Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

1988. október 13., csütörtök 3 Szegeden Folytatta vitáját a reformemlékülés A gazdaságirányítási rend­szer 1968-as reformjának — akkori szóhasználattal: az új mechanizmusnak — hu­szadik évfordulója alkalmá­ból kedden Szegeden, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága oktatási igazga­tóságán emlékülés kezdő­dött Tegnap, szerdán a kutatók folytatták munkájukat. Nem az eredeti program szerint. Kedden ugyanis olyan élénk vita követte az első referá­tumokat, hogy számos elő­adás tegnap délelőttre „csú­szott át". Többen — ügető Emese, Szépkuti István, Sal­lai Miklós — utaltak arra, hogy a mai viták az 1968­as eszmecserékre emlékez­tetnek, így nem is annyira újak. Mert jelenleg is a tő­kefunkció érvényesülésének hiányáról van szó a gazda­ságban. Előbb kénytelenek voltunk felismerni, hogy a szocialista gazdaság nem naturálgazdaság, hanem árutermelő. Ehhez tettük (tesszük) hozzá: a tőke mű­ködésére is szükség van. Ügynevezett mezőgazda­sági blokk is volt az elő­adások között: Nagy Lajos, Tóth Ferenc és Váczy Má­ria a szövetkezeti tulajdon­ról szóló 1968-as vitát, a földtulajdon-szabályozás néhány kérdését, valamint a mezőgazdaság 1957 utáni irányítási rendszerét, a re­form előzményét elemezte. A referátumok előrelátha­tóan nyomtatásban is meg­jelennek. A francia nagykövet látogatása Mm. Malitsenko asszony, a Francia Köztársaság buda­pesti nagykövete tegnap, szerdán este Szegedre érke­zett kétnapos látogatásra. Mai programja során ta­lálkozik Szabó Sándorral, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkárával és Lehmann István megyei tanácselnök-helyettessel, majd a városi tanácson be­szélgetésen vesz részt Cson­ka Istvánnal és Müller Jó­zsef nével, a tanácselnök he­lyetteseivel. Délután felkere­si a József Attila Tudo­mányegyetem Francia Tan­székét, majd megbeszélése­ket folytat Csákány Béla rektorral. A késő délutáni órákban Gyulay Endre Sze­ged-csanádi megyéspüspök­kel folytat eszmecserét. Az üllési takarékszövetkezet Támogat és jövedelmezően vállalkozik Nemrégen Üllésen jártam. Akaratlanul is kihallgattam egy beszélgetést míg vártam soromra a pénztárnál: — Nagyon rendesek itt a takarékban. — Talán soron kívül ad­tak kölcsönt? — Nem. Inkább azért mondom, mert pénzt adtak az új tornaterem építéséhez, de máskor is segítették, már a falút Elgondolkoztam. Azon túl, hogy a lakosság pénzét ke­zeli, ugyan mivel tudott „máskor is" segíteni. Erről kérdeztem Mészáros Jánost, az Ullés és Vidéke Takarék­szövetkezet elnökét, aki 1980. január elsejétől tölti be ezt a tisztet. — Hány éves a takarék­szövetkezet? — Jövőre leszünk harminc­évesek. Az alapításkor 50 tagunk volt, s a tőkénk 100 ezer forint körül mozgott. Annak idején a környéken három önálló szövetkezet működött, Bordányban, Pusztamérgesen és Üllésen. Ezek 1980-ban egyesültek. A részjegy 700 ezer, a betét pedig megközelítette a 100 millió forintot. Jelenleg 79 millió a részjegy és 350 mil­lió a betét értéke. — Hogyan és miben tud­nak segíteni Üllésnek és vi­dékének? — Mindenekelőtt teljesí­tettük azt a kormányprogra­mot, miszerint támogatni kell a háztáji gazdaságokat. Elsők között kezdtük folyósí­tani a hosszúlejáratú építési kölcsönöket 3 százalékos ka­mattal. Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert anyagi áldozatot hozunk azért, hogy minél többen tudjanak építeni lakást. Az áldozat azt jelenti, ha a pénzt a bankban tartós be­tétként lekötnénk, ezért 14 és fél százalékos kamatot kapnánk. — Miképpen támogatnak még? — Rendszeresen segítjük a körzetünkbe tartozó taná­csokat anyagilag. Hozzájá­rultunk már útépítéshez, tornateremhez, idősek nap­közi otthonának létesítésé­hez. A legtöbbet az iskolák kapják, évente félmilliót. Mi fedezzük a községekben a rákszűrés költségeit is, de segítjük a még élő 22 alapí­tó tagunkat havi rendszeres­séggel. — Fejlödnek-e tovább? — Beléptünk egy korlátolt felelősségű társaságba tíz millió forinttal. Ez Bordány­ban, Zákányszéken és Zsom­bón gyümölcsfeldolgozással foglalkozik. Szegeden is tag­ja vagyunk egy ilyen társa­ságnak, amelyben hat áfész, és a Déltex folytat külkeres­kedelmi tevékenységet. Ezek exportálják az NSZK-ba az Üllésen a kézimunka szak­körben készített, majd zsű­rizett népművészeti termé­keket. Ezek is újabb bevételi források. — Ügy tudom, hogy „be­települnek" Szegedre is. — Igy igaz. Jövőre, az el­ső félévben nyitunk fiókot a Hunyadi János sugárút 50­ben. Itt gyakorlatilag ugyan­azt a tevékenységet végez­zük, mint Üllésen. Szolgálta­tásainkat az egész város bele­értve a peremkerületeket is, igénybe vehetik a lakók. Új­donságnak megemlítem, hogy január elsejétől nem kell megváltani az 500 forin­tos részjegyet, sőt a tagsági viszony sem lesz kötelező. Ha már alkalmam van be­szélni, elmondom, hogy sze­retnénk nyitni a városban egy népművészeti házat, amelyben termelnek és érté­kesítenek az emberek. A szándékunk és engedélyünk megvan, csupán az épület hiányzik. — Jövedelmezőek ezek a vállalkozások? — Természetesen. Külön­ben nem csinálnánk. Acs S. Sándor Fórum a kistermelésről Egyebek között erről ta­nácskoztak tegnap, szerdán délelőtt a Csongrád Megyei Tanácsnál a szakemberek. Hárskúti László, a' MÉM osztályvezetője vázolta fel az országos helyzetképet. Szólt arról, hogy a sorozato­san bekövetkező aszályos évek visszavetették kissé a növény- és a zöldség-gyü­mölcs termelést. Az állatte­nyésztés továbbra is megfe­lelő szinten van. Míg régen a kiskertekben, kisgazdasá­gokban megtermelt növé­nyek, állatok fele került csak eladásra, addig az el­múlt években az áruterme­lés meghaladta a 75 száza­lékot. .Éppen ezért a legtöbb kisgazdaság is szakosodott. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen szabályozó változások várhatók jövőre, az osztály­vezető nem tudott biztos vá­laszt adni, hiszen még nem dőlt el a több változat kö­zül, melyiket fogják majd bevezetni. Ügy tűnik, az idén is úgy járunk mint ed­dig mindig, 'hogy az utolsó utáni pillanatban kerülnek nyilvánosságra a (kis) gaz­dálkodást döntően befolyá­soló rendeletek. Csak nehogy a bizonytalanság kedvét szegje a termelőknek. Hi­szen a zöldség, a gyümölcs, a fűszerpaprika, a hagyma nagy része a kisgazdaságok­ból kerül ki. A munkaigé­nyes kultúrákra ugyanis a nagyüzemek nem vállalkoz­nak, mert nekik nem kifize­tődő. Milyen a Csongrád megyei helyzetkép? Az országos gondoktól szűkebb környe­zetünk sem mentes. Erről beszélt Kabódi István, a megyei tanács munkatárs:!. A megyei népesség 43 szá­zaléka foglalkozik kisterme­léssel, több mint 44 ezer hektárt művelnek meg a magángazdálkodók, 7 milli­árd forintos termelési érté­ket produkálva így. És a gondok? Akadnak helyben is bőven. A műtrágya, a ve­tőmagvak árának ugrássze­rű drágulása, az ésszerűtlen importkorlátozás, a piaci in­formációk hiánya bizony évről évre szorongatja a ter­Közel másfél millió családot regisztrált a KSH tavaly, akik valamilyen formában mezőgazdasági kis­termeléssel foglalkoztak. Ez a lakosság több mint 40 százaléka. Igy érthető a megkülönböztetett figyelem a gazdaságnak e szférája iránt. Ha azt is hozzávesz­szUk, hofiy a mezőgazdaság termelési értékének har­madát, 83 milliárd forintot a kistermelők adják, ért­hető, hogy nem mindegy, milyen változások mennek végbe a háztáji és kisegítő gazdaságokban. melőket. Többen kifogásol­ják, hogy az új adózási szisztéma túlzottan bonyo­lult, az adóbevallás elkészí­tését a kisgazdák nem tud­ják maguk vállalni. Arról is szólt az előadó, hogy a jö­vőben célszerű lenne változ­tatni a hitelfeltételeken, hi­szen ma még túlzottan me­rev előírások szabályozzák. Tovább kellene fokozni az érdekeltséget is, hogy a kis­termelés arányát továbbra is fenn tudjuk tartani a me­gyében. Kár, hogy vásárló­ként ezzel nem mindig ért­hetünk egyet. Hiszen néhéz elképzelni, hogy a 60—70 forintos barackból, a 40 fo­rintos meggyből alig-alig marad a termelőnek valami. A tájékoztatókat a részt­vevő szakemberek konzultá­ciója zárta. R. G. Új elképzelések a hitelpolitikában Sokakat érdeklő kérdés, miként kívánja a jövőben a pénzügyi kormányzat szabá­lyozni a lakossági bankok tevékenységét, a betétgyűj­tés és a hitelfelvétel felté­teleit. A Pénzügyminisztérium­ban kapott tájékoztatás sze­rint a lakossági bankok csak akkor tölthetik be hatéko­nyan szerepüket, ha tényle­ges verseny alakul ki közöt­tük, s olyan betét- és hitel­konstrukciókat ajánlanak, amelyek ügyfeleik igényei­nek legjobban megfelelnek. A verseny kialakulása ér­dekében a tervek szerint a jövőben nemcsak az OTP és a takarékszövetkezetek, ha­nem a kereskedelmi bankok is gyűjtenek majd betéteket és nyújtanak hiteleket ma­gánszemélyeknek. Ettől azt várják, hogy nem kell tar­tani bizonyos hitelfajták megszűnésétől, sőt, arra is lehet számítani, hogy a pia­con maradás érdekében a bankok bővítik a ibetételhe­lyezési és hitelfelvételi le­hetőségek körét. Elképzelhe­tő, hogy az egyes intézmé­nyeknél eltérőek lesznek a kamatok is. A 'betéttulajdonosok jog­gal várják, hogy pénzük ér­tékállóságát a mindenkori kamat biztosítsa, ám erre megalapozottan tartanak igényt a hitelnyújtók is. Ezért számolni kell azzal, hogy a kölcsönkamatok is a betétkamatokhoz hasonló ütemben növekednek. Ez kü­lönösen az építkezőket, la­kásvásárlókat érinti, hiszen a kedvezményes, általában három százalékos kamat ed­dig szinte természetes volt. Mint a Pénzügyminisztéri­umban elmondták, az elkép­zelések szerint az eddigiék­nél jobban elkülönül a la­káslétesítők számára nyúj­tott hitel és a támogatás. Ez utóbbit a rászorulók termé­szetesen továbbra is meg­kapják. Akik kifejezetten lakásépítésre vagy -vásárlás­ra takarékoskodnak, azok előnyös feltételeket élveznek majd a törlesztések megha­tározásánál, s a szociálpoli­tikai juttatásokat is meg­kapják. Szívbetegek és barátaik klubja A városi Vöröskereszt kez­deményezésére és szervezé­sében tegnap, csütörtökön megalakult Szegeden a szív­betegek és barátaik klubja. Az alakuló ülésre egyelőre azokat a szívbetegeket hív­ták meg, akiket a közelmúlt­ban kezeltek a deszki reha­bilitációs intézetben. A klub programjai, foglalkozásai ezentúl szerdánként lesznek. A tanácsadásokon a szívbe­tegek életmódjával, lelki problémáik megoldásával, a megváltozott munkaképes­séggel kapcsolatos pszichés és jogi kérdésekkel kíván­nak többek között foglalkoz­ni Kéthetente tervezik a gyógytorna-foglalkozásokat a sportcsarnokban, és a tag­ság igényének megfelelően számos más életvitelük vál­tozását figyelembe vevő programot szerveznek majd. Az év hátra lévő három hónapjában társadalmi se­gítséget kérnek, mert anyagi támogatásra csak a jövő esz­tendőben számíthatnak. A kluib elsődleges feladatának tekintik a szívbetegek to­vábbi rehabilitációját. Ép­pen e cél érdekében szeret­nék, ha nemcsak a sorstár­sak, hanem az őket támogat­ni vágyók is tagjai lennének a szívbetegek és barátaik klubjának Ha rádiós újságíró vol­nék, azt mondanám a szer­kesztőnek: van néhány fel­vételrészletem, ami az ese­ményről szóló tudósításból kimaradt, de a hallgatóság figyelmére még érdemes. Ha a televízióban keres­ném kenyeremet, azt a cí­met választanám: ami a vágóasztalon maradt... Az írott sajtó munkatársaként a jegyzeteimet lapozgattam az itt következő epizódok közreadása előtt. A tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén készültek a feljegyzések. * Beteltek a szálláshelyek, melyek az ideiglenesen vagy hosszabb ideig Szege­den tartózkodó román ál­lampolgárokat fogadhatják. Az algyői barakkban het­venen férnek el, a vízmű­vek Kátay utcai munkás­szállóján négy szoba áll rendelkezésükre. Az ez idő szerint egyetlen megoldás: az IKV váltólakásaiból át­adni néhányat a családo­soknak. Van köztük hét­gyerekes is ... Hosszabb távon gondolkodva azon­ban további lakásmegoldá­sok is szóba jönnek. Az áttelepülők lakáskérelmet adhatnak be, illetve köt­hetnek eltartási szerződést olyanokkal, akiknek laká­suk van, de gondozójuk nincs. A városi tanács vb­titkára azért kérte, hogy e lehetőségről tájékoztas­suk olvasóinkat, hátha vol­nának Szegeden, akik ilyen feltételekkel befogadnának Jegyzetlapok, epizódok romániai magyarokat. Aki­ket egyébként megkérde­zésük után azonnali se­gélyben részesítenek, és ideiglenes szálláson helyez­nek el, az egészségügyi osz­tály munkatársai ugyanis hét végi és éjszakai ügye­letet tartanak. Jelenleg kö­rülbelül háromszázan van­nak a Csongrád megyébe érkezettek. — többségük Szegeden. * Sorsok — néhány mon­datban elbeszélve, néhány számadattal jellemezve. Hánytagú a család, hol lak­nak most, egy főre jutó jö­vedelmük, milyen lakást vásárolnak, milyen mér­tékben van tanácsi támo­gatásra szükségük, meny­nyit javasol a lakásosztály, s mennyit a lakásügyi tár­sadalmi bizottság... Gyermektelen, fiatal há­zaspár, jövedelmű.k szemé­lyenként 5284 forint. Ez­zel túllépik a jövedelem­határt, tehát felmentést kérnek. És kapnak. Támo­gatást is, kölcsön formájá­ban. Segíthet rajtuk. Nem részesíthető azon­ban támogatásban az, aki­nek a jövedelme a tanács­rendeletben rögzített jö­vedelmi határt több mint 10 százalékkal meghaladja. Nem kap hát támogatást az, akinél ez a plusz akár­csak 12 forint is. Az em­bernek összeszorul a torka, mert azt olvassa: az igény­lő állami gondozott volt. Nincs szülője, aki segít­hetné. ö már csak abban bízhat: ezt a szigorú tíz százalékot talán egyszer felemelik. .. * Még mindig lakástámo­gatás — de már egy ko­rábbi nebvizsgálat utóéle­te. Annak idején a népi ellenőrök a vizsgált 54 tá­mogatási határozatból 12-őt találtak hibásnak. Közülül; négy érintett család már visszafizette a tanácsi tá­mogatást, illetve törlesztik azt. Egy esetben a neb megállapításai voltak téve­sek, négy kérelmező támo­gatását a vb továbbra is indokoltnak tartja, három esetben pedig visszavonja a támogatást. Az ügy ez­zel lezárható. A szünetben, a folyosón valaki újra felidézi az egyik vb-tag véleményét, miszerint ő, a vb-tag is­meri az egyik támogatot­tat, aki tényleg nem tart igényt arra, hogy a volt (és iszákos) férjtől gyer­mektartást kapjon. Tehát az illető jogosult a támo­gatásra. Ezek szerint — mondja a beszélgetőpart­ner — az elvált férj most a tanács költségére ihat tovább... * Elkészült a Marostői vá­rosrész 3. és 4. ütemének részletes rendezési terve. A 22 hektáros területen, a Rózsa Ferenc sugárút és a Bagoly utca mentén zárt­sorú beépítésre lesz lehető­ség, a belterületi határ mellett a telkek oldalhatá­rán álló családi házak épülhetnek, a tervezési te­rületnek a Belváros felé eső sarkait pedig két-há rom szintes társashazak építésére jelölték ki. A la­kóterület minden pontjá­ról könnyen megközelíthe­tő közkerteket átriumházak veszik majd körül. A Har­gitai, Fülemüle, Bagoly ut­ca között két hektárnyi te­rületet közintézmények és közpark részére jelölték ki. Ott 1987-ben épült már egy ABC, az idén pedig pos­tahivatal is. Van hely még egy százszemélyes óvodá­nak (vagy 50—50 szemé­lyes óvodának és bölcsődé­nek), szolgáltatólétesítmé­nyeknek, a 4. ütem terüle­tén pedig 16 tantermes is­kolának. Ami az egyes, ezután ké­szülő lakóépületek építé­szeti színvonalát illeti, a követelmények magasab­bak lesznek. S hogy tel­jesíthetők is legyenek, a helyi városrendezési és építészeti sajátosságokat tükröző, rajzos mellékle­tekkel kiegészített szabá­lyozási előírás is készül; mely orientálja az építte­tőket és tervezőket, az épí­tésügyi hatóságot is — az igényesebb építészeti kör­nyezet kialakítására. Ügy legyen! P. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom