Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-25 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 255. szám 1988. október 25., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Megnyílt az ÁSTA világkongresszusa Nincsenek zárt határok Ezt követően Grász Ká­roly. az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke üd­vözölte a többezres külföldi vendégsereget. Mint mondotta, különösen kedvező lehetőség Magyaror­szág számára, hogy az ASTA nálunk rendezi kongresszu­sát, hiszen így a világ legkü­lönbözőbb tájairól érkezett szakemberek előtt mutathat­juk meg, mit tudunk nyújta­ni az ide érkező turistáknak: nyugalmat, biztonságot, a kulturális világörökség ré­szeként számon tartott szép tájakat, páratlan műemléke­ket, s vendégszerető embere­ket. Utalt rá: az Egyesült Ál­lamok csaknem kétmillió magyart fogadott be, s hogy az ASTA-kongresszus bizo­nyára elősegíti, hogy a nem magyar származású ameri­kaiak közül is minél többen kíváncsiak legyenek orszá­gunkra. Grósz Károly emlékezte­tett: az utóbbi időben mind tóbb erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogv a magyar gazdaságban a vál­lalkozói szellem, a ver­seny váljék uralkodóvá. Ezt segítik azok az úi jogsza­bályok is, amelyek kedvez­nek a külföldi töke beáram­lásának, a vegyes vállalatok alapításának. Kifejezte re­ményét, hogy ez a kongresz­szus is alkalmat teremt a magyar—amerikai kapcsola­tok elmélyítésére, s jól szol­gálja a közvetlen szakmai kapcsolatokat az idegenfor­galomban is. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte — s szavára tapsvihar tört ki a teremben —, hogy a magyar állampolgárok előtt nincse­nek lezárva a határok, a vi­lágútlevél birtokában bárho­vá elutazhatnak. A külföld­re utazó magyarok száma az idén várhatóan megközelíti az egész lakosság számát. Grósz Károly végül jó mun­kát kívánt a kongresszus résztvevőinek, kifejezve re­ményét, hogy hazatérve — személyes tapasztalataik bir­tokában — tovább erősitik Magyarország jó hírét a vi­lágban. Mark Palmer. az Ameri­kai Egyesült Államok buda­pesti nagykövete hangsúlyoz­ta, hogy a szocialista orszá­gok jelenleg a változások időszakát élik. Ügy véleke­dett, hogy a nyíltság és az átalakulás először Magyaror­szágon tört utat magának, egyebek között az 1968-as, az általa részleges piacgazdasá­ginak minősített reformin­tézkedésekkel. Magvarország büszke lehet eredményei­re — mondta a nagykövet, ugyanakkor említést tett ar­ról is. hogy a hatóságok nem engedélyezték az október 23-ára tervezett megmozdu­lásokat. Mark Palmer az együttmű­ködés fokozására, a Kelet­Európába s ezen belül Ma­gyarországra irányuló ameri­kai turizmus elősegítésére biztatta a jelen levő üzletem­bereket. Ezzel összefüggés­ben emiitette, hogy Magyar­országon a korábbiaknál jó­val kedvezőbbek a külföldi beruházási lehetőségek. A nagykövet bejelentette, hogy Ronald Reagan amerikai el­nök üzenetet intézett a vi­lágkongresszus résztvevői­hez. A mintegy ötperces üze­netet a résztvevők hat nagy­méretű vetítővászon segítsé­gével kísérhették figyelem­mel. A kőbányai vásárváros kongresszusi csarnokká át­alakított D pavilonjában hétfőn ünnepélyes külsőségek között hivatalosan megnyitották az Amerikai Utazási Irodák Szövetségének (ASTA) 58. világkongresszusát. Az ünnepség húszperces filmvetítéssel kezdődött: az ASTA vezetőinek személyes kalauzolásával ismerked­hettek meg a kongresszus résztvevői Budapest látni­valóival, legérdekesebb színfoltjaival. A filmbemuta­tó viharos tetszést aratott a vendégek körében. Ear­lene Causcy asszony, az ASTA jelenlegi kongresszu­sának elnöke rövid beszédében megnyitódnak nyilvá­nította a jelentős eseménysorozatot, majd a 100 tagú cigányzenekar tolmácsolásában elhangzott a magyar és az amerikai himnusz Az amerikai elnök megem­lékezett arról, hogy július­ban Washingtonban szemé­lyesen is üdvözölhette Grósz Károlyt. Az akkori találko­zón mindketten szorgalmaz­ták a kétoldalú kapcsolatok bővítését, ezen belül idegen­forgalmi megállapodás alá­írását. Az Egyesült Álla­moknak komolv gazdasá­gi érdekei fűződnek a turizmus bővüléséhez. Az idegenforgalom elősegíti a népek közötti iobb megér­tés, bizalom kialakítását is — mutatott rá üzenetében Ronald Reagan, végül sike­res munkát kívánt a kong­resszus résztvevőinek. Az ünnepség befejezése­képpen Beck Tamás kereske­delmi miniszter és Charles Cobb. az. Egyesült Államok kereskedelmi miniszterhe­lyettesé szándéknyilatkozatot irt alá a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztéséről. A megállapo­dás szerint a két ország il­letékes szervei a jövőben elő­mozdítják a hazai és nemzet­közi turizmussal összefüggő információk cseréjét, az uta­zási irodák közötti együtt­működést, s az idegenforga­lómmal kapcsolatos közös oktatási programok megva­lósítását. A megnyitó ünnepséget kö­vetően Grósz Károly újság­írók kérdéseire villáminter­jút adott. Elmondta, hogy hazánkban az idegenforgal­mi fejlesztések sorában ki­emelt fontosságot kapott a minőségi turizmust szolgáló gyógy-, valamint kongresszu­si turizmus. Különös figyel­met fordítanak a szállodaéní­tési program felgyorsítására. Ebben számítanak a külföl­di töke közreműködésére is. Jó néhány cég érdeklődik magyarországi idegenforgal­mi befektetések iránt, egye­bek között az Egyesült Álla­mokból, Nagy-Britanniából, Ausztriából, az NSZK-ból. sőt még a Koreai Köztársa­ságból is. Nemrégiben kezd­ték meg egy magyar—finn szálloda építését Budapesten, a Dráva utcában, s a napok­ban teszik le az alapkövét a magyar—svájci tökével épü­lő Thermal Hotel Aquincum­nak. Két nagy-britanniai céggel előrehaladott tárgya­lások folynak, s úgy tűnik, hogy egyesült államokbeli vállalatok is hamarosan be­kapcsolódhatnak a budapes­ti szállodaépítési programba Részletesebb információt a miniszterelnök erről nem adott, mondván, még nem fejeződött be a versenytár gyalás, s az üzleti korrektség titoktartásra kötelezi. Any­nyit mindenesetre elárult, hogy a Deák tér. a Ma­dách tér és a Vár­kioszk területéről van szó. sőt — ha sikerül megkap­nunk a Bécs—Budapest vi­lágkiállítás rendezésének jo­gát — szó van egy, az Óbu­dai-szigeten építendő szállo­dai komplexumról is. Az nmerikai partnerek további telekjavaslatokat kérnek, ugyanis bíznak abban, hogy a magyar—amerikai légiköz­lekedési kapcsolatok megerő­södésével erőteljesen fellen­dül a két ország közötti ide­genforgalom. A nap további részében a kongresszus küldöttei plená­ris ülésen vettek részt, majd délután folytatódtak az üzle­ti tárgyalások és tapasztalat­cserék az A pavilonban va­sárnap megnyílt idegenfor­galmi kiállításon. A kongresszus rendezői nagy figyelemmel gondos­kodnak arról. hogv a résztvevőkhöz a legapróbb információk is eljussanak. Megállapodást kötöttek pél­dául a Magyar Postával, s ennek alapján a kongresszus ideje alatt kétféle műsort is sugároz a Magyar Televízió az ASTA-kongresszus mint­egy hatezer résztvevője szá­mára. Több kiadványt is megje­lentetnek a kongresszus ide­jén, így például a Hungary Today című lapot, amely be­mutatja Magyarország ide­genforgalmi kínálatát, és a turizmus gazdasági kérdései­vel foglalkozik. (MTI) Grósz Károly Iránba utazik Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Mir Hosze­in Muszavinak, az Iráni Isz­lám Köztársaság miniszter­elnökének meghívására ked­den hivatalos látogatásra Iránba utazik. (MTI) Pozsgay Imre találkozója nemzetiségi vezetőkkel Pozsgay Imre államminiszter hétfőn az Országházban találkozott a kongresszusaikra készülő magyarországi nemzetiségek képviselőivel, a szövetségek elnökeivel és főtitkáraival. A megbeszélésen — amelyen részt vettek a Művelődési Minisztérium és a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa munkatársai is — mindenekelőtt az állam­miniszternek a nemzetiségi kérdés hazai kezelésében vál­lalt szerepéről, az ehhez szükséges szervezeti feltételekről esett szó. Mezőgazdasági kilátások A gazdaság idei általános helyzetéről elmondotta, hogy a mezőgazdaság képes lesz hat-hét százalékos termelés­növekedést elérni 1988-ban. A konvertibilis kereskedelmi mérleg a tervezettnél elő­nyösebben alakult. Ezt úgy sikerült elérni, hogy míg az import 3 százalékkal csök­kent, addig az export mint­egy 8-10 százalékkal növe­kedett. A különböző ága­zatok do.lgozóinok helyze­téről szólva megemlitette, hogy az iparban eddig eb­ben az évben 8-9 százalék­kal növekedett a bérkifize­tés, a mezőgazdaságban csak háromszázalékos növekedés regisztrálható. Valószínűleg ez az arány az év végi kifizetéseknél változni fog. A következő évvel kap­csolatosan a mezőgazdaság előtt álló legnagyobb ne­hézségnek az állatállomány csökkenését vélte az elő­adó. A szabályozókról el­mondotta, hogy a kormány­zati szervek és az érdekkép­viseleti szervek között hó­napok óta folynak az egyez­tető tárgyalások, ezekben az elsődleges szempont, hogy a hitelező bankok a követ­kező évre is a költségvetés hiányának kézben tartását tartják az ország hitelképes­ségének első feltételének. A TOT annak ellenére nem járult hozzá az új szabályo­zórendszer Minisztertanács elé kerüléséhez, hogy igen­csak elkésett már a terve­Tegnap, a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsé­ge nyugdíjasklubja évi közgyűlést tartott. Ezen a szövetkezetpolitika időszerű kérdéseiről, a mezőgazdasági szövet­kezetek perspektívájá­ról Poden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese tartott tájékoztatót. zés. Az érdekképviseleti szerv eredeti álláspontja sze­rint: a termelőszövetkeze­teknek várható több mint 25 milliárdos többletkiadást az árakban vissza kellene kapni. A kormány haté­konyságjavulást is várna ebből a szférából. Korábbi megállapodás alapján két és fél, hárommilliárdot vállal­na magára a mezőgazdaság szövetkezeti része, úgy, hogy az előzetesen tervezett 10 százalékos bérnövekedésből csak 3 százalékot kapnának meg központi alapról, 7 szá­zalékot pedig kigazdálkod­nának. Viszont a megegye­zés után született terv a szakmunkásképzési alapról, a munkanélküli segély számlára való gazdálkodói befizetésekről, és szó volt a lakástámogatási alap egy részének a gazdálkodószfé­rára való szétosztásáról is. Ugyancsak 5 százalékkal megnőtt a tervezetekben a vállalkozói adó mértéke is. A TOT számítása szerint mára a 3 milliárdos ágazati teherböl 10 milliárd lett. Eb­ből következik, hogy újabb egyeztetési eljárásra van szükség. Az országos szövetségnek álláspontja, hogy az. 1989. évi szabályozókat addig nem szabad elfogadni, amíg az éves népgazdasagi terv nem áll össze, és nmig vala­mennyi teher nem látható. Vita van az áremelkedések mértékéről is. Ezután az előadó hossza­san ecsetelte a kormányza­ti és az érdekképviseleti szervek egyeztetőmunkájá­nak nehézségeit, példákat hozott a dokumentumok ké­sedelmes kézbesítésére, szólt arról is, hogy a TOT-on be­lül vita van az egyetértési jog további gyakorlásáról is. Elmondotta, magánvélemé­nye szerint erre mindenkép­pen szüksége van a szerve­zetnek, hogy az ágazat ér­dekeit igazán tudja képvi­selni, és politikai, társada­lompolitikai kérdésekben igazi beleszólása legyen. Napirenden van a belső megújulás, felmerült, hogy 1989-ben ágazati kongresz­szust tartsanak. A főtitkár­helyettes szerint erre nincs szükség, az országos fórum elé kerülő témákban a mun­kát egy kibővített értekez­let is el tudná végezni, és ez-a fórum elegendő segít­séget tudna nyújtani a meg­újuláshoz. B. I. Pampafű és vállalkozás Argentínában őshonos Deszken, a Makó felé ve­zető út mentén érdekes lát­ványra lehet figyelmes az úton járó. Az egyik kertben ember magasságúnál is na­gyobbra nőtt növény nyúj­togatja hosszú száron puha, fehér bugáját. — Ez a pampafű Argentí­nában őshonos nádszerú nö­vény. Fagyérzékeny, de még a mínusz 10-13 Celsius-fokot eltűri — ad választ első kér­désemre Lukács Vendel, a kert gazdája. — Ezen a vidéken kemé­nyebb fagy is előfordul. Az ellen mivel lehet megóvni a pampafüvet? — Takarással. Télre felöl­töztetjük az egzotikus töve­ket A kertben még nagyon sokféle dísznövény cirógatja a szemet. Tujából van ma­lonyai, gömb és smaragd. Tömegükből rögtön látszik, hogy nem csak a gazda kedvtelése növesztette őket. — Meg lehet élni a dísz­növényekből? — Ö dehogyis. Hivatalo­san elismert faiskolámban gyümölcsfákat nevelek. Csakis a több lábon állás hozhat a magamfajta vállal kozónak sikert. Manapság a mi piacunk is éppen olyan bizonytalan, mint más, na­gyobb termelési értékű ága­zaté. — Éles a verseny? — Igen. Csakis minőségi, életerős csemetékkel lehet várni a vásárlókat. Megere­d-ési garanciával adjuk a mi fáinkat. A kiskert-tulajdono­sok, gyümölcstermesztők vé­leményt cserélnek arról, hogy hol érdemes a fákat, cserjéket beszerezni. Ha egy valaki elégedetlen lenne ve­lem, azt a kővetkező héten legalább tizenöt lehetséges vásárlóm tudná. S azért — ha lassabban is — a megbíz­hatóságnak is hire jár. Ve­vőcsalogató lehet a válasz­ték is. Most Itt a bemutató­kertemben 30-féle gyümölcs­fa-csemetéből lehet válogat­ni. Talán az sem baj, ha az almáért, körtéért, dióért, ba­rackért, cseresznyéért, megy­gyért nem kell más-más kertészhez menni. Beszélgetünk a vállalkozás kockázatáról is. Lukács Ven­del elmondja, hogy például nagyon rá lehet fizetni a rossz szemzőanyagra. Az ér­tékes ágacskákat csak kije­A deszki kertben díszlik a pampafű lölt helyekről szabad besze­rezni. Ezek a kertészetek visz­sza-visszaélnek félmonopol­helyzetükkel. így előfordul­hat, hogy vevőjük jó néhány napja leszedett ágacskákkal tér haza. Ez a tény pedig már igencsak kockáztatja a szemzés sikerét. A pampafú­vek ékes kert gazdája terve­zi, hogy olyan törzsállo­mányt nevel fel gyümölcs­fákból, amely 3-4 év múlva saját területről ellátja őt szemzőanyaggal. Hogy a kertész vállalkozá­sa és a népgazdaság éppen uralkodó tendenciái között jó néhány közös vonás van? Természetesen ez nem vélet­len I B V-

Next

/
Oldalképek
Tartalom