Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

1<SW ssegsteKtSlKr 29, csüörtük 3 ' A szakszervezet tárgyalta fl közlekedésbiztonság helyzete A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnöksége szerdán ülést tartott, amelyen a közlekedésbiztonság helyzetét vizsgálta meg. A testületet Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője tájékoztatta arról, hogy az idén a múlt esztendőhöz viszonyítva tovább nőtt a közlekedési balesetek száma. A minisztérium átfogó értékelést végzett a közlekedésbiztonság alakulásáról, s ennek alapján közlekedésbiztonsági akcióprogramot dolgoztak ki. Ebben célul jelölték meg a gépkocsivezetők rendszeres képzését, továbbképzését, a járművek műszaki állapotánok javítását. A nagymértékben elöregedett járműállomány önmagában komoly baleset; veszélyforrás. Éppen ezért tovább kívánják szigorítani a közúti ellenőrzést. Ebbe a munkába a közlekedési rendőrökön kívül jelentős mértékben bekapcsolódnak a közúti igazgatóságok szakemberei is. Popp Béla, a központi ve.zetőség titkára szerint számos súlyos baleset hátterében az áll, hogy a gépkocsivezetők túl sokat dolgoznak, nem tudják kipihenni magukat. Á mórahalmi pártbizottság • • I / r rr I uleserol Tegnap, szerdán délután tartotta soros ülését az MSZMP Mórahalmi Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága. Varga Tibor, a KlSZ-bizottság titkára az ifjúsági szövetség helyéről, szerepéről, a közéletiségre, mozgalmi munkára nevelés mai tennivalóiról terjesztett elő jelentést. A tanácskozás vitájában felszólalt: Árva Béla, Vaszkó Lajosné, Tóth Sándor, Szécsi Antal, Csiszárné Móczán Mária, Balikó Pál, Fülöp László, Murányi György (Mórahalom) Horváth József (Zákányszék) Pőcze Levente, Nyerges Mátyás (Asotthalom) Gyuris Mária (Pusztamérges) és Rácz Erzsébet, a megyei KISZ-bizottság munkatársa. Kimondani: köszönjük Érdekképviselet a mezőgazdaságban Kistelek Városi Jogú Nagyközség tanácsa tegnap, szerdán ülést tartott. Ott József tanácselnök beszámolt a lejárt határideíú határozatok végrehajtásáról, majd beszéltek a családvédelmi feladatokról, különös tekintettel a gyermek- és ifjúságvédelemre. Szó volt a művelődési-egészségügyi és szociálpolitikai bizottság munkájáról, döntöttek a falugyűlés összehívásáról is. A tanácsülés előterjesztésekkel, interpellációkkal és javaslatokkal fejeződött be. Három évvel ezelőtt értékelték Kistelek és vonzáskörzete családvédelmi munkáját, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységét. A tanácsi apparátus osztályai között széles körű az együttműködés. A gyámhatósági környezettanulmány felvételekor jelen van a védőnő és a pedagógus. Az ilyen esetekben az igazgatási osztály kikéri az óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények dolgozóinak és az ifjúságvédelmi megbízottaknak a véleményét. Megállapították, hogy Balástyán nincs igény bölcsödeépítésre a gyed és a gyes lehetősége miatt. Jól működik Öpusztaszeren az idősek '-'v.bja. Hasonlót Csengelén létesítenek 1900ig. A szakorvosi ellátás, illetve a védőnők látogatásakor a családok hasznos egészségvédelmi tanácsokat kapnak. Indokolt esetben figyelmeztetik a szülőt a helytelen magatartásra, annak következményeire. Ebben az évben 130 ezer forint áll rendelkezésre segélyezésre. A gyámhatóság az év végéig valamennyi kiskorú családi helyzetét felülvizsgálja. Családsegítő központot hoznak létre Kisteleken, a következő évben, amely foglalkozik majd minden családot érintő problémával. A gyermekvédelmet szolgálja a lakással nem rendelkező, többgyermekes családok szociális tanácsi bérlakáshoz juttatása. * Üllésen is tanácskozot* a .tstület. A nagyközségi közös tanács ülésén a Déryné művelődési házban Nyáriné Tajti Anna elnök beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, beszéltek a közrend és közbiztonság helyzetéről, a lakossági szolgáltatásokról. Legutóbb 1986 elején számolt be a körzeti megbízott a két község, Üllés és Forráskút közrendjéről, közbiztonságáról. A községekben az azóta eltelt időszakban nem történt olyan súlyos bűncselekmény, amely az emberek hangulatát tartósan befolyásolta volna, összesen 60 bűncselekményről szereztek tudomást — lcpás miatt ismeretlen tettes ellen folytatott vizsgálat során három esetben nem sikerült megállapítani az elkövető kilétét. A forgalom növekedésével szaporodtak a közlekedési balesetek. Ezek közül 7 sajnos halálos kimenetelű volt, 11 pedig súlyos. A szerencsétlenségeket egyértelműen a figyelmetlenség és a szabályok szándékos megsértése okozta. A kisiparosok részére a Kiosz és az adófelügyelőség több alkalommal szervezett továbbképzést. A végzós tanulók közül évente négyen-öten jelentkeznek hiányszakmára. Ilyenek például a karosszérialakatos, villanyszerelő, női szabó, szobafestő és mázoló. A tanács kedvezményes áron ad építési telket azoknak, ak'k Üllésen vagy Forráskúton akarnak letelepedni. A szolgáltatási igényeket allami, szövetkezeti szektor és a magánkisipar elégíti ki. A két községben összesen 72 kisiparos dolgozik. Munkájukkal a lakosság elégedett. A tanácsülés előterjesztésekkel is interpellációkkal ért véget. A, S. Ünnepségek, kitüntetések A fegyveres erőlc napja alkalmából Müller Józsefné tanácselnök-helyettes a vá. rosházán értékelte a honvédelmi és polgári védeiimi munkát. Ebből az alkalomból kitüntetéseket adtak át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem. ezüst fokozatát kapta Jankó László, bronz fokozatát vehette át Kasza Rozália. A Honvédelmi Érdemérem 30 év utáni fokozatát kapta Markos Károly, a 25 év utáni fokozatát Teleki Sándor, 20 ént utáni fo. kozatát Hajdú Károly és Seres Ferenc, 15 év utáni fokozatát Csanyevác Béla, 10 év utáni fokozatát Almásy László és Dobai Dezső. A Polgári Védelem Élenjáró Parancsnoksága címet nyerte a Szegedi Sütőipari Vállalat és a Patyolat Vállalat. A Polgári Védelem Élenjárója címet kapta Hegyközi Pál. * A Zalka laktanyában a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Izsó István és Farkas István hadnagyot, Kovács Sándor főtörzsőrmestert. Bronz fokozatát kapta Ágoston Zoltán őrmester. Szolgálati Érdemérem 20 év utáni fokozatát vette át Ócsai István őrnagy és Acs. S. László százados, 15 év utáni fokozatát Sallai Sándor őrnagy, Tóth Rezső és Szilágyi István főtörzsőrmester. Tiz év utáni fokozatát Bálint András orvos őrnagy, Sándor László és Vajai Károly százados. A honvédelmi miniszter „Honvédelmi Érdeméremmel" tüntette ki 15 év után Tóth B. Jánosné kinevezett polgári alkalmazottat. Soron kívüli előléptetésben részesült Balogh József szakaszvezető. * A Szegedi Fegyház és Bőrtön parancsnokságán soron kívül előléptették alezredessé Nagy István bv. őrnagyot, őrnaggyá Rácz József bv. századost. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Kovács Ferenc és Kertész László bv. százados. Dévits Józsefné bv. főtörzsőrmester. Ezüst fokozatot vett át Dobó Zoltán bv. főhadnagy és Takács István bv. törzszászlós. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Triesz Sándor bv. főhadnagy, ezüst fokozatát Gyetvai István, Dód a Kálmán, Regdon Jó. zsef és Szoboszlai Imre bv főtörzsőrmester. Huszonöt éves Szolgálati Érdemérem kitüntetést kapott Dévit Józsefné, húszév« Szolgálati Érdemérmet Farkai F< renc bv. őrnagy, Adamik János bv. százados, Nagy József bv. főtörzsőrmester. Tizenöt éves Szolgálati Érdemérem kitüntetést vett át Bárkányi István bv. főhadnagy és Török Jenő bv. zászlós. Tízéves Szolgálati Érdemérem kitüntetést kapott Takács Ferenc bv. főtörzsőrmester és Tóth István bv. törzsőrmester. * Kitüntetést vehettek át a Szegedi Postaigazgatóság dolgozói is. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát kapta Volnár László igazgatóhelyettes. Honvédelmi Érdemérem 15 év utáni kitüntetésében részesült Horváth János üzemi diszpécser. * A budapesti területi elhelyezési igazgatóság szegedi ünnepségén Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Józsa János és Vidács Antal. Honvédelmi Érdemérem kitüntetést, vett át 35 év után Sugár János és 25 év után Erdélyi Ferenc. A társadalmi méretű meg- gondolni. Emellett a kutató, lésre ily módon képtelenné újulási folyamat a részterü- intézetekkel, társadalmi váló szövetkezetek száma leteket sem hagyhatja érin- szervezetekkel is az eddigi- rohamosan nő, s ma már eltetlenül. A parasztság, a éknél élőbb kontaktus je- ¿rj a kétharmados részmezőgazdaság számára is lenthet csak előrelépést. . . létkérdés, hogy az érdekeit Az élelmiszer-gazdaság markánsan, egyenrangú fél- érdemi gazdasági együtt- A hozzászólók elmondták, ként képviselje, képviseltes- működésének legfőbb gát- nyíltabbá kell tenni az agse. Tegnap, szerdán a tsz- ját eddig az eltérő — álla- rárpolitikát s az érdekvészövetség székházában az mi és szövetkezeti — tulaj- delmet. A társadalmi érdekágazatban dolgozó megyénk- donviszony jelentette. A ké- hez közelített tagsági érdebeli országgyűlési képvise- szülő társulási törvény ta- kékre kell építeni, s ezt inlök és a Termelőszövetke- Ián nagyobb teret enged. A tegrálva a szövetkezetek zetek Országos Tanácsának központi intézkedések ki- kongresszusa döntsön az értagjai arról tanácskoztak, vánttól eltérő hatásait ta- vényesítés mikéntjéről. Az mit tehetnek szűkebb hazá- Ián elkerülhetnénk, ha az agrárolló elleni fellépés juk jövőjéért. érintetteknek is lenne érde- markánsabb formát kell. Haskó Pál Teszov-titkár mi beleszólásuk a döntés- hogy öltsön, mert ellenkező vitaindítójában elmondta, előkészítésbe. A valódi ön- esetben a mezőgazdaság tehogy a szövetség is az 'út- állóság .megkívánná, hogy herviselő képessége rövid keresés időszakát éli. A ta- egy gazdaság maga döntse időn belül megszűnik. Az pasztalatok összegezése után el például, hogy miként érdekképviseletet vállalóka, januári küldöttgyűlés te- osztja fel nyereségét. inak a párt és a kormány szi le a voksot a konkrét Az ország közvétemé- iránti hűséget egyensúlyba tennivalókra. A gaztiálko- nyét is felnőtt módon ille- kell hozni a tagságnak érdás feltételeinek, a közgaz- ne kezelni, s a mezőgazda- dekeivel, s szövetségeseket dasági környezet aktívabb ságot esetenként nem bún- kell találniuk megalapozott befolyásolásának szüksé- bakként felhasználni. Az igényeik érvényesítéséhez, gessége a legkézenfekvőbb olyan kitételekre, hogy drá- Többen megfogalmazták, igény. Mielőbb tisztázni gán termel, érvekkel vála- hogv a TOT-tól keményebb, kell, hogy a szövetkezetek szólni, s megvilágítani, hogy határozottabb kiállást vármilyen szervezeti keretek miért és mihez képest. S nak, természetesen ehhez között a legéletképesebbek, csak azt vállalni, ami való- azt a légkört is meg kell illetve, hogy miként lehet a ban a saját számlára íran- teremteni , hogy legyen fovagvoni és munkavállalói dó. Való igaz, a támogatá- ganatja is az észrevételekkötődést. az érdekeltséget a sok csökkentése, az elvonó- nek. ellenvéleménveknek A a termelésre ösztönzővé ten- sok növelése a költségvetés problémák tompítása, elbami. Az élelmiszer-gazdaság számára bevételt jelent, de gatelizálása egy egész ágakapcsolatrendszerét is ideje azon már illik elgondolkod- zat jövőjét tenné kérdésesösszefüggéseiben, s a part- ni, mi lehet a vége annak, sé. neri viszony alapján újra- hogy a bővített újra terme- T.Sz.1. Tanácsülés Kisteleken és Üllésen A

z alkotmány így fogalmaz: „A haza védelme minden állampolgár kötelessége." Egy apa legfeljebb hatba veregeti a fiát, s titkolja gondolatait, hisz ki meri bevallani mai, békeharcos világunkban, hogy a behívóparancs átvétele sokaknak még mindig a férfikor első pillanatát szimbolizálja. Hogy az anyák szemébe könnyet csal a frissen nyírt, csomagoló fiú esetlen búcsúzkodása? Hogy néhány órával később a honvéd elvtárssá átkeresztelt legénymogorván méregeti a laktanya falait, s ügyesen időzített kérdésekkel igyekszik kideríteni, milyen ember is lalszik mellette másfél évig? Ez természetes. Mint ahogy az is. hogy évente egyszer a legbékeharcosabb szellem is felfigyel az angyalbőrbe bújt legényekre, a rend őreire, vagy az épp szolgálatba induló munkásőrökre. Mert szeptember 29. — ha nem is a naptár által szentesített, piros betűs külsőségekkel — a fegyveres erők napja. A tanultabb, vagy csak érdeklődőbb emberfő azt is tudja, 1848 hősei előtt tisztelegve, a pákozdi csata honvédéire gondolva ünneplünk e napon. Egy ünnepinek szánt írásban most példákat kellene sorakoztatni arra, milyen békebeli hőstett órákon át, zuhogó esőben figyelni a határsávot, moccanni minden ismeretlen .neszre Vagy elmesélni. mit is érzett az a rendőr, akit egy bűnöző üldözése közben ért életveszélyes sérülés. Netán leírni egy századik gyakorlatára induló tiszt hajnalát. Mondom: ilyen képek illenének e cikkbe, de most mégis valami egészen mást vállalok magamra. A kérdezést. Azt, hogy ilyen mondatokat sorakoztatok a papíron: vajon hányan tudják, érzik át igazán, mit jelent ma szolgálatot vállalni — akár önként, akár kötelességnek engedve? Vajon tudjuk-e a világbékét joggal követelő vitatkozásaink idején, hogy hadsereg (leginkább erős hadsereg) nélkül a politika, az állam szava, vagy akár egy nemzet öntudata vajmi keveset ér. Hogy az értéket pénzzel, minél több pénzzel, akárhogyan is, de megszerzett vagyonnal helyettesíthető világunkban mennyit ér, ha éjszakába bódult házaink előtt lassan, de biztosan elgördül egy rendőrkocsi, keveset adva a reklámszövegre: majd a biztosító kárpótol minden bajért. S érezzük-e, hogy van olvan széle országunknak, ahol a legbékésebbnek elkeresztelt világpolitikai helyzetben is nyitott szemmel kell lesni a határt, a minden eshetőségre számítva, •nem árt szárazon tartani a puskaport. V

égül egy utolsó kérdés: eszünk&e jutott-e valaha mindezért csak egyszer kimondani: köszönjük. Kimondani, no persze, csak magunkban, adva a látszatokra. Mert hiszem, hogy megtehetjük. Mi, civilek — s talán nemcsak a fegyveresek ünnepén ... Bátyi Zoltán 1