Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 78. cvt'olyam, 217. szám 1988. szeptember 10., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Tanévnyitó a zeneművészeti főiskolán Tegnap délután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatán is ünnepséggel vette kezdetét az vűj tanév. A főiskola 76 hallgatóját, közöttük a 26 elsőévest, Weninger Richárd igazgató köszöntötte, aki a következő szavakkal jellemezte az oktatás megváltozott feltételéit; „Azt hiszem, nem kétséges, hogy társadalmunk jelenlegi szakaszában olyan fordulatokat, változásokat regisztrálhatunk, melyek a kultúra, a művészetek, és ezen belül a zene területén is űj helyzetet teremtenek. Terveinkben, céljainkban Számolnunk kell azral, hogy az a közeg, amelyben eredményeinket kell elérnünk, egyre kedvezőtlenebbé, egyre járhatatlanabbá válik. Az állami mecenatúra, mely Periklész óta a művészetek létezését jelenti, a minimálisra csökkent. Hátrányos helyzetbe hozta a kultúrát az űj adórendszer bevezetése, az egyre fokozódó infláció, és az ezzel kapcsolatos megélhetési gondok megjelenése. Figyelembe kell vennünk, hogy amikor a piac rideg törvényeit a kultúra területére is hatni engedik, az igaz értékek fennmaradása a könnyen fogyasztható szubkultúrával szemben — óvatosan fogalmazva is — kérdésessé válik. Ma mindannyian, akik itt egybegyűltünk, féltő gonddal figyeljük a művészetek sorsát, és — nem feledkezve meg az ország számos más gondjáról sem — érezzük, hogy számunkra a következő évek nagy feladatát a megmaradás, a fennmaradás jelenti. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy a kultúra a jövőben is szükség legyen!" Ezután a magas szellemiségű alkotó munkáról szólt az igazgató: „Sajnos, a kreativitást az elmúlt negyven év intézményrendszere az emberekből kiölte. Még nem is olyan rég, az újat akarás az individualizmus vádját vonta maga után. A kezdeményező kedv sanda pillantásokat váltott ki. Amikor a dolgok megszokott menete valahol megakadt, a kialakult állóvízben mindenki nyugodtan várt, hogy majd ,csak jön valaki, aki megmondja, mit kell tenni, merre kell menni, sőt, újra biztosítja a szükséges anyagi, tárgyi feltételeket is. Nos, ezúttal is, e helyről is elmondhatom, hogy ez a szemlélet már a múlté. Senki nem fog jönni, és nem fogja megmondani, mit kell tennünk, de anyagi támogatásra sem számithatunk." A nem protokolláris hangvételű tanévnyitóból nem hiányozhatott az önmeghatározás sem: „Hiszem, hogy mi, akik a mai körülmények között itt vagyunk, valami határtalan optimizmusról teszünk tanúbizonyságot. Hisz mi a világ, az ország számos baja-gondja közepette mégis megpróbálunk tenni .valamit a humán műveltség elismertetéséért, és legszemélyesebb hivatásunkért, a zenéért. Ma is hiszünk benne, hogy a léleknek továbbra is szüksége lesz a mélyről fakadó igazságok megnyugtató erejére, az emberiség legjobbjainak évszázadokat átívelő üzenetére, mai kusza érzelmi világunk megsejtetésére, tekintetünk misztikus előrevetítésére, egyszóval, mindarra, amit nekünk is, másoknak is, a művészetek jelentenek. Vannak helyzetek, amikor talán könnyű az utat végigjárni. Most úgy tűnik, nemcsak tudással, tehetséggel, szorgalommal, de nagynagy akarással, hittel, sőt, fortéllyal, ravaszsággal is fel kell vérteznünk magunkat, ha csatát szeretnénk nyerni." Az igazgató elmondta, mit vár el az intézmény hallgatóitól, melyek az értelmiségi lét azon ismérvei, melyek egyben a követelményrendszert is jelentik. Befejezésül pedig a következő gondolatok hangoztak el: „Engedjék meg, hogy mindannyiunknak őszintén kívánjam, őrizzük meg továbbra is a jövőbe vetett hitünket, bizalmunkat, optimizmusunkat. Higgyünk abban, hogy a leszálló ágat mindig követi a fölfelé ívelés. Kis visszatekintéssel megfigyelhetjük, hogy a hatvanas években volt állami irányítás, és voltak anyagi lehetőségek. A hetvenes években is volt állami irányítás, de már nem volt pénz. Napjainkban már nincs -sem állami irányítás, sem. anyagi támogatás. Ezek után már csak egy variáció következhet: lesz anyagi bázis, és nem lesz állami irányítás. És ez nem is a legrosszabb megoldás. Különösen, ha majd a zenei életet felelősen gondolkodó, jól képzett muzsikusok irányítják." D. I. Befejeződtek Berlinben a tárgyalások Grósz Károly hazaérkezett Közös közlemény Penteken reggel igen korán kezdődött Grósz Károlynak és kíséretének programja. Günter Schaboimki, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a berlini pártbizottság első titkára felkereste niederschönhauseini szálláshelyén az MSZMP főtitkárát. és egyórás megbeszélést tartott vele. Nem sokkal később a magyar pártvezető a gazdasági élet jelentős személyiségeivel találkozott: a niederschönhauseni konferenciaépületben munkamegbeszélésen fogadta az NDK kombinátjainak. külkereskedelmi vállalatainak és utazási irodáinak vezérigazgatóit. A tanácskozás után Grósz Károly és kísérete a berlini városházát kereste fel. találkozott Erhard, Krack főpolgármesterrel. Pénteken délben a magvar kolónia tagjaival találkozott a berlini nagykövetségen Grósz Károly, kora délután pedig az NSZEP Központi Bizottságának székházában folytatták és befejezték a hivatalos megbeszéléseket. A tárgyalások lezárása után Grósz Károly a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Grósz Károly pénteken este hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Kíséretében volt Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Kótai Géza, a KB külügyi osztályánaki vezetője, a KB tagjai, valamint Major László, a KB irodájának vezetője. A pártélet és a pártmunka nyilvánossága Fontos téma a megyei pártvégrehajtútmollság előtt „A politikai intézményrendszer reformja új követelményeket támaszt és le7 hetőségeket teremt a politikai akarat hatékony formálására és elfogadtatására Ehhez nélkülözhetetlen a politikai nyilvánosság, a tájékoztatás megújítása..." — ez a gondolat a kiinduló pontja annak a vizsgálódásnak, amelybe a Csongrád megyei pártbizottság fogott, s azzal indított el, hogy tegnapi végrehajtó bizottsági ülésén mégvitatta a propaganda- és művelődési osztály erről szóló jelentését, s további eszmecseréket szervezve, majd a megyei pártbizottságot is „megkínálja" vele, hogy döntéseket kérjen rá. Határozottan minősít: a párttestületek és vezető szervek munkájának nyilvánosságát elégtelennek, nem megfelelőnek nevezi. Erről a párttagság is hasonlóan nyilatkozott az őszitavaszi vitákban. Sok volt a „titkolódzás", az információk elhallgatása, megszűrése, késleltetése, s ez bizony a bizalom pilléreit gyöngítette. Ahol nem kellő a nyíltság — ott fellép a „jólértesültség", pletykák. kapnak lábra. Az országos pártértekezlet óta még inkább igényli a tagság, hogy rátekintése és tényleges befolyása legyen a döntési folyamatokra — állapítja meg a jelentés. — Ezért nemcsak hogy korrigálni kell: a tájékoztatás elveinek és gyakorlatának felülvizsgálata időszerű; egész rendszerének fejlesztése van napirenden. Közeledik az őszi betakarítás ideje A júliusban bekövetkezett aszály a kalászosok terméseredményében már nem okozott lényeges terméskiesést, rekordhozamok születtek. Az őszi árpa hektáronkénti megyei átlaga 3,9 tonna, a búzáé 5,5 tonna, a rozsé kö-| zel 2,2 tonna, s a tavaszi árpára, zabra sem lehet panasz. A szárításban nem volt fennakadás, az alkatrészellátás néhány krónikus hiánycikket kivéve elfogadható volt. A felvásárlás a kezdeti hitelezési nehézségek, a pénzhiányból adódó b zonytalanságok ellenére végül is folyamatosnak értékelhető. Az üzemek közel 180 ezer tonna gabonát adtak át a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak. Az aratás után a szalmabetakarítás ütemesebb volt a szokásosnál, s a talajmunkák sem késtek. A másodvetések azonban több helyen elmaradtak a szárazság miatt. Az öntözővíz 18 ezer hektárra jutott el, elsősorban a kukoricaterület növekedett a korszerű berendezések beállításával. Az őszi érésű növények a A zökkenőmentes betakarítás előfeltétele, a kedvező időjárás mellett, a gazdaságok felkészültsége, műszaki színvonala, s különösen a szervezettség, öszszehangoltság. Tegnap, pénteken a megyei tanács épületében a megyei szervezési bizottság az aratás tapasztalatait összegezte, s az őszi időszak feladatait vázolta. rendkívüli szárazságot nagyon megsínylették. Az augusztus eleji felmérések szerint a nagyüzemek aszálykára meghaladja az 1 milliárd forintot. A tavaszi fagy, a jégverés és viharkárok 200 milliós hozamkiesésével ez így együtt megrendítő csapás a gazdaságok pénzügyi helyzetére. A homoki területeken halmozottak a hátrányok. A megyei vezetés indítványozta, hogy aszályos térséggé nyilvánítsák vidékünket, s ezzel együtt kedvezőbb pénzügyi hátteret biztosítsanak gazdaságainknak a folyamatos termelés fenntartása érdekében. Az aszály a kukoricatermés harmadát vitte el, a kényszersilózott terület is jelentős. A cukorrépa helyzetén még a mostani időjárás változtathat, de a termelők hektáronkénti 9 tonnás kiesést becsülnek. A korábban rekordtermést ígérő napraforgó is a közepes szintre csúszott vissza. A burgonya átlagtermése elsősorban azért marad el a várakozástól, mert a gumók zöme apró maradt. A vöröshagyma közepes hozamokat ad. A feldolgozók kevesebb paradicsomterületre szerződtek az idén, s most a szárazság miatt nem tudják a tervezett mennyiséget felvásárolni. A fűszerpaprikaterületek jelentős részét öntözték, így a szükséges mennyiség megterem, a kiesés elsősorban a homokvidékre esik. A betakarításhoz szükséges géppark nagy része elhasználódott, így jelentős az alkatrészfelhasználás. Az Agroker készletei jelentősek, de főként szocialista országokból rendkívül rapszodikus a szállítás. A száritókapacitás összességében elegendő, de egyes körzetekben szükség lesz arra, hogy az üzemek egymást kisegítsék. A felvásárlásban és forgalmazásban a kukorica okozza a legnagyobb gondot, a megyei szükséglet felét kitevő mennyiségre egyelőre nincs fedezet. A szálas és tömegtakarmányok 15 százaléka nem biztosított a helyi termelésből. Az igé-< nyelt répaszelet-mennyiséget nem tudják a cukorgyárak leszállítani. A betakarítás mellett 95 ezer hektáron kell az őszi vetéseket elvégezni, s megalapozni a jövő évi termést. A vetőmagvak ellátása jónak ígérkezik, sajnos, a műtrágya-áremelkedés és a szövetkezetek pénzügyi gondjai miatt a tápanyag-utánpótlásban helyenként „ésszerűtlen" takarékoskodásra is számolhatunk. T. Sz. I. Milyen fontosabb megállapításokat hagyott jóvá a végrehajtó bizottság? A pártéletről, a pártmunkáról, a közhangulatról, a döntésekről szóló tájékoztatás nem elég gyors. A kérdésekre, véleményekre adott érdemi és nyilvános válaszadás rendszere hiányos. A helyi nyilvánosság fejlesztésére irányuló törekvések lassan, vontatottan érvényesülnek — és így tovább. De tartalmazza a testület által jóváhagyott dokumentum a megoldást szolgáló pártambíciókat is. Így egyebek között kimondja; a helyi pártnyilvánosság reformjának középpontjába a testületi döntéshoaatal széles körű, demokratikus alapokra helyezését kell állítani. Legyen nyilvános a pb és a vb munkaterve, hogy a párttagság hozzájárulhasson (a témák megtárgyalásához; a párttagság nagy részét érintő kérdésekről, elengedhetetlen a széles körű pártvita; jusson nyilvánosságra, a fontos előterjesztések lényege és a megyei vezető testületek ülésének, vitájának és állásfoglalásának tartalma, beleértve a személyi kérdéseket is. A jelentésben és a széles körű vitában természetesen sok szó esett a tömegkommunikációs intézményekről. Ezeknek önállóságát a felelősség rendszerében maximálisan biztosítani kívánja a pártvezetés. A párt saját orgánumai esetében azt) tartja mérvadónak a testület: milyen a politikához való viszonyuk, s miként szolgálják a politika érvényesítését. Elhangzott olyan javaslat: a pártlapok esetében érzékeltetni és érvényesíteni kellene, hogy nem csupán a pártbizottságok lapjairól van szó, hanem a pártmozgalom lapjairól. Bizonyos, hogy még ezen az őszön, a megyei pártértekezlet előtt, kialakul a helyi politikai nyilvánosság új rendszere és gyakorlata, s ehhez hozzáadhatja gondolatait a párttagság, hiszen igénylik a véleménynyilvánítást ebben is, hogy a megyei pártbizottság minél szélesebb körű ismeretanyagot mérlegelve dönthessen majd