Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
3 1988. október 22., szombat Vizsgálat Alaposan felbolygatta a lakóház-fejújítási alapjából kedélyeket a szegedi tanács- használták fel erre a célra, elnök, Papp Gyula hétfő es- úgy, hogy őt meg sem kérr, rádióinterjúja. (Tegnapi dezték. Ebből az összegből lapunkban teljes terjedelem- több állampolgárnak tudták ben közöltük.) Amikor te- vol„a a ]akasat felújítani. lekügyéről kérdezték, Az első kézből című műsorban egyebek között elmondta; sok száz ügyet tud, ami törvényes, de etikailag kifogásolható és megemlítette a szegedi városi új pártszékház felújítását, szerint a rekonstrukció nagy részét a városi tanács Az interjú hatására Székely Sándor, a szegedi pártbizottság első titkára a tegnapi Reggeli Krónikában bejelentette, hogy személyre szóló felelősségig kivizsgál, ják az ügyet. Amint az elVelemenye jenőrzés befejeződött, azonnal tájékoztatjuk olvasóinkat. Ülést tart a megyei tanács A Csongrád Megyei Tanács • csütörtökön reggel 9 óraj kezdettel Szegeden, a székházban ülést tart. A tanács végrehajtó bizottsága javasolja a testületnek, hogy tűzze napirendre és vitassa meg a következő kérdéseket: tájékoztató a lakásépítés, -gazdálkodás helyzetéről, a további feladatokról; beszámoló a fogyasztói érdekvédelem alakulásáról, a kereskedelmi szolgáltatás területén. A tanácsülés nyilvános. Az adóreform hatására Sokan visszaadták az iparukat Amennyiben a jövedelemszabályozásban nem történik kedvező változás, s a szolgáltatást végző kisiparos magánvállalkozók érdekeltsége nem növekszik, számítani lehet létszámuk radikális csökkenésére, s ez főként a kisebb településeken ellátási zavarokat okozhat — foglalt állást legutóob a kisiparosok érdekvédelmi szervezete, a Kiosz. Az adóreform év eleji bevezetése miatti bizonytalanság következtében március 31-ig 13 ezren visszaadták, 5 ezren szüneteltették iparukat. Az első félév végere a kedvezőtlen tendenciát sikerült megállítani, mert a Kiosz kezdeményezésére a szektor állami felügyeletét ellátó Ipari Minisztérium lehetőséget adott arra, hogy akik az év elején adták viszsza iparukat, az első negyedév végéig új hatósági eljárás lefolytatása nélkül — csupán kérésre — visszakaphatták iparjogosítványukat. Jelenleg a kisiparosok számá 155 ezer, ám mind kevesebben vállalkoznak szolgáltatásra. Ennek oka részben az, hogy a több forrásból származó jövedelmek összevonása miatt erőteljesebbé vált a munkaviszony mellett ipart gyakorlók, és a nyugdíjuk mellett dolgozók számának csökkenése, márpedig éppen ők végzik a legnagyobb arányban a lakosság részére a szolgáltatásokat. Ugyancsak éppen a szolgáltatói kisiparos réteget érintette a legkedvezőtlenebbül, hogy január l-jétől a kisiparosok vállalkozói adót és személyi jövedelemadót is fizetnek. Így kétcsatornássá vált a kisiparosok jövedelemszabályozása, és ez többségükre nézve olyan előírás, pluszadminisztráció, amelyet sokan nem vállalnak. Az új forgalmi adóval bonyolultabbá vált a számlázás, az adóigazgatási eljárás módosítása miatt pedig jelentősen megnőtt a számviteli munka. Az adminisztrációs kötelezettség a vállalkozás nagyságrendjére nincs tekintettel, az egyes kisiparosokra olyan terhet ró, melyet sem képzettségüknél fogva, sem lehetőségeik miatt nem tudnak teljesíteni. Korábban ezeket a körülményeket figyelembe véve a kisiparosok mintegy 20 százaléka mentesült a könyvvezetés alól, és mintegy 30 százaléka kapott egyszerűsített könyvvezetésre lehetőséget. Mindez az év elejétől megváltozott, és ugyanazok az adminisztrációs előírások vonatkoznak a több millió forint forgalmat elérő vállalkozóra, és a néhány tízezer forintos szolgáltatást végző kistelepülésen dolgozó nyugdíjas kisiparosra is. A kisipar termelési értéke tavaly 75,3 milliárd forint volt, ez 19 százalékkal több mint egy évvel korábban. A fogyasztási szolgál tatások ebből 47 százalékkal részesednek, értékük tavaly 35 milliárd forint volt. A fogyasztási szolgáltatások 60 százalékát kisiparosok végzik, részarányuk egyes te rületeken ennél is magasabb: a lakosságnak végzett árufuvarozás 25, az építőipari javítás-karbantartás 85 százalékát végzik magán-kisvállalkozók. A költségek jelentős növekedése miatt a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mind kevesebb jövedelmet adnak, a bruttó teljesítmény értéke átlagosan — az összes kisipari létszámra vetítve évente 494 ezer forint. A szolgáltatást végzők átlagos bruttó bevétele ugyanakkor csak 311 ezer forint évente. A kedvezőtlen jelenségek a nagyvárosokban kevésbé érzékelhetők, ám a kistelepüléseken egyre nagyobb gon dot okoz a szolgáltató kis iparosok jelenlegi helyzete. Gazdasági tanulmányok sora A közelmúltban jelent meg a József Attila Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszékének gondozásában ..Acta Univer.iitatis ..." 24. száma. E hagyományokkal rendelkező sorozat úi kiadványa több figyelemre méltó tanulmányt tartalmaz, egyes témáknál egészen úi megközelítésekkel is találkozhatunk. A kötet külön érdeme. hogy a tudományos igényű feldolgozással egyideiűleg a nem szakmabeli olvasóknak is szolgál hasznos információkkal. Andrássy Adél „Kísérlet a földek értékelésire'' című elemzése egy régóta napirenden levő. egyre sürgetőbbé váló kérdésre keresi a választ. A mezőgazdasági termőföld mint termelési ténvező. korlátozottan rendelkezésre álló termeszed erőforrás igazán elfogadható gazdasági értékelésével ez id°ig adós a közgazdaságtudomány. A sűrűn kritizált néha elátkozott aranykorona rendszer még mindig erősen tartja magát. így a mezőgazdasági szabályozó rendszer a kedvezőtlen adottság elbírálásánál ma is erre támaszkodik. A szerző az első részben néhány erőforrás-értékelésre irányuló kísérletet tekint át a tudományos igényű bemutatáson túl elemzi az egymástól gyakran nagyon is különböző elméleteket. A ienetéhez is kapcsolható — átgondolásra mindenképpen érdemes probléma. Melvik az a legalacsonyabb földminőség. amely gazdaságosan művelhető? A ma meg rnélven gyökerező. csaknem teljes dig körű földhasznosítást követő gyakorlatot felválthat ia-e a közeljövőben egy olyan — gazdasági racionalitáson alapuló — megoldás, amely óhatatlanul határterületeket teImre Ottó a foglalkoztatás és a munkaerőpiac alakulását elemzi, megkülönböztetve a munkaerőpiacot a más feltételek és korlátok között működő fogyasztói árupiactól. Nem a racionális foglalkoztatást szc.líália az a gyakorlat. miszerint a munkaerőmozgás 90 százaléka a dolgozótól ini'ul ki nem pea társadalmi-gazdasági fejlődés követelménveiből. Ez egyértelműen a munkaerőpiac „eladói" voltát bizonyítja. A második feiezet kritikai ismertetése az elmúlt négv remt? A művelt földterület évtized foglalkoztatáspolitimekkora hányadán lenne káiának. kiemelve az ágazacelszeru a mainál lnvegesen tok közötti munkaerö-vánkisebb aktivitással gazdái- doriás evakori iránvváltozákodni. feltetelezve a megle- sait A befejező részben a vő erőforrások átcsoportosí- termelőszövetkezeti szakemberek munkahely-változtatásaival kapcsolatos következtetései messze túlmutatni k ezen a körön. „Mindenképp helyteleníthető, hosv a nagyobb fizetés elérésének járható útia a munkahely-változtatás legyen... ellensúlyozása csakis teliesitménvr gozó feiezet végén kiemeli a mással alapvetően nem pótolható minden termelési folyamathoz kapcsolódó mezőgazdasági termőföld gazdasági értékelésének szükségességét. A második rész a tását? A befejező részben a földiövedelem meghatározására termelési függvény alkalmazásával kerül sor. A számítások a — közelmúltban bevezetett — termőhelyi értékszám és a jövedelemtermelőképesség között erőteljesebb kapcsolatot mutatnak, mint centrikusabb bérdiíferenciáaz aranykoronával végzett lássál lehetséges." vizsgálatok. A búza hozadé- Mayer László az Amerikai kán keresztül gyakorlati Egyesült Államok rnunkásföldalapárat is meghatároz a osztályának 1980-as évek eleszerző: 5 százalékos kamat- jére jellemző helyzetét elemzi. bőséges statisztikai adaital alátámaszva. meggyőző erővel. A tanulmány elsődleges célia. hogv a közvélemény a felszínes információkon alapuló illúziók helyett valósághübb képet kapjon, illetve alkalma nvilion az objektív összehasonlításra. A tanulmány utolsó harlábat feltételezve ez 00 ezer forint hektáronként. A búza hozamainak erőteljes szóródásán túl — azt hiszem — a , .„ , . . , . - ,, , kamatlábak elmúlt években lentos szakirodalmat fe.dol- tapasztalható meglehetősen gyors változásai sem könnyítik meg a földértékelés ilven irányú próbálkozásait. A második szerző. Droyomarecki D. A. a szükséges madában részletesebben fogtermék szocializmusbeli el- lalkozik a lakáshelyzettel, a különbözeti földiáradéi mér- osztásának kérdéseivel fog- vagyoni rétegződés alakuláhetőségével foglalkozik eiőrebocsátva. hogy a közgazdálalkozik. Kiemelten kezeli a sával. A jelentős információnyereségrészesedés érdekelt- tartalom mellett az elemzés szok általánosan elfogadott ségi rendszerben betöltött egyik nagy érdeme a közértmódszert ez jdáig nem dol- szerepét. kedvezőtlennek hetősée még akkor is ha a goztak ki. Sarkalatos kérdés tartja annak automatikus be- témában — vagy külföldön hogv melvik földminőségen épülését a munkabérbe. A — járatosabb (szakiemberei: keletkező tisztaiövedelem te- nyereségrészesedés kinthető „társadalminak", funkcióját a munkadíiazáson továbbá mi érthető átlagos belüli részarányok növelésén ráfordításon. Itt merül fel keresztül egy — a szerző gondolatme- nak. látja biztosíthatóKirekesztett szövetkezetek? Mindennap kellemes izgalommal vesszük kezünkbe a Mészövnél az újságokat, előre tippelve, vajon akad-e a szövetséget reklámozó újságciikk. Általában nem csalódunk. 1988. október 14-én, pénteken Csorna Lajosi tollából olvashattunk eszmefuttatást a címben jelzett témakörben és nem is tudjuk, hogyan lehetséges ennyi pontatlansággal a nyilvánosság elé állni. Melyek azok? A cikkben említett közel 6 ezer tag 9 lakásszövetkezetnél él, és bár tavasszal megszavaztatták őket, nem volt teljesen egységes a vélemény a hovatartozást illetően. Mivel azonban többség is elég a kilépésihez, a Mészöv küldöttközgyűlése hivatalosan foglalkozott áprilisban e szándékkal. A tisztánlátás érdekében elmondjuk: 5 lakásszövetkezet április 1jével kívánt kilépni a szövetség tagjai közül. A küldöttközgyűlésen minden lakásszövetkezeti küldött igenlően szavazott a kilépéssel kapcsolatban. A Szövetkezeti Törvény szerint a küldöttközgyűlésnek csak tudomásulvételi jogosítványa van a tagszövetkezetek szándékát illetően. Lehet-e ezek után kirekesztésről, kizárásról beszélni? Arról nem is beszélve, hogy az említettek • a fenntartási hozzájárulást a fentiek miatt csak az első negyedévre fizették be. Nem egészen kerek az az információ sem, amely a Csongrád Megyei Tanács V B. 67/1988. (VI. 14.) határo zatával kapcsolatos, mivel azt is tudni kell, hogy fel lebbezési lehetőséget adott, és a szövetség fellebbezett is a Kereskedelmi Minisztériumhoz. Miután az Államigazgatási Eljárási Törvény 63. paragrafusa szerint a fellebbezés halasztó hatályú — és döntés még nem született —, nem volt miről tájékoztatni a szeptemberi kül döttközgyűlést és nem volt miért meghívni a kilépett lakásszövetkezeteket sem. Jogsértő az lehet, aki a jogot nem ismeri. A szövetség ismeri! A lakásszövetkezetek megyei szakmai szövetsége — majd ha lesfc érvényes alapszabálya — szolgálja becsülettel saját tagjai érdekeit. A Fogyasztási Szövetkezetek Csongrád Megyei Szövetsége ezt teszi saját tagjaival szemben. Szándéka a munka, a szövetkezetek egységes akarata szerint, békés körülmények között. Krasznai Mihály * Néhány napja közöltük lapunkban Csorna Lajosnak a Mészövből kilépett lakásszövetkezetek nejében írott sorait, most pedig Krasznai Mihálynak a Mészöv álláspontját kifejtő írását adjuk közre. Ezzel a magunk részéről a vitát lezártnak tekintjük, azzal, hogy a további nézeteltérések tisztázására aligha mi vagyunk hivatottak (Kutya) szorít áb an Csörög, a vonal másik végén — mint mindig — felháborodás, düh, nem szűnő indulat: Tudjuk-e, hogy az Állami Biztosító ügynökei „revolverezik" az ügyfeleket? Azzal fenyegetőznek, ha nem vesszük meg az új lakásbiztosítást, az OTP felmondja a hitelt Nekünk a régi 300 forintos biztosítás is pontosan elég volt, nem akarunk többet fizetni! Mit tehet ilyenkor az állampolgár? * Az Állami Biztosító szegedi 1. számú fiókjának igazgatója, Juhász Sándorné készségesen fogad. — Gondolom, az ügyféltoborzás, -megtartás nem túl szerencsés módszere az erőszak a fenyegetőzés. — Én is így gondolom. Ha ez történt, ügyfeleink szíves elnézését kérjük. — Miért fordulhat elő ilyesmi? Augusztus elejétől folyamatosan szanáljuk a régi biztosítást. Szegeden 57 ezer ügyfelünk van, őket egyenként kell felkeresnünk. A kampánymunkába külső erőket is bevonunk, egyetemistákat, főiskolásokat. Ügyfeleink sokszor ellenállással fogadják az ajánlatainkat. — A díjtételek emelése nem örömteli gesztus. — Mi nem csak díjakat emelünk, kockázatbővítést is végrehajtottunk. A jövőben utánpótlási értéken térítjük a kárt. — Mi az új lakásbiztosítás lényege? — Az ügyfél szabadon maga választhat, ő határozhatja meg, mekkora értéket kíván biztosítani. Lakóépület esetében például (melynek értéke 1 millió forint), a díj tétel az érték 0,44 ezreléke. Maradva az 1 milliónál, ez az összeg 440 forint. Természetesen vagyontárgyak, ingóságok biztosítását is vállaljuk, itt a díjtételek 1,06, 1,50 ezrelék között mozognak. — Ügy tudom, az ÁB-n kivül köthető még lakásbiztosítás a Hungáriánál, a Garanciánál is. — A másik két biztosító is ugyanezzel a díjszabással dolgozik, bár a régi biztosítások szanálása a mi feladatunk. — Mi történik akkor, ha visszautasítjuk az új lakásbiztosítást? — A régi biztosítást mi felmondjuk, ugyanakkor az OTP biztosítás nélkül nem ad hitelt. — ön mit ajánl? — Ki-ki legalább a lakóépületét biztosítsa! * Mi az OTP álláspontja? Szalai Ferencné, a megyei ösztönző számára a leírtak magától értetődőek. Egy viszonylag szűkebb szakmai réteget céloz meg Tomka Béla — a szerzőgárda egyetlen hallgatótagia — az 193l-es német bankválságról készített munkájával. A 20as évek pénzügvi életének bemutatása után a világgazdasági válság és a bankválság kapcsolódási pontjait ' igazgatóság lakáshitelezési és ingatlanforgalmazási osztályának vezetője elmondta, hogy a hitelnyújtási feltételei között szerepel a lakásbiztosítás'. Hitelfelvételnél szinte automatikusan kötik meg a biztosítást. — Mi történik akkor, ha az állampolgár nem hajlandó új lakásbiztosítást kötni? — Elvben fel kellene mondanunk a hitelt. Reméljük, idáig nem jutunk el, a türelmi határidő 1989. decemberében jár le. Ha mégis lesznek problémás esetek, az Állami Biztosító és az OTP központi szervei hoznak majd döntést. * Bárhonnan is nézzük, kutyaszorítóba kerültünk. Pláne akkor, ha még adósok is vagyunk. Tehát fizetni muszáj. Legalább annyi szabadságunk legyen, hogy mi válasszuk meg, mennyit és kinek! Bodzsár Erzsébet Szállodafejlesztés Ülést tartott kedden, a Fórum Szállóban az Országos Idegenforgalmi Tanács. A tanácskozás napirendjén szerepelt egyebek között a szállodafejlesztési program, melyről az írásos előterjesztés mellett Benics László, az Országos Idegenforgalmi Hivatal főosztályvezetője tájékoztatta a testületet. A közelmúltban a Minisztertanács felhatalmazta az idegenforgalomban illetékes szerveket, hogy mintegy 250 millió dollár erejéig külföldi hiteleket vegyenek fel, il letve működő tőke formájában kezdeményezzék külső források bevonását. Ekkora külföldi tőke bevonásával lehetőség nyílna mintegy 6—8 ezer szállodai férőhely létesítésére, elsősorban a gyógyidegenforgalom fejlesztésére, kisebb részben középkategóriájú városi szállodák építésére. A külföldi forrásbevonásnak két alapvető formája képzelhető el. a kölcsöntőke, azaz a hitel és a működő tőke, vagyis a vegyes vállalat elemzi. Az egyensúly helyreállítására tett intézkedések közül részletesebben foglalkozik — többek között — a kötött devizagazdálkodással, a bankfelügyelettel é.5 a szanálásokkal. A válság következményei közül az állami beavatkozást — az addig ismeretlen gazdasági szerepvállalást — emeli ki és jellemzi részletesebben. Kovács András Közgazdasági Nobel-díj Maurice Allais francia közgazda kapta meg az 1988as közgazdasági Nobel-dijat — jelentette be kedden Stockholmban a svéd királyi tudományos akadémia szóvivője. A 77 éves tudós „a piac elmélete, és az erőforrások hatékony kihasználása" terén végzett úttörőtevékenységéért kapta a 2,5 millió svéd koronával járó kitüntetést. Allais a negyvenes években dolgozta ki a piaci egyensúly és hatékonyság feltételeinek matematikailag alátámasztott formuláját. E témakörben két nagyobb művet is produkált 1943-ban és 1952-ben. A királyi akadémia megítélése szerint Allais a modern közgazdaságtan francia iskolájának atyjakéntiskolát teremtett a fiafrancia közgazi déke számára hasznosították szektorban, a monopóliumok iászok nemzeElméleteit jól az állami nagy állami hatékony működtetésében <