Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

1<SW ssegsteKtSlKr 29, csüörtük 3 ' A szakszervezet tárgyalta fl közlekedésbiztonság helyzete A Közlekedési és Szállítá­si Dolgozók Szakszervezeté­nek elnöksége szerdán ülést tartott, amelyen a közleke­désbiztonság helyzetét vizs­gálta meg. A testületet Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője tájékoztat­ta arról, hogy az idén a múlt esztendőhöz viszonyít­va tovább nőtt a közlekedési balesetek száma. A minisz­térium átfogó értékelést végzett a közlekedésbizton­ság alakulásáról, s ennek alapján közlekedésbiztonsági akcióprogramot dolgoztak ki. Ebben célul jelölték meg a gépkocsivezetők rendszeres képzését, továbbképzését, a járművek műszaki állapotá­nok javítását. A nagymér­tékben elöregedett járműál­lomány önmagában komoly baleset; veszélyforrás. Éppen ezért tovább kívánják szi­gorítani a közúti ellenőrzést. Ebbe a munkába a közleke­dési rendőrökön kívül jelen­tős mértékben bekapcsolód­nak a közúti igazgatóságok szakemberei is. Popp Béla, a központi ve­.zetőség titkára szerint szá­mos súlyos baleset hátteré­ben az áll, hogy a gépkocsi­vezetők túl sokat dolgoznak, nem tudják kipihenni ma­gukat. Á mórahalmi pártbizottság • • I / r rr I uleserol Tegnap, szerdán délután tartotta soros ülését az MSZMP Mórahalmi Városi Jogú Nagyközségi Bizottsá­ga. Varga Tibor, a KlSZ-bi­zottság titkára az ifjúsági szövetség helyéről, szerepé­ről, a közéletiségre, mozgal­mi munkára nevelés mai tennivalóiról terjesztett elő jelentést. A tanácskozás vi­tájában felszólalt: Árva Bé­la, Vaszkó Lajosné, Tóth Sándor, Szécsi Antal, Csi­szárné Móczán Mária, Bali­kó Pál, Fülöp László, Murá­nyi György (Mórahalom) Horváth József (Zákány­szék) Pőcze Levente, Nyer­ges Mátyás (Asotthalom) Gyuris Mária (Pusztamér­ges) és Rácz Erzsébet, a me­gyei KISZ-bizottság munka­társa. Kimondani: köszönjük Érdekképviselet a mezőgazdaságban Kistelek Városi Jogú Nagyközség tanácsa tegnap, szerdán ülést tartott. Ott József tanácselnök beszá­molt a lejárt határideíú ha­tározatok végrehajtásáról, majd beszéltek a családvé­delmi feladatokról, különös tekintettel a gyermek- és ifjúságvédelemre. Szó volt a művelődési-egészségügyi és szociálpolitikai bizottság munkájáról, döntöttek a fa­lugyűlés összehívásáról is. A tanácsülés előterjesztések­kel, interpellációkkal és ja­vaslatokkal fejeződött be. Három évvel ezelőtt ér­tékelték Kistelek és vonzás­körzete családvédelmi mun­káját, gyermek- és ifjúság­védelmi tevékenységét. A ta­nácsi apparátus osztályai között széles körű az együtt­működés. A gyámhatósági környezettanulmány felvé­telekor jelen van a védőnő és a pedagógus. Az ilyen esetekben az igazgatási osz­tály kikéri az óvodák, isko­lák, egészségügyi intézmé­nyek dolgozóinak és az ifjú­ságvédelmi megbízottaknak a véleményét. Megállapították, hogy Ba­lástyán nincs igény böl­csödeépítésre a gyed és a gyes lehetősége miatt. Jól működik Öpusztaszeren az idősek '-'v.bja. Hasonlót Csengelén létesítenek 1900­ig. A szakorvosi ellátás, il­letve a védőnők látogatása­kor a családok hasznos egészségvédelmi tanácsokat kapnak. Indokolt esetben fi­gyelmeztetik a szülőt a helytelen magatartásra, an­nak következményeire. Eb­ben az évben 130 ezer fo­rint áll rendelkezésre se­gélyezésre. A gyámhatóság az év vé­géig valamennyi kiskorú családi helyzetét felülvizs­gálja. Családsegítő központot hoznak létre Kisteleken, a következő évben, amely fog­lalkozik majd minden csa­ládot érintő problémával. A gyermekvédelmet szolgálja a lakással nem rendelkező, többgyermekes családok szo­ciális tanácsi bérlakáshoz juttatása. * Üllésen is tanácskozot* a .tstület. A nagyközségi kö­zös tanács ülésén a Déryné művelődési házban Nyáriné Tajti Anna elnök beszámolt a lejárt határidejű határo­zatok végrehajtásáról, be­széltek a közrend és közbiz­tonság helyzetéről, a lakos­sági szolgáltatásokról. Legutóbb 1986 elején szá­molt be a körzeti meg­bízott a két község, Üllés és Forráskút közrendjéről, közbiztonságáról. A közsé­gekben az azóta eltelt idő­szakban nem történt olyan súlyos bűncselekmény, amely az emberek hangulatát tar­tósan befolyásolta volna, összesen 60 bűncselekmény­ről szereztek tudomást — lcpás miatt ismeretlen tet­tes ellen folytatott vizsgálat során három esetben nem sikerült megállapítani az el­követő kilétét. A forgalom növekedésével szaporodtak a közlekedési balesetek. Ezek közül 7 sajnos halálos ki­menetelű volt, 11 pedig sú­lyos. A szerencsétlenségeket egyértelműen a figyelmet­lenség és a szabályok szán­dékos megsértése okozta. A kisiparosok részére a Kiosz és az adófelügyelőség több alkalommal szervezett továbbképzést. A végzós tanulók közül évente né­gyen-öten jelentkeznek hi­ányszakmára. Ilyenek pél­dául a karosszérialakatos, villanyszerelő, női szabó, szobafestő és mázoló. A ta­nács kedvezményes áron ad építési telket azoknak, ak'k Üllésen vagy Forráskúton akarnak letelepedni. A szolgáltatási igényeket al­lami, szövetkezeti szektor és a magánkisipar elégíti ki. A két községben összesen 72 kisiparos dolgozik. Munká­jukkal a lakosság elégedett. A tanácsülés előterjeszté­sekkel is interpellációkkal ért véget. A, S. Ünnepségek, kitüntetések A fegyveres erőlc napja alkalmából Müller Józsefné tanácselnök-helyettes a vá. rosházán értékelte a honvé­delmi és polgári védeiimi munkát. Ebből az alkalom­ból kitüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem. ezüst fokozatát kapta Jankó László, bronz fokozatát vehette át Kasza Rozália. A Honvédelmi Ér­demérem 30 év utáni foko­zatát kapta Markos Károly, a 25 év utáni fokozatát Te­leki Sándor, 20 ént utáni fo. kozatát Hajdú Károly és Seres Ferenc, 15 év utáni fokozatát Csanyevác Béla, 10 év utáni fokozatát Al­másy László és Dobai Dezső. A Polgári Védelem Élenjá­ró Parancsnoksága címet nyerte a Szegedi Sütőipari Vállalat és a Patyolat Vál­lalat. A Polgári Védelem Élenjárója címet kapta Hegyközi Pál. * A Zalka laktanyában a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával tüntették ki Izsó István és Farkas István hadnagyot, Kovács Sándor főtörzsőr­mestert. Bronz fokozatát kapta Ágoston Zoltán őr­mester. Szolgálati Érdem­érem 20 év utáni fokozatát vette át Ócsai István őrnagy és Acs. S. László százados, 15 év utáni fokozatát Sal­lai Sándor őrnagy, Tóth Re­zső és Szilágyi István fő­törzsőrmester. Tiz év utáni fokozatát Bálint András or­vos őrnagy, Sándor László és Vajai Károly százados. A honvédelmi miniszter „Hon­védelmi Érdeméremmel" tüntette ki 15 év után Tóth B. Jánosné kinevezett pol­gári alkalmazottat. Soron kívüli előléptetésben része­sült Balogh József szakasz­vezető. * A Szegedi Fegyház és Bőrtön parancsnokságán so­ron kívül előléptették alez­redessé Nagy István bv. őr­nagyot, őrnaggyá Rácz Jó­zsef bv. századost. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Ko­vács Ferenc és Kertész László bv. százados. Dévits Józsefné bv. főtörzsőrmester. Ezüst fokozatot vett át Do­bó Zoltán bv. főhadnagy és Takács István bv. törzszász­lós. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Triesz Sándor bv. főhadnagy, ezüst fokozatát Gyetvai István, Dód a Kálmán, Regdon Jó. zsef és Szoboszlai Imre bv főtörzsőrmester. Huszonöt éves Szolgálati Érdemérem kitüntetést kapott Dévit Józsefné, húszév« Szolgála­ti Érdemérmet Farkai F< renc bv. őrnagy, Adamik János bv. százados, Nagy József bv. főtörzsőrmester. Tizenöt éves Szolgálati Ér­demérem kitüntetést vett át Bárkányi István bv. főhad­nagy és Török Jenő bv. zászlós. Tízéves Szolgálati Érdemérem kitüntetést ka­pott Takács Ferenc bv. fő­törzsőrmester és Tóth Ist­ván bv. törzsőrmester. * Kitüntetést vehettek át a Szegedi Postaigazgatóság dolgozói is. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem bronz fokozatát kapta Volnár László igazgatóhelyettes. Honvédelmi Érdemérem 15 év utáni kitüntetésében ré­szesült Horváth János üze­mi diszpécser. * A budapesti területi elhe­lyezési igazgatóság szegedi ünnepségén Kiváló Munká­ért kitüntetésben részesült Józsa János és Vidács An­tal. Honvédelmi Érdemérem kitüntetést, vett át 35 év után Sugár János és 25 év után Erdélyi Ferenc. A társadalmi méretű meg- gondolni. Emellett a kutató, lésre ily módon képtelenné újulási folyamat a részterü- intézetekkel, társadalmi váló szövetkezetek száma leteket sem hagyhatja érin- szervezetekkel is az eddigi- rohamosan nő, s ma már el­tetlenül. A parasztság, a éknél élőbb kontaktus je- ¿rj a kétharmados rész­mezőgazdaság számára is lenthet csak előrelépést. . . létkérdés, hogy az érdekeit Az élelmiszer-gazdaság markánsan, egyenrangú fél- érdemi gazdasági együtt- A hozzászólók elmondták, ként képviselje, képviseltes- működésének legfőbb gát- nyíltabbá kell tenni az ag­se. Tegnap, szerdán a tsz- ját eddig az eltérő — álla- rárpolitikát s az érdekvé­szövetség székházában az mi és szövetkezeti — tulaj- delmet. A társadalmi érdek­ágazatban dolgozó megyénk- donviszony jelentette. A ké- hez közelített tagsági érde­beli országgyűlési képvise- szülő társulási törvény ta- kékre kell építeni, s ezt in­lök és a Termelőszövetke- Ián nagyobb teret enged. A tegrálva a szövetkezetek zetek Országos Tanácsának központi intézkedések ki- kongresszusa döntsön az ér­tagjai arról tanácskoztak, vánttól eltérő hatásait ta- vényesítés mikéntjéről. Az mit tehetnek szűkebb hazá- Ián elkerülhetnénk, ha az agrárolló elleni fellépés juk jövőjéért. érintetteknek is lenne érde- markánsabb formát kell. Haskó Pál Teszov-titkár mi beleszólásuk a döntés- hogy öltsön, mert ellenkező vitaindítójában elmondta, előkészítésbe. A valódi ön- esetben a mezőgazdaság te­hogy a szövetség is az 'út- állóság .megkívánná, hogy herviselő képessége rövid keresés időszakát éli. A ta- egy gazdaság maga döntse időn belül megszűnik. Az pasztalatok összegezése után el például, hogy miként érdekképviseletet vállalók­a, januári küldöttgyűlés te- osztja fel nyereségét. inak a párt és a kormány szi le a voksot a konkrét Az ország közvétemé- iránti hűséget egyensúlyba tennivalókra. A gaztiálko- nyét is felnőtt módon ille- kell hozni a tagságnak ér­dás feltételeinek, a közgaz- ne kezelni, s a mezőgazda- dekeivel, s szövetségeseket dasági környezet aktívabb ságot esetenként nem bún- kell találniuk megalapozott befolyásolásának szüksé- bakként felhasználni. Az igényeik érvényesítéséhez, gessége a legkézenfekvőbb olyan kitételekre, hogy drá- Többen megfogalmazták, igény. Mielőbb tisztázni gán termel, érvekkel vála- hogv a TOT-tól keményebb, kell, hogy a szövetkezetek szólni, s megvilágítani, hogy határozottabb kiállást vár­milyen szervezeti keretek miért és mihez képest. S nak, természetesen ehhez között a legéletképesebbek, csak azt vállalni, ami való- azt a légkört is meg kell illetve, hogy miként lehet a ban a saját számlára íran- teremteni , hogy legyen fo­vagvoni és munkavállalói dó. Való igaz, a támogatá- ganatja is az észrevételek­kötődést. az érdekeltséget a sok csökkentése, az elvonó- nek. ellenvéleménveknek A a termelésre ösztönzővé ten- sok növelése a költségvetés problémák tompítása, elba­mi. Az élelmiszer-gazdaság számára bevételt jelent, de gatelizálása egy egész ága­kapcsolatrendszerét is ideje azon már illik elgondolkod- zat jövőjét tenné kérdéses­összefüggéseiben, s a part- ni, mi lehet a vége annak, sé. neri viszony alapján újra- hogy a bővített újra terme- T.Sz.1. Tanácsülés Kisteleken és Üllésen A z alkotmány így fogalmaz: „A ha­za védelme minden állampolgár kötelessége." Egy apa legfeljebb hatba veregeti a fiát, s titkolja gondola­tait, hisz ki meri bevallani mai, béke­harcos világunkban, hogy a behívópa­rancs átvétele sokaknak még mindig a férfikor első pillanatát szimbolizálja. Hogy az anyák szemébe könnyet csal a frissen nyírt, csomagoló fiú esetlen bú­csúzkodása? Hogy néhány órával később a honvéd elvtárssá átkeresztelt legény­mogorván méregeti a laktanya falait, s ügyesen időzített kérdésekkel igyekszik kideríteni, milyen ember is lalszik mel­lette másfél évig? Ez természetes. Mint ahogy az is. hogy évente egyszer a leg­békeharcosabb szellem is felfigyel az angyalbőrbe bújt legényekre, a rend őrei­re, vagy az épp szolgálatba induló mun­kásőrökre. Mert szeptember 29. — ha nem is a naptár által szentesített, piros betűs külsőségekkel — a fegyveres erők napja. A tanultabb, vagy csak érdeklő­dőbb emberfő azt is tudja, 1848 hősei előtt tisztelegve, a pákozdi csata honvé­déire gondolva ünneplünk e napon. Egy ünnepinek szánt írásban most példákat kellene sorakoztatni arra, mi­lyen békebeli hőstett órákon át, zuhogó esőben figyelni a határsávot, moccanni minden ismeretlen .neszre Vagy elmesél­ni. mit is érzett az a rendőr, akit egy bűnöző üldözése közben ért életveszélyes sérülés. Netán leírni egy századik gya­korlatára induló tiszt hajnalát. Mondom: ilyen képek illenének e cikkbe, de most mégis valami egészen mást vállalok ma­gamra. A kérdezést. Azt, hogy ilyen mondatokat sorakozta­tok a papíron: vajon hányan tudják, ér­zik át igazán, mit jelent ma szolgálatot vállalni — akár önként, akár kötelesség­nek engedve? Vajon tudjuk-e a világ­békét joggal követelő vitatkozásaink ide­jén, hogy hadsereg (leginkább erős had­sereg) nélkül a politika, az állam szava, vagy akár egy nemzet öntudata vajmi keveset ér. Hogy az értéket pénzzel, mi­nél több pénzzel, akárhogyan is, de meg­szerzett vagyonnal helyettesíthető vilá­gunkban mennyit ér, ha éjszakába bódult házaink előtt lassan, de biztosan elgör­dül egy rendőrkocsi, keveset adva a rek­lámszövegre: majd a biztosító kárpótol minden bajért. S érezzük-e, hogy van olvan széle országunknak, ahol a legbé­késebbnek elkeresztelt világpolitikai hely­zetben is nyitott szemmel kell lesni a határt, a minden eshetőségre számítva, •nem árt szárazon tartani a puskaport. V égül egy utolsó kérdés: eszünk&e jutott-e valaha mindezért csak egyszer kimondani: köszönjük. Ki­mondani, no persze, csak magunkban, ad­va a látszatokra. Mert hiszem, hogy meg­tehetjük. Mi, civilek — s talán nemcsak a fegyveresek ünnepén ... Bátyi Zoltán 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom