Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

1988. szeptember lf, smmtal Lesz elegendő vetőmag Az utóbbi hetekben sajnos nem túl sok jót írhattunk a mezőgazdaság házatáiáról. A legtöbb gazdaságban komoly gondokat okozott a vízhiány. A terméskiesés okozta kár Csongrád megyében meghaladja az 1 milliárd forintot. De vajon miiven lesz a jövő évi „alapanyag", a vetőmag mennyisége és minősége? Szerencsére ezen a téren ió hírrel is szolgálhatunk. A Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat dél-alföldi központjának igazgatójától. Gubacsi Lászlótól megtudtuk. hogy lesz eleeendó vetőmag az idén ősszel és iövö tavasszal is. Igaz. a legtöbb vetőmag valamivel drágábban kerül az üzletek polcaira. mint tavaly. Az indok? A termelők költségeinek növekedése. A kiváló minőségű búzafajták vetőmagjai az idén kétszer annyiért kínálják magukat, mint tavaly. Ezzel többek között az ésszerűbb, kevésbé pazarló vetőmag-felhasználást is szeretnék elérni „a forgalmazók. Az is igaz. hogy az elmúlt években a mezőgazdasági nagyüzemek nemesített vetőmag-felújításának mértéke 10 százalékkal csökkent, a nehezedő pénzügyi feltételek miatt. A fajtaváltás meggyorsult az utóbbi időben s ezért az idén is széles skálán kínál a vállalat különböző búzafaitákat a gazdaságoknak. Így 7iiost ősszel búzából 42. rozsból 6. őszi árpából 7 fajta közül választhatnak a gazdaságok. Legfontosabb célia a termelésben résztvevőknek, hogy a minőségi búzatermesztés stabilizálód ion. Olyan fajtákat hoznak forgalomba már az idén is. ahol a jó beltartalmi minőség párosul a nagy termőképességgel. A felmért igények alapján legkeresettebb fajta az idén a Martonvásári 16. Eddig 13 ezer 147 tonna megrendelés érkezett az őszi búzafajtákra Békés és Csongrád megyéből. A készlet, mintegy 38 ezer tonna, többszöröse a gazdaságok igényének. ígn őszi búzából várhatóan nem lesz fennakadás a forgalmazásban. A különböző érésfajtákból is kielégítő a választék. Jelenleg 100 százalékos tartalék áll rendelkezésre őszi búza vetőmagból. A rozs vetőmagválasztéka is kielégítő. Itt 3 magyar. 2 lengyel és 1 NSZK-fajtát kínálnak a gazdaságoknak. A vállalat az igények összegyűjtése után is 40 százalékos tartalékkészlettel rendelkezik. Öszi árpa vetőmagra eddig 1160 tonna igényt ieleztek a megye gazdaságai, legnagyobb arányban a korai Kompolti fajtát keresik. Az eddig megrendelt mennyiségből 700 tonnát már meg is kaptak a gazdaságok. Az idén először kerül sor a szabad ár alkalmazására a kalászos vetőmag-forgalmazásban. Hogy mi lesz ennek a hatása? Nos, előre csak tippelni lehet. A szakemberek azt várják, hogv az emeli ár a vetömag-felúiítást olyan irányba befolyásolja hogy ösztönzőleg hat az alacsonyabb szaporítási fokozatú vetőmag vásárlására, ugyanis itt az áremelés alacsonyabb. A fogyasztó azonban korántsem látia ilven ..rózsásnak" a helyzetet. Hiszen a közelmúltban bejelentett műtrágya-áremelést is figyelembe véve. aligha kétséges, hogv a végtermékek ára jelentősen megnövekedhet jövőre. Az őszi vetésű takarmánynövényekből is bőven áll rendelkezésre szaporítóanyag. S bár a burgonya ültetése csak tavasszal lesz esedékes, minden bizonnyal itt sem lesz fennakadás, annak ellenére, hogv a vártnál alacsonyabb a termés menvnyisége. az aszály miatt. A lakossági vetőmag-forgalmazásban több újdonságot is kínálnak az idén öszszel. Többek között a szövettenyésztésből származó burgonya minigumó forgalmazását. amelyből 1 millió 200 ezer darab kerül az üzletekbe idehaza. Jó minőségét az ára is tükrözi, hiszen 1 forint 60 fillérért kínálják darabját. Csongrád megyében 86 vetőmagszaküzlet vária a lakosságot. Hogv milyen lesz az idei kínálat? Ügy tűnik, kiegyensúlyozott. Többek között most először kínálnak virágmagvakat szebb, színes csomagolásban, ötvenmillió tasak készítésére készült fel a vállalat. Újdonság a csíramegőrző tasakolás is. amelyben két évig áll el a vetőmag. Zöldség- és virágvetőmagból 2600 tonnát kínálnak a hazai kistermelőknek az ország 5 ezer szakboltiában. Az idén első alkalommal, a háztáji gazdaságok igényeinek kielégítésére, többek között a dinnye, a petrezselyem. a retek vetőmagokat nagyobb kiszerelésben is kínálják majd az üzletek. Vetőburgonyából (Cleopátra. Romano. Kondor) is elegendő készlet áll rendelkezésre de csak Desireből vállalkoznak az igények korlátlan kielégítésére. R. G. Beszélgessünk a megújulásról A középszer átkai Hétköznapok Adóhátralék Az adóhivatalban dolgozóknak — maradhatunk ugye ennél a közkeletű intézménynévnél? — szerintem nincs idejük feleslegesen telefonálgatni. S nagy valószínűséggel nem mutáló kamaszhangon szólnak bele a kagylóba, ha egy-egy ügyfelükkel mégis ilyeténképpen váltanak szót. Abban pedig egészen biztosak lehetünk: esetleges adóhátralékainkra nem távbeszéléssel fognak figyelmeztetni. Ha mindezt végiggondoltuk magunkban, vállat is vonhatnánk, legyinthetnénk egy jelenségre. Nem tudok legyinteni. Sajnálatos módon, még fel is kapom a vizet, ha azt hallom, a szomszédasszonyomat már megint fölhívta valaki, bejelentve: adóhátralékát nyolc napon belül ki kell egyenlítenie, különben ... A beígért büntetés olyannyira komolytalan, hogy a hívott fél azonnal kapcsol: ugratásról lehet csak szó. Am másnap újabb hívást kapcsol a telefonközpont automatája, ezúttal más a hang, de mondandója ugyanez. „Kérem, ne szórakozzon velem!" — csapja le a kagylót a szomszédom, két nappal később az ismerősöm, aztán a barátnőm, a minap a nagynéném. „Már nem vagy egyedül" — nyugtatom őket külön-külön — „nyilván ráérnek a gyerekek". Minden eshetőségre készen várom, mikor jutok föl a kiválasztottak listájára. Sajnálattal közlöm majd az illető ifjú úrral: tavalyi összjövedelmem nem érte el azt a határt, hogy adóhátralékom lehessen. Az idei pedig még a tavalyit sem. De ezt már nem a telefonálónak fogom mondani. Információelőleg X. témához gyűjtök információkat. Beszélnem kell Y-nal, és tanácsos megkérdezni V-t is. „Nagyon örülök, hogy ezzel jön hozzám" (más variációban „ezzel hozzám jön") — közli a randevú egyeztetésekor Y is, V is — „erről sokat tudok mesélni! Van egy-két idevágó jó sztorim is". Az ígéretet beváltandó, találkozunk tehát. Alig várom, hogy az előre jelzett esetekkel megismertessen. Kinyitom a noteszemet, golyóstoll, figyelem, néhány indító, ráhangoló kérdés — szóval, megvannak a szükséges feltételek. „Nézze, én kész vagyok a kérdésben a lehető legőszintébb tájékoztatást adni, mert a sajtót és a nyilvánosságot magam is fontosnak tartom. Az az igazság persze, hogy néhány hét múlva pontosabb adatokkal ismertethetném meg az olvasóit, de hát mindegy, a kép azért már kezd összeállni. Szóval, hogy a tárgyra térjek, és én ezt már legutóbb egy tévés (más helyzetben: rádiós, híradós, országos napilapnál dolgozó) „kollégájának is elmondtam: nem eléggé időszerű ez a téma most, amikor az embereket az adóív kitöltése, meg az árak emelkedése foglalkoztatja. Apropó, mit szól ehhez a cigarettaár-emeléses hírhez':' Na, látja, ezt a közleméevt egy éve még nem kaphatták volna meg közlésre a lapok, mondtam is a feleségemnek ..." Körülbelül ezen a ponton kell letenni a tollat, becsukni a jegyzetfüzetet. Tapasztaltabb újságíró a táskáján is behúzza a cippzárat, s illedelmesen elköszön. S miközben vendéglátó informátora kikíséri az előcsarnokig (lépcsőfordulóig, liftig, kiskapuig) felteheti azt a három kérdést, amire eredetileg választ várt. Szerencséje van, ha a végső kézfogásnál az Illető nem biggyeszt a búcsúszóhoz egy mondatot: de ezt egyelőre csak magának mondtam, majd annak idején visszatérünk rá, jó? Barátaim, ne kérdjétek hát, miért nem vagyunk mostanában elég gyorsak, frissek...! P. K. Meggyőződéssel, szenvedéllyel, ügyszeretettel beszélt mindenki: matematikus és sebész, író és néprajzos, műszaki ember, muzeulógus és biológus; párttag és pártolokívüli — a politikáról. Egészen pontosan: az MSZMP Szeged Városi Bizottságának pártértekezleti állásfoglalás-tervezetéről. Méghozzá: jó kedvvel és őszinte bizodalommal; első szóra fölvállalva a pártbizottsági meghívást és a véleménynyilvánítást. Kiadós, harcim órás beszélgetés kerekedett ki, melyben néhány ösvény meghaladta a pnrtértekzelet lehetőségét és kereteit; messzebbre mutatott annál; számos gondolat azonban nagyszerűen szolgálja a közvetlen szellemi, készülődést. Mi is volt a legáhítottabb kívánság? A középszer elleni határozott föllépés. Ne legyenek a dokumentumban közhelyek, igényesség jellemezze, óhajtó mondatok helyett több megalapozott kijelentés, és néhány komoly imperatívusz! És több önálló kezdeményezés! Alföldi Lajos így fogalmazott: most, amikor a párt alulról kezd építkezni, nem kellene kivárni, mit mond majd később erről vagy arról magasabb pártfórum! Mérje fel a szegedi párttagság, mi az, amire tényleges befolyással lehet, és érvényesítse befol. lyását! Az itt működő testületek feladatait vegye számba, mert a sok jámbor óhajtás fölleltározása nem vezet előbbre. S mindjárt ehhez csatlakozott Trogmayer Ottó, amikor kifejtette: a város életébe való közvetlen politikai beavatkozás módját keressük; annak vizsgálatát például, hogy határozatek véreznek el — s nem tudjuk, a határozat volt elhibázott, vagy a végrehajtás erélytelen? A határozathozatalban vagy a végrehajtásban gyöngének bizonyultak, vagyis a langyos középszer mellőzése korparancs. S illendő volna azt is figyelembe venni: az értelmiség nemcsak saját képviseletére alkalmas és hivatott. A szellem erejét társadalmi szolgálatba kell állítani. A műszaki értelmiségről beszélt nagy hivatásés ügyszeretettel Bátyai Jenő, egyebek között megemlítve, hogy Szegeden számos szellemi műhely dolgozik, s a műhely minősítés jelentse azt is: csak minőséget enged ki a kezéből. Felemás megoldásaink ideje lejárt. Igazán komolyan kell venni például azt a felisme. rést, hogy a tudomány termelőerő. Szellemi energiáinkat elpocsékoljuk. A szellemi tőke ott érzi jól magát ahol érvényesül, ahofl nem hasznosulhat, onnan elvándorol. Sajnos, Szeged szellemisége eléggé „egyfazonú", a műszaki tudománynak ebbéli lehetőségeit föladta, valamikor erős bázisa volt, ebbéli lehetőségeit föladta vagy elveszítette. Ezért nem tudunk például mit kezdeni a ibiotechnika eddigi eredményeivel sem. Ismét közelebb evezett a „pjarthoiz", vagyis az eredeti témához Leindler László, mikor az állásfoglalás-tervezetet minősítette, mint alapvetően jó vitaalapot szolgáltató dokumentumot Méltatta, hogy Szegednek fontos és bátor része volt a megújulás kívánt módozatainak felvállalásában. A bizalom körül időzött tartósan, ¡kifejezve, hogy ennek újrateremtése elsősorban a vezetők szavahihetőségén és erkölcsi állapotán múlik. Két társadalmi pélus különösen érzékeny manapság. Az idősebbek attól félnek, a szocializmus sarkkövei fordulnak ki, a fiatalok pedig meglehetősen tartózkodók. A p>árt sokszor íróasztalnak dolgozik, működnek még régi reflexek, nem a teljesítmény dominál.. . S a feladattervről egy szónoki kérdéssel nyilatkozott: fogjuk mi ezt bírni? Alapvető országok kérdésekre nincs még érdemi válasz — fejtegette Szilárd János —, s bár tudjuk, mit kell elfelejteni és újratanulni, de az új tanulni való ködös és hézagos. Sok a bizonytalanság: mi érdem, mi bűn, mi erkölcsös, .mi erkölcstelén? A városi pártbizottság óriási erkölcsi erőt gyűjtött a pártértekezlet időbeni felvállalásával, s ezt tovább kell növelni a pártértekezleten. Az ilyenfajta vitákat, párbeszédeket meg kellene gyakrabban ismételni — mondta Karácsonyi Sándor. A dokumentum helyzetértékelése reális. Emlékeztetett rá: egyszer a Parlamentben úgy nyilatkoaott: a magyar társadalom p>olitikai közérzete mélypontra süllyedt. Kijelentésének itthon inkább bírálói akadtak — s íme: ebben a dokumentumban is ott van a fölismerés, összességében túl általánosnak minősítette a tervezetet, majd hangsúlyosan beszélt a bizalomhiány kiváltó okáról: a vezetés erkölcsiségének gyöngéiről. Kezdeményezőbb szellemű lehetne a tervezet — folytatta —, s ezzel adhatnának sajátos arculatot, és szerezhetnének akár országos közmegbecsülést tevékenységüknek a szegedi pártvezetők. „Sápadt" a feladatok sorra vételénél a „hogyan?" kérdése — kezdte Pollák György, s szorgalmazta, hogy az ifjúságpolitika legyen hangsúlyosabb, majd a társadalmi demokráciáról így fogalmazott: elég gyakori az olyasféle magatartás és megnyilatkozás, hogy ez valamiféle szükséges TOSSZ; vagyis, hogy most engedményeket kell tenni. Ezt senki se fogja föl engedménynek! A kibclntakozás széles körű társadalmi részvétel nélkül lehetetlen, az p>edig csak demokratikus közegben jöhet létre. Mint „őshonos" tápéi, nyilvánított véleményt ifj. Lele József, s a „csatolt" területek iránti nagyobb figyelmet kérte, beleértve ebbe az egyesülés keretein belül is igényjogosultak bizonyos önállóságát. Ennek hiányában számos társadalmi kezdeményezés is elakad. Tóth Béla a tőle megszokott színes stílusban ecsetelte a művelődési szféra hátrányait: nem lehetünk olyan szegények, hogy ne áldozzunk a művelődésre! Szellemi erőnkön kívül mire is hagyatkozhatnánk? Még ha megkoplalnánk, akkor is megérné, hogy áldozatokat vállaljunk érte. A tisztességnek p>edig meg kell adni a maga rangját. Olyan epn berek legyenek, tisztségekben, akiknek még a sóhajtásuk is tiszta. Majdnem mindenki szót kért a második fordulóban is. S 'hogy joggal 'beszéltek többen a középszer átkairól — ez a vita valóban meszsze esett a középszerűségtől. Friss szellemi fürdóként hatott. S hat majd bizonyosan az állásfoglalás-tervezet végsó szövegezésekor is. Sz. S. I. Számítógépes tervező- és gyártórendszer A Számítástechnika Alkalmazási Vállalat (Számaik) felkészül a számítógéppel segített tervező- és gyártórendszer hazai bevezetésére. A világszerte legkorszerűbb CAD/CAM rendszer létesítésére a vállalat 5 millió dollár világbanki hitelt kapott. Ebből az öszszegből számítógép-részegységeket, -programokat, illetve olyan know-howokat vásárol, amelyekkel az adott vállalati folyamatba a CAD/CAM rendszert be lehet illeszteni. Ugyancsak a hitelből fizetik a szakterürület legkiválóbb nemzetközi szakértőit. A számítógéppel segített tervezést (CAD) minden olyan ipari területre lehet alkalmazni, ahol gépet, műszert vagy épületet kell tervezni. A módszer alkalmazásával a mérnökök megszabadulnak a fáradságos kézi tervezéstől. A számítógéppel segített gyártás F>edig azoknál a vállalatoknál alkalmazható. ahol már működnek automatikus gyártási rendszerek. A CAD/CAM rendszert a Számaik a vállalatok számára szolgáltatásként működteti, s forintért vállalja a számítógéppel segített tervező- és gyártórendszer bevezetését így a világbanki hitel — amelynek törlesztését a Számaik 1994-ben kezdi meg — a magyar vállalatok jól exportálható, korszerűbb termékei révén térül meg. Ma már a nemzetközi versenytárgyalásokon esélytelen az a vállalat, amely a hagyományos módon készített tervekkel nevez be. A Számaik a nagy-, valamint a közepes és kisvállalatok részére különféle szolgáltatásokat nyújt. A nagyvállalatokat — amelyek saját erőből be tudják szerezni a CA/D/CAM rendszer bevezetéséhez szükséges gépeket — a Számaik szaktanácsokkal segíti. A közepes és kisvállalatoknak pedig a számítástechnikai vállalat szakértői a vállalati szakemberekkel együttműködve elvégzik a megrendelt tervezői munkát. A Számaik ezt is vállalja, hogy bérleti dij ellenében, a csak devizáért beszerezhető számítógépies eszközöket, programokat a vállalatokhoz telepiti, s használatukra betanítja a felhasználókat. Az 5 millió dolláros hitelnyújtás előtt a Világbank szakértői több menetben tanulmányozták a Számaik szakmai felkészültségét és gazdasági stabilitását. Megállapították, hogy a vállalat alkalmas arra, hogy a CAD/ CAM rendszert hazánkban kiépítse, s ezzel hozzájáruljon az ipar technológiai színvonalának emeléséhez. A Számaik 1991-re építi ki a számitógéppel segített tervező* és gyártórendszert, s a számítások szerint a világbanki hitel öt év alatt térül meg. (MTI)