Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-12 / 218. szám

1988. szeptember 10., szombat 3 A Kincskereső és a Zenit-könyvek A Kincskereső hamarosan kézbe vehető szeptemberi számának impresszumában olvashatjuk: „A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó irodalmi-múvészeti-kulturális folyóirata a 10—14 éveseknek". Minthogy a 15 éves folyóiratot mindig is Szegeden szerkesztették (életre hívója és nehéz körülmények között is megtartója a fájdalmasan korán eltávozott irodalomtörténész-pedagógus. Hegedűs András volt), aligha akad érdeklődő olvasó, aki ne tudná: eddig az úttörőszövetség lapja volt, s a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat szerződött a kiadására. Ezeken a hasábokon is megírtuk, hogy az elmúlt évben miért és milyen válságos helyzetbe került az irodalmi értékek őrzését és terjesztését megalkuvásmentesen vállaló folyóirat. Mint ilyen, egyetlen és páratlan ebben az országban; s a léte forgott veszélyben, arról volt szó, hogy megszűnik, mert nincs rá elég pénz. A Móra Kiadó értékvédő és -mentő akciója, a mai viszonyok között példaadó gesztusa révén a Kincskereső nemcsak megmaradt; a városi tanács lehetővé tette, hogy új helyre, a Victor Hugó utca 1. számú épületbe költözve a szerkesztőség is jobb körülmények közé kerüljön, s a Móra lapgazdaként, minisztériumi és úttörőszövetségi támogatással új, jobb lehetőségeket is garantált. Ezekről is szó volt a pénteki budapesti sajtótájékoztatón, amelyen a lap új kiadójának igazgatója, Sziládi János, s a főszerkesztő, Grezsa Ferenc beszélt a megváltozott helyzetről. Mindazonáltal a folyóirat szerkesztőségének összetétele sem, meg a tartalmi célkitűzések sem változtak, hiszen nem ezekkel volt baj. Mindemellett érdekes kísérletnek is fölfogható, mondta Grezsa Ferenc, hogy mivel a folyóirat és könyvkiadás most egy kézbe került, természetesen hasznos kölcsönhatások keletkezhetnek. A Kincskereső ezután válogatja, ajánlja a Móraköteteket, ezzel is befolyásolva az olvasási szokásokat. A mindig sok gondot okozó terjesztési anomáliákra viszont semmilyen hatással nem tud lenni — sem az új lapgazda, sem más, "mindaddig, amíg a terjesztés a posta monopóliuma. Pedig az 50 ezer körüli példányból csak 4—5 ezerre fizetnek elő, a többi a gyerekek kezébe kerül — vagy nem ... Mindenesetre lelkes általános iskolai irodalomtanárok jóval többet tesznek ezért, mint a posta. Még egy, „szegedi szempontok" szerint igen, nagy jelentőségű bejelentés volt a sajtótájékoztatón: a Kincskereső átvételével együtt eSY, a Kincskeresőével azonos épületben működő kiadói formáció létrehozását határozta el a Móra, „Zenit-könyvek" elnevezéssel, egyetlen főállású szerkesztő foglalkoztatásával olyan kiadói vállalkozás a Zenit, amelynek gondozásában egyelőre évi 2-3 kötet jelenik majd meg, Annus József író, a Tiszatáj volt főszerkesztőhelyettese, az új kiadó „egyszemélyes szerkesztőségének mindenese" elmondta, hogy az első Zenit-könyv Szilágyi Domokos gyermekverseinek gyűjteménye lesz. Ám a nyelvművész Szilágyi gyermekvers-kötetének kiadásából nem kell arra következtetni, hogy a Zenit ugyanazt a korosztályt célozza meg, mint a Kincskereső: jeles szerzők, de nem kifejezetten gyermekeknek írók műveit kívánja közzétenni, s mint minden magyar kiadó manapság — a gazdaságosság szempontjait is figyelve. Az új kiadó felnőtteknek szánja szerkesztés alatt álló másik kötetét is, amely wdlogatás lesz a régi Tiszatáj Most—Punte—Híd rovatának anyagaiból. Ez az antológia a Duna-medencében élő „tej testvérekről" (Németh László szava), a szomszéd népekről, kultúrájukról, művészetükről, irodalmukról írt esszéket fogja össze, aktualitása vitathatatlan. Bárcsak többször közvetíthetnénk hasonló jó híreket: továbbra is Szegeden szerkesztik tehát a giccsáradatnak szilárdan ellenálló, egyetlen gyermekirodalmi folyóiratot, és az egészségtelen főváros-központúságot is feszegeti a Szegeden megszervezett Zenit kiadó. S.E. 1?' -• A PÁRATLAN OLDAL Az Élet és Irodalomból kölcsönzött címmel nem új rovatot indítunk, csupán jelezni szeretnénk: a Kárász utca nemrégiben felújított páratlan oldalán néhány páratlanul- csúnya szeplőt fedeztünk fel. Kár az elegánsan felöltöztetett „szebb, mint az eredeti" homlokzatokért — ezt tapasztaltuk. Kór, hogy a gázvezetékek helyét jelző fehér-sárga-fekete zománctáblák épp szemmagasságban rútítják a falakat — és nem is egyesével. Kár, hogy a Kárász utcai házakban található orvosi rendelők és udvari kis üzletek név- és cégtábláinak nem született egységes, az egész utcakép stílusához illeszkedő változata. Az utcai portálok felirata is: ahány, annyiféle! Egyetlen diszkrétet találtunk- a kottyvesSchmldt Andrea felvételei boltét, mely nem tolakszik föl a frissen festett falna. S ha már a boltoknál tartunk: nem volna ideje kötelezni az érintett vállalatokat, hogy legalább a már felújított házkülsőkön stílszerű grafikai megoldásokkal, netán a járda fölé belógatott cégérekkel hívják föl magukra a figyelmet? Ha már áz idén arról lekésett a nyomda, hogy egykor muskátlis erkélyét újra virágdíszek hangsúlyozzák... A Kárász utca hat utcasaroknyi házsora szerintünk érdemes volna aira, hogy a Szegeden élő képző- és iparművészek, dekoratőrök, meg a szolgáltató vállalatok képviselői egyszer összedugják a fejüket a kivi-telezőkkel, s a már kész, és ezután felújítandó homlokzatokat ne engedjék ilyen szeplőkkel elcsúfítani új temploma Éppen ötven évvel ezelőtt szentelték föl a domaszékiek templomát Zöldfáson. Időközben a falu máshová épült, a bentlakók is tanyára jártak misére, vagy a főutcán kialakított kicsi kápolnába. Három évvel ezelőtt helyezték el az új templom alapkövét, és a hívek adományaiból, külföldiek segélyeiből azonnal hozzá is láttak a fölépítéséhez. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök a tegnap délelőtti templomszentelő mise keretében, szehtbeszédében említette, Szent István törvénye szerint minden tíz falunak kellett egy templomot állítania, Domaszék most oda jutott, hogy kettő is van neki. Szép az új templom. Egyszerű és modern. Fala kívül-belül tiszta, fehér, tornya nyitott, teteje palaborítású. Belül a szentély se válik el a hajótól úgy, ahogy régi templomokban láthatjuk, és freskók se díszítik. Perczel Dénes tervezte. A bejáratnál márványtábla hirdeti, kik járultak hozzá építéséhez. Hirdeti a tábla, hogy Varga Ferenc egykori plébános közreműködésével készült, de kimaradt belőle, hogy Laczkó Ferenc mostani plébános utánjárásával épült 3 hónap alatt. Fala fehér, tornya nyitott. Térdvédőben a teve A jogtudomány neves szaktekintélyei is ott voltak az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvénytervezeteknek a JATE Jogi Karán rendezett, elmúlt hét végi vitáján. Akár szakmai eszmecserének is címkézhetnénk tehát; mégis azt kell mondanunk: o jogászok volitizáltak. A többórás véleménycserének csak a summázatára vállalkozhatunk, a végkövetkeztetések közül is — laikus esetlegességgel — válogatnunk kell. Az állampolgárok többsége olyan várakozással fordul a szóban forgó törvénytervezetek felé. mintha ezek a deklarált szocialista pluralizmus megvalósulását segítenék: ez a várakozás azonban illuzórikus. A tervezetek „félutasak". mondták a jogtudósok. Talán azért nem nevezhetők .szemfényvesztőnek". mert .csak" a politikai elhatározatlanságot mutatják, s nem a direkt rosszakaratot. Vegyünk néhány érvet: iogtörténeti tapasztalat, hogv mindenféle társadalmi szerveződést — amely azon az alapon bontakozik ki. hogv ami törvény által nincs tiltvaj az ¡szabad — leállít vagv likvidál a szabályozás. Az egyesülési jogról szóló tervezet azzal, hogv ellentmondásosan használja a ..társadalmi szervezet". ..tömegszervezet". ..tömegmozgalom" megnevezéseket; valamin t azzal, hogv kivonja a törvény hatálya alól a pártot, a szakszervezeteket és más. már meglévő és működő társadalmi szervezetet és szervet — furcsa helyzetet teremt. Azt a határozott benyomást kelti, hogy általánosan mindent ellenőrzés alá von. kivéve néhány működő szervezetet: vagyis az új kezdeményezések ellen irányul. Amelyeket ezután illegitimnek lehet nyilvánítani, hiszen a szabályozás annvira részletező, hogy ebben a formájában sokféle módot ad erre. Egész sor végrehajtási, utasítást, vagyis nem törvénvszintű szabályozást igényel tudniillik. Szentpéteri István professzor szemléletes hasonlatával: a mechanizmus legapróbb egységei. a göraök részletes előírások szerint működhetnek, a hajtószíjakról majd később határozunk, a vezérlőrendszerről mea nem is tudjuk, hogv egyáltalán szabad-e szabályoznunk ... A tervezet megalIkotásának ténye kétségtelen Avagy: Állam bácsi adományoz? jó szándékot mutat; ..tisztességes kísérletnek vagyunk a tanúi" — fogalmazott Kovács István professzor. De nem kell azt hinni, hogy a Dolitikai struktúra elemei e törvények révén, segítségükkel megváltoznak, hogv az állampolgári önszerveződések — autonómiák — elvezetnek a meglévő intézményrendszer befolyásolásáig. Néhányan azt a véleményt fogalmazták meg. hogv a tervezetekre „rásajtolták" a meglévő mechanizmust: szókimondóbb fogalmazás szerint a sztálinista modell tetten érhető a tervezetalkotók szemléletében. Mindjárt a bevezciő részben és a tervezetek első paragrafusaiban nyilvánvaló a szemléletbeli konzervativizmus. Nem tekinthetjük egyszerű stíluskérdésnek, formai dolognak, hogv a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amire a bevezető rész hivatkozik, és a törvénytervezetek első paragrafusai — egymástól eltérően fogalmaznak. Az egyezségokmányban az áll. hogy „mindenkinek joga van ...". a tervezetek pedie úgy szólnak: ..A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja ..." előbbi alapvető állampolgári jogot mond ki és azt indukálja, hogv a szabályozás ennek a jognak a korlátozását tegye lehetetlenné. A mi tervezeteink azt sugallják, milyen rendes ez az állam, hogv egyesülési és gyülekezési jogot adományoz nekünk! Ám az adományok feltételekhez köthetők. Ez a megfogalmazás nem olvan szabályozást kér. amelyben garanciák vannak arra. hogv állampolgári jogokat senki ne korlátozhasson, hanem — saját logikája szerint — olyat, amelybe tetszőlegesen építhetők be a jog korlátozásai. gyakorlásának feltételei; mindkét tervezet hosszú szakaszokat szentel az adminisztrációs és egyéb feltételek leírásának. Sok részletről is vitatkoztak a jogászok: ezek közül kiemeljük a ..hova kelljen bejelenteni. hogv rendezvényt tartanak'-témáiú. véleménykülönbségeket fölmutató vitát. Az egyik nézet szerint a tervezetbe foglalt két változat — rendőrséa. avagy tanács — nem igazi alternatíva, mert a tanácsok úgyis a rendőrség megkérdezése után engedélyeznek, vagy nem. Kovács professzor viszont azt mondta. igenis fontos, elvi kérdés hogv ne abból induljunk ki: a rendőrség úgyis ott van mindenütt. Ám legyen, de ne dolgozzunk helyette egy rendelettel. Dolgozzon a rendőrség e jogszabályon kívüli eszközeivel: legyen a civilek hatásköre, ami a civilekhez való — persze, hogv a tanácshoz kelljen bejelenteni a rendezvényt. Kaltenbach Jenő szerint az sem mindegy. hogy a megalakuló szervezeteket a bíróságon, vagy közigazgatási szerveknél kell nyilvántartásba venni: a bíróságoktól kevéssé féltené ezeket. Ahogy az egyesülési ioeról szóló tervezet kivesz a hatálya alól bizonyos szervezeteket. ugvanúgv a gyülekezési törvénytervezet is fölsorol kivételként bizonyos faita gyülekezéseket. Rokonszenvesebb és főleg egyértelműbb lenne, ha a törvénv kimondaná, milyen körben nem tűr semmiféle állami beavatkozást avagy határozottan arról szólna, hogv a törvénv csak magánszemélyek gyülekezéseit (például: tüntetés) szabályozza. Jelenlegi formájában nem annvira szabadságot. inkább igen széles beavatkozási lehetőséget, ellenőrzést biztosít. Engedtessék meg végül még egy példabeszéd felidézése (hiába, az újságírók nem tudnak ellenállni a blickfang kísértésének): lehet hogv úgy járunk, mint az egyszeri teve — hallottuk a vitán. Ura és gazdája gondoskodott róla: nyerget tett rá. s látva, hogy a homok feltöri, térdvédőt csinált neki: a teve megnézte magát a tükörben — azóta bőg. Sulyok Erwébet Értéket mentett a Móra Domaszék