Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

1988. október 28., péntek Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) súlyának és szerepének, ugyanakkor felelősségének növelése révén is. Szabó Sándor ismételten szót kért, és kifejtette: az elkövetett etikai vétségeket következetesen szóvá kell tenni ott, ahol azok megtörténnek. Az ehhez szükséges bátorsággal valamennyiünknek rendelkeznünk kell. Ezt követően elnökként javasolta: a pártbizottság fogadja el az előterjesztést, és az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Javasolta azt is, hogy a megyei párttestületi munka nyilvánosságának, a párt belső tájékoztatási rendszerének helyzetéről, és a fejlesztésre vonatkozó feladatokról szóló határozat jelenjen meg az Alapszervezeti Tájékoztatóban. A pártbizottság a javaslatot ellenvetés nélkül határozattá emelte. Horváth Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője ezután azt javasolta, hogy a testületi tagokat érintő etikai kérdések felmerülésekor a jövőben rendkívüli ülést hívjanak össze, s azt követően tájékoztassák a nyilvánosságot is, elsőként a pártlapokat. A pártbizottság e javaslatot is elfogadta. A megyei pártértekezlet beszámolótervezetének vitája A továbbiakban a párttestület a megyei pártértekezlet elé terjesztendő beiszámolótervezetet tárgyalta meg, amely kapcsán a végrehajtó bizottság által megbízott szerkesztőbizottság elnöke, Koncz János tartott szóbeli bevezetőt. Elmondotta, hogy a megyei végrehajtó bizottság szeptember 14-én a következő pártbizottsági tagokat bízta meg a szerkesztőbizottsági közreműködéssel: Antalffy György, Gyárfás Mihály, Gyulai István, Hézső Ferenc. Horváth Lajos, Judik István, Kereszty Béla, Koncz János, Lovász Lázár, Molnár Lajos. Nagy Gizella, Perjési László, Rákos Istvánné, Sebe János, Tamasi Mihály, Tóth Györgyné A szerkesztőbizottság munkájában közreműködésre kaptak megbízást p megyei pártbizottság osztályvezetői, illetve a Délmagyarország főszerkesztője, A bi. zottság mintegy 30 szakértőt közreműködésre kért fel, köztük pártbizottsági tago. kat, a területi pártszervek, ítomegszervezetek, -mozgalmak képviselőit, és e munkára több elvtársat felkértek azok közül, akik külön levélben kezdeményezték a megvei pártértekezlet össze, hívását. Az előterjesztésről véleményt mondtak a területi pártszervek első titkárai, illetve a megyei végrehajtó bizottság. A vitában elsőnek Jáhni László (a megyei rendőr-főkapitányság pártbizottságá. nak titkára) szólalt fel. Hangsúlyozta a pártdemokrácia fokozottabb érvényesítésének szükségességét annak érdekében, hogy a pártszervezetek önállósága, aktívabb politikai tevékenysége kibontakozhasson. Szólt a pár tok tatás, az agitációs és propagandamunka korszerűsítésének feladatairól. Sebestyén István (a csongrádi pártbizottság első titkára) azzal foglalkozott, miképpen értelmezhető az a megállapítás, hogy: az MSZMP-nek fel kell készülnie a hatalom gyakorlásának tényleges megosztására. Egypártrendszer esetén ezt a gyakorlatot hogyan lehet kialakítani? Kétségét fejezte ki. hogy az alternatív állampolgári szerveződésekhez, az autonóm mozgalmakhoz, az egyesületekhez való viszonyt helyileg sikerül jól kialakítani. Beszélt az ifjúsági csoportok párton belüli létrehozásáról, s ezt összevetette a szakszervcze. ti tapasztalatokkal. Szerinte a fiatalok legtöbb problémája abból adódik. hogv nem találják helyüket, mert nincs prosperáló gazdaság. Elismerte, hogy a lakáshoz való jutás nehézségeivel nehezen birkóznak meg. A fiataloknak különböző választott funkcióba való kerülése nem csupán szemléletváltozás kérdése, mivel a gyakorlat szerint a választók az idősebbeket részesítik előnyben. Véleménye szerint a kétfrontos harc helyett a sok frontos harcra kell felkészülni. Befejezésül a csongrádi kommunisták véleményét tolmácsolta; akik szeretnék, ha minden városnak, így Csongrádnak is, az újjáválasztott megyei párt-végrehaj tóbizottságban lenne egy-egy képviselője. Perjési László (OTP megyei igazgatója) egyetértett ugyan a beszámolótervezettel, de szóvá tette: miért nem került bele a Szeged— megye problémakör. Elmondotta: Szeged kiemelt fejlesztést kapott, s ami ebben a városban épült, az kollektív munka eredménye volt. Kérte a testületet, hogy a múltbeli dolgokat ne a mai szempontok szerint nézze, ne a mai fejjel értelmezze, hanem az akkori lehetőségeket figyelembe véve. Kétségét fejezte ki, hogy a területi pártszervekben egyszerre élénk politizálás kezdődik. Támogatta a párton belüli ifjúsági csopnxrt szervezését, mivel a korábbi időszakokban a pártbizottságoknak volt if. júsági titkársága. Javasolta: mindenki hasonlítsa jelenlegi önmagát össze korábbi énjével. Ebben az esetben megfontoltabban mondhat bírálatot másokról is. Föltette a kérdést, mi van akkor, ha egy kommunista valamiben vétkezett? Helyezzék alacsonyabb beosztásba? Konkrétan említette Bartha László esetét, akit hibáiért elmarasztaltak, majd az OTP-hez 28 ezer forintos fizetéssel kikérték dolgozni. Miért kifogásolják ezt? Valahol dolgoznia kell! ÍLényeges, hogy mindenkit igazságos mércével mérjenek meg. Látós István (a KB osztályvezető-helyettese) azzal kezdte hozzászólását, hogy a megyei párttestület fölkészült a pártértekezletre, nem kell sem föntről, sem oldalról instruálni. Javasolta: a jelenleginél világosabban kell megfogalmazni, hogy a politizáló nártot ebben a megyében milyen stílus- és módszerbeli változásokkal lehet létrehozni. Ami ebben a megyében történt, az az országos, politika szempontjából is tanulságos volt. hiszen az alapszervezetek akaratának megfelelően hívták össze a pártértekezleteket. Kifogásolta, hogy a propagandamunka fő iránya nincs meghatározva Célszerű arra törekedni, hogy a személyi torzsalkodás a megvei oárt. értekezleten elkerülhető legyen. A megye szellemi életének állapotával. az ifjúságpolitikával elmélyültebben kellene foglalkozni, és természetesen megfelelő választ adni a felmerült morális problémákra. Nagyon lényeges a pártegység újrateremtése, a kétfrontos harc jó értelmezése. Csónj/t Zoltán (a KISZ megyei bizottságának első titkára) a megyei KISZküldöttértekezleten megfogalmazottakkal kapcsolatban mondotta el, hogy mi az, ami a fiatalokat legjobban foglalkoztatja. Az elvek és a valóság közötti ellentmondás miatt tapasztalható az elbizonytalanodás. Ezért a fiatalok követelik az érdekükben történő változásokat, ugyanakkor mindehhez felajánlják tevékeny közreműködésüket. Természetesnek tartják egy tagoltabb ifjúsági struktúra kialakítását, a párttal közös stratégiai célok megjelölését, de taktikai és szervezeti kérdésekben szükséges, hogy a KISZ önállósága érvényesüljön. Bódi György (a megyei pártbizottság osztályvezetője) javasolta: a KISZ megyei küldöttértekezletének állásfoglalását juttassák el a megyei pártértekezlet küldötteihez. Nagy hiba, bizalomvesztés lenne ennek elmulasztása. Kása Péter (SZOTE) a beszámoló rövidítésére tett javaslatokat. Fejtsék ki jobban, hogy miért romlott megyénkben a légkör, és mit eredményezett az értelmiségi politika hiánya. Kérte, hogy a testület gyakoroljon önbirálatot mindazért, amit nem tudott sikerrel megoldani. Szerinte az egészségügyben nem a megyei kórház hiánya okozza a legtöbb problémát, hanem az, hogy a progresszív betegellátáshoz nincs elegendő anyagi eszköz. Jó lenne, ha működne a regionális egészségügyi tanács. Vass Sándor (a mindszenti pártbizottság titkára) véleménye szerint: a fiatalok állásfoglalása kerüljön a pártértekezlet elé, de egy kicsit átigazítva. Továbbá egészítsék ki a statisztikai adatokat, bővítsék ki a pártból való Hikel"ülések adatait is. Koncz János elismerte, hogy az értelmiségről. a szellemi szféráról többet kell a beszámolónak tartalmaznia. Az ifjúsági csoportok létrehozását fakultatívnak kell tekinteni, a KISZ mondanivalóját nem tartja célszerűnek áthangszerelni. Szabó Sándor javasolta határozatba foglalni, hogy a pártértekezlet beszámolója a szerkesztőbizottság kiegészítése és korrekciója után jelenjen meg a pártlapokban. November közepén a pártbizottság összegezze a beszámoló feletti vitát, és a KISZ megyei küldöttértekezletének állásfoglalását juttassák el a küldöttekhez. A megyei pártértekezletet december 10-re hívják öszsze. A megyei pártbizottság a javaslatot elfogadta Á megyei fegyelmi bizottság tájékoztatója A közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság megbízta a megyei fegyelmi bizottságot, hogy a sajtóközlemények és a párttagoktól érkező bejelentések alapján indítson vizsgálatot a közvéleményt irritáló ügyekben. Gyárfás Mihály, a megyei fegyelmi bizottság elnöke tájékoztatta a megyei párttestületet a vizsgálat eredményeiről. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a tömegtájékoztatásban nyilvánosságra került ügyekben az alaptalan általánosságok kivételével van olyan igazságtartalom, amely irritálja a közvéleményt, és ezért tanulságait le kell vonni etikai tekintetben és személyre szólóan is. Fő tapasztalat, hogy az említett ügyek jelentős részében nem sikerült törvény- vagy szabálysértést feltárni, de azt igen, hogy számos esetben olyanok az érvényben lévő jogszabályok és egyes állami rendelkezések, amelyek alkalmat adnak — betartásuk esetén is — a visszaélésekre, vagy morálisan elítélhető, jogtalan előnyszerzésre. Lehetőséget adnak arra, hogy a tisztességes utat következmények nélkül is ki lehessen kerülni. Ilyenek — többek között — a vállalatok, intézmények és bizonyos vezetők saját hatáskörével és küiönkeretével összefüggő rendelkezések. Érzékelhető az is, hogy a hiánygazdálkodás, a hiánycikkek tartós és növekvő aránya ugyancsak alkalmat ad az erkölcsileg elmarasztalható, elvtelen összeköttetések, jogtalan előnyök kihasználására. Az úgynevezett téglaügyben a vizsgálat kiterjedt a társasházépítő közősség szervezésének, valamint a telekbiztosításnak a körülményeire is. A bizottság megállapította, hogy a sajtóban közölt cikknek megfelelően, 22 ezer téglát valóban 50 százalékos áron szállított le az építtetők részére a Dél-alföldi Téglaipari Vállalat szegedi gyára A téglavásárlásnál nem részesültek jogtalan előnyben, mert a leszállított tégla kísérleti gyártású volt, nem rendelkezett minőségi bizonyítvánnyal, így 1987-ben az előírás szerint csak 50 százalékos áron lehetett értékesíteni. A vállalat és a gyár vezetői számos dokumentummal igazolták, hogy ebben és minden más esetben a meghatározott menynyiség feletti kísérleti tégla kiadására ők adtak engedélyt, és erre a szabályok betartásával jogszerűen került sor. Szabálysértést vagy elmarasztalható anyagi előnyszerzést nem érzékelt a bizottság. Ezért nem tartja indokoltnak a kérdésben érintett vezetők elmarasztalását, bármilyen élesen vetődik fel ez a megye és az ország közvéleményében. Ugyanakkor, a vizsgálat alapján morálisan kifogásolhatók a tégla megszerzésének körülményei. Ugyancsak kifogásolható az építőközösség szerveződése és összetétele is. A résztvevők egy része vezető, vagy hozzátartozója. Ez az összetétel már kezdetben magában hordozta a kedvezőtlen megítélést, bizonyos előnyök feltételezését, és a későbbi problémákat. Erre utal a telek megszerzésének körülménye, és az ára is. Az említett tapasztalatok alapján az ügyben szereplő vezetők hibát követtek el, felthetően megsértették a párt erkölcsi normáit, mivel az ügyben való szereplésükkel módot adtak a vezetőellenességhez, a párt tekintélyének csökkenéséhez. Ezeket a feltevéseket tisztázni kell. Mindezek alapján a megyei pártbizottság Papdi József, Bartha László és Boldizsár Sándor pártfegyelmi felelősségének tisztázására pártfegyelmi vizsgálatot rendelt el. Ezzel a feladattal a pártbizottság a megyei fegyelmi bizottságot bízta meg, azzal, hogy Bartha László és Boldizsár Sándor ügyében hozzon döntést, Papdi József esetében pedig tegyen javaslatot a megyei pártbizottságnak. Az állami lakások értékesítésével kapcsolatban a sajtó azt kifogásolta, hogy míg korábban fékezték az állami ingatlanok elidegenítését, az utóbbi időben viszont a vezetők szorgalmazták, és így olcsón, nagy értékű tulajdonhoz jutottak. A közvélemény elégedetlenségében szerepet játszott, hogy az állami lakások megvásárlásának ügyében nem volt elég hatékony a tájékoztatás, az idevonatkozó kormányrendeletet nem ismerte a lakosság, s az illetékes párt- és állami szervek nem szorgalmazták eléggé a lakások értékesítését. A közvéleményt negatívan befolyásoló további ügy a lakásvásárláshoz és -építéshez nyújtott állami támogatások kérdése. Erre vonatkozóan a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság végzett több fordulóban vizsgálatot, ami három párttag esetében ügyészségi feljelentéssel zárult, csalás és okirathamisítás miatt. A témakör vizsgálata során megállapította a bizottság azt is, hogy az üggyel kapcsolatos irritáló jelenségek elsősorban a tanácsi szakigazgatási szervek munkájával, annak fogyatékosságaival, a társadalmi ellenőrzés hiányával vannak összefüggésben. A bizottság megvizsgálta a szegedi Gogol utca 34— 36., a Bocskai u. 9. és a Korányi fasor 3. szám alatti lakóépületek megvásárlásának körülményeit. Tapasztalata szerint a lakáseladás mindhárom épület esetében az érvényben lévő rendelet alapján szabályos volt. így Utazzon, fuvaroztasson Tempó Taxival. 16-666, 23-333, 23-888. Személy-teher. 1 — 10 tonnáig autódaru, autómentés. nem látja indokoltnak az érintett vezetők fegyelmi felelősségének a vizsgálatát. A megyei párttestület elfogadta a fegyelmi bizottság javaslatát, és lezárta ezeket az ügyeket. Az úgynevezett „bizalmimotorok" ügyében a vizsgálat megállapította, hogy az elosztás módja a vállalat részéről nem volt kellően átgondolt, és körültekintő. Az eladási ár megállapítását viszont jogszabály írja elő. Az akcióban részt vevő kívülállók — akiket a sajtó is kifogásolt — pártfegyelmi felelősségének vizsgálatát a bizottság nem tartotta indokoltnak. A megyei pártbizottság ebben az ügyben Is elfogadta a fegyelmi bizottság javaslatát, és lezárta azt. A megyei fegyelmibizottság feltáró vizsgálatának időszakában újabb ügvek is felszínre kerültek. így a szegedi városi tanács elnökének és elnökhelyettesének ügye. Ezeket a fegyelmibizottság csak figyelemmel kísérte, az elnök és elnökhelyettes ügyeit több szerv — a megyei neb, az ügyészség, a városi tanács ügyrendi bizottsága — is vizsgálja. Ezek eddigi megállapításai alapján a pártfegyelmi vizsgálat velük szemben is indokolt. A megyei párttestület Papp Gyula és Csonka István ügyének pártfegyelmi vizsgálatát a szegedi városi pártbizottság hatáskörébe utalta. A megyei pártbizottság a folyamatban levő vizsgálatok eredményeinek értékelésére, a további tanulságok levonására soron következő ülésén visszatér, amelyről jelentést tesz a megyei pártértekezletnek. J> Régi órát, gramofont, dísztárgyat, porcelánfejű babát, kávédarálót, vasalót, gyertyatartót stb., RÉGISÉGET VESZEK. József A. sgt. 29. sz. Magas kereseti lehetőséggel alkalmaznánk: — marós szakmunkásokat. — gyakorlattal rendelkező szerszámkészítőket. szikraforgácsoló, valamint üregeló szerszámkészítő munkakörbe Keresünk továbbá precíziós öntödénkbe — kát műszakos munkaidőrendbe — nói munkavállalókat, betanított munkára Jelentkezés: Kéziszerszámgyár Szegedi Leányvállalata. Szeged. Rigóu 38 A szegedi Móra Tsz kakast és tyúkot 43 Ft/kg áron, húscsirkét 40 Ft/db áron KÍNÁL ELADÁSRA, munkanapokon 7—14 óráig, szombaton 8—12 óráig, amíg a készlel tart. Érdeklódni: I. üzemegység Nfvó Ktsz mögött. Telefon: 61-074. 7 FOGÁSOS EBÉD SVÉDASZTALRÓL , , Szegeden a Kék Csillag étteremben, ] £\J ri'öfl minden vasárnap 12-15 óráig. Telefon: 62/51-677. SZATYMAZI ÁFÉSZ, VARRÓÜZEM Vásárolja szövetkezetünk termékeit személyés tehergépkocsi üléshuzatok típusonkénti széles választéka Egyedi kívánságok teljesítését rövid határidővel vállaljuk. Megvásárolható: Mezőgazdasági boltunkban, Szatymaz, Dózsa Gy. u. 18. KÖZÜLETI MEGRENDELÉSEKET IS VÁRUNK. 1