Délmagyarország, 1988. október (78. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

3 1988. október 5., szerda Vacsora Faludyval Feldübörgött a taps, amikor belépett, önmagában gyönyörű csoda, ha egy országban Iköltöt ünnepelnek így. A vacsoránál csöndes volt Nem beszélt túl sokat már csak amiatt sem, mert az universitas rektora tartotta szóval, olyan lenyűgöző graciditással, tapintatos-kedves szellemességgel, amely méltó volt az évszázad most felfedezendő (igen!) nagy magyar poétájához. És csöndes volt talán azért is, mert ott ültek az asztal körül a volt bajtársak, a hajdani recski foglyok képviselői is: Zimányi Tibor, a napokban megalakult Recski Szövetség egyik vezetője, azután Rácz-Szabó István, a Svájcban élő mérnök, oki — Róla mesélt. („Nagyon el se tudom mondani, mennyire szerettük a Gyurkát. Esőben-sárban egész napokat ásattak vele az ávósok, külön vadásztak rá, ahogyan csak lehetett, állandóan kitoltak vele: hogy bírod zokszó nélkül, ennyire — kérdezgettük!. Ugyan már, ezek hülyék, válaszolta mosolyogva. Nem tudják, hogy éppen erre, éppen élményekre van szükségem.") A csordultig telt auditórium maximum közönsége pedig lázasan itta a szavakat, akár a gyermekkorról, később a harmincas évekről, vagy a háborúról szólt az emlékező, akár a Recsken eltöltött, majdan az Ember nagyságáról és hitványságáról szóló hősköltemény időszakának részleteiről. „A szabadság vad kakukkfűszaga" terjengett a levegőben, hogy egyik versét idézzük — mert persze versei, közöttük jó néhány kivételesen nagy költemény, éppúgy közibénk telepedtek, helyet kérve a terem lépcsőin szorongók mellett, mint a nagy barát, József Attila szelleme. Akit Szegeden elsőként idézett meg az a magyar költő, akiről talán mem is oly sokána meg fogja állapítani az irodalomtörténet, hogy a ferencvárosi proletárfiú világirodalmi rangú művészetének legkülönb, legjobb folytatói közé tartozott az évszázad második felének magyar lírájában. Vacsora után az egyetem vendégkönyvébe is a rajongva szeretett nagy elődöt emlegetve rótta a sorokat. Mi mindnyájan pedig, kiknek a kivételes, életre szóló élmény — a vacsora Faludyval — megadatott, néztük, csak egyre néztük ezt a törékeny kis öregembert, a humánumnak ezt a gyönyörű szavú óriását, próbáltuk előre elképzelni az egyetem bölcsészkarán Reá váró százak hatalmas ovációját („a nemzet gerincét, látom, mégsem sikerült megtörni" — mondotta) — miközben úgy rémlett, odalent a Dugonics téren, az épület mellett, Attila vaskos bajsza alatt most huncutkás, elégedett mosolygással mered maga elé. Domonkos László Az ivóvíznek nincs vetélytársa — Mennyi a narancsital? — érdeklődik a fiatalember a pultnál. — Nyolc forint húsz fillér egy deci! — Szávai, 41 forint fél liter. És a sör? — Huszonnyolc! — Tudja mit? Adjon egy kőbányait! Abba csak a tejem szédül bele, a zsebem nem. Oltjuk a szomjunkat. De hogy mivel és főleg mennyiért. egyáltalán nem mindegy. Élénken emlékszem még azokra az időkre, amikor ez nem volt ilyen nagy gond. hiszen nem volt miből válogatni. A gyereknek Bambi járt. a felnőttnek sör dukált. Az árakat már nem is merem visszaidézni, olyan nevetségesnek tűnnének ma már Aztán jött a Coca-Cola. mert rájöttünk, hogy ettől még nem csuklik össze társadalmunk. Később iött a piaci verseny, az egyre nagyobb kínálat, és az egyre több gond:, melyiket válasszam? Orvosok persze jó ideie mondogatiák. a szénsavas üdítek inkább károsak a szervezetnek, mint hasznosak Maradiunk a rostos ivóleveknél! Meg is szívlelné az ember a jó tanácsot ha ... Szóval számoljunk. Egv liter. dobozba zárt őszibarack 40 forint ha külföldi, még a hatvanat is kerülgeti. A meggy, a szilva, az alma. a körte ugyancsak drága mulatság ... Egy liter árába két üveg sör. vagy egy palack bor is belefér. * — Nézd. a gyerekeknek egv liter ivólevet kibontani sem erdemes. főleg nyáron. Tíz perc alatt eltűnik az üvegből az utolsó csepp is — meséli háziasszony ismerősöm — De számoli csak! Naponta elinnánk ígv 60—70 fo: intet. Ez egy hónapban kétezer. Márpedig a gyerekeknek kell vitamin ásvánvi só. Marad a ..magad uram" elve. Egv liter tömény málnaszörp kijön negyven forintból. s lesz belőle harminc pohár innivaló. Újabban bodzából is készítünk szörpöt. Egészséges és az alapanyagot csak le kell szakítani a bokorról... * Míg a hazai üdítöitalgyárak szinte versenyt futnak egymással addig az üzletekben a vásárló alig érzi a» árakon a' versengés hatását. Ügy vűnik. az iszogatás ..luxus" lett. így azután elsőként hullik ki a családi kaszsza rostáién. Vagy mégsem? — Nem mondhatnám, hogv csökkent a forgalom' Fóieg nyáron viszik sokan az üdítőket. A dobozos italok iránt megnőtt a kereslet. Hiába drágák de praktikusak i-; utazáshoz szinte nélkülözhetetlenek — mondia Répnsi Zoltán, az Expressz ABC vezetője. — Hatvan forintért? — Nem mind annvi. A szőlőmust. a nyugati gyümölcslevek kerültek csak ennyibe. Nem is tudtunk nagy forgalmat lebonyolítani belőlük. A büfében azonban elkel a hazai rostos ivólé, olcsón kidecizzük. — Mi a sláger? — Még mindig a kóla! A szénsavas üdítőket változatlanul jobban keresik, hiába halljuk, hogy egészségtelenek. — És a szeszes italok? — Borból alaposan megcsappant a kereslet. Sörből pedig inkább a drágábbat, de jobb minőségűt viszik. Igaz. hosszú éveken át örültünk. ha egyáltalán tudtunk sört adni. Az idén nváron állandóan nvolc-tíz faita közül lehetett választani. * — A mi szemünket is csípi néha egyik-másik dobozos üdítő ára — mondia Dudás László, a Dél-alföldi Pincegazdaság igazgatója. — Mi inkább az olcsóbb termékek mellett voksolunk. Az az .gazság hogv hazai gépekkel. de nyugati alapanyagokból készülnek ezek a dobozok. Így azután a termék áiának 25—30 százalékát is elérheti a csomagolás. — Hogyan alakulnak az árak? — Nézzük a literes gyümölcsleveket! A kajszibarack nekünk 17 forintba kerül. az üzletekben 25-ért adják. Az őszibarack 16 forintos árából 22 lesz. Az alma. a meggy valamivel olcsóbb. Sajnos barackokból gond lesz az idén. mert mind elfagyott Nincs alapanyag, a kevés is nagyon drága. r*9 mi nem emelhetünk árat mert már a tűréshatáron vagyunk. Egyszerűen nem vennék meg a termékeinket, ha drágábban adnánk. A sűrű fillér elmélete érvényesül nálunk. Sok apró forintból szedjük össze a nyereséget. Egy egy üvegen sokszor csak néhány fillér a haszon. 12 millió palack üdítőt gyártunk évente, ez a közel tízmilliós eredményünk hatvan százalékát hozza. — Mi befolyásolja az árat? — Természetesen az alapanyag. a szállítás, a munkadíj. de a jövőben egyre inkább a piac dönti el. Hiába emeinénk az árat. ha nem vonnék meg. Próbálkoztunk azzal is. hogv Szegeden nyáron sátrakban áruljuk az üdítőket. A termelői árra így csak szerény haszon iött volna, kikeríilve a nagy- és kiskereskedelmi árrést. De ki tudja miért, nem kaptunk rá engedélyt. Legjobban akkor húzom fel magam, ha beülök egy vendéglőbe. A filléres ásványvíz is huszonöt. harminc forint. Ki érti ezt? Én nem! * — Mennyibe kerül cay liter tiszta csapvíz? — Egy köbmétert. azaz ezer litert 2 forint 60 fillérért kao a lakosság — mondia Nóvák Gyula, a Szegedi Vízművek és Fürdők diszpécserszolgálatának vezetője. Gyors fejszámolás: ígv egv liter 0.26 fillérbe kerül. Az ivóvíznek nincs versenytársa, még akkor sem. ha a iégkocka árát is felszámoljuk. Raadásul egészséges is ... Rafai Gábor Tanácskozott az MDF Milliókkal leszünk kevesebben... Szombaton a tudományegyetem auditórium maxi. mumában közel hétórás eszmecserében vitatta meg hazánk népesedésének helyzetét) a Magyar Demokrata Fórum. A szegedi elnökség által szervezett országos tanácskozáson a demográfia történeti adatai mellett a jelenkori népesedést, népegészséget érintő körülmények, tények hangoztaik el. A gazdag tartalmú előadások és hozzászólások mindegyikért e helyütt termesze, tesen nem ismertethetjük. Ezért az olvasó a bevezető után egy fontos esemény vázlatos tudósításával találkozhat A tanácskozást Raffay Ernő szegedi történész nyitotta meg, elmondva, hogy az MDF alapító levelének szellemében a szembenézés és a változtatás igénye szólította egybe a jelenlevőket Lezsák Sándor, Lakiteleken élő költő, az országos- elnökség tagja beszámolt arról, hogy közel 300 csoport szerveződik hazánkban, s formál ód ik a budapesti központ is. Grezsa István orvos arról hozott hírt, hogy Hódmezővásárhelyen 21 taggal a napokban alakult meg az MDF-szervezet. Ezt követően Pordány László szegedi főiskolai oktató fölolvasta Gyulay Endre megyés püspükneki az MDF szegedi elnökségéhez intézett levelét, majd Kováts Zoltán történeti demográfus, a tanárképző főiskola tanára emelkedett szólásra. A népesedés története bi. zonyitja — hangsúlyozta az előadó —, hogy a. nemzet fogyatkozása nem magyar átok, hiszen még 1800-ban a magyar többségű vármegyék álltak az élen a termékenységben. A (két világháború szakiadéka, a harmincas években, bekövetkező hullámvölgy, és leginkább a meg nem született gyermekek számának. félelmetes gyarapodása okozta ezt a mai vészhelyzetet: az elöregedést, a milliós veszteségekjet okozó népességfogyás közvetlen veszélyét. A tömegtájékoztatás komoly felelőssége, hogy az átmeneti demográfiai sikereket — Ratkó-gyerekek, gyes bevezetése — eltúlozta, s nem mutatta be, hogy egy hoszszú ideje tartó népességcsökkenés átmeneti lelassulásáról, s nem többről van szó. 1968-ban például csak öt és fél ezer gyermekklel több született az előző évinél, tahát nem ez a szám magas, hanem a felnevelő intézmények nem készültek el. Kováts Zoltán szegedi matematikusokkal közösen a történeti tendenciákat figyelembe véve prognózist készített, si ez tíz esztendeje szinte hónapról hónapra beigazolódik. Tragikus következtetése elgondolkodtató: 2040-re három és fél millióval leszünk kevesebben! Az előadás után Raffay bejelentette, hogy 532 fizető néző van jelen. Ez azért kívánkozik ide, mert a sajtó munkatársainak is be kellett fizetniük a százforintos beléptidíjat, függetlenül nézeteiktől és attól a közel sem elhanyagolandó körülménytől, hogy az újságírók dolgozni mentek az Egyetem utcába, tájékoztatni az MDF-től független lapok olvasóit ... „Harminc év óta csináltunk vagy harmincöt Mohácsot, vagy öt Don-kanyart. Akák nem születtek meg, között sajátos kontraszelekció működött, annak jegyében, hogy ki mennyire van ellenzékben a sorskérdésekkel." Az 1974—75-ös másfél esztendő nem volt más, mint hullám a lavórban ... Andorka Rudolf profeszszor (ELTE, szociológiai tanszék) ezt követően arról szólt, hogy a Kováts Zoltá. nétól eltérő módszerrel is ugyanez a következtetés vonható le hazánki demográfiai jövőjét illetően. Czakó Gábor író arra hívta fői a figyelmet, hogy a költségvetési gondolkozás oly anynyira eluralkodott, hogy a társadalombiztosítás nyereCsoóri Sándor a kezdeményezésről „Hosszú ideig Magyarországon az értelmiség nem lehetett kezdeményező. Márpedig aki nem kezdeményez, nem is él igazán. Nagyon csodálkozom azon, hogy a politika nem ismeri föl: akit kizárok a cselekvésből, azt ezzel kritikussá teszem. Nem véletlenül keresik az emberek a maguk mondatait az utcán, s olykor ezek a mondatok igencsak riasztókat. Az MDF nem akarja, hogy az utcán dőljenek el a dolgok, ezért itt, a teremben hangzanak el a kritikus mondatok. Az MDF mindenekelőtt arra törekszik, hogy ezt a népet belülről, lelkiségében erősítse meg. Ezt nem elsősorban a radikalizálás eszközével látjuk elérhetőnek, hiszen csak egészséges népet lehet radikalizálni. Programunk szerint az a célunk, hogy a töprengés, a gondolkozás útján a lelki-szellemi megújulás felé mozduljon el az ország. Rövidesen elindítjuk lapunkat, a Hitelt. Nem véletlenül adtuk ezt a címet. Gondoltunk Széchenyire is, de leginkább arra, hogy hiteles embereket és gondolatokat keresünk, hiteles nyelvet, mert ha nem tudunk megújulni a nyelvben, akkor másban sem. Én éveken át kötődtem Szegedhez, a régi Tiszatáj révén Gyakori megjelenésemmel azt kívántam kifejezni,' hogy a vidéki Magyarország ugyanaz, mint amit a pesti folyóiratok képviselnek. Ezt a mai fórumot olyan szelleműnek éreztem, amilyen, a régi Tiszatáj szelleme volt. Ogy vélem, amiért a szerkesztőket megbüntették, az rövidesen politikai program lesz, mint ahogy az MDF létezését sem tagadhatja le már senki." azok végképp nem hoztak világra utódokat" — 'kezdte mondandóját Fekete Gyula író, az országos elnökség tagja, aki mindvégig ezzel a publicisztikus hevülettel adta közre gondolatait Azt mondta, a tvaló helyzet rosszabb a legrosszabbnál is, a politika a jövő ellenzéke. Hogy mivel? „Ennyire nyíltan antiszociális adórendszere nincs egyetlen országnak sem a világon." Fekete Gyula terminológiája szerint, hazánkban bevezették az adórendszerrel a gyermekadót is. „Egy átlag gyerek átlag ellátása havonta háromezer forintba kerül egy családnak. Ha a gyerek létminimumát megtermeli a szülő, akkor tizenegy luxuskutyaadónak megfelelő összegű gyerekadót kell befizetni a költségvetés kasszájába." És egy jól ellenpontozott gondolat: a gyermekholmijk ára fölment, ám a vadásztöltény nulla adókulcsos. A sajtó is részesedett az öt illetőből: „Az újságírók Imádom a gésákat! Szépek. kecsesek, ünnepélyesek Szertartásuk lenyűgöző. Lenyűgöző volt könvny tőségük. ahogy odalibeglek a nagyokhoz, a ltgnagyobbakhoz. Hálával kínálták tenyerükön a lelet minden sportoló legóriásibb álmát, az olimpiai érmet. Tisztelem az elegáns fanfárosokat. akik világnak harsogták: figyeljen m.ndenki. a legjobbakat iátnatiák ott. a dobogón. Néha azt hittem, hogv az „aianyos" magyaroknak ünnepélyeskedtek csupán . . A kemény fickók és a semmivel sem gyöngébb amazonok a földkereksée gigantikus seregszemléién — pártosnak és pártatlannak egyaránt — felejthetetlen örömet szereztek, és sok-sok könnycseppet... Köszönjük! Azt viszont elítéljük, aki becsapott bennünket becsapta társait. Milyen széSzöuli emlék pen hangzott: aranyéreméit iöttem. megszerzem azt. és édesanyámnak adom ... Te. száguldó kartada.! Miért csaptad be édesanyádat? Tudod hogv lelkét törted? Akadtak, sajnos. magyarok is. akik szereket szedtek. Szégyen! Az meg különösen, hogy elhangzott olyan védekezés is. miszerint a badisok adták a tablettát, hogy izmosabb legyek. Kérem, a badisok nem sportolók, csak szépek (szépek?). Mondom nem sportolók, különösen úgv. hogy doppingszert kínálnak. Az olimria nem szépségverseny ! l'ersze lehetett tanulni nemes sportolóktól akaratot, küzdeni tudást. Emlékezzetek csak Borkaira! 1 Sérülten követelt helyet a dobogó tetején a lólengé.jben. Amit Darnyi csinált egyszerűen pompás, az meg aranyosan pimasz amit a pici csitri, a 14 esztendős Egerszegi Kriszta művelt az óriásokkal... A megbukott kanadai mellett felemelkedett egv másik kanadai, ö a legszebbet tette, amit tehet az ember életében. Életet mon!ctt a vitorlások versenyén. A második hjlvei hajózott amikor meglátta, hogy fuldoklik a hideg tengerben egy versenytársa. Halójába emelte. Megérdemelt volna egv tiszteletbeli aranyat! Sajnos, már csak emlék Szöul. Bevégeztetett a NAGY JÁTÉK. Felejthetetlen a két hét. minden izgalmával, örömével, bánatával. Viszontlátásra Barcelonában, a következő szökőévben! Hasta la vista! Ács S. Sándor séges vállalkozás lett hazánkban, hisz tavaly több mint négymilliárd forintot hozott ez az „ágazat". Czakó szavai szerint „1957-től négy és fél millió magzatot mészároltunk) le, s ez előre megfontolt szándókkal, bűnszövetkezetben, nyereségvágyból elkövetett tömeggyilkosság". A délelőtt ezekkel a tonnányi gondolatokkal zárult. A fizető újságírók az, ebédszünetben sajtótájékoztatón vettek részt. Püsfci Sándor, a New Yorkban élő nagy tekintélyű kiadó fölolvasta azt a beszédét, amelyet Grósz Károlynak és kíséretének olvasott föl a miniszterelnök amerikai látogatása során. A Magyar Hírlap (Gazsó L. Ferenc) kérdésére Lezsák elmondta, hogy jövő tavasszal a helyi MDFszervezetek választási elnökséggé alakulnak át, irányítandó a tanácsi, helyhatósági és országgyűlési választásokra történő jelöléseket. A Szabad Föld munkatársa, Majorom Tibor, a falu és az MDF kapcsolata, ról érdeklődött Megtudtuk, hogy rövidesen lesz mezőgazdasági tanácskozás is, ét. hogy az MDF igazi lehetőségeit a falun látja megvalósulni. A Délmagyarország kérdésére válaszolva Fejér Dénes elmondta, hogy nem terveznek taggyűléseket, viszont a szegedieknek lesz két saját fórumuk: a váras közéletéről és nyilvánosságáról. Hozzászólások következtek ezután. Orvos, pszichiáter, lelkész, újságíró mondta el véleményét, majd Für Lajos, az országos elnökség tagja a következő szavakkal zárta a tanácskozást: „Szabadságot, közösséget és boldog életet akarunk!" A Magyar Demokrata Fórum szegedi tanácskozása nyilatkozatot fogadott el, melyben javaslatok szerepelnek hazánk népesedéspolitikájának megjavítása érdekében. Dlusztus Imre