Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-20 / 251. szám

5 1988. október 20., csütörtök A történelem és a hatalom igézetében Előttem a könyv, melyet egy fiatal olvasó orgyilkos módon drágának nevez, a borítón a szerző, Hegedűs András tűnődő arca, mintha szólni kívánna? De hiszen a fénykép mögött 350 oldalas kötet olvasható, mit nem mondott még el életútjáról? Ráadásul oldalt pislogva egy másik Hegedűs András-kötetre siklik a kíváncsi tekintet, melyet bizonyosan többen ismernek, mint olvastak, hiszen a külföldi rádiók, turistaszatyrok terjesztették. Élet egy eszme árnyékában címmel látott napvilágot Wienben, 1985-ben a Zsillé Zoltánnal készített többnapos beszélgetés szinte oldalszámra megegyező könyvalakja, nem kis izgalmat okozva ama sugaras évben. „Egy normális ember számára ez teljesen megmagyarázhatatlan." V. Kulis történész e szavakkal intézett a minap heves támadást a II. világháború kirobbanása előtti szovjet kül- és védelmi politika ellen, és főleg azon, eddig uralkodó hivatalos nézetek ellen, melyek valójában Sztálint igazolták. Igen. avval a fortélyos zsarnokkal meg kell küzdeni utódainak, ám, hogy valamely tettét helyes kiemelni környezetéből, s a „teljesen megmagyarázhatatlan" kitüntető címmel jutalmazni — számomra kétséges. Nevezetesen azt állítanám valaki kérdezőnek, hogy mifelénk tettek ós törekvések tömkelege vált akár már a közvetlen résztvevők/szenvedők számára teljességgel megmagyarázhatatlanná. A két háború között és azóta is újra ós megint csapdába kerültünk. Elvakultan hittünk dogmákban, hogy mára száraz gubóként zörögjenek csúfondáros muzsikát. Hovatovább rejtvényfejtők megszállottsága igényeltetik, akár csak a közelmúlt hírhedett ötvenes éveinek felderítésére is. Miközben már a szörnyűségek végehossza nincs áradata keltette csömör fenyeget, s hitünk fogódzójául marad az elkövetők szándékának vélelmezett nemessége... „A pártot mindenek felettinek tartottuk. Mi is elmondhattuk Pjatakavval, az öreg bolsevikkal (kinek sorsa természetesen tragikus, hiszen találkozott Sztálinnal), szóval: Egy ilyen pártban a kökeménységü bolsevik kész lesz arra, hogy elvesse saját véleményét és meggyőződését, becsületesen azonosuljon párt. jávai — ez az igazi bolsevik próbája — és készséggel elhiggye, ha a párt úgy kívánja, hogy a fekete fehér, a fehér pedig fekete." Azokról - a fényes szelekbeli időkről írja ezt Hegedűs András, s szavaiban értetlenség kételkednünk. Megjegyzem, tapasztalatunk alapján is indokolatlan a kétely a párt ilyen fölfogásában, hiszen szíve szerint hány politikus, úgymond elkötelezett ember vélekedik így ma is? A rend bűvös eszméje mindig is nagy vonzerőt gyakorolt a fegyelem után vágyakozó lelkekre. Ráadásul KeletEurópa-szerte ez volt, talán máig hatón ez maradt az uralkodó idea. „Hittünk-e a kommunisták elleni koncepciós perekben vagy sem? Ezt a fogas kérdést — úgy tűnik — eddig még nem tudták megoldani a történészek, csak olyanok kerülnek közel hozzá, akik átéfték a kort, és szembe mertek nézni a tényekkel." Persze a tényekkel csak utólag lehet szembenézni, a túlélőknek. Mi, akkoriak, s azóta született gyerekeink már a hitetlen nemzedékekhez tartozunk, akik szégyennel elegy irtózattal tekintünk vissza ama daliás időkre. Hegedűs András igyekszik megválaszolni egy fontos, sőt növekvő fontosságú kérdést: mi volt a nemzeti felkelés szociológiai bázisa? 1956-ban, véleménye szerint: ,-Az elégedetlenség, amely úgyszólván a nemzet egészére kiterjedt, társult a hatalmi struktúra mély válságával, ami az események egymásutánjában igen fontos láncszemnek bizonyult. Mindez korántsem jelenti azt, högy a nemzeti felkelésben az egész nemzet részt vett. A fegyveres csoportok, már csak társadalmi összetételük következtében sem reprezentálhatták a nemzetet. Hogy a fegyveres harcot mégis nemzeti jelzővel illettem, azzal a felkelők és a velük rokonszenvező tömegek céljaiban és áldozatvállalásaik fő motívumaiban megmutatkozó közös elemet kísérlem megragadni." És bennünket, olvasókat vajon megragad-e Hegedűs András okfejtése? A már említett fiatal olvasó érdekes megjegyzést tett: számára, s föltehetően kortársai számára is e ikönyv szerzője nem példaadó személyiség, nem gyülekezési pont, nem hagyományteremtő erő. Szemben, kötelesség megmondani véleményük megértéséhez, a Hegedűs Andrást megielőző miniszterelnök ma is érdeklődést vonz eszméivel. Magyarázatul föltehető a két életút alapvető eltérése, amelyben Hegedűs András csak élete késői szakában, nyugdíjasként fordul szembe a fönnálló hatalommal, mert hosszú távon bízik a rendszerben. A magatartását tartották s tartják ma is sokan rokonszenvesnek. Elkötelezettségét az önálló véleményalkotásra, szigorú következetességét önmaga megformálására. Ha nem volna oly ismerős, mondhatni megszokott az erre adott-adogatott hatalmi válasz, akár kisszerűnek is mondhatnánk. Aligha lehet másként értelmezni a kiad juk-beti ltjuk személyes, szeszélyes játékszabályait, melyeket a hatalomvédő reflexek ősi törvényei vezérelnek. Ilyesféle érzést válthat ki az olvasóból az a néhány oldal is, amelyet a kiadó utószavaként jegyeznek. (Kik?) Ezek a sorok, a régi jó világból ismert, talán az eddig szokottnál elegánsabb stílusban skatulyázzák a szerző nézeteit, osztva igazságot a tévelygő olvasónak. Ha, jól értettem. Hegedűs könyve jó hét éve íródott, azóta tart nyomdai átfutása, s talán eme kiadói intelem is akkortájt született. Mára a helyzet változott, s vele az olvasó. (Kossuth Kiadó) Tráscr László Egyetemi körök találkozója Az egyetemi körök országos találkozóját rendezi meg mától a városban a JATE Galiba Köre; a programot ma, csütörtökön este 8 órakor a jogi kar Lenin körút 54. szám alatti épületében lévő jogászklubban A második nyilvánosság és a politika címmel Szilágyi Sándor előadása nyitja, holnap, pénteken délelőtt 10 órakor a résztvevő csoportok mutatkoznak be az auditórium maximumban, délután 3-kor pedig ugyanitt a politikai rendszer magyarországi reformjáról lesz tanácskozás és vita. Este 8-tól Perlaki Tamás tart előadást a jogászklubban az alternatív katonai szolgálatról. Október 22-én, szombaton délelőtt 10-től folytatódik a vita az Ady téren, délután 3-tól ugyanitt Az ifjúság politikai szerveződésének útja Magyarországon címmel kezdődik tanácskozás. Este 8-tól a jogászklubban a Magvar Demokrata Fórum estjét rendezik meg. Az egyetemi körök szegedi országos találkozója október 23-án, vasárnap délelőtt a találkozó záródokumentumának közős elfogadásával fejeződik be. Nyilvános lesz a KISZ-érlekezlel A KISZ Központi Bizottsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy az országos KISZ-érteke?let nyilvános lesz az ifjúsági szövetség tagjai számára. A testület — ennek megfelelően — szívesen lát minden KISZtagot a november 18—20. között Székesfehérvárott megrendezendő tanácskozáson, amelyen megfigyelői státusszal vehetnek részt. Az érdeklődök a KISZ Központi Bizottsága Irodájának november 4-éig, telefonon (a 403-940/149-es melléken, vagy a 203-871es számon), illetve levélben (1388 Budapest, Postafiók 72. címen) — a név, lakcím, telefonszám, valamint a KISZ-szervezet nevének és címének közlésével — jelezhetik részvételi szándékukat. A részvételi díj — étkezés, szállás — 280 Ft, helybelieknek 200 Ft. f3( Ili film w uj iiim Kárhozat Magyar film. írta: Krasznahorkai László és Tarr Béla. Fényképezte: Medvigy Gábor. Zene: Víg Mihály. Rendezte: Tarr Béla. Főbb szereplők: Székely B. Miklós, Kerekes Vali, Temessy Ilédi, Pauer Gyula, Cserhalmi György. Tíz éve a Családi tűzfészeknek még maradéktalanul örülni lehetett. 1982-ben. a Szabadgyalog láttán már érezhető volt. hogv itt bizonv valami bai van. Tarr Béla. aki a magyar dokumentarista iskola első nagv hullámának hajnalán, a hetvenes évek második felében tűnt föl. az egyik legerőteljesebb ifjú rendezőnek számított, s debütáló filmje, a mar említett Családi tűzfészen tömérdek díjnak örvendezneteit. A Kárhozat, a legújabb opusz szintén rengeteg elismerést kapott. A legutóbbi filmszemlén a külföldi kritikusok által legjobbnak itélt alkotás Gcne Moskowitz-díiát. Strassbourgban a legeredetibb film "díiát nveri el Bergamóból és Brüsszelből szintén díjakat hoz el. A nyugati ízlésről és divatokról meg lehet ugvan a vé'eményünk. sőt. tisztában lehetünk azzal is. hoey a díjak önmagukban még sohasem biztosították egyetlen mű halhatatlanságát sem az emberi kultúra történetében mégis: érdemes alaposabban elgondolkodni a Kárhozat-ielenségen. Már csupán azért is. mert a most Tarr Béla filmje által fémjelzett kérdéskör túl-, s ugyanakkor visszamutat a hazai állaDotok fölmutatást módozatain. Ha úgv tetszik: a Karhozatszindrómával le kéne már végre számolni. Ha nem is egyszer s mindenkorra, de legalább szókimondóan. A természetesen most is csellengő főhős, bizor.vos Karrer (Székely B. Miklós) sok egvéb mellett azt is vallia: .mert a történetek mindig a leépülés történelei". Ez ugyan egyáltalán nem igaz. de hogv az övé az. vitán felül áll. Olyannyira hogy hősünk. kinek arcvonás-barázdái mélvek. mint a tenger, s kopott örökös bálioniához képest a Colombóé kismiska, állandóan az odafönn a magasban laza nyikorgással ideodaiáró csilléket figyeli idegesítő monotóniává: de nvilván piszkosul elidegenedve. Ezenközben állandóan esik az eső. körítésoen tökéletes a lepusztultság. s egv filozofikus hajlamú íuhhtáv rosnő (Temessy Hédi) számos nagvmonológiának egyikében többek között ezt mondja: ,.a köd betelepszik a lélekbe". (A látottá* alapján ezzel viszont legalábo maradéktalanul egvet lehet érteni.) A főhős szerelme (Kerekes Vali) foglalkozasára nézve énekesnő a Titanik (így van írva!) bárban, s azt énekli, hogv ..kész az egész, mindennek vége", de talán az egyensúly kedvéé/t hallható A gyöngyhalász című nóta is. persze stílusosan kocsmai tangóharnronikán. Kocsmák egyébként az esőhöz és a kóbor kutyákhoz hasonló intenzitással vannak ielen a filmben — Karrer pedig legvégül, a szóban forgó és ominózus leépülés Ingutolsó fázisában kommunikálni is kezd az ebekkel, persze a szemétdombon (közben természetesen zuhog) — de ez már nem is fontos Ami viszont az egyúttal komolyra is fordítva a szól: miért vajon, ki tehet róla. hogv iobb sorsra érdemes, távolról sem tehetségtelen fiatal filmrendezők a töménv dekadenciának a mindenmindegy nihilizmusnak ilv mértékben szószólóivá válhattak? Miért lehet hogv a magyar társadalom közelmúltbeli és jelenkori szén számú anomáliái ily mértékű totális mindent tagadást és hiperpesszimizmust termeltek ki. a legsötétebb társadalmi rondabugvro* célzatos fölnagvítását és totálissá változtatását eredményezték — ami nemcsak művészi szempontból teljes csőd? Sajnálom Tarr Bélát mert elénk vetített világképe (vagv személyiségzavara?) nincs, nem lenne híjával értékes. átgondolt emberi mozzanatoknak sem. ŐTI hiába hangzik el. hogv szeretet és becsület nélkül semmit sem ér az élet. e döntő kijelentés hatástalan. A legalább háromszor be nem fejezett film utolsó harmadaban pedig a visszatérési kisérletféle a közösséghez irracionális kudarcra ítélteti*, a tendezői prekoncepciót bizonyítandó. ..Vissza kell térni a szépségekhez. Újra fel kell fedezni az életet. A nagy dolgo* örömét." Ezeket a mondatokat egv teljességgel múlékony optimisztikus fölloobanásban dalos barátnéia mondia Karrernek. Hát... bizonv. Ehelyett azt üvöltik a fülünkbe. hogv minden de minden Tarr. sőt. tar. kiürült, kopár. Nem támít. Domonkos László Nyugdíjasrosta ? Kis kedvezmény is kedvezmény, így van vele a nyugdíjas, és hamarosan mi sem gondoljuk másként. Hála a kormány és a SZOT megállapodásának ez év január l-jétől a hetven éven felülieknek nem kell tv-előfizetési díjat fizetniük. Gondolná az állampolgár, hogy automatikusan mentesitik őket ezen teher alól. Téved, nálunk semmi sem olyan egyszerű! Először is nézzük, mit mond a rendelet? Mentességet élvez minden egyedül élő hetven éven felüli nyugdíjas. Ha az idős ember egy fedél alatt él a fiával, lányával, unokájával..., nem kap kedvezményt, bevasalják rajta az előfizetési díjat. De akkor is fizetnie kell, ha ő maga ugyan már elmúlt hetvenéves, viszont a házastársa még nem érte el ezt a kort. Csak a vak nem látja, hogy ilyen alapon jócskán megrostálták a hetven éven felülieket. Nem értem, miért kellett megszorításokkal bevezetni a kedvezményt! Akik oly szerencsések, hogy átlépték a hetvenet, nem érdemelnék meg a mentességet?! Egységesen! Nem nagy gesztus, de egy nyugdíjasnak 80 forint is számít. Természetes, hogy a mentességről szóló hírek futótűzként terjedtek, és a hetven éven felüliek szépen befáradtak a postára, hogy jelezzék igényüket. Néha órákat álltak, vártak. Kérem szépen, annyiféle „könyvbe" bejegyezték őket, a személyi számuk alapján nem lehetett volna eldönteni, ki jogosult és Ri nem?! Persze, a helyzetet bonyolítják a megszorítások. Egyedül élő stb. . Talán még igazolást is kellene vinniük, hogy valóban egyedül, magányosan, messze a családtól léteznek még túl a hetvenen. -Csoda, ha ez a rendelkezés dühöt, boszszúságot váltott ki az öregekből?! Azt sem értem egyébként, hogy miért hetven év a korhatár? Ritka, bár, de elképzelhető, hogy egy hetven éven felüli nyugdíja jóval felette van a létminimumnak. A hatvanéves pedig a szó szoros értelmében nélkülöz, tejen, kenyéren él. Rajta persze behajtják a tv-dijat! És itt már rég nem a nyolcvan forintról van szó! iNem azokat kellene segíteni, akik a leginkább rászorultak? Nem lett volna-e egyszerűbb, ha meghatároznak egy nyugdijösszeget, ami alatt valamennyi nyugdíjas megkapja a mentességet? Nem érdemelték ki? Vagy ez esetben túlságosan megterhelnénk az államkasszát? Pitizünk a nyugdijasokkal, a hetven éven felüliekkel is. És ama kisebbség, amelyik nem esik ki a szigorú rostán, vagyis elmúlt hetvenéves, egyedül él, mint az ujja, vagy élete párja is betöltötte ama bizonyos hetvenet, végre élhet a lehetőséggel. Élhet? Ha eddig a kézbesítő hozta, vittte a nyugtát, most biztosan intézkedik. Csak egy kis nyomtatványt kell kitölteni az öregeknek. Neve, személyi száma, címe, dátum, aláírás ... Ilyen egyszerű! Bonyolultabb a helyzet, ha valaki eddig átutalási betétszámlán rótta le a tartozását. Ez esetben a postás szóba sem áll vele, azaz mégis, elmondja, mi a teendő. Tényleg mi is? A hetven éven felüli tisztes állampolgár szánja-bánja, hogy ennyi évet megért. Az ö korában még fusson a pénze után? Nyolcvankilenc venévesen kezdjen el „ügyintézni"? ÍHa gyereke van, talán könnyebb. Megkéri, járjon utána. Persze munkaidőben, délelőtt vagy koradélután. No és, ha az öregek valóban teljesen egyedül élnek? Mit csináljanak? Kiderítik, hogy az OTP melyik fiókja foglalkozik az átutalásukkal. Felkerekednek, sorba állnak. Az ügyintéző nem érti, miről van szó. Végül sikerül tisztázni az alaphelyzetet. Ez év január 1-jétől (rendelet ide vagy oda) az illető hetven éven felülitől vonják a tv-előfizetési díjat. A nyugdíjas kéri, szüntessék meg az eddigi gyakorlatot. Az ügyintéző néz, miért nem kérték eddig? A válasz egyszerű, gondolták, a tisztelt hivatal tudja, ismeri az életkorunkat. És a hivatal adott két nyomtatványt. Rubrikák: átutalási betétszámlaszám, a számlatulajdonos aláírása, lakcíme, dátum. .. Ismét ilyen egyszerű ! Azaz van meg egy kis bonyodalom! Be kell fáradnia a hetven éven felülinek a főpostára. Befárad. Keresgél az ablakoknál. Hiába. Felküldik az emeletre. Lépcsők, ha ezeket túléli, talán megéri a nyolcvanadik születésnapját is. Üjabb nyomtatvány, név, személyi szám, cím, dátum, aláírás . . . Az ügyintézők megkérdezik még, önálló háztartásban él-e a kedves ügyfél. Ügy, a válasz. Visszamenőleg csak 6 hónapot tudnak téríteni, mit bánja a nyugdíjas, az a 480 forint is jól jön. És a ihetven éven felüli már egykedvűen hallgatja az ügyintéző panaszát: a fiatalok egyáltalán nem fizetnek tévédíjat, képtelenség rajtuk behajtani. Ezek után a nyugdíjas hazabotorkál és elkezdi számolgatni, mit is nyert ama nagy-nagy kedvezményen. , Megcsúfolták? Elfelejti. Ezentúl mégiscsak 80 forinttal kevesebb lesz a kiadása havonta. Milyen jól kitalálták! Tulajdonképpen nem is a pénz a fontos, hanem a gesztus, ami egyszerűségében olyan nemes, hogy az ember sírva fakad tőle. De könnyhüllatásra semmi ok, a következő hónapban jön az átutalási számlakivonat, rajta a tételek: tv-előfizetési díj: 160 forint (két hónapra), villanyszámla ... Szóval mégiscsak vonják! Biztosan újabb szempontok. És persze, aki nem bírja a „kiképzést", az le is mondhat a kedvezményről. Erről aztán a kormány és a SZOT már igazán nem tehet. Rajtuk nem múlik. Valóban? Bodzsár Erzsébet Természetjáró gyermekek A Magyar Természetba- szetbarát mozgalomban rát Szövetség (MTSZ) el- részt vevö minden legális nöksége a napokban úgy evermek_ es ifjúsáei cso_ határozott, hogy támogat- syermeK es ujusagi cso nak és segítenek a termé portot