megteremtésére, a megingott bizalom helyreállítására. Növelni kell a testületek érték- és érdekfeltáró, konfliktuskezelő képességét, többirányú kezdeményező és koordináló szerepét, politikai vezető és ellenőrző munkájának hatékonyságát. A testület számoltassa be rendszeresen végrehajtó bizottságát, választott és kinevezett vezetőit munkájukról, és minősítse tevékenységüket. A testület tagjai közvetítsék a párttagság véleményét, elismerését, javaslatait, vagy bírálatát a megyei pártszervek munkájáról. A testület tagjai az eddiginél közvetlenebbül vegyenek részt a különböző napirendek előkészítésében, előterjesztésében, nyilvánosságra hozásában, az állásfoglalás melletti meggyőző munkában, az értékelésben. A testületi ülésen rendszeresen vissza kell térni a különböző kérdésekben kisebbségben maradt vélemények sorsára. A politikai önkorrekciós képesség egyik fontos garanciális eleme ugyanis a kisebbség jogának a mai viszonyoknak megfelelő értelmezése, kezelése. A megyei pártsajtóban indokolt nyilvánosságra hozni a különböző pártfórumok kisebbségének álláspontját is. Vizsgáljuk meg a párton belüli platformszabadság érvényesülésének bonyolult kérdéskörét. A testületi ülések, az. alapszervezeti taggyűlések gyakoriságát az előre megtervezett napirendi pontok mellett mindenkor döntően a politikai szükségletek határozzák meg. Az írásbeli előterjesztéseket a legfontosabb kérdésekben célszerű fenntartani, az eddiginél lényegesen nagyobb arányt kell azonban a szóbeli vitáknak biztosítani. A pártbizottság saját feladatkörének meghatározását követően dolgozza ki a meggyei apparátus új szervezeti felépítését, határozza meg létszámát. Ennek során ve. gye figyelembe: a jövőben a pártbizottságnak elsősorban a távlati, a stratégiai kérdésekkel kell foglalkoznia, és tevékenységében meghatározóvá válik az alapszervezeti munka segítése. Célszerű az apparátus belső tagolását ezek alapján is megvizsgálni. További szempont lehet a különböző társadalmi osztályok, rétegek, csoportok szerinti tagolódús. Meg kell szüntetni az állami szerveket mechanikusan lemásoló apparátusi felépítést. A megválasztandó testület mérlegelje a jelenlegi káderállomány alkalmasságát, biztosítva mobilitását. Indokolt esetben gondoskodjon a szakmához való visszatérés korrekt lehetőségéről. Meg kell vizsgálni az apparátus körében a határozott időre történő kinevezés és a pályázati rendszer alkalmazásának lehetőségét. A politikai élet aktivizá. lódása szükségessé teszi a pártintézmények eddigi zártságának feloldását, és a párt különböző intézményeit, hagyományos funkciójuk gyakorlása mellett, alkalmassá kell tenni arra is, hogy nagyobb vagy kisebb közösségeid rendszeres és természetes fórumai ezekben alakuljanak ki és működjenek. A pártbizottság munkájában a politikai műhely jelleg erősítésével, a helyi kérdések elemzésével, a programok, a koncepciók kidolgozásával orientálja a pártszervezeteket. Ennek során az eddigi gyakorlatnál is jobban támaszkodjon a tudományos intézetekre, hasznosítsa az elért társadalomkutatási eredményeket. E munkájában építsen a pártbizottság mellett megalakítandó tanácsadó testület tevékenységére. Javasoljuk, hogy a jövőben a megyei pártértekezlet küldöttei mandátumának folyamatossá tételével, a pártkonferencia váljék természetes munkaformává. A testületek szintjére kell emelni a területi pártbizottságokkal való kapcsolattartást, biztosítva azok önállóságát a helyi politika alakításában, az érdekek feltárásában, a döntések kialakításában és a helyi társadalmi konfliktusok kezelésében, megoldásában. b) A megyei pártélet fejlődése az alapszervezetek tevékenységének megújulásától függ, amelyhez meg kell teremteni a politikai feltételeket. Az országosan kialakult gyakorlat szerint ugyanis működésük döntő, en felülről irányított. Az alapszervezetek munkájában sok volt a formális elem, témaválasztásukban gyakran nem igazodtak a helyi igényekhez és a tagság érdeklődéséhez. Mindezek következményeként, a párttagság aktivitása, kezdeményezőkészsége nem bontakozhatott ki. Az. utóbbi időben — de különösen az országos pártértekezletet követően — a társadalmi változások felgyorsulása következtében nőtt a tagság aktivitása, ós igénye a poli. tika alakítása iránt. Ez növekvő felelősséggel jutott kifejezésre a párton belül lefolytatott vitákban. A megyei pártbizottság és az alapszervezetek kapcsolatát meg kell újítani. A politizáló és az alulról építkező megyei pártéletben az alapszervezeteknek alapvető és meghatározó szerepet kell biztosítani a párt politikájának alakításában és végrehajtásában. A megyei pártbizottság dolgozza ki az alapszervezeti jelzések, kez. deményezések és javaslatok testületi hasznosításának politikai garanciáját. A megye egészének pártéletét érintő, minden lényeges kérdésben váljon a pártmunka szerves részévé az alapszervezeti vita. az alapszervezeti szavazás. Az alapszervezeteket abban kell segíteni, hogy a helyi és az országos kérdések megválaszolásával, programalkotó tevékenységükkel hatékony politikai fórumként működjenek. Ehhez el. sősorban lényeges önállóságra és mozgásterük szélesítésére van szükségük az alupszervezeteknek. Ennek egyik lényeges eleme az önálló tagfelvételi és káderhatásköri jog biztosítása lehet. A központi és megyei határozatok végrehajtásában szakítani kell azzal a gyakorlattal. hogy a különböző irányítási szinteket végig, járva jussunk el az alapszervezetekhez. Anélkül, hogy a munkahelyi alapszervezetek jelentősége csökkenne, megnövekszik a lakóhelyi párt szervezetek szerepe. A lakóhelyi pártalapszervezeteket ezért alkalmassá kell tenni arra, hogy politikai befolyásoló szerepet töltsenek be. Ennek fontos előfeltétele a munkahelyi alapszervezetekben dolgozó kommunisták szervezett jelenléte a lakóhelyi pártmunkában, pártmegbízatás formájában, vagy szervezeti jelenléttel. Javasoljuk, hogy mindenekelőtt a párt és intézményei alaDszervezeteiből kezdeményezzék a párttagok átigazolásukat a lakóhelyi nlapszervezetekbe. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy szervezeti hovatarto. zását a párttag dönthesse el (lakóterületi vagy munkahelyi pártszervezet). c) A párt politikájának kritikáját fejezi ki a pártépítés jelentős visszaesése, különösen az ifjúság körében. Ehhez hozzájárok a tagfelvételeknél a párt társadalmi összetételének statisztikai alakítása. A pártépítő munka javítását a megyei pártmozgalom vonzerejének növelésével érjük el, a tagfelvétel egyedüli mércéje az alkalmasság legyen. A pártépítő munka középpontjába az ifjúság körében végzett nevelőmunkát állítsuk. Indokoltnak tartjuk a párton belül ifjúsági csoport szervezését amely a fiatal párttagokat tömöríti. d) A kádern:unka számos új forma eredményes bevezetésével gazdagodott (a pú. lyázati rendszer, a meghatározott időre szóló kinevezés stb.) Növekvő szerepet kapott a felkészültség, a hozzáértés, az új iránti fogékonyság, a kezdeményezőkészség és a kockázatvállalás. A szocialista építésben elért eredmenyek, a felhalmozódott problémák és hibák nem függetlenek a vezetők tevékenységétől. Megyénkben a közélet tisztaságát sértő ma gatartási formák is ellenérzést váltottak ki a közvéleményben (jogtalan előnyszerzés, etikátlan magatartás, hatalommal való visszaélés stb.). E jelenségek következményeinek elmaradása, illetve a következtetések levonásának elhúzódása hozzájárult a párt tekintélyének gyengüléséhez. A megyei pártbizottság káderpolitikájúban minőségi változás szükséges. Legyen kritikus az alkalmasság megítélése, a kiválasztás módszere, az ellenőrzés, és következetes a bizalom indokolt megvonása. A kádermunka eredményessége döntően a helyi pártszervek tevékenységétől függ. A demokratikus ellenőrzés eszközeit, módszereit ki kell dolgozni. A döntési mechanizmus hatékonyabbá tétele és az alapszervezetek önállósága megköveteli, hogy a káderhatáskört elsősorban ott gyakoroljak, ahol a vezető, vagy annak javasolt személy dolgozik. A párttestületek és az alapszervezetek politikai eszközökkel és az adott területen dolgozó kommunistákon keresztül szerezzenek érvényt káderpolitikai törekvéseiknek. Meg kell teremteni a káderpolitika elvei és gyakorlata közötti összhangot. Csak erkölcsileg feddhetetlen, az adott funkcióra alkalmas és önálló politikai arculatú személyek lehessenek vezetők. Ennek garanciája a nyilvánosság és a kádermunka új kapcsolatának kialakítása. e) A megye párttagságának nagy többsége a párt normái, követelményei szerint él és dolgozik. Ugyanakkor új jelenség, hogy növekszik a párttagsággal járó kötelezettségeiket megszegők száma, terjed az erkölcsi normáinkat sértő magatartás. Ebben a megelőző nevelőmunka elégtelensége is szerepet játszik. A felelősségre vont párttagok száma alacsony és csökkenő tendenciájú. A fegyelmi munka fő feladata a megelőző nevelőmunka legyen. Bővíteni indokolt a fegyelmi bizottságok jog- és hatáskörét. Javasoljuk, hogy újszerű munkájukban elnevezésük is változzon ellenőrző és fegyelmi bizottságra. Következetes legyen a fegyelmi felelősségre vonás a társadalmi, a párt- és az állami normák megsértőivel szem(Folytatás a 4 oldalon)