Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

5 1988. október 11., kedd Egy héttel a Magyar Demokrata Fórum első szegedi tanácskozása után szép csendben, a múlt hét végén találkoztak a TDDSZ helybeli tagjai is a JATE-n. Az MDF, az Új Márciusi Front, a Fidesz árnyékában mit keres, és mit akar a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete? A péntek esti fórumon többen feltették ezt a kérdést. Úgy hatvanan,hetvenen lehettünk, a válaszok is sokfélék. Abban azonban valamennyien egyetértettek, hogy szakszervezeti eszközökkel, a SZOT nélkül próbálnak a követeléseiknek érvényt szerezni. A sokféleség elsősorban a lehetőségek latolgatásánál jelentkezett. Ütőképes, partner lehet-e a TDDSZ? A szakszervezet legutóbbi tűzoltó akciójáról Halmai Gábor alkotmányjogásztól hallhattunk — aki egyébként a fórum vendége volt —, megtudván, hogy a parlamenti ülésterembe a TDDSZ csempészte be az MTA a bős— nagymarosi beruházásról szóló jelentését. Mit mondjak, dicséretes akció, kár lett volna a képviselőket megfosztani ezektől az információktól. (Persze a végeredményen ez mit sem változtatott!) Alkotmányunk? A TDDSZ első szegedi összejövetelén a szervezők nem rukkoltak elő olyan biztos sikert garantáló témával, mint az MDF — versenyhelyzetbe ugyanis feltehetően nem akar kerülni —, három órán át az alkotmányról esett szó. Új alkQtmányt, adta ki a jelszót a TDDSZ. Mint megtudtuk, alkotmányunk az elsők között volt a sztálini szempontok átvételénél. Némelyek azt állítják, már-már nyers fordítása az 1936-os szovjet alkotmánynak. Ez a megjegyzés, még ha túlzás is, a hasonlóság kétségtelen. Halmai Gábor azt is elmondta, hogy alkotmányunk látszólag polgári modellt követ, működési módja azonban azzal ellentétes. Alkotmányunk feltételezi a törvényhozás és a végrehajtás egységét. Az Elnöki Tanácsnak polgári körülmények között csírája s'ncs, ezért szorgalmazza több politológus a megszüntetését. Helyét a köztársasági elnök venné át. Általa a parlament sem lenne kizárólagos állami döntéshozó szerv, és élhetne a feloszlatás lehetőségével. Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy Magyarországon mennyire öszszefonódtak a párt és az állami szervek. A párt döntései úgy viselkednek, mintha állami akaratot tükröznének. Sokszor a párt állami szervezetként működik. Nagy kérdés, lesz-e pártpolitikai értelemben pluralizmus? (Ez a kicsit homályos fogalmazás a többpártrendszert jelenti.) Az előadó szerint ez nem elhatározás kérdése. Gratuláltak-e az emberi jogok Magyarországon, kérdezte az egyik hozzászóló? Nem mindenben tudunk megfelelni a nemzetközi egyezményeknek. A hazai emberi jogi bizottság lázasan dolgozik. Szóba került az is, hogy választások során miért élvez előnyöket a HNF jelöltje? Ezt a privilégiumot a választójogi törvényben felül kellene vizsgálni! Kétségtelen, a TDDSZ nem hagyományos szakszervezeti programmal lépett ezúttal a tagság elé. Az érdeklődés azt bizonyítja, Szegeden visszhangra találtak ezek az elképzelések. Ennek ékes bizonyítéka az, hogy a jelenlevők közül igen sokan beléptek a TDDSZ-be. B. E. Tudományos ülés Szegeden i Barta Mária hazajött A színésztársak vastapsa köszöntötte az évadnyitó társulati ülésen: Barta Mária öt. év után visszaszerződött Szegedre. Mielőtt Ruszt Józseffel Zalaegerszegre ment színházat alapítani, 10 évig volt a szegedi társulat vezető művésze. Mennyi idő öt esztendő? Ha az ember szemközt ÜL a színésznővel, azt kell, hogy mondja: semtennyi. Nem tudni, hogyan csinálja, de Barta Mária — nem változik. Lefegyverzően őszinte és közvetlen; komoly vagy vidám, mérges vagy szívélyes, minden megnyilvánulásán átsüt az apadhatatlan érdeklődés — a másik iránt. Ez pedig: furcsa Mert hogy mániákus rendszerező-skatulyázókként a színészeket igyekszünk besorolni a „magamutogató" címke mögé, s aki kilóg a sorból, az ugyebár: gyanús. Mármost ekkora (időben hosszú és sikerekben gazdag) művészi pálya befutása után szinte elvárnánk: legyen a hölgy rigolyás, enyhén hisztérikus, fojlyton szenvedjen, és ezzel együtt azt akarja, hogy szeressék ... Nos, a rni színésznőnk nem ilyennek született — s (azóta is két lábbal áll a földön. (Nagyon szomorú sorsa van annak, aki azt akarja, hogy öt viseljék el a többiek. Persze én nem valami megfontoltságból, meggondó'tságból, kimódoltságból élek másképven. Egyszerűen olyan •vagyok, hogy megkeresem, vagy igyekszem megteremteni az élő kapcsolatot a környezetemmel Nem találkoztam még olyan emberrel, akivel ne lehetett volna kapcsolatot teremteni. Előlegezett bizalom, türelem kell hozzá — és humorérzék. Ezek a dolgok számomra létfeltételek. Mert barátságtalan. bizalmatlan, humor nélküli közegben bizony keserves az élet, nekem egyenesen lehetetlen, én tehát — ha akarom: önző módon, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy számomra megfelelő emberi környezetem lehessen. Eddig sikerült, és ezután is sikerülni fog.) Boldog ember. Boldog ember a színész? (Hogy boldog-e? A színészet, a színház — az életem. De amikor a piaci árussal megbeszélem a dolgok állását, nem azért teszem, hoay a következő szerepemhez kitanuljam a mentalitását, használhassam a gesztusait; hanem mert jólesik vele beszélnem, mert érdekel, mert a kapcsolatunk egyszerűen — létesül: magától, embermódra. Aztán persze másnap, vagy négy év múlva, amikor kellenek, a» gesztusait előhívhatom magamból. Nem tudatosan raktároztam — csak a maga természetességében megéltem egy szituációt ... Mint mindenki.) Kire mondják: vérbeli színész? (Tessék, csak nem megint egy címke?) Nos, iha a kedves színházba járó olvasók emlékeznek, fölidézhetnek egy úgynevezett revűoperettet, a címe: Madame X. Magam nem láthattam, de minden (szegedi) színházi dolgok tudósától, Horkits Erzsébettől hallottam, hogy Barta Mária a '64—'65-ös évadban e „köny. nyű" műfajban aratta az első nagy sikerét. De a színészmestérség egészen másfajta szféráiban is járatosnak kellett lennie ahhoz, hogy Shaw Tanner John házassága című darabjának Lady Annájaként tapsolja meg a lelkes közönség, és megint eltérő készségeketképességeket kellett megmutatnia Örkény Macskajátékában (Giza). Három cím következik, a drámairodalom egymástól jókora távolságra levő darabjai: Play Strindberg (Dürrenmatt), Cseresznyéskert (Csehov), Házmestersirató (Csurka István). S a három rlagy szerep: Alice, RanyevszKaja, Jónásné. Az erősen hiányos felsorolásban jöjjenek most — az anyák: Clandonné volt Barta Mária a Sosem lehet tudni című Shaw-darabban (a Madách Színházban a hősnőt. Glóriát játszotta); a címszereplő a Witkievitzmű '74JbeLi ősbemutatóján (Az anya); Mary Tyrone O'Neill Utazás az éjszakába című színművében. íme a főszerepek — elnagyolt — sora (a színészi teljesítmény szempontjából köztük valószínűleg az utolsó, Mary volt a csúcs), és nem nogy idézni nem lehet, megszámolni is nehéz a Szegeden töltött évek apró, nem ritkán mindössze hárommondatos szerepeit. (Sxisem jutott eszembe, hogy meg kellene sértődnöm, mert epizódszerepet kaptam. Mindig csak azzal törődtem, hogy a lehető leg jobban megcsináljam. A három mondat kevés; de a színésznek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy egy egész életet megéreztessen a pár szó, és persze a megjelenése, a jelenléte, egész lénye által. Mindig is nagyon izgattak az úgynevezett kis feladatok, mert valójában nekem nagy feladatot jelentettek. Azt hiszem, nem is lehet ennyi ideig ezen a pá. lyán maradni „ép bőrrel", csak így: mindig az aznapi ddjogra koncentrálva. Nem vagyok amolyan emlékidéző, semmit sem felejtő típus; ez szerencse, mert azt tartom, nem őrizheti meg magát az ember, ha folyton leltárokat csinál, keserű és szomorú dolgokat idézget.. . Amelyek kétségtelenül mindenkit elérnek. IlyenkOr a humor segít. Meg a színház, mindig a színház...) S mi legyen velünk, a színházon kívüli keserű és szomorú tapasztalatúakkal? A humor nélküliekkel, és a humorukat vesztettekkel? A tehetetlenségükben egymásit marcangolókkal ? (Az emberek nagy részének van humora. Ez nem azt jelenti, hogy az illető állandóan humorizál, hanem azt hógy képes megérteni, befogadni a humort, és hálás, ha nevethet, mert a nevetésben a lélek Jelszabadul. Nehéz időkben, mint ma is, borzasztó feszültségek keletkeznek az emberekben. Ezt oldja a színház varázsa. Ezért is van szükségünk rá, mert képtelenség örökké rossz közérzettel élni. Az embert — a nezöt, a színészt — életösztöne viszi a színházba. önmagát láítia, éli a színpadon, s akár sir, akár nevet önmagán, az életereje, az életkedve újul meg az átélt élménytől. Együtt játszik néző és színész. S ha jól játszunk együtt, akkor megtaláljuk a magunk színházát.) Sulyok Erzsébet Akiről most beszélünk, ötven éve nem él már. A fiatalabb gazdásznemzedék is sokat tud azonban róla. hiszen nevét a magvar mezőgazdasági termelés szinte minden ágába beírta. Ismerik búzanemesítőként. ősziárpa- és zabnemesítőként. számon tartiák a korszerű tehenészetekben és a lótenyésztésben is. Vivid és Neveletlen nevű versenylovait a lósport emlékkönyvei őrzik. Kiváló szakírónak tekinti a hálás utókor ió előadó volt. és tanítómester is. Székács Elemérről van szó. akinek a javaslatára vezették be kötelező tárgyként a gazdasági akadémiákon a növénynemesítést. Beke Béla tanulmányából vettem az érdemeket, bár vehettem volna a LaDis András által készített szobor fölavató miniszterhelyettes szavaiból is. hiszen maidnem teljesen ezeket mondta ő is. Mivel elsősorban a búzanemesítés területén szerzett eredményei miatt tekintjük mezőgazdaságunk nagy egyéniségének, a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet rendezett tudományos emlékülést halálának ötvenedik évfordulóián. Erdei Péter főigazgató méltatta megnyitójában a munkamódszere után kalászvadász nemesítőnek elkeresztelt kutató munkásságát, utalva rá. hogv minőségte egyre többet adó korunkban a kiváló búzafajták előállítóiát és az eredmények gvors elteriesztőiét megkülönböztetett figyelem illeti meg. Eligazodást kereső fiatal agrárértelmiségünk előtt is kiváló példa lehet munkabírása, sokoldalúsága. nélküle a megalapozott folyamatosság nem képzelhető el. Barabás Zoltán akadémikus elegáns, érdekes előadást tartott a Kenyér és az ember címmel. Visszaidézte gyerekkorát, és apja szavait: amíg kenyerünk, szalonnánk és teánk lesz. addig nem kell félnünk semmitől. Akkor értette meg igazán a gondolat teljességét, amikor hamarosan eltűnt a kenyér Székács Elemér emlékére is. a szalonna is. és csak n tea maradt. Szólt arról, az éhezés nem csupán biológiai fogalom, társadalmi köve:kezményei közismertek. Az éhes ember semmi mással nem tud foglalkozni, csak a gyomra érdekli. Emlékezett olyan ínséges történelmi korokra. amikor nádfödélen termett mohát őröltek össze fakéreggel. és azt sütötték meg kenyérnek, noha bizonyítékaink vannak rá. már az ősember ismerte a búzát. Ismerte és élte. Igaz egyszemű búza volt az még csak. de olyan kitűnő tulajdonságai is voltak hogv gvomos területeken is meg tudott élni. Szinte bénította a körülötte élő növények gyökereit hogy a tápanyagokhoz hozzájuthasson. Figyelemre méltó adalék: Erdély magas hegyeiben, ahol már a zab se terem, ez a búza ma is él. A kétszemű búza is létezik, és kitűnő nemesítési alaoanvag. Lírai ihletettségű beszédét avval fejezte be. hogv minden búza nemesítőie üzenetét őrzi, a régi búzákkal régi nemesítők üzennek nekünk. és mi is beletesszük üzenetünket úi fajtáinkba akkor is. ha tenvészkertieinkben meghaladjuk a tíztonnás termésátlagokat. Az éhezés elleni világküzdelemben a búzanemesítő ma is kulcsfigura. Harmati István arról szólt. igaz. nemesítőként emlegetjük most Székács Elemért, de mint uradalmi gazdatiszt, kitűnő növénytermesztő is volt. A kitűnő faiták édeskevesek lehetnek, ha nem használjuk ki a termesztési kutatásokat. Minden fajtának mások az igénvei. és a fokozott kemizálás meg a telies gépesítés még nagyobb figyelmet kíván. Egyre költségesebb a termelés, de az. hogy minden termőhelyre az oda legjobban megfelelő fajtát válasszuk ki. nem ielent fizetési többletet, noha haszna sokszorozódhat. Sainos. üzemeink egyre jobban rákényszerülnek a kommerszbúzák vetésére, és ez beláthatatlanul rossz következményekkel járhat. Nem lehet költségnövelő ténvező az se. hogv miiven előveteménv után vessünk búzát de ha iói választunk, sok későbbi költséget takaríthatunk meg. és iobb termést érhetünk el vele. Öntözött búzáról ritkán hallunk még. noha bizonyított tény. hogy kevesebb vetőmaggal. kisebb műtrágvaadagokkal is lehet akár egv tonnával ,is több a termésünk. ha a fejlődése szemDontjából fontos szakaszokon vízhez juttatjuk a növényt. Sági Ferenc a nemesítés és termelés úi útjairól, a biotechnológiáról tartott vetítéssel szemléltetett előadást. Aki a biológia úi fölfedezéseiben járatos, az tudia. a növény igen kicsike alkatrészeiből is fölnevelhető telies értékű utód. ráadásui közben eredményesebben keresztezhető. és a keresztezési idő a szokásos hat-nvolc nemzedékről akár egyre i« csökkenthető. sőt közben szelektálható is. Sainos. a fantáziánk sokszor előbbre szalad, mint kellene. A nitrogént megkötő baktériumok átültetése a búza gyökereire hatalmas eredmény lenne, do egyelőre a sci-fi műfajába tartozik. Ha át tudnánk is már ültetni ezeket a baktériumokat fokoznunk kellene a fotoszintézist is. különben a technológiai fejlettség terméscsökkenést eredményezne. Sajnálatos tényként említette. hogv az idegen gének beépülését bizonyító berendezések számunkra változatlanul megfizethetetlenek, noha a búzanemesítésben játszott szerepünk jelentős. Az ünnepség keretében Erdei Péter intézeti emlékDlakettet és okleveleket adott át arra érdemes termelési Dartnereknek. illetve kutatóknak. Papócsi László miniszterhelyettes pedig fölavatta a lassan-lassan nanteonná való intézeti udvarban Székács Elemér mellszobrát. H. D. Zenei naptár Osnabrück éneke Múlt hét végén szívderítő ifjúsági találkozóra került sor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Az osnabrücki egyetem zenei fakultásának kórusa látogatott el a Szegedi Zeneművészeti Főiskola vegyes karához, s igen szép programmal mutatkozott be. Az igényesen muzsikáló ének-zene szakosok között természettudományi és humán tárgyakat tanuló hallgatók is énekelnek, ám legalább olyan szépen és jól, mint a zenét fő tárgyként művelők. Valamennyien játszanak egy-egy hangszeren, s habár nem a Kodály-módszer szerint tanulnak, mégis jól olvasnak kottát, könynyedén énekelnek lapról első látásra. Szép szövegkiejtésük sem véletlen. A hangképzés mellett a kórustagok beszédgyakorlatra is járnak, ahol az érthető szövegmondást, a helyes artikulációt sajátítják el. Mennyire elkelne a mi leendő pedagógusainknál is ez a tantárgy, akár zenét-éneket, akár egyéb tárgyat fognak tanítani! Színes s értékes műsorukból válogatva örömmel ismertük meg az angol Brahms-ként aposztrofált Edward Elgar hat kórustételét (Síz Choral Songs from the Bavarian). Bármelyik műsorszámukat hallgattuk — akár Debussy igen nehéz, vagy akár Ravel rafinált, ám gyönyörű chansonjait — egyaránt lebilincselt a kórus kiegyenlített, szép hangzása, főként a női szólamok fénye, teltsége, a kamaramuzsikusi igényű intelligens egymásra figyelése, s mindenekfelett az a mód, ahogyan kitűnő karnagyuk, Manfréd Golbeck fantáziagazdag, színes dirigálására énekeltek. Tisztaság, őszinteség, elbűvölő vitalitás, erőteljes kifejezőkészség jellemezte mindvégig előadásukat. S ezek mellett rnég igen megnyerő virtuozitással is rendelkezik az . együttes. (Például Bizet: Valse avec coeur című művének bemutatásánál is.) Könnyedén játszanak hangjukkal s dinamikaskálájuk 'varázslatosan gazdag: a leheletszerű legpuhább pianoktól a ragyogó, fényes fortékig. Feltétlen említést érdemel még Gunde Péter karmester, aki ezúttal bravúros zongorakísérőként mutatkozott be az együttes oldalán. Az osnabrückiek látogatását előreláthatólag jövő nyár elején viszonozzák a Szegedi Zeneművészeti Főiskolások. B. B. Béremelést követelnek Tizenöt országos jelentőségű közgyűjtemény szakszervezeti alapszervi titkárai az MTI-hez eljuttatott közleményükben a közgyűjteményi dolgozók 30 százalékos béremelését szorgalmazták, hozzátéve: ezen a területen központi béremelés 1977. óta nem volt. Állásfoglalásukhoz támogatólag csatlakoztak a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének a közgyűjteményekben és a közművelődési intézményekben dolgozó csoportjai és tagjai is. A TDDSZ-ben tömörülő közgyűjteményi és közművelődési dolgozók a béremelés fedezetét az intézmények gazdálkodásának rugalmasabbá tételében vélik megtalálni. Versenyek Az idén október 14. és 22. között rendezik meg az őszi országos gyorsíró- és gépíróversenyeket. A fővárosi versenyzők 15-én, szombaton reggel mérik össze tudásukat a VIII. kerületi Győrffy István úti gép- és gyorsíróiskolában; 8.30 órakor a gépírók, 9.30 órakor" pedig a gyorsírók ülnek asztalhoz, írógépről a versenyzőknek kell gondoskodni. Gyorsírásból két kategóriában rendeznek versenyt, a mestergyorsírók 10 perces, fokozódó sebességű diktátuma 260-tól 460 szótagig, a B-csoport 8 perces diktátuma pedig 160-tól 300 szótagig terjed. Nevezni a helyszínen lehet I \ fi