Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-11 / 243. szám

ű( A ÍÍO 1 " * v-s VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 243. szám 1988. október 11., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Októberi újjászületés S zerda volt. 1944. október 11. Az ország nagy­részén még dübörögtek a tankok, ropogtak a géppuskák, embereket kergettek az értelmet­len halálba, de Szegeden már béke volt. Béke, a leg­szebben csengő szó, amit emberi elme el tud kép­zelni. Aki nem élt még akkor, annak természetes. Aki végigborzongta a harcokat, annak a világot je­lentette, az életet. Milyen volt a háborúba ájult ország ébredése itt, Szegeden? Az emberek előjöttek a pincék mélyéről, hosszú idő után először sétálhattak nyugodtan a Ti­sza partján, először tervezhették valóban a jövendőt. Egy csapásra értelme lett mindennek, ami addig ki­látástalannak tűnt. Még fél év telt el ezután, míg az utolsó magyar faluban, Nemesmedvesen is megszólal­hattak a szabadság harangjai. Az esztelen öldöklés még áldozatokat követelt, de Szegeden már egy más világ épült. Nem volt tüzelő, -az éhség szorongatta a várost, de november 19-én felébredhetett Csipkerózsika-ál­mából a Délmagyarország, a szabad Magyarország első sajtója. Nyolc hónapi hallgatás után szájkosár és cenzúra nélkül írhattak a lap munkatársai. Miről szólt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front elsó új­ságja. Szegeden az újjáépítés problémáiról nyilatko­zott Valentyin Ágoston polgármester, a fővárosból pe­dig még haditudósítók küldték el jelentéseiket. A meginduló szegedi élet nyomába szegődtek a lap munkatársai: „A város képe megnyugtató, olyan, mint egy lábadozó betegé, aki új reményekkel eltel­ve tekint az elkövetkezendő idők elé... A város la­kossága ismét beletalálja magát a dolgos, szürke, de megnyugtató hétköznapokba, és boldog, hogy mun­kája után siethet, hogy napi fáradozása jutalmául leülhet egy tál meleg ételhez, és otthonába lepihen­het." Azóta lecsendesült, 'és újból felforrt a világ. Ü.i­ra és újna feltesszük magunknak a kérdést: hogyan tudunk élni a szabadsággal ? Az elmúlt négy évtized­ben városrészek nőttek ki a földből, üzemek, gyárak épültek, iskolák nyitották szélesre kapuikat. Mégsem vagyunk elégedettek. S ez igy van rendjén. Divat is lett kicsit tagadni mindent, ami régi. Gondolkodás­ban, tettekben üj emberekre, új elképzelésekre van szükség. De nem baj, ha a negyvennégy évvel ez­előtti, szerdai nap ma is emlékeztet minket arra, ami a legnagyobb kincsünk: a békénk, a szabadságunk! Mert csak így tudunk élni, így tudunk jólétet, mű­ködőképes társadalmat és valódi demokráciát terem­teni magunk körül. S étálok a Tisaa-parton. Elképzelem, hogy szüle­ink jó négy évtizeddel ezelőtt fázva és éhesen milyennek láthatták a „szőke" folyót? A béke iránti vágy összeköt bennünket Ugyanazt akarjuk, mint ók: ne hulljanak danabokra a családok, ne szakadjanak szét a szerelmek, hogy elérhessük az ér­telmes jövendőt. Rafai Gábur amerikai küldöttség hazánkban Az USA-beli Tennessee állam kereskedelmi minisz­tériuma és a Magyar Gaz­dasági Kamara közös szer­vezésében amerikai ke­reskedelmi küldöttség tar­tózkodik Magyarországon. Tizennégy középvállalatot, kétszáznál nem több dolgo­zót foglalkoztató céget kép­viselnek. A Hilton Szálló­ban hétfőn tartott sajtótájé­koztatón elmondták, azért jöttek Magyarországra, hogy üzleteket kössenek, közös vállalatok létrehozásáról tárgyaljanak az ipar legkü­lönbözőbb területein, az egyszer használatos egész­ségügyi termékek gyártásá­tól kezdve a különféle lég­és hűtőkompresszorok elő­állításán és a nyersgyapot feldolgozásán át az ékszer­készítésig. Magyarország és az USA kereskedelmi kapcsolata az utóbbi időben dinamikusan fejlődött. Míg 10 évvel ko­rábban a két ország közöt­ti árucsere-forgalom érté­ke alig érte el a 60 millió dollárt, ez tavaly már meg­haladta az 500 milliót. Kü­lönösen az utóbbi 3 évben gyorsult fel mindkét olda­lon a kapcsolatok kiépítése, ekkor évente 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem értéke. Ma­gyarország, mintegy 300 millió dollár értékben szál­lít az USA-ba autóbuszokat, gépeket és különféle alkat­részeket. Ennél kisebb mértékben, mintegy 200 millió dollárért vásárol Ma­gyarország USA-beli cégek­től különféle speciális gyártóberendezéseket, mű­szereket, szóját, textilái ut és más fogyasztási cikket. Adatok a megyéről A beruházások pénzügyi teljesítése folyó áron az elö- Sikeres évet zárt 1987­ző két év értékével azonos. A beruházások nagysága 1987- ben a mezőgazdaság. Az ben - az árváltozások hatását kiszűrve - 2,4 százalékkal ágazat nyeresége meghalad­, , ' , . , , ja az 1986. evit. Csökkent a volt kevesebb az elozo evinel. Legnagyobb hányaduk ept- nagyüZemi növénytermelés, tés, a nem rubel elszámolású gépimport aránya mégha- de ezt kompenzálja az ál­ladta a rubel elszámolásúét. Állami nagyberuházás a me- lattenyésztés növekedése. gyében nem volt. A pénzügyi teljesítés alig öft százaléka Nem kedvezett az időjárás .. .... „ . .. , .. . . . ... , a megye szantofoldi nove­realizalodott környezetvédelmi beruházásokon, közel tíz nyejne); A főbb növényféle­százaléka pedig központi gazdaságfejlesztési programok ségek közül a búza és a megvalósítását elősegítő beruházásokon. Információt ad a kukorica termésátlaga az or­statisztikai hivatal megyei évkönyve az egyes beruházá­sok költség- és befejezési határidő-túllépéseiről is. szágossal egyező, a cukorré­páé és a burgonyáé azt meg­haladó volt. A termőterület nagysága számottevően nem változott, a szántóföldi nö­vények vetésszerkezete az előző évitől eltérő. A szőlő­Több, gazdaságtalanul mű- jól gazdálkodtak a vállala­ködő telephely megszünteté- tok a munkaerővel a kü­sére kényszerültek a megye lönféle hiányzások miatt a ipari gazdálkodói. Az ipar- lehetséges munkaidőnek csu- és gyümölcstermelésben ban foglalkoztatottak szá- pár. 84 százalékát töltötték a óriási veszteséget okozott az ma a megyei átlagnál ki- fizikai dolgozók gyárkapun év eleji rossz időjárás. Sző­sebb mértékben — csupán belül. lóból az összes termésmeny­1,9 százalékkal - csökkent, Tovább „ökkent 1987-ben nyiség nem érle el az eIÖZÓ az ország ipari foglalkozta­tottainak 4,1 százaléka dol- az építőipar tevekenysége. A gozott a megyében. Az álló- termelés 11 százalékkal, a eszközök bruttó értéke — foglalkoztatott létszám 10 évinek a negyedét, a gyü­mölcsösökben pedig az őszi­barackosok szenvedték a jelentősebb beruházások hiá- százalékkal csökkent. Az egy ^nagyobb fagykárokat, az nyában — mindössze 5 szá- .... .... zalékkal emelkedett. Nem épitesi-szerelesi tevekenyse­fiatalodtak az iparban a gé- gen foglalkoztatott fizikai pek, nettó értékük 56 szá- munkavállalóra jutó saját zaléka az eredeti bruttó ér- építési-szerelési tevékenység teknek. Az ipari termeles — , ... ., az országost meghaladó érteke a négyéinél csupán ^ ütemben — 4,1 százalékkal Nógrád, Szolnok és Tolna •SJ!?"i< nőtt. A megyei székhelyű megyékben alacsonyabb. Az kompenzálta vállalatok értékesítésének ágazat veszteségének közel 13 százaléka — az , , , , élelmiszeriparban több mint szuntetese erdekeben közölt eladások miatt jóval kisebb az állóeszközök brut­meg­esz­negyede — a nem rubelel­számolású piacokon vizsgá­zott. Nem javult á készlet­készleteíu -"ezen belül A lizikai fogfrlkwásúak tel előző évi mennyiségnek csu­pán 2,2 százaléka termett 1987-ben. Az állatállomány 1987-ben számottevően nem változott, a kisüzemi gazda­állománycsökkenését a nagyüzemi mezőgazdaság állománynö­vekedése. Növekedett az át­lagos tej- és tojáshozam. A mezőgazdasági tájkörzetek tó értéke is az előző évinél. közül az eredményesség a csongrádi homokhát gazda­Csiao Si látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására — küldöttség élén — hétfőn hazánkba érkezett Csiao Si, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politi­kai Bizottsága állandó bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A delegációt a repülőtéren Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Kótai Géza, a Közpon­ti Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője fogadta. MSZMP-kiildöttség Svájcban A Svájci Szociáldemokra­ta Párt (SDPS) megalakulá­sának századik évfordulóián október 7—9. között Zürich­ben kongresszust tartott. A rendezvényen az SDPS meg­.hívására a két Dárt közötti kapcsolatok történetében el­ső alkalommal hivatalos MSZMP-küldöttség vett részt. Az MSZMP KR dele­gációját Krasznai Lajos, a Központi Bizottság taaia. az MSZMP Pest Megvei Bizott­ságának első titkára vezette az anyagkészletek 12,5 szá- intett munkaóráinak száma ágaiban volt a legnagyobb, zalékkal magasabbak — az csak 63 százaléka például az A közúti gépjárműállo­előző évinél. A termelési 1975 évinek. A kereslet mány 6-7 százalékkal bővült, költség több mint 70 száza- . . Elsősorban a helyi közieke­léka anyag- és csupán 9 mérséklődésé dés fejIesztése ré*én 5,5 szá­százaléka a bérköltség. Nem kovetkezteben — elsosorban zalékkal nőtt az autóbusz­kielégítő a gazdálkodás az állami kivitelezőknél — közlekedés utaskilométerben eredményessége, az egy fog- évről évre erőteljesen csök­lalkoztatottra jutó eredmény kent az átadott lakások sza­növekedése csak az élelmi- ma- 1987-ben az 1980. évben épített mennyiségnek alig negyedét — mindössze 721 lakást — adtak át. A me­gyében egymillió forint fe­letti új lakóházak építési költsége lakásonként meg­haladja a 700 ezer forintot. szeriparban érdemleges. Nem KÁBELEK SZEGEDRŐL. A hazai hír- Hogy ez mit jelent majd a telefonálni kí­közlöhálózat fejlesztése az elmúlt években vanó szegedieknek? Az a gyanúm, hogy egyre több kábelt igényelt. A szegedi ká- ilyen szép eredmények mellett is sokat belgyár a posta hírközlőkábel-igényének várhatunk még arra, hogy a legtöbb la­közei 60 százalékát állítja elő. Az idén 2 kasba bekössék a készülékét. A kábel milliárd forint feletti árbevételre és 240 ugyanis magában még kevés. Erről azon­miliiós haszonra számítanak a szegediek ban már nem a kábelgyáriak tehetnek mért teljesítménye. A villa­mosközlekedést igénybe ve­vök számával azonos arány­ban csökkent az ágazat tel­jesítménye is. A személy­gépkocsi-állomány 7,2 szá­zalékkal nagyobb az előző évinél. Csökkent az év folyamán kézbesített levelek, csoma­tízemeletes házakban közel gok, táviratok mennyisége, A 900 ezer forint. A kivitelező telefonra várakozók száma építőipar vesztesége 1987-re a közel hatezres távbeszélő­megszűnt. de az állami kivi- hely-bővítés ellenére nem telezőknél még mindig je- csökkent, lentős. E. J. Cégér a jó bornak A Monimpex Külkereske. olyan termékek előállításá­delmi Vállalat új piacok ra, amelyek külföldön jól felkutatásával, és a vállal- értékesíthetők. A Monim­kozási formák szélesítésével pex kihasználva azt a lehe­próbálkozott meg, eredmé- tőséget, amit a kereskedő­nyesen házi működési forma bizto­A vállalat az idén 1,4 sít, forgalmának mintegy millió hektoliter bort érté- 6-8 százalékában úgyneve­kesit a nem konvertibilis el- zett aprócikkek külpiaci számolásű piacon, és hozzá- közvetítésére is vállalkozik, vetöleg 300 ezer hektoliteres A Monimpex külföldön értékesítésre számítanak a vegyes vállalatokat hoz lét­tőkés piacon. A szovjetunió- re; e szervezetekbe a kül­beli boreladás lehetőségei az földi cégek mellett belép­elmúlt időszakban alaposan hetnek magyar vállalatok megcsappantak, a vállalat is. Bővítik külkereskedelmi sok tekintetben új helyzetbe hálózatukat is, .legutóbb került; belső szervezetenek New Yorkban létesítettek átalakításával és a külpiaci kirendeltséget. Törekvésük, munkában új formák beve- hogy a nagyobb nyereséget zetésével, illetve bővítésével biztosító palackos borok keresi a kiutat. A hazai részarányát növeljék for­partnereket újabban nem galmukban a hordóban szál­közös vállalatok életre hí- lított tételekkel szemben, vásaval igyekezik ösztönöz- fgy állt elő az a helyzet, ni, támogatni, hanem éven- hogy miközben kevesebb te mintegy 60-70 millió fo- bort exportálnak, a vallalat rint értékben termelói tá- bevételei mégis 15 százalék­mogíttást nyújt számukra kai nőttek egy év alatt s *

Next

/
Oldalképek
Tartalom