Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
1988. október 15., szombat 229 Visszakerült családjához az eltűnt kisgyermek Csaknem egy évig tartó, közérdeklődéssel kísért nyomozás végére került pont csütörtökön, a Budapesti Rendőr-főkapitányságon: a Horváth család végre viszszakapta régen eltűnt kislányát, az azóta egyéves „hölggyé" cseperedett Renátát. Mint a nagy port felvert bűnügy korábbi sajtójelentéseiből ismeretes: . az akkor két hónapos csecsemőt tavaly decemberében vitte el egy ismeretlen nő a VII. kerületi Majakovszkij utca 65/A szám alatti Halló önkiszolgáló étterem elől. A nagy erőkkel, széles körű lakossági segítséggel megkezdődött rendőrségi vizsgálat a napokban vezetett eredményre: a BRFK szerdán közzétett szűkszavú közleménye bejelentette, hogy rendőrkézre került Páll Lászlóné 33 éves foglalkozás nélküli, dunakeszi lakos, aki alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. Az ügy részleteiről csütörtökön sajtókonferencián tájékoztatták az újságírókat a BRFK munkatársai. A több szálon futó vizsgálat során végül is az a verzió vezetett sikerre, amely feltételezte, hogy a bűncselekményt egy, gyermek után erősen vágyódó — feltehetően lelkileg sérült — nő követte el. Ebben a körben több ezer asszonyt ellenőriztek. s a hosszadalmas „aprómunka" során így jutottak el Páll Lászlónéhoz. Az őrizetbe vett asszony vallomása nyomán kirajzolódtak a „pszichodráma" körvonalai. A gyermektelen asszony már hosszú ideie eredménvtelenül vágyódott gyerek után, ezért 1983-ban terjevel örökbe fogadták testvére Rózsa nevű kislányát. Időközben azonban megromlott a családi kapcsolat; Pállné elvált férjétől, s a gyereket az apánál helyezték el. Feltehetően a gyerek utáni vágyódás volt az okozója annak, hogy az aszszony az elmúlt év nyarán környezetével, élettársával, s talán még önmagával is elhitette: gyermekáldás elébe néz. Ennek megfelelően viselkedett, öltözködött, s a vélt terhességgel még a Margit kórházban is eltöltött három napot. Karácsony közeledtével kérte volt férjét, hogy az ünnepekre engedje el a kislányt. A férfi megtagadta a kérést, az amúgy is rendezetlen körülmények között élő asszony erre nyakába vette a várost, céltalanul bolyongott az utcákon, pályaudvarokon aludt. Az emlékezetes napon, december 23-án éppen a Halló bár előtt vezetett el az útja, amikor megpillantotta az őrizetlenül hagyott babakocsit, benne a pingvinmintás takaróval bebugyolált gyereket. A hirtelen jött ötlettől vezéreltetve — gyors terepszemle után — megragadta a gyerekkocsit, és sietős léptekkel eltolta. A Lenin körút egy félreeső kapualjában kikapta a csecsemőt a kocsiból, taxit fogott, s apja III. kerületi lakásához vitette magát. „Megszültem a gyermeket, most jövök a Margitból" — állított be édesapjához, akinél csavargásai során gyakran megfordult. A korábbi „terhesség" okán az élettárs, a rokonság elhitte az asszony szavait, aki egyébként hamarosan iratokról is „gondoskodott". A III. kerületi anyakönyvi hivataltól másolatot kért a korábban örökbe fogadott lánya anyakönyvi kivonatáról, majd a papírt — meglehetősen primitív módszerekkel — meghamisította. Az ellopott kislány ettől fogva — az élettárs neve után — mint Szabó Erzsébet kezdett „új életet". A sajtótájékoztatón a BRFK munkatársai elmondEgyházak a családokért Lehetőség a beszédre, szeretet, örülni egymásnak, felelősség — ezek voltak azok a kulcsfogalmak, amelyeket legtöbbször hallhattuk tegnap, csütörtökön a megyei népfront családvédelmi tanácsa soros ülésén. Varga István, a megyei tanács egyházügyi titkára volt előadója a tanács egyetlen napirendi pontjának, amely a Tájékoztató az egyházak családvédelmi tevékenységéről címet viselte. Az egyházügyi titkár rövid visszatekintésében szólt az állam és az egyházak kapcsolatáról. Azt, úgy a hatvanas évekig, a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte, majd néhány év múltán ismerte föl társadalmunk talán éppen sikeres családvédelmi tevékenységük apropóján, hogy számunkra munkájuk felértékelődött, úgyhogy az utóbbi évtizedben a kapcsolatot a kölcsönös bizalom és az egymásra tekintés jellemzi. Mára bebizonyosodott, hogy a kis felekezetek, de a történelmi egyházak munkálkodása szociálpolitikai szempontból kiérdemeli a fontos társadalomépitő jelzőt. Konkrétan szólt az egyes egyházak szokásjogairól, melyek összességükben hitet tesznek a házasság szentsége, mint természetes életforma mellett, melynek lényege az egymásnak való adás, az egymás támogatása, a gyermekáldás, a közös elet férfi és nő között. Társadalmunknak a családhoz való viszonya inkább ellátáscentrikus (lakás, bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügy), sajnos a jelenlegi gazdasági helyzetben csak nehezen tud alkalmazkodni szociálpolitikájával is az igényekhez. Az egyházak a világi szféráknak oly fontos nevelési oldalra fektetnek hangsúlyt, e tekintetben erkölcsi értékadásukra napjainkban rendkívüli a szükség. A téma vitájában szólt Rivár Jánosné, evangélikus lelkész mindazokról a formákról, módszerekről, amelyekkel a családok stabilizálását kívánják segíteni, hasonlóképpen Rostás Sándor, kisteleki plébános. Kiss Ferenc, vezető pszichológus a nevelési tanácsadóban szóvá tette, jogalkotásunkban elsikkadt a humánum, szép erkölcsi céljainkat megélhetési gondjaink — amelyek a leginkább családbomlasztóak — teljesen háttérbe szorítják. Farkasinszky Teréz, az ifjúsági ideggondozó és drogambulancia vezető főorvosa egyenesen család- és gyermekellenesnek titulálta azokat a rendeletekét, törvényeket, amelyek ma meghatározzák életünket. Dudás Józsefné, a társadalombiztosítási tanács elnöke a szociális segélyezésekkel kapcsolatban elmondta, a tanácsokra vonatkozó előírások is rendkívül szigorúak. Fölhív ta a figyelmet a Magyar Közlönyben megjelent rendeletre, miszerint az általános iskolák egytől negyedik osztályáig a tankönyvek árát a szociális segélyre jogosult szülök visszaigényelhetik, a pénzt az iskola fizeti vissza M. E. ták azt is, hogy az álanya jól bánt „gyermekével". A kicsi szépen fejlődött, most is jó egészségben van, immár igazi családja körében. A házkutatás alkalmával előkerültek azok a holmik is — a kezeslábas rúgdalózó, a takaró —, amelyeket a kisgyermek eltűnésekor viselt. Ezeket az egyértelmű tárgyi bizonyítékokat azonban hamarosan orvosszakértői vizsgálat egészíti ki. Páll Lászlóné jelenleg a BRFK örizetében várja a vizsgálat lezárását; „családi állapot megváltoztatása" vétség miatt folyik ellene eljárás. * Valóban egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható Páll Lászlóné? Erpl kérdezte Békés Imrét, az* ELTE büntetőjogi tanszékének vezetőjét az MTI munkatársa. — Büntető törvénykönyvünk szerint az, aki más családi jogállását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész — s ebben az esetben ez "utóbbiról van szó —, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával, vagy pénzbüntetéssel büntethető. Abban az esetben lehetne másként megítélni a bűncselekményt, ha az illető asszony például a gyermek egészségét, testi épségét sértette volna. — A gyermek eltűnése után vita volt a büntetőjogászok között, hogy ez egy másik bűncselekmény-e, mégpedig a személyi szabadságtól megfosztás. (A BTK egyébként ezt is hasonló büntetéssel fenyegeti.) E bűncselekménynek azonban vannak minősített esetei is, például, ha aljas indokból követik el, a sértettet sanyargatják. illetve neki jelentős érdeksérelmet okoznak. A vita akörül folyt, vajon a gyermeknek van-e személyi szabadsága. — Az esetből az a következtetés vonható le, hogy itt nem esik egybe a törvény tényleges szövege és a társadalmi erkölcsi elvárás. A hatályos törvény nem szabályozza az ilyen bűncselekményeket, mert szerencsére ez ideig rendkívül ritkán fordultak elő ilyen esetek. Jegyzetek balettről, több tételben A mostanra tervezett négy műből is egyelőre hármat volt szerencsénk látni, ráadásul: két Itétel'benl A keddi és a szerdai ifjúsági bérletes előadásokon. Mielőtt az olvasó követhetetlennek ítélné a számtani fejtegetéseket, íme a magyarázat: recenzens — aki rajta kívülálló körülmények folytán nem lehetett a sajtóbemutatón — nem is képzelte, hogy ily hamar ifjúsági bérletbe sorolják a friss balettprodukciót, s nem is nézet|t utána, hogy a Déryné bérletesek nem 'l-re, hanem 6-ra járnak színházba . . . Magyarul: az előadás elejét kedden, a végét szerdán bírtam megnézni; elképzelhető a helyzet? A képzeletünkre. asszociációs képességeinkre nagyon is számít Imre Zoltán koreográfus (az együttes művészeti tanácsadója) Per. golesi Stabat Materére készített, azonos című müvének befogadásához. Meg arra, hogy a nézőnek fogalma van az olasz vallásossag sajátos, profán természetéről. Mi más adhatna az alkotónak jogot, hogy a zenei géniusz fájdalmas, csöndeskönnyes, borongós líráját helyenként vádirattá, elementáris panasszá és tiltakozássá fogalmazza át? A fájdalmas anya bibliai, fojtott, belső szenvedését a 20. századi poklok embert önmagából kifordító kínjaihoz társítsa? A megfeszített Krisztus tudatosságát, vállalt áldozatát, méltósággal viselt kínját az emberiség modern történetének férfiúi vadál latiságához ? Avagy megváltó mártíromságát újkori mártírok sorsának teljes értelmetlenségéhez? A Stabat Mater című Imre Zoltán-balefltfantázia — a téma annyi más feldolgozása után — szuverén látomás: majd' azt írtuk, a nemek sorsáról a történelemben ... De hát az emberről van itt szó, az életét átszenvedő, az önmagának örökös diszharmóniát, könnyet és kínt „kiharcoló" emberről; aki törpe léte során minden végletet „kipróbál", talán mert ilyen a természelte. Mindezek után értelmetlen, nek tetsző kérdés: pesszimisztikus mú-e a táncnyelven megfogalmazott Stabait Mater? Gondolkodtató. Öntörvényű. A nyelve adekvát a mondanivalóhoz (bármi paradoxul hangzik); 20. szazadi, Nem „stilszerüek" kívánunk lenni azzal, hogy a fönti címet használjuk a Találkozások című. Balettest több tételben alcimü kissz.ínházi estről szóló jegyzeteinknek. Ugyanúgy a szükség, a kényszerűség, bizonyos feltételek hiáno-a munkál itt — mint ott. A szegedi balettegyüttes második (az idei évadban első) új produkciója azért kapta e kétségtelenül elegáns hangzású, de azért leleplező alcímet, mert a társulat okult az elmúlt szezon tapasztalatán: a standardlétszám és művészi erő (vendégművész nélkül) nem akkora, hogy folyamatosan repertoáron tarthassák valamennyi kamaraművet, amelyek pedig már az épülő repertoárban vannak. modern, a nagy európai iskolákon nevelkedett táncnyelv ez, pontosabban táncszínházi. Hiszen eleven színpadi hatást ér el — a társalkotóval, Csik György színpad- és jelmeztervezővel együtt — Imre Zolité.-i, nem utolsósorban azzal az ötlettel, ahogyan a hagyományos, bennünk élö bibliai képeket elegyíti a modern baleittnyelv nagyszerű kifejező eszközeivel. A naturalisztikus, éleltképszerű, a darabot mintegy „tételekre" osztó, szerkezeti tartópillérekként, az érzelmi-értelmi azonosul ásít is segítő jelképekként beiktatott bibliai jelenetek fantaziásra, különlegesre, érdekesre hangolják a müvet, egyszerre magyarázzák és megemelik a gondolatot. A színpad sötét, embertelenül rideg alapdíszlete — telitalálat. Bibliai sziklasír (Jézus itt volt, de feltámadott), börtön (rabok tovább nem leszünk), reménytelen krematórium (a munka nemesít), embertelen orwejli betonelem telep (egyenlők vagyunk, de lettek nálunk „egyenlőbbek") — egyszerre. Rendkívüli technikai igényt támaszt a koreográfia. Zsarnóczai Gizellát láttuk az Anya-szerepben, remeknek. A nagy karfeladatnak technikai érettséggel, tudással tett eleget az együttes, amely szemmel jól látható, gyors fejlődést mutat, s érzékenységet a — klaszszikus iskolázottságot is feltételező — modern tancnyelv iránt (koreográfusasszisztens: Ugjai Ilona). Krámer György jegyzi a Támad a szél című koreográfiát, amelyet Mártha István kopolcsi Hangnaplojara készített. A zenemű címe kifejező, lényegre utaló: mai zenei elbeszélő költeményről van szó, életképről* a bakonyi faluból, ahol nem másmilyen az élet rendje, mint a tapasztalatainkban létező mai magyar vidéken. Ellentmondásokkal terhes, szétbomlott „közösséges", érték válságos, ahogy mindennapossá vált szóhasználattal ezt jelezni szoktuk. A Hangnaplóból mindenesetre groteszk hangvételű táneno. vella lett, vajjy inkább kisregény, tekintve, hogy — benyomásaink szerint — kissé túlrészletezett Előadásmódja sem oly igénnyel kidolgozott mint a Stabat Mater — pedig jórészt ugyanazon erőkből álló — együtteséé. Az idő (a további, karbantartó próbák), nyilván érleli, beszeljünk róla később (második teteiben). Seregi László „amerikás" elemekből építkező, A városban című munkája (Bernstein. zenére) részint oldja az est komor hangulatát, másrészt a múfaj létjoga melletti voks — a szegedi együttes részéről. Forgách József betanításában (asszisztensek: Ugjai Ilona ós Elvira Kpravajeva) a professzionista előadókat feltételező, koreográfia eleven és hatásós' volt Csik György villódzó, ötletes V színpadáról. Mindehhez — várjuk a negyedik „tételt", a Hypernatura című Móger Ildikób a lőttet. Legközelebb 17rér„ az Operettszínházban lép fel a szegedi balett, itthon pedig 25-én. amikor — remélhetően Prepeticzay Annamáriát sikerül látni a Stabat Materben. Es úira Kolep Zoltárít, Kőszegi Katát, Tóth Zsuzsannát, Juronics Tamást. Pataki Andrást, Sárközi Attilát, Ábrahám Anikót, akik bizonnyal akkor is kitűnnek az együttesből. Sulyok Erzsébet belüli páciensekért Felismerni, diagnosztizálni a magzati élet betegségeit ma, a technika korában nem jelent gondot, ott, ahcl a szülészeti klinikákon, osztályokon a legkorszerűbb ultrahangkészülék társai a szakmai tudással. Nálunk, a szegedi szülészeti klinikán 6 évvel ezelőtt — már akkor használt, elavult — ajándékba kapott, azóta persze a javíthatatlanságig elhasznált műszerrei küszködnek. Egyetlen régi ultrahangkészülékkel vizsgálják a dél-magyarországi régió állapotos asszonyait, és ezzel a géppel próbálják felderíteni a meddőségek okait. A gép megbízhatósága 50—60 százalékos — szakszerűen fogalmazva —, a falbontóképessége rossz, tehát a vizsgálatok során nem állapitható meg abszolút biztonsággal, hogy a magzati fejlődés normális vagy rendellenes. Szemben a korszei űflönnel, a legmoderneoj ultrahangkészülékekkel lehetséges a magzati életfunkció zavarának pontos és azonnali észlelése. E műszerrel a fejlődő terhesség minden millimétere feltérképezhető, a fejlődési rendellenességek Nincs asszonj ki ne rettegne terhessége idején azért, nehogy nyomorék, szellemi fogyatékos gyermeket hozzon a világra. S ha szenvedve is, de tudomásul veszi — ha méhen belüli fejlődési rendellenességet találva orvosa úgy ítéli meg — magzatától meg kell válnia. időben észrevehetők, fény deríthető a magzat genetikai ártalmaira. Segítségével végig nyomon követhető a méhen belüli fejlődés a pelesejt képződéstől a születés pillanatáig, és a mesterséges megtermékenyítés is csak korszerű ultrahangberendezéssel lehetséges. Létezik ilyen műszer az országban. Csak nem ott kapott helyet, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, ahol például egy országrész létező összes problémás terhességet kötelesek orvosolni, és ahol a gyógyító munka mellett a jövendő szülészorvosait oktatják. A szegedi klinikára!: — ahhoz, hogy feladatát teljesíteni tudja, és ne lépjen vissza 10—15 esztendőt a gyógyítás, megelőzés területén — új ultrahang berendezésre van szüksége. A vásárolni szándékozott készülék ára 575 ezer dán korona — minden költséget összevetve —, 15 miiiió ' torint. A klinika eme összegnek mindössze töredékével rendelkezik, és a feladatok kal arányos minisztériumi támogatásra sem számíthat. Számít viszont a Dél Alföld gyárainak, intézményeinek anyagi támogatására. Kérését teszi annak reményében, hogy a leendő spor.zorok korántsem érzik majd ablakon kidobott pénznek a támogatást. Hiszen azon túl, hogy adóalapjukból leírható a közadakozásra szánt öszszeg, enyhítenek egy súlyos társadalmi-egészsegügy; gondon. Az életmentésre és gyógyításra esküdött orvostársadalom kénytelen ilyen össznépi adakozassal javuam — r. tragikusnak joggal minősít hető — körülményekori, addig, amíg a magyar egészségügy a nemzeti jövede'ein'oól 5 százalékban részesük K. K QKV-aukció Kéziratokból, metszetekből és fényképekből rendez árverést az Állami Könyvterjesztő Vállalat, október 25én, kedden 16.30 öraiol az ÁKV Deák Ferenc utcai központjában. Az aukción 149 dokumentumra licitálhatnak az érdeklődők. Miként a vállalatnál az MTI munkatársának elmondták, a kéziratok többsége irodalmi, színháztörténeti vonatkozású. Közöttük található Arany János Untával írt utalványa, amelyet egy könyvkötő számára töltött ki, Blaha Lujza levele, illetve üdvözlőkártyája, Görgey Artúrnak egy kereskedőhöz levelezőlapon küldött rendelése, valamint Kosztolányi Dezső aláírt névjegye. Több Karinthy-emlék is megvásárolható lesz: aláírt féryxépe, tintával írt szerződése, amelyben egy H. G. Wellsregény fordítására, ilietve egy eredeti mű megírására vállalkozik a Guláritai Könyvtár kérésére. A verskéziratok között elárverezik Szerb Antal ..Kölcsey nianirjában" és Zelk Zoltán „Vártam" című versének tintával írt kéziratát. Az irodalmi kéziratok mellett vendéglátó-ipari és kereskedelemtörténeti emlékek is kalapács alá kerülnek »