Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

3 1988. október 22., szombat • • Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei párt-végrehai­lóbizoltság. A testület a me­gyei pártbizottság október 27-i. soron következő ülése elé kerülő két dokumentum­tervezetet vitatott meg. Meghallgatta a végrehajtó bizottság a december eleién megrendezésre kerülő me­gyei pártértekezletre készülő jelentés összeállításával megbízott szerkesztőbizott­ság. valamint a fölkért szak­értői testület beszámolóiát az eddig végzett munkáról. A kialakult vélemény szerint a két munkaközösség közös ál­láspontiát rögzítő anyag bár két variációt tartalmaz, vé­gül a pártbizottság elé a tel­jesebben kimunkált változat kerül. Ennek fő gondolatai az alábbiak szerint foglalhatók össze: a XIII. pártkongresz­szus óta végzett munkáról csupán nagv vonalakban esik maid szó. a hangsúly mindenképpen az utolsó egv­másfél év eseményeinek elemzésére tevődik. Ebben a közelítésben foglalkozik a tervezet a pártélettel, a párt­szervek és -szervezetek hely­zetével. Fontosnak tartia a végrehajtó bizottság. hogv kellő teret kapjanak a köze­li iövőbert e téren megoldha­tó feladatok is a pártértekez­leten. Áttekinti a készülő do­kumentum az ideológiai helyzetet is. Nem különben a társadalmat foglalkoztató számos más kérdéskört, első­sorban az ifjúság helyzetéről kialakult tapasztalatokat. S hogv az utóbbit miiven hang­súllyal. arra jellemző. ' hogv a megyei pártértekezlet kül­döttei valamennyien meg fogják kapni a megye KISZ­tagságának helyenként igen élesen fogalmazott vélemé­nyét tartalmazó ifjúsági szö­vetségi állásfoglalást Értékelte tegnap a végre­hajtó bizottság azt a jelen­tést is. amelv az elmúlt he­tekben az egyesülési és gyü­lekezési iogról készülő tör­vénytervezet társadalmi vi­tája során elhangzott legfon­tosabb tapasztalatokat ösz­szegzi. Hegalakult a Politikai Főiskola Baráti Köre Az MSZMP Politikai Főis­kolája nappali és levelező ta­gozatán 1978-ban diplomát nyert hallgatók pénteken tíz­éves találkozót tartottak. Az ünnepi eseményen Románv Pál rektor köszöntőié után az egykori diákok egyebek kö­zött tájékoztatást kaptak az intézmény jelenéről és a DO­litológusképzést szolgáló re­formfolyamatról. A résztve­vők kezdeményezésére meg­alakult a Politikai Főiskola Baráti Köre. amelynek tisz­teletbeli elnökévé Iványi Palt, a főiskola volt hallga­tóját. az MSZMP Politikai Bizottságának tagiát a Fő­városi Tanács elnökét, titká­rává Szita Szabolcs kandidá­tust. tanszékvezető-helyet­test választották. Célként ha­tározták meg az intézmény és egykori hallgatói, tanárai, dolgozói közötti kapcsolatok ápolását, regionális összejö­vetelek szervezését. A baráti kör tagjai lehetnek á Politi­kai Főiskola és elődie. a Pártfőiskola egykori és ie­lenlegi hallgatói, tanárai, dolgozói és mindazok, akik. mint pártoló tagok támogat­ják a kör célkitűzéseit, és tevékenységében részt kíván­nak venni. A Politikai Főis­kola támogatásával működő kör a iövőben eszmecseréket, vitafórumokat szervez idő­szerű politikai és társadalmi kérdésekről. (MTI) Forduló? Megújulás, reform, kibontakozás — a gyakori használattól nyelvünk paneljeivé lesznek ezek a sza­vak. Milyen jó volna elszürkítés nélkül megőrizni eredeti jelentésüket! És a szó ne csak szó maradjon! Mindez azután jutott eszembe, hogy egyik éjjel át­verekedtem magam az szmt azon jelentésén, megúju­lási programján — már megint belebotlik az em bei­ebbe a szóba —, melyet a mai szakszervezeti küldött­értekezletre készített. Hitevesztett vagyok, gondolom, nem állok egye­dül, jó adag kétellyel ülök be a mai tanácskozásra. Sikerül-e legalább egy picit előbbre lépni? A moz­galom .szülőképes állapotban van-e"? — tette fel a kérdést nem olyan régen a városi pártértekezlet egyik küldötte. Nem tudom a választ. Az viszont nyilvánvaló, hogy az országban elő­ször itt döntötték el, hogy legyen küldöttértekezlet. Gesztusnak, kezdeményezésnek talán nem rocjsz! Többek között a mai tanácskozás résztvevőin áll, hogy a szakszervezet, az szmt milyen lesz, rászolgál-e a tagság bizalmára. A kihívás óriási! A mozgalomból 110 ezer ember lépett ki (És a folyamat még nem állt meg.) A tag­ság hangulata elkeseredett, várat magára az a kon­cepció, cselekvési program, mely legalább sejtetné, hogy lesznek radikális változások, és előtérbe kerül­nek a munkavállalói érdekek. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnánk az appa­rátus erőfeszítéseit. Komolyan gondolkodnak azon, az új helyzetben mi lehet az szmt feladata. Koordinálás, szaktanácsadás, szolgáltatás? Már odáig is eljutottak, ha a tagság úgy ítéli meg, hogy nincs rájuk szükség, vállalják az önfelszámolást is. (Igaz, ezt én csupán az egyik jelenlegi titkártól hallottam.) Kérem, mi más ez, ha nem az a bizonyos önvizsgálat, önkont­roll, melynek annyira szűkében vagyunk?! Remélhetően, a mai küldöttértekezleten is ural­kodni fog ez a hang. hiszen régi beidegződöttségün­ket, rossz gyakorlatunkat kell levetkőznünk. Ugye, azt sem saahad szem elől tévesztenünk, hogy ki fi­zeti a révészt? Vagyis, újragondolásra ajánlható a szereposztás Ki kiért is van? Jó volna hinni, tudni, hogy a megyei szakszer­vezeti mozgalomban a küldöttértekezlettel elkezdődik valami más, új, ami kizárja a szólamokat, a dema­gógiát, a transzmissziót, a cselekvésképtelenséget, a hozzá nem értést, a bizottságosdit... Amikor csupán, a tagság számít mindenek előtt. Reménykedem, a mai tanácskozás forduló lesz. Végre egy fórum, amelyen minden rajtunk mú­lik Hn mew+ikuszunk ha sunyin hallgatunk, ha a kényelmesebb megoldást választjuk, megérdemeljük a sorsunkat! Én nem ilyen tanácskozást kívánok, ha­nem őszinteséget, észérveket, parázs vitát, állóvizet felkavaró gondolatokat. Talán így lesz? Bodzsár Erzsébet 250 ezer fogyasztó Nem gyártanak gázt, de van Az idej burgonyatermés kilátásai sűrűn változtak. Először dömping vetette elő­re árnyékát, hisz a szoká­sosnál jóval nagyobb terü­letet ültettek be a terme­lők. Aztán az aszály elvé­gezte a korrekciót, kisebbek maradtak a gumók, keve­sebb lett a mennyiség. De vajon elegendő-e mindez a jövő évi új termésig. S ha igen, akad-e rá vállalkozó, hogy tárolja, válogassa, s hónapokig állni hagyja benne a pénzét, és ha pén„ ze sincs, megéri-e az egyre dráguló hiteleket erre a cél­ra felvenni. A megyei tanács kereske­delmi osztályán Kunstár László főelőadó a téli táro­lás pillanatnyi helyzetét ki­elégítőnek minősítette. A több év átlagos szükségleté­nek megfelelő mennyiségre megkötötték a keretmegál­lapodásokat a termelőkkel, forgalmazókkal. A 308 súly­vagonnyi burgonya több mint kétharmadát a Csong­rád Megyei Zöldért raktá­rozza, 20 vagonnal a szin­tén területünkön működő Bács Zöldért Gt. vállalt, a Forráskúti Haladás Tsz 60 vagonnal tartalékol a me­gyei ellátásra, s a Vásár­helyi és az Ullési Afész is részesedik egy-egy kisebb tétellel. Emellett káposzta­félékből, répából, petrezse­lyemből, zellerből, karalá­béból, s céklából 990 tonna a megállapodásban rögzített, tárolt mennyiség. A palet­tához; tartozik az 500 ton­Közgazdasági napok törvény konzultációja cím­mel. Szintén hétfőn délután fél 5-kor a TIT-klubban (Ká­rász utca 11.) Bátyai Jenő A minőség szereoe a piac­gazdaságban című előadása hangzik el núnyi alma és körte, és a 300 tonnányi vöröshagyma. Annak is megvan az oka, hogy miért érdemes elköte­lezni magukat e gazdáikon dó szervezeteknek. A vesz­teségek és költségek egy ré­szét átvállalja az állam, ki­lónként átlagosan egy forint támogatás jár érte. A Forráskúti Haladás Tsz­ben 450 hektáron termeltek őszi burgonyát, s mivel ala­csonynak találták a mostani nagybani értékesítési ára­kat, s tárolóval is rendel, keznek, a termés zömét el­raktározzák, a jobb üzlet reményében. így a megyei kötelezettség mellett ke­reskedelmi partnereikkel, a hűtőiparral, az Agroskálá­val és több zöldértvállalat­tal is megállapodtak. Tápai Károlyt, a Zöldért áruforgalmi főosztályvezető­jét kérdeztem, látnak-e fan­táziát ebben a kereskedelmi műveletben? — A zöldség-gyümölcs forgalmazására lekötött ál­lóeszköz-értékünk három­százmillió forint. Nem te­hetjük meg, hogy ne pró_ báljuk meg hasznosítani. Emellett társadalmi elvárás­nak is érezzük, hogy ne vonjuk ki magunkat a fel­adatból. A zöldségfélék, mi­vel általában kínálat van belőlük, valós piaci körül­mények között találnak gaz­dára. így megvan a rizikó­ja, hogy költségeinket nem tudjuk az eladásnál érvé. nyesíteni. A felvásárlási át­lagárunk 6 forint 70 fillér, amit a termelők természete­sen kevesellnek. Ha köze­pes tavaszi fogyasztói árak­ra számítunk, ennél tovább nem, mehetünk el, hisz a beszállítástól az értékesíté­sig körülbelül 3 forintot je­lentenek a költségeink és a tárolási veszteségek. Ebből a támogatás csak egy fo. rintot fedez. E tetemes ösz­szeg abból is adódik, hogy csak, magas kamatú, rövid lejáratú hiteleket tudunk felvenni a készlet finanszí­rozására, A Zöldker Egye­sülésen belül szeretnénk azt elérni, hogy ennél kedve­zőbb hitellehetőséghez jus­sunk. — Mennyire biztos, hogy a tárolóban levő teljes áru­mennyiségre vevő lesz a kiskereskedelem? — Erre nincs semmiféle garancia. A jövedelemérde­keltségű és szerződéses üz­leteknek nem érdekük, hogy olcsón adjanak valamit. Le­het. hogy a r$ti árainknál drágábban szerzik be a por­tékát, mondjuk, a magán­termelőktől. így az árrésük is többre rúg. Amikor a nagy hidegben a kisterme­lők „kivonulnak a piacról", a boltosok követelik, hogy a Zöldért szállítson, hisz egy vállalattól számon lehet: kérni a felelősségérzetet. így fordul elő, hogy egyik] hé­ten 10 vagon árut kérnek tőlünk, a másikon . ennek tizedrészét. Aztán, ha janu. ár végén azt észleljük, hogy a számítottnál kisebb a for­galmunk, a tanácsnak jelez­zük a fölösleget, s ilyenkor engedélyt kérünk, s kapunk a más irányú forgalmazásra. — Űsszel termelők és ke­reskedők egyaránt szoktak zöldség-gyümölcs akciót szervezni, önök élnek-e a lehetőséggel? — A városokban levő boltjainkban épp e/ekben a napokban. A burgonyát és vöröshagymát 8 forintért), a hagyma apraját 5 forintért, az első osztályú nyírsé*gi al­mát 12 forintért kínáljuk. Számításunk szerint úgytiz. vagonnyi m+}nnyiség el fog kelni. — Visszatérve a téli táro­lásra, üzletnek tekinthe­tő-e? — Nem üzlet ez, csald vállalkozás. Mármint olyan értelemben, hogy vállalko­zunk rá. Tóth Szeles István Nem gyártanak gázt. A gázt viszont használja szinte mindenki. Hogyan? Kiterme­lik a föld mélyéből. Volt per­sze Szegeden is meglehetősen régen. 1864­ben építettek, s akkor először közvilágításra használták az energiát. A gyárat 1974-ben zárták be. A Dégáz — elődiei után jövőre ünnepel: akkor lesz 125 éves a gázszolgálta­tás Szegeden. Hallottam egv érdekes adatot is. jelesen azt. hogv ma fél óra alatt annvi gázt szolgáltatnak, mint an­nak ideién egv év alatt ter­meltek. Magvarországon Szeged és környéke a gázellátás terén az országos átlag fölött van. ami a természeti adottságok­ból fakad. Nagyszerű gázle­lőhelvek üzemelnek Alcvőn. Ollésen. Ferencszálláson. Kardoskúton. Szánkon. Sar­kadkeresztúron. Endrődön és Battonván. Többen aggód­nak. hogv mint minden, a gáz is múlandó. A Dégáz igazgatója. Györfy László megnyugtatott: nem kell fél­ni. még mindig lehet növelni a termelést. Évente 1 milli­árd köbméter földgáz kerül a fogyasztókhoz, ezenkívül 45 —47 ezer tonna propán-bu­tánt palackoznak. Ezt a 15 éves algyői töltőüzemben ..gyártiák". Ebből az üzem­ből Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megvét látják el. úgy. hogy a Dégáz területé­nek a peremén, a szomszédos megyékből is szállítanak pa­lackokat. Talán az is érdekes adat. hogy több mint 5 ezer kilo­méter hosszú vezetéken iut el a fogyasztókhoz a föld­gáz. Ez természetesen a szol­gáltatóknak. a szákembe­reknek komoly tervező mun­kát ad hiszen minden te'«>­pülésen más talajviszonyok vannak. A szakemberek igye­keznek és igyekeztek ..fel­fűzni" a községeket. hogv gazdaságosan tudjanak szol­gáltatni. Jó tudni, hoev az első község Csongrád megyé­ben Ullés volt. ahol először használták a vezetékes gázt. A szolgáltató vállalat három megyéjében egyébként 247 település van. amiből 115 él­vezheti a tiszta fűtőanvag minden előnyét. A 115. tele­pülés Maroslele. ahol tegnap pénteken kapcsolták be a 250 ezredik fogyasztónak a veze­téket. s ebből az alkalomból a Dégáz özvegy Balazsi Ká­rolynénak egv gáztűzhelyet ajándékozott. Üi és praktikus lehetőséget kínált a polietilén cső. Ez -z előzetes számítások szerint legalább ötven esztendeig biztonságosan szállítja a földgázt, s ennek előnve még az. hogv olcsó, kisebb átmé­rőben magasabb nyomással tudia szállítani az energia­hordozót. s ezzel lényegesen csökken a fajlagos költség. A szolgáltatás a Dégáz te­vékenységének csupán eev része. Gondoskodniuk kellett már korábban is a fejlesztés­ről. ipari tevékenységről hisz minden köbméter gázra egy forint veszteség jelentke­zik. Ezt a lakosságnak szál­lított gázra kell érteni. Per­sze nem kell félteni a Déaázt ugyanis a veszteséget a nagyüzemek, nagyfogyasztók gázdíia kiegyenlíti. Hogv le­gyen pénze a szolgáltató vál­lalatnak. terveznek, javíta­nak és különböző összekötő idomokat gyártanak. Azt is fontos megemlíteni, hogv a magyar gázipar történetében a Dégáz nyerte azt a pályá­zatot. amelyet a szomszédos Jugoszláviában. Kanizsán hirdettek meg gázhálózat­építésre. Az első munkájuk 7 kilométeres csőrendszer le­fektetése volt. s hoev mun­kájukat jól végezték, jelzi az. hogv újabb ajánlatokkal ke­resték meg őket. A. S. A Csongrád megyei köz­gazdasági napok keretében október 24-én. hétfőn dél­előtt 10 órakor Hubert Mária tart előadást a Vidia tárgya­lótermében (Kossuth Lajos sugárút 10) Az új társasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom