Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

2 1988. szeptember 29., csütörtök Közlemény Ax MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) 4. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk érdekelt az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet bécsi utótalálkozó­jának eredményes befejezé­sében; a helsinki folyamat­hoz kapcsolódó konferenci­ák és megbeszélések össze­hívásában. Nagyra értékeli a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa és az Európai Gazda­sági Közösség közötti meg­állapodás létrejöttét. Ma­gyarország és az EGK kap­csolatainak szerződéses ren­dezését jelenti a kereskede­lemről valamint a kereske­delmi és gazdasági együtt­működésről szóló megálla­podás aláírása, illetve a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­tele. E lépés jelzi külpoliti­kánk nyitottságát, az euró­pai együttműködés iránti érdekeltségünket és elköte­lezettségünket. Az egyenjo­gúság követelményeit szem előtt tartó megállapo­dás emellett fontos külgaz­dasági hozzájárulás lehet stabilizációs és kibontako­zási programunk eredmé­nyes végrehajtásához. 5. A Központi Bizottság aggodalmát fejezte ki a kö­zel-keleti helyzet rendezésé­nek elhúzódása, az Izrael által megszállt területeken kibontakozott népi mozga­lommal szemben alkalma­zott elnyomó intézkedések miatt. Megállapította, hogy a térség tartós békéjének csak a realitásokat elfo­gadó, kompromisszumra kész magatartás, a valameny. nyi érdekelt fél részvételé­vel megrendezendő nemzet­közi konferencián kidolgo­zásra kerülő megoldás lehet az alapja. A Központi Bizottság tá­mogatásáról biztosította a magyar—iznaeli kapcsola­tok bővítésére irányuló kül­politikai lépéseket. Helyes­li a Koreai Köztársasággal létrejött megegyezést a kon­zuli jogkörű kereskedelmi képviseletek kölcsönös léte­sítéséről. A realitásokat fi­gyelembe vevő diplomáciai kezdeményezések — hazánk közvetlen érdekeinek szol­gálatán túl — hozzájárul­hatnak a helyi válsággócok problémáinak rendezésére. 6. A Központi Bizottság üdvözli az Irak és Irán kö­zötti tűzszüneti megállapo­dást mint a háborús konf­liktus békés rendezéséhez vezető első lépést. Kifejezi reményét hogy részvételünk a fegyverszünetet ellenőrző ENSZ-erők munkájában hozzájárul hazánk és a két érintett ország kapcsolatai­nak sokoldalú fejlődéséhez A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta a part helyzetéről a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatót. 1. Megállapította hogy a tagkönyvcserével kapcsola­tos feladatokat a pártszer­vek az alapszervezetek az egyéni beszélgetést végző csoportok és az apparátus dolgozói nagyfokú politikai felelősséggel szervezetten hajtották végre. A pártta­gokkal folytatott vélemény­csere a tagság javaslatai és kezdeményezései fontos vál­tozások erjesztőinek bizo­nyultak, nagymértékben hozzájárultak az országos pártértekezlet összehívásá­hoz és annak döntéseihez. A tagkönyvcsere jelentós politikai értéke, hogy a tag­ság döntő többsége a párt­hoz való tartozás mellett foglalt állást. Kezdeményez­te a párt megújítását, és ki­fejezte, hogy cselekvően részt kíván venni ebben a folyamatban. A tagkönyv­csere időszakában több mint 73 ezer személy, a tag­ság 8,3 százaléka került ki a pártból. A taglétszám júni­us 30-án 816 622 volt. A párttagság jelenlegi összeté­tele lehetővé teszi, hogy az MSZMP szilárd munkásbá­zisú, a legkülönbözőbb tár­sadalmi rétegekben jelen­tős befolyást élvező tömeg­pártként működjön. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezetek és a párttagok figyelmét arra, hogy a politizálás más teen­dői közepette — és éppen azokkal összefüggésben is — több energiát és nagyobb figyelmet fordítsanak az új tagok felvételére. Különösen fontos az, hogy a párt poli­tikai vonzerejét növelve meggyorsítsuk a fiatal kor­osztályok közeledését a párthoz, és javítsuk a tag­ságon belüli arányukat. 2. Az országos pártérte­kezlet vitájának és állásfog­lalásának központi kérdése a politikai intézményrend­szer átalakítása volt. A Köz­ponti Bizottság ennek érde­kében az elmúlt négy hó­napban megfelelő kezdemé­nyezéseket tett. Megkezdő­dött az alkotmány felülvizs­gálata. Kidolgozásra került, és ma már széles körű tár­sadalmi vita tárgya a gyü­lekezési és az egyesülési jogról szóló törvény terve­zete. Elkészült és a közel­jövőben nyilvánosságot kap az új választójogi törvény tervezete is. Az állami élet­ben sok tekintetben újsze­rű gyakorlat honosodott meg. A szakszervezeti moz­galom, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a Hazifas Népfront és más társadal­mi szervezetek és mozgal­mak is hozzákezdtek mun­kájuk megújításához. Mind­ennek eredményeképpen nyitott, demokratikus köz­élet van kialakulóban. Bő­vül a tér a különböző érde­kek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére. A Központi Bizottság rá­mutat, hogy hosszabb folya­matról van szó, a végleges eredmény még nem érzé­kelhető, ez azonban nem le­het türelmetlenség forrása. Törvényszerűnek kell te­kinteni, hogy e folyamat kezdeti stádiumában a vé­lemények polarizálódnak. Ezt a párton belül és kívül is egyaránt tapasztaljuk a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet minden te­rületén. A Központi Bizottság emlékeztet az országos pártértekezlet állásfoglalá­sára, amely szerint a nép­hatalom érvényesülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus. Ezt tokinti mérőének a politikai intéz­ményrendszer megújításá­ban. 3. A közhangulatot erőtel­jesen befolyásolják a gazda­ság elégtelen teljesítmé­nyéből fakadó társadalmi feszültségek, a romló élet­körülmények. A több mint másfél évtizedes folyamat negatív következményeit, a külső és a belső gazdasá­gi egyensúly hatalmas mér­tékű megbomlását nem le­het egy-két év alatt meg nem történtté tenni. Gazda­sági mozgásterünk lényege­sen szűkült. Az állami irányító szer­veknek egyértelműen és ki­számíthatóan kell szabályoz­niuk a gazdasági folyamato­kat. A közleménynek, a gaz­dálkodó szervezeteknek meg kell érteniük, hogy az or­szág jövőjéért viselt felelős­sége miatt a kormánynak nincs lehetősége és joga mesterségesen életben tarta­ni a nemzetközileg is leérié­kelödött termelést. A gazda­sággal összefüggő vitákban bizonyos torzulás figyelhető meg. Túlsúlyban vannak az elosztással kapcsolatos kér­dések. Érdemtelenül kevés figyelem fordul a vállalko­zás, a gazdálkodás, a terme­lés felé. Uralkodóvá vált a helyi érdekek fenntartás nélküli képviselete, a köny­nyítésekért, a kivételekért, a változtatási kényszerrel szembeni fellépés. A Központi Bizottság szor­galmazza a szakszervezeti torvény kidolgozásának meg­gyorsítását; a munkaválla­lók kollektív érdekképvise­leti jogainak, valamint a munkahelyi konfliktusok — közlük a sztrájk — megoldá­si mechanizmusainak pon­tos, törvényi szabályozását Ugyanakkor rámutat: a munkabeszüntetések minden esetben anyagi károkat okoz­nak, ezért elkerülésük társa­dalmi érdek, és a konflik­tusok megoldásában részt vevő partnerek felelőssé­ge is. 4. A Központi Bizottság a pártértekezlet állásfog­lalásának megfelelően to­vábbra is kezdeményezi es ösztönzi a politikai intéz­ményrendszer és a gazdaság reformját, a szocialista plu­ralizmus megteremtésének folyamatát. A párt tagjai­nak és szervezeteinek fel kell készülniük a kialakuló­ban levő többoldalú politikai életben való eligazodásra és helytállásra. 5. A Központi Bizottság a közelmúlt politikai ese­ményei közül figyelmet ér­demlő és további elemzést igénylő kérdésnek tartja az Üj Márciusi Front felhívá­sát, az alternatív környezet­védő, ifjúsági és egyéb moz­galmak tevékenységét, és azt, hogy a Magyar Demokrata Fórumot az alapítók szerve­zetté nyilvánították. A Köz­ponti Bizottság a pártszer­vezetek és -tagjaik, az álla­mi szervekben, a társadalmi szervezetekben dolgozó kom­munisták magatartásához a következő kiindulási alapot kívánja nyújtani: A Központi Bizottság tá­mogatja, hogy az állampol­gárok az alkotmány és a tör­vények keretei között élhes­senek politikai jogaikkal, be­leértve a gyülekezéshez és az egyesüléshez való ioeot. Egyúttal hangsúlyozza, hogy pártunk viszonyát az egyes szervezetekhez a szavak, a politikai deklarációk mel­lett elsősorban a tettek, a cselekedetek határozzák rr.njd meg. Az MSZMP a nemzetet gyötrő problémák szocialista megoldása érde­kében változatlanul párbe­szédre, a lehetséges együtt­működési területek felkuta­tására törekszik. Célja a nemzeti közmegegyezés újjá­teremtése, és nem a nép megosztása. Figyelmét ugyanakkor nem kerüli tl, hogy a különböző mozgalma­kon belül munkálnak olvan erók is, amelyek szándéka a párbeszéd meghiúsítása, a feszültség élezése; egyes ese­tekben fellépnek szocializ­musellenes csoportok is. Az MSZMP elutasítja az agresszív, antidemokratikus, az új politikai kultúrához méltatlan módszereket. Tá­mogatja a kormányt, az ál­iami szerveket a törvényes­ség fenntartásában. A helyi pártszervezetek a tagság tapasztalataira és vé­leményére támaszkodva ma­guk mérlegeljék a működési területükön alakuló külön­böző csoportok tevékenysé­gét. Adjanak útmutatást a párt tagjainak más szerveze­tek nyílt fórumain való vi­tázó részvételhez. Rendsze­resen vitassák meg a kiala­kult helyzetet, és kellő ru­galmassággal határozzak meg teendőiket. A Központi Bizottság ehhez folyamato­san biztosítja a pártszerve­zetek összehangolt fellépésé­hez szükséges politikai irányelveket. 6. A Központi Bizottság azzal számol, hogy a pár­ton belüli viszonyok átalakí­tása, a párt demokratikus megújulása hosszabb folya­mat. Bátorítja a tagságot, a testületek tagjait, hogy olyan egyéniségeket válasszanak meg tisztségviselőknek, akik képesek közösségeik elismert vezetőiként, önálló arculat­tal képviselni és érvényesí­teni a párt politikáját. Céljaink eléréséhez nélkü­lözhetetlen a párt politikai és cselekvési egysége. Az egység fogalmához tapadt számos előítélettől és leegy­szerűsítéstől meg kell sza­badulnunk. Természetesnek kell tekintenünk, hogv moz­galmunk sokszínű, és ennek a lényegi ügyekben kell egy­séggé alakulnia. Ismét sa­játos kétfrontos küzdelem feltételei között dolgozunk Sem azt az irányzatot nem fogadjuk el, amely túlzott­nak tekinti az országos párt­értekezleten született elhatá­rozásokat és a nyomukban kibontakozó gyakorlatot, sem azt, amely a politika minden létező és működő elemét revízió alá kívánja venni. A különböző nézeleic­Kel, áramlatokkal és az eb­ből eredő vitákkal ugyanak­kor a párton belül is hosz­szabb távon együtt kell él­nünk. A Központi Bizottság em­lékeztet rá: az országos párt­értekezlet hitet tett a párt politizáló képességének fej­lesztése mellett. Ennek fó erejét a közös politikai elvek és célok talaján álló, önálló­an működő pártszervezetek képezik. Ebben az irányban kell haladnunk. III. Megkezdődtek a kétoldalú tárgyalások A Központi Bizottság elfo­gadta a Központi Bizottság és a területi pártszervek mellett létesítendő tanácsadó testületekre vonatkozó ja­vaslatot. Elhatározta, hogy létrehozza saját tanácsadó testületét, a megyei pártbi­zottságoknak pedig ajánlja, hogy mérlegeljék hasonló testületek megalakítását. Rámutatott, hogy a meg­alapozott döntéshozatal egyik elemévé válhat szak­értői tanácsadó testületek működése. A tanácsadás az pi A Dél-Alföldi Pincegazdaság palackozott termékeit engedményes áron Árusítja.. Jll m^wxmmmmmm^mm^mi^^ Helye: Szeged, Gutenberg u.23. Szikvíz Üzem. ü ü| 1 Nyitva tartási idő: péntek: de. 10—17 óráig. de. 9—12 óráig. (Folytatás az 1. oldalról.) Magyar részről Stadinger István, valamint Réger An­tal (országos lista) és Sinko­vics Mátyás (Budapest 2. vk.) ült tárgyalóasztalhoz. Az Országgyűlés elnöke beveze­tőben emlékeztetett arra. hogy ezidáig az NSZK és a magyar parlament közötti kontaktus jobbára a bizott­ságok közötti kapcsolatokban öltött testet. Az együttműkö­dés továbbfejlesztésére ki­tűnő alkalom a mostani el­nöki találkozó. Két évvel ez­előtt elődje. Sarlós István járt az NSZK-ban. de a Bun­destag elnöke most előszűr látogatott el hazánkba. Stadinger István ezt köve­tően áttekintést adott a ma­gyar választási rendszerről, majd részletesen szólt arról, milven feladatok várnak a képviselőkre az elkövetke­zőkben. Vendégét és kísére­t< t tájékoztatta az alkot­mány most folyó felülvizs­galatáról. s a készülő magas szintű jogszabályokról, töb­bek között az őszi ülésszak elé kerülő társasági törvén v­rót. valamint a gyülekezés es egyesülési jogról szóló tör­vénytervezetekről. Utalt ar­ra. hogv a mostani időszak rendkívüli jelentőségű a magyar parlamentarizmus fejlődésében, s reménvét fe­jezte ki hogv az országgyű­lési viták is hozzájárulnak a demokratizálódási folvamat kiteljesedéséhez. Beszélt ez ország előtt álló feladatokról, s a társadalomban meglevő feszültségekről is. Philipp Jenninger a Bun­destag szerepét hangsúlyoz­ta. Mint mondotta, az NSZK-ban a kormányzati munka egvik ielentős ténye­zője a parlament. Űgv ítélte meg. hogv az Országgvű'c.'; és hazánk ielentős eredmé­nyeket ért el a demokratizá­lódás' folyamat meggyorsítá­sában. A magyar gazdasaa gondjaival kapcsolatban em­lékeztetett arra. hogv még az iparilag legfejlettebb orszá­gok is strukturális gondok­kal küzdenek, s ott sem ta­ln'.tak még megoldást a Diublémákra. Véleménve szer>nt — mindkét fél érde­kéoen — változtatni kell a közös beruházások gyakorla­tán. mert még mindig na­pvon sok a bürokratikus aka­dály. gyakran gondot okoz a nehézkes adminisztráció. A tárgyaláson jelen volt Hans Alfréd Steger és Hor­váth István, hazánk bonni nagykövete. Ezt követően Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke a Parlamentben fogad­ta Philipp Jenningert és kí­séretét. A megbeszélésen részt vett Hans Alfréd Steger és Horváth István. A nap folyamán Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára ugyancsak f jgadta Philipp Jenningert A Német Szövetségi Köz­társaság Szövetségi Gyűlésé­nek elnöke megbeszé'ést foivtatott Pozsgay Imre ál­lamminiszterrel. Mindketten problémáktól mentesnek m ­ncsítették a két ország kö­zötti kapcsolatokat, s k'­r.melték a nemzetközi fóru­mokon való együttműködés, s ni állampolgárok közötti közvetlen, személves kontaK­tusek jelentőségét. Pozsgav Imre ezt követően tájékoz­tatást adott hazánk bekő helyzetéről. hangsúlyozva, hogy a reformfolyamat elő­rtvitelében nagy jelentősege van a nyíltságnak, amelytől stnDilizáló hatást és társa­dalmi együttműködést vá­runk. Szólt a gazdasági et a politikai reformok összefüg­géseiről. iövőbeni szerepük­ről. s kifejezte meggyőződé­sét. hogv ezek csakis egység­ben valósulhatnak meg. A találkozókon ielen volt Hans Alfréd Steger és Hoi­várii István. Az NSZK-beli politikus és kísérete a kota esti órákban felkereste a svájci—magyar érdekeltségű \\ iii th Szereléstechnika Klt.-t. amelynek cégbejegy­zése a közeli napokban vár­ható. Borosnyay Gábor és Josel Laister ügyvezető igaz­gatók tájékoztatták a vendé­geket az elsősorban kötőe'e­mek — például csavaranva­alátétek — gyártására és forgalmazására létesült vál­lalkozás feladatairól. El­mondták. hogy a kft. tőkés exportra termel s termékei­ért cserébe különböző sze­reléstechnikai cikkeket im­portál a Würth konszerntől. Külügyminiszteri megbeszélések 0 New York MTI) Várkonyi Péter megbeszé­léseket folytatott Bohuslav Choupek csehszlovák, Nara­szimha Rao indiai, és Joao Pinheiro portugál külügymi­niszterekkel. Az ENSZ-köz­gyűlés ülésszakán résztve­vő külügyminiszterek, fel­használták az alkalmat, hogy áttekintsék a kétoldalú, beleértve a gazdasági-keres­kedelmi kapcsolatok fejlődé­sét. Külügyminiszterünk és partnerei érdekeltségüket fe­jezték ki kapcsolataink to­vábbi erősítésében. Az idő­szerű nemzetközi kérdések áttekintésére is sor került. előzetes ellenőrzés eszköze­ként hozzájárulhat ahhoz, hogy a döntéseknél számba vegyék a különböző vélemé­nyeket, beleértve a párton Kívül kialakult nézeteket, felfogásokat is. A politika szintjére emelt és jól műkö­dő szakértői tanácsadás tel­jesebbé teszi a pártdemokrá­ciat. A Központi Bizottság meg­bízta a Politikai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a ta­nácsadó testület személyi összetételére. (MTI) RUHAZATI VÁSÁR A KÁRÁSZ UTCÁN az ELEGANT MINTABOLT előtt ma 16.00 órakor DIVATBEMUTATÓ az őszi modellekből. Mindenkit szeretettel várunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom