Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-13 / 219. szám

1988. szeptember 103., szerda 7 Bős—Nagymaros vízlépcső Tüntetés Szegeden is U gazdaság játéktere A bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer ellen tilta­kozó tüntetés volt tegnap délután Budapesten, a Vö­rösmarty téren. A de­monstráció főbb követelé­sei: Tüntetünk a vízlépcső ellen! Követeljük a nagy­marosi építkezés azonnal', leállítását! írják ki a nép­szavazást! A különböző környezetvédő és más kulturális, társadalmi ala­pokon szerveződő csopor­tok felhívására este öt óra tájban több ezren gyűltek össze a Belvárosban tilta­kozó transzparenseikkel, hogy — a rendezők szán­déka szerint — fegyelme­zetten képviseljék állás­pontjukat. az éles társa­dalmi vitát kiváltott nagy­beruházással kapcsolatban A fővárosi — és több más helyszínen megtartott tüntetéssel kapcsolatos hír Nagymarosról: A Hazafi­as Népfront nagyközségi bizottsága, valamint a helység társadalmi szerve­zetei nyilatkozatot adtak ki. amelyben tiltakoznak amiatt, hogy különböző csoportok „Nagymaros Bi­zottság" néven szervezked­nek. akciókat és tüntetése­ket rendeznek a vízlépcső megépítése ellen. A helyt népfront és a társadalmi szervek megítélése szerint az úgynevezett „Nagyma­ros Bizottság" nem Naau­maros lakosságát képvise­li. és olyan propagandát fejt ki. amely a település alapvető érdekeivel ellen tétes. Ezért elhatárolták magukat a mcaítélésük szerint egyoldalú és a tel­jes körű objektivitást mel­lőző kampánytól, mely az építkezés leállítását köve­teli. Tiltakozás itt. tiltakozás ott. Tegnap délután ötkor Szegeden is tüntető emberek töltötték meg a Dugonics te­ret. hogy a város különböző pontjain felragasztott és szétszórt röplapok szellemé­ben tiltakozzanak a kor­mányzat politikai gyakorla­ta ellen, mely Bős—Nagyma­ros ügyében — véleményük szerint — nem felel meg a demokrácia által megszabott követelményeknek. Ennek megfelelően ..perújrafelvé­telt" követelnek, vagyis azt. hogy állítsák le az építkezé­seket. tájékoztassák a nagy nyilvánosság előtt az ország lakosságát a vízlépcső teljes felépítésének várható kör­nyezeti és környezetgazdál­kodási hatásairól, végül az építkezés folytatásáról írja­nak ki népszavazást. ötvös Tamás, a tüntetés szervezője — nem minden heroizmus nélkül — arról szólt legelőször, hogv lévén gyakorlatlan tiltakozó, óva­tosan fogalmaz, de nem fel­ve. Megadta annak lehetősé­gét. hogy bárki, véleménnyel rendelkező megkaphatja a mikrofont. amennyiben a tárgyról kíván szólni. A szakmai vita lehetőségét pe­dig azzal az érvvel zárta kl. hogy itt nincs mód tudomá­nyos ismeretek felsorakozta­tására. a kormányzati maga­tartásról viszont ilyen körül­mények között is elmondha­tók a gondolatok. Az építkezésnek a népsza­vazásig történő leállítása a legfontosabb követelésünk — hangsúlyozta a szónok, maid annak az elvárásnak adett hangot, hogy az országos ie­lentóségű döntésekbe ezentúl — Bős—Nagymaros példáién is okulva — vonják be a la­kosságot a kellő szakmai is­meretek biztosításával. Máté-Tóth András, a HVG szeptember 3-i számának .Társadalmi csoportok nyi­latkozata" című közieménvét olvasta föl. Ez a nyilatkozat — több független szervezet dokumentuma — azzal vá­dolja a kormányt, hogy nem támogatja a Parlament munkáját az építkezéssel kapcsolatban, sőt ígérete el­lenére igyekszik kizárni azt a döntésből. A hatalmas „NAGYMA­ROS ALLJ!" transzparens Á vízügyi szakember szemével Vágás István, az Atikövizig mérnök főmunkatár­sa, a műszaki tudományok doktora. Üj szempontokat is fölvető gondolatait az alábbi beszélgetésben adjuk, közre: — Végül is, mi épül és miért a Dunán? — Egy szakmailag összetett vízi létesítmény. Du. nakilitinél egy taroló, Bősön — a szlovákiai Gabcsi­kovón — egy vízerőmű, mely tizenkilenc méteres szintkülönbséget hasznosít, a két helység között egy üzem vízcsatorna, melybe a Dunát terelik, valamint Nagymaroson egy nyolcméteres eséskülönbséget hasz­nosító vízlépcső. Az energia biztosításán túl feladat a folyó egy méterrel magasabb, összesen három és fél méteres hajózási vízszintjének biztosítása, a folyam­szabályozás és az árvízvédelem megnyugtató megol­dása. — Miért van szükség az oldalvíz- vagy üzemviz­csatornára? — Azért, mert a Dunát az oldalvízcsatornánál lé­nyegesen kisebb esésben lehet csak „vezetni". A csa­torna medre aszfaltos, a Dunáé vizáteresztő, ezért is kell a mesterséges meder. — Miként oldódik meg a Szigetköz árvízi bizton­ságának kérdése? — Nagyon egyszerűen szólva: !két Duna lesz, s ezekbe kétszer annyi víz fér el, mint eddig. — Hogyan lehet hasznosítani egy lassú folyót? — Ez a térképolvasó tévedése, mert azt lehet hinni, hogy kicsi esése van a Dunának. Pedig a folyó természetes esése 40-45 centiméter kilométerenként, míg a Tiszáé csak 3-4 centiméter. Olyan nagy a Du­na esése, hogy a fölfelé hajózás mind ez idáig komoly nehézségeket okozott, gyakran pótvontatóhajót hasz­nálnak. Ugyanakkor kicsi a vízmélység, ezért csak ál­landó — drága — kotrással lehet folyamatosan ha­józhatóvá tenni. Ennek a gondnak a végleges kikü­szöbölését a nagymarosi vízlépcső fölépítésével ér­hetjük el. — Sokan érvelnek a bősi erőmű csúcsüzeme el­len ... — ... erre én azt mondhatom, hogy Kisköre is csúcsra van állítva, s Szegeden észre sem vesszük, amikor lejön a víz. — A környezetvédők szerint az üzemvízcsatorna miatt pocsolya lesz az öreg Duna. — Amennyiben a Tiszát pocsolyának lehet ne­vezni. Ugyanis a Duna vízhozamának 8-10 százaléka marad csupán a régi mederben, ám ez pontosan any­nyi, amennyi nyaranta a Tiszán lefolyik. — Azt is mondják, hogy elszennyeződik a viz. — Olyan folyó még nem született, amely a duz­zasztás miatt szennyeződik. Az az igazság, hogy az osztrákok, a csehszlovákok és mi magunk, mindent elkövettünk, hogy szennyezett legyen a víz. Ez a víz­lépcső nélkül is így lenne. Hála ennek az ügynek, épülnek a tisztítóművek, a Duna tisztább lesz ez­után. — Nyugatiak véleménye szerint eddig sem volt különösebben nagy forgalom a Duna felső-magyaror­szági szakaszán, tehát nem volt szükség erre a be­ruházásra. — Így viszont hajózható lesz a Duna, és nem kerülnek el bennünket a szállítók. Ennek anyagi haszna lesz. Be kell látnunk, hogy nekünk magunk­nak kell fölnyitni a vasfüggönyt. — összességében tehát? — A sajtóembargó a vízügyi szakmának ártott a legtöbbet. Nem tudhatta meg a lakosság, hogy mi már az ötvenes években foglalkoztunk a vízlépcsö­vei, hogy csehszlovák kollégáink 14, mi, magyarok 12 tervet készítettünk, s közösen is tízet, melyekből há­rom a kormányok elé került. S ha valaki azt monda­ná, bogy „De milyenek ezek a tervek!", akkor szak­mai önérzettel felelek: a magyar vízi mérnök száz­ötven éve felelősséggel szolgálja ezt a népet A Tisza szabályozását onszágépítésnek nevezték. Ne mondják pusztításnak a Duna alakítását! A reform szó inkább félelmet okoz ma, mint bizakodást. A progressziónak ez a kifejezése már-már végérvényesen pejoratív értelmet kap. Mi jó származott a közembernek az árreformból? Lehet-e meg­szokni azt, hogy naponta nagyobb és na­gyobb értékű számjegyek kerülnek az ár­cédulákra? Gazdaságunk 1968-as reformja után kezdődött meg itthoni viszonyaimé bonyolulttá válása. Az adóreform körüli hullámok a mai napig sem csitultak. A jö­vőre kezdődő bérreformot is sokan szorong­va várják. Hiszen elképzelhető,' hogy ha­tására nemcsak nőnek, hanem csökkennek is a jövedelmek. Ez ugyebár a mai szűkös viszonyaink láttán, cseppet sem szívderítő kilátás. Az előbbi bevezető után talán ért­hető, hogy az október 5-én az Országgyű­lés elé kerülő új társasági törvényt már senki sem meri a magyar gazdaság szer­vezeti reformjaként emlegetni Ez a fontos jogszabály alaposan átrendezi majd gazda­ságunk formációit. Hatására végre a sokat emlegetett és nagyon kívánt vállalati-vál­lalkozói önállóságban nagy léptékű elmoz­dulás történhet. Talán februártól dolgoznak a társasági törvényen a törvényalkotók. A tervezet he­tedik változatát sokszorosították le a kép­viselők számára, vitaanyagként. A törvény­hozók előtt rengeteg szervezet, intézmény, mozgalom mondta el a véleményét, ért el változásokat. Hosszú idő után ez lesz az első törvé­nyünk, amit nem magyaráz, értelmez, fer­dít majd végrehajtási utasítás. De maga a törvénytervezet jogászt izzasztó-próbáló ol­vasmány, 550 oldalas terjedelmével. Egy láncreakció elindulását is jelenti majd ez, ha az igen szavazatokból lesz több a törvényhozók üléstermében. A szo­cialista tulajdonviszonyokról szóló, eddig' marxistának vélt elméletek sem állnak majd igazán a talpukon. Az ideológiai za­var jelei egyértelműen kimutathatók a ter­jedelmes, négy idegen nyelvre is lefordí­tott dokumentumból. Mást ne is említsünk, mint azt, hogy a javasolt részvényfajták közé bekerült az úgynevezett amortizálódó formula. Ennek párhuzamait a világ egyet­len más gazdaságában sem találhatjuk meg. No, azért a törvényalkotók azon ré­sze, amely ezt indítványozta, túlságosan büszke ne legyen a találmányára. E rész­vényfajta tulajdonsága, hogy bizonyos, elő­re elhatározott idő eltelte után közületi tu­lajdonba megy át Tehát, ha valaki példá­ul ebből a részvényfajtából 10 ezer forintos értékpapírt vásárol, tíz évig kapja utána az átlagosan 12 százalékos osztalékot. Aztán a törzstőkéjéből egy fillért vissza nem kap, ez átszáll, mondjuk, az ágazati szakszer­vezet tulajdonába. El lehet képzelni, hogy valaki ilyen konstrukcióba fekteti a pén­zét? Hogyan lehetséges ennek a fajtának a tőzsdei forgalmazása? Nem a működőképes­ségre, a racionalitásra, a felesleges mel­lékvágányok elkerülésére kellene inkább figyelni? Persze, az Országgyűlésnek van még joga a módosításra... Azok. akik a külföldi tőkének az eddi­ginél lényegesen magasabb nagyságrendű megjelenésétől várják a magyar gazdaság­ban a fordulatot, igencsak sokat remélnek a társasági törvénytől. A tervezet szerint a jelenleginél lényegesen jobb körülmények várják majd január elsejétől a devizát vagy korszerű technológiát ígérő külföldi befektetőket. Ha egy vegyes vállalatban a külföldi töke részaránya maximum 50 szá­zalék, akkor semmilyen külön engedély nem kell u befogadásához. Még a deviza­hatósághoz sem kell az ügyintézőknek el­zarándokolniuk. Ha külföldi többség ala­kul ki a vegyes vállalat tulajdonosai kö­zött, akkor engedélyezésért a Pénzügy- és a Kereskedelmi Minisztériumhoz kell for­dulni. Ha ezektől a szervektől 90 napon, belül semmilyen válasz sem érkezik, akkor működhet a cég, ugyanis a hallgatás ez esetben teljes beleegyezést jelent. Ezentúl megszűnik a vegyes vállalatok­nak az a kötelezettsége is, hogy legalább annyi külföldi bevételt kell produkálniuk, mint amennyi kemény pénzt elköltenek. A Magyar Nemzeti Bank köteles lesz a forint­jait azoknak a tőketulajdonosoknak átvál­tani más fizetőeszközre, akik magyarorszá­gi vállalkozásuk hasznát el akarják vinni az országból. Valószínűleg, két „járulékos" törvény még novemberben a Tisztelt Ház elé kerül. A beruházásvédelmi jogszabály az ország iránti külföldi bizalmat igyekszik tovább szilárdítani. Az átalakulási törvény a kü­lönböző régebbi és újabb formációk kö­zötti váltásokat igyekszik rendezni. Talán válasz születik arra a kérdésre is, hogy mi legyen a szövetkezetek oszthatatlan közös alapjával... A gazdaság mozgásterének másik dön­tő eleme: a központi elvonás mértéke. A hírek hónapok óta szólnak a vállalkozási nyereségadó egységesítéséről. Akik a gaz­dasági információkra érzékeny füllel jár­kálnak, néháry hete tudják: a tervezett mérték: 50 százalék. Egyes területeken azonban nem akar felezni az állam a hasznon a vállalkozókkal. A teljes közszol­gáltatási szféra eredményének várhatóan mindössze 10 százalékát lesz kénytelen be­fizetni. Az élelmiszer-gazdaság tervezett adókulcsa 30 százalék. Az első 3 millió fo­rint nyereségnek az adója minden gazdál­kodónál 40 százalék lesz. Tehát megállapítható, hogy 1989-ben csökken az adóterhelés a gazdálkodói­vállalkozói szférában 1988-hoz képest Ha csak... Nagyon könnyen elképzelhető ma a társadalombiztosítási járulék 5 százalé­kos emelkedése. Ez a pénzalap leválik a költségvetésből. Eltörlik a tehergépkocsi­és az autóbusz-járulékot. Csökken a vegy­ipar és a kohászat különadója is. Több szövetkezetnél tartottak attól, hogy a részjegyek osztalékát jövőre egy csapás­ra az adózott nyereségből kell kifizetni. NO6, a törvény minden valószínűség sze­rint 3 éves átmenetet engedélyez majd. E gy kicsit mindenképpen nő 1989-ben a magyar gazdaság játéktere. Vi­szont a kiskapus játéknak egy csa­pásna nem lesz vége. A Pénzügyminiszté­rium szakemberei szerint a nagyobb libe­ralizálás azért nem lehetséges, mert az az ország további jelentős eladósodásával jár­na. Ennek pedig nincs már számunkra alapja a nemzetközi bankvilágban. Persze, vannak — nem a gazdaságirányításban dolgozó — közgazdászok más meggyőződé­sen is Tehát léteznek a vitához szemben­álló felek. Mindenesetre tartalmasabb pro és kontra véleménycsere alakulhatna ki ha végre napvilágot láthatna egy elemzés arról, hogy milyen okok vezettek az or­szág adósságállományának megkétszerező­déséhez 1985-től napjainkig ... Bőié István J Középvezetőknek alól és a hallgatóság több pontiáról hangos tetszésnyil­vánítás kísérte a két felszó­lalót. A legnagyobb taos ak­kor zúgott fel. amikor egv kérdésre — miből lehetne fi­nanszírozni a helyreállítást? — Ötvös azzal felelt, hogv a katonai költségvetés lefara­gásával és a tömegszerveze­tek állami támogatásának megszüntetéséből. — Én a ti korosztályoto­kat — mondta az eléggé ve­gyes korú tömegnek egy hoz­zászóló — nem nagyon látom munkára törekvőnek. A vá­lasz hosszú fütty és pfúiolás volt. Aztán elhangzott még né­hány kérdés, észrevétel, majd hat óra után néhány perccel befejeződött a tilta­kozó megmozdulás. Ezután váltottam néhány szót a fő­szervezővel. ötvös Tamás a felsővárosi plébánia lelki­pásztori munkatársa. Hang­súlyozta. hoey nem ebbéli szerepében, hanem egyszerű állampolgárként állt e tilta­kozás élére, s keresztény meggyőződése indította arra. hogy a felebaráti szeretet ie­pvében kifejezze embertár­sai iránti felelősségét. Míg beszélgettünk, hosszú sorok alakultak az aláíráso­kat gyűjtőknél. A Délma­gyarország számára a követ­kező szöveg készült, ezt Ír­tak alá jó néhányan: „Alul írottak, a társadalom és a természeti környezet jelené­ért és jövőjéért telelösséaet érző állampolgárok, arra kérjük a Délmaayarorszáa szerkesztőségét, hogy a lap a bős—nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos, már most folyó, nyílt szakmai­társadalmi vitába, esetlea akár csak másodközlések se­gítségével is. de külön vita­rovattal kapcsolódjon bc. Azért tartjuk fontosnak ezt. mert sokan vannak olyan újságolvasók, akik csak ezt az egy napilapot olvassák, ám szükséaes. hogy különö­sen egy esetleges névszava­zás esetére az ö tájékoztatá­suk is egy minimális szinten megoldott leayen." Ötvöst többen, többféléről kérdezték. Én a tüntetés hi­vatalos intézéséről. Azt mondta, a rendőrök nagyon korrekt partnerek voltak ő pedig írásba adta: ..akc'ónk békés, a közrendet meg nem zavaró és a rendszerellenes politikai megnyilvánulásokat magától távoltartó lesz". A több mint harminc ren­dezőnek és a felnőtt embe­rek gyülekezetét alkotó tilta­kozóknak köszönhetően az Ígéret megtartatott. Dlusztus Imre Menedzserképzés Szegeden Tegnap délelőtt fiatal kö­zépvezetőknek továbbképző tanfolyam kezdődött az új­szegedi ifjúsági központban. A tanfolyam megnyitóján Szűcs Gábor, a megyei KISZ-bizottság titkára el­mondta, miért éppen a KISZ vállalta föl a kezdeménye­ző szerepet Azért, mert az eddigi hagyományos tanfo­lyamokon elhangzott elő­adások. alkalmazott módsze­rek felszínes ismereteket nyújtottak; nem, vagy ke­véssé voltak alkalmasak ar­ra, hogy azokat a gyakor­latban alkalmazni tudják. A mostani képzés célja, hogy a fiatal szakemberek a ma már elengedhetetlenül szük­séges elméleti alapismerete­ken túl gyakorlati tapaszta­latok, módszerek elsajátítá­sával, korszerű vezetési is­mereteik birtokában dolgoz­hassanak tovább munkate­rületükön. A tanfolyamra szóló meghívókat a KISZ­bizottság ez év márciusá­ban, áprilisában szinte va­lamennyi gazdálkodó szerv­nek és költségvetési szerve­zetnek megküldte. Az ötlet támogatókra ta­lált az Országos Vezetőkép­ző Központban és a Csong­rád megyei pártbizottságon is. Góber Lajos, az OVK főosztályvezetője az első konzultáción szólt arról: a hagyományos képzés helyett a gyakorlathoz illeszkedő munkaprogram három alap­pillérre épül: egyik eleme a vezető adottsága, a másik, ami megtanulható, a har­madik, nem kevésbé fontos — hogy a helyes vezetési stílus gyakorlással, állandó továbbképzéssel tovább fej­leszthető. Perjési József, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője el­mondta, hogy a megújulási törekvések, a felismert fe­szültségek azt a kérdést sem tudták megkerülni, hogy az adott munkahelyek eredmé­nyei az ott dolgozók felké­szültségével szoros összefüg­gésben van. A fejlett orszá­gokhoz képest lemaradá­sunk egyre nő. Ma pedig igazán kényszerhelyzet van, és a feladatok megoldásához fiatal, ambiciózus és alkal­mas vezetőkre van szükség. Sem az országnak, sem me­gyénknek nem közömbös, hogy milyen képzettséggel és képességekkel válnak ve­zetőkké fiataljaink. A menedzserképzésen részt vevők többek között veze­téspszichológiát, beszédkész­séget, a számítástechnika gyakorlati alkalmazhatósá­gát tanulják majd. A veze­tői döntések elméleti, mód­szertani ismereteit a gya­korlatban eset- és szerepjá­tékokkal, csoportos foglal­kozásokon sajátítják el. A tanfolyam háromlépcsős, most két hétig tart, majd októberben ismét kéthetes, bentlakásos, intenzív kurzus lesz. Decemberben újból ta­lálkoznak, és ezt követően vizsgát tesz a 23 résztvevő. Ci. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom