Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-28 / 232. szám
^ VILÁG PROÖ^ARJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMA6YAR0RSZAG 78. évfolyam, 232. szám 198S. szeptember 28., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Ülésezett az MSZMP Központi Bizottsága Nyilvánosság előtt Újszerű stílus a pártmunkában Kedden reggel — Jászai Mari téri székházában — üszszeiilt a Magyar -Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe. Az elnöklő Kádár János megállapította, hogy a testület határozatképes. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: 1. Tájékoztató időszerű külpolitikai és nemzetközi kérdésekről. Előadó: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. 2. Szóbeli tájékoztató a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről. Előadó: I.ukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. 3. A Központi Bizottság és a területi szervek mellett létesítendő tanácsadó testületekről szóló javaslat. Előadó: Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja. 4. Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásában. 5. Személyi kérdések. Előadó: a soros elnök. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság a tanácskozási joggal meghívottak közé sorolta a központi sajtó vezetőit. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Kádár János megadta a szót Szűrös Mátyásnak. Külpolitikánkról Az Írásos előterjesztés — amelyet a KB tagjai előíuetesen megkaptak — megállapította, hogy a KB júniusi ülése óta eltelt időszakom folytatódott az immár állandósuló és egyre eredményesebb kelet—nyugati párbeszéd. A kelet—nyugati kapcsolatok alakulásában az elmúlt időszakban nagyobb figyelmet kaptak az európai proolémák, ezen beiül a szocialista országok és a nyugateurópai államok, valamint sz integrációs szervezetek viszonya. Ez tükröződött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott dokumentumokban, amelyek kedvező nemzetközi visszhangot váltottak ki. Nyugaton mindenekelőtt azt értékelték, hogy ezek az állásfoglalások összességükben a szövetség szintjén is az átalakítás igényét tükrözték, s a bennük megfogalmazott javaslatok bizonyították a szocialista országok többségének alkalmazkodási készségét a realitásokhoz. A politikai tanácskozó testület a varsói ülésen nyilatkozatot fogadott el az euiopal fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről szóló tárgyalásokról. E tárgyalások feladata a VSZ és a NATO hagyományos katonai potenciáljának radikális csökkentcse, a meglepetésszerű támadáshoz és általában a támadó hadműveletekhez szükséges erők és eszközök felszámolása, hosszabb távon pedig a katonai képességek vedelmi jellegűvé való átalakítása. A beszámoló ezután kitért a román magatartásra, amely Bécsben mostanáig gátolja a megegyezést. Ha végül is elfogadják a zálódokumentumot, az az európai biztonsági és együttműködési értekezlet folyamatának továbbvitelét biztosító utórendezvények öszszehívására adhatna fölhatalmazást — állapítja meg. Ebben az esetben még ez év őszén megkezdődhetnének a hagyományos leszerelési tárgyalások. A fejlett tőkés országokkal és azok gazdasági és politikai integrációs szervezettivei kiépülő kapcsolatainkról szólva hangoztatta: lépéseink — a szocialista külpolitikai törekvések szellemében — hozzájárulnak az. európai viszonyok stabilizálásához, a két világrendszer együttműködéséhez. Kiemelte, hogy Grósz Károly hivatalos látogatása az Egyesülc Államokban és Kanadában még az előzetes várakozásokat felülmúlóan is sikeres volt. Az amerikai politikai vezetőkkel, az üzleti élet és az amerikai magyar emigráció kiemelkedő képviselőivel folytatott tárgyalások igazolták, hogy a magyar párt és kormány gazdasági és politikai reformtörekvései, az ország nemzetközi magatartása az Egyesült Államok kormányzati és üzleti körei részéről rokonszenvre talált, s erősítette a magyar—amerikai együttműködés továbbfejlesztésének igényét. Belső helyzetünk és gazdaságunk alkalmazkodóképességének erősítése továbbra is meghatározó marad a magyar—amerikai kapcsolatok fejlesztésének tengerentúli megítélésében. Az amerikai gazdasági és üzleti élet befolyásos képviselőivel létrejött közvetlen kapcsolatok további erőforrásokat nyithatnak meg számunkra a gazdaság átalakítására, a műszaki kultúra lejlesztésére, a világgazdasághoz való alkalmazkodásunkra irányuló nemzeii program megvalósításához. Az amerikai tárgyalásokhoz hasonló szellemben zajlott le, és eredményesen zárult a miniszterelnök kanadai látogatása is. Grósz Károlynak az emigráció képviselőivel megkezdett párbeszédét méltatva rámutatott, hogy az emigráció vezetőinek első ízben nyílt alkalmuk közvetlen érintkezésre legfelső szintű magyar vezetővel. E találkozók a nemzetiségi politika új minőségét is kifejezték. Az Emerikai és általában a nyugati országokban élő emigráció vállalt magyarságát éppúgy nem lehet megKerríőjelezni, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségekét — hangsúlyozta a beszámoló, majd Grósz Károly NDK-beli látogatásáról megállapította: a korábbiaktól eltérően a társadalmi-gazdasági gyakorlat elemeinek különbözősége helyett a nemzeti sajátosságok és az ebből adódó módszerek tiszteletben tartása, a hasznosítható tapasztalatok kölcsönös alkalmazásának fontossága kapott hangsúlyt. Ezután Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatainak rendezéséről szólt a tájékoztam, aláhúzva: a megállapodás a gazdasági együttműködés, céljai között a magyar— EGK kapcsolatok erősítését, a vállalati kooperáció bővítését, vegyes vállalatok alapítását, valamint a tudományos és a műszaki haladás ösztönzését is szolgálja. Ezután a KB titkárának beszámolója kitért az Európa Parlamenttel, az Európa Tanáccsal kialakított kapcsolatra, a NATO-parlament delegációjának eredményes látogatására, majd a magyar —izraeli és a magyar—déíkereai viszonyra. Megállapította: külpolitikai szándékainknak megfelelően — a diplomáciai kapcsolatok niánya ellenére — az elmúlt rövid időszakban megélénkültek a politikai kapcsolatok Izraellel, a gazdasági és sportkapcsolatok Dél-Koreávai. E folyamat fontos állomása, hogy Budapesten ós Tel Avivban megkezdték működésüket az érdekképviseleti irodák, illetve bejelentettük, hogy Dél-Koreával konzuli jogkörrel ellátott keieskedelmi képviseleteket nyitunk egymás fővárosaiban. Izraeli kezdeményezésre szeptemberben magánlátogatáson Budapesten tartózkodott Samir miniszterelnök, a Likud tömörülés vezetője, s megbeszéléseket folytatott a magyar miniszterelnökkel. E találkozót a két ország kapcsolatainak kérdésein túl az is indokolta, hogy Magyarország szerény lehetőségeivel változatlanul törekszik a közel-keleti válság tárgyalásos rendezésének előmozdítására, és a válságbán érintett felek egyenjogú részvételének biztosítására. Szűrös Mátyás kiegészítése Ezután Szűrös Mátyás szóbeli kiegészítést fűzött a beszámolóhoz. A magyar—román kapcsolatokkal és az aradi találkozóval foglalkozva megállapította: mind a szocialista, mind a nyugati oiszagokban egyetértő várakozással fogadták a Politikai Bizottság döntését, hogy a román részről 48 órás határidővel felajánlott tárgyalásokat nem utasította ei. A találkozó létrejöttének ténye segítette külpolitikánk, nemzetiségi kérdésekkel öszszefüggö álláspontunk megél tetését. Leszögezte: a munkatalálkozót követő magyar lépésekről Szűrös Mátyás elmondta: a Politikai Bizottság és a Minisztertanács megerősítette eddig folytatott elvi politikánkat és gyakorlatunkat, s arra hívott fel, hogy az aradi megállapodásokban rejlő valamennyi — bármilyen csekély — lehetőséget használjunk fíl a magyar—román viszonyban keletkezett feszültség okainak megszüntetésére, kapcsolatunk lehetséges fejlesztésére. A tervek szerirt Horváth István belügyminiszter vezetésével ténymegállapító küldöttség utazik Romániába a településrendezési terv tanulmányozására, s egy újságíró-küldöttség látogatását is tervezik. A Külügyminisztérium tevább vizsgálja a konzulátusok helyreállításának, a kulturális központok létrehozásának lehetőségeit. A figyelem előterében változatlanul a menekültek problémája áll. Megkezdtük egy közös magyar—román nemzetiségi deklaráció kidolgozását — mondotta Szűrös Mátyás, kijelentve: miközben kötelességünk, hogy kétoldalú alapon mindent megtegyünk a magyar—román viszony javítása érdekében, józanul kell mérlegelnünk esélyeinket és kilátásainkat. Őszi BNV '88 Szegedi élelmiszerek Romániában élő több mint kétmillió magyar sorsáért felelősséggel tartozunk, amelynek bel- és külpolitikai okokból egyaránt eleget kell tennünk. A magyarság és az egyetemes kultúra érdekében minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk a magyarok erőszakos beolvasztását. A KB titkára ezután szólt arról, hogy vizsgálni kell bizonyos kisebbségvédelmi rendelkezések elfogadtatásáért az ENSZ-ben teendő lépések lehetőségét is, s kijelentette: a magyar külpolitikának nem célja Románia lejáratása, elszigetelése, valamiféle románellenes egységfront létrehozása. Ha az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekoen, valamint a szocialista együttműködés különböző fórumain felvetjük e problémákat, az emberi és nemzetiségi jogok súlyos megsértésére kívánjuk felhívni a közvélemény, a kormányok és a felelős politikai tényezők figyelmét. Fontos, hogy közvéleményünk helyesen, indulatok nélkül értékelje a magvar— román viszony alakulását, törekvéseinket. A közmegegyezés belső feltétele, hogv párbeszéd legyen a különböző szervezetekkel, az egyházakkal. mozgalmakkal, szellemi műhelyekkel a nemzeti érdekeinket képviselő politikáról. Fontos a velük való együttműködés és a folyamatos. pontos és hiteles tájékoztatás. A magyar—dél-koreai és a magyar—izraeli kapcsolatokról — a beszámolót kiegészítve — hangsúlyozta, hogy a dél-koreai féllel kötött megállapodás értelmében a diplomáciai kapcsolatok felvételéről a tárgyalásokat a képviseletek hivatalos felál(Folytatás a 2. oldalon.) A Szegcdi Konzervgyár termékei a sok áru között Ha valaki végigsétál a 24-es és a 25-ös pavilonon, képet kaphat a magyar élelmiszeripar gazdag termékskálájáról. Egy kicsit összevissza keverednek ezek a cikkek. A vállalatok többsége 1-2 négyzetmétert váltott meg gyártmányai részére 3 'rö-z'i «tandon. Így bújnak el a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, a Szegedi Konzervgyár és a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat gyártmánvai is a/, árutömegben. A csomagolt kolbászok széle; választókát, az uborkamix újdonságként ható címkéjét és nevét, az Unikorn-dobozok gúláját, persze, így is észreveszi a kereső tekintet. Ilyen szűk területen viszont lehetetlen a gyártó cég arculatáról, próbálkozásairól, újdonságairól feltűnést keltő hírt adni a vásárlátogatóknak. B. I. Jacsó József ezüstérmes Jacsó József a szöuli olimpia harmadik magyar súlyemelő-ezüstérmét szerezte, kedden, a 110 kilogram. mos súlycsoportban. A Diósgyőri VTK 26 éves sportolója igazi virtust vitt véghez, amikor legutolsó lökésgyakorlatával az ezüstéremhez szükségesnél 2,5 kilóval többet is teljesített, s a versenyben összesen három országos csúcsot állított fel. A világ persze nem Jacsóra figyelt, hanem a szovjet Jurij Zaliarevicsre, aki szakításban és összetettben is megjavította saját világrekordját. Jacsó 182,5 kilogrammon mutatkozott be szakításban, s bár meg kellett küzdenie a súllyal, végül rögzítette azt. Utána 7,5 kilót ugrott, 190 kilóval a szakítás országos csúcsát akarta beállíta. ni. Ez elsőre még nem sikerült, másodszorra azonban igen! Ezzel a szakítás után második helyen állt, holtversenyben az ugyanannyit teljesítő két NDK-belivel, Wellerrel és Schuberttel. Férfi tőrcsapatunk harmadik Zaharevicsi 5 kilóval magasabban kezdett, mint ahol a többiek befejezték. A 195 kilót mint a pelyhet röpítette a feje fölé. majd a 20.5 kilós világcsúcsgyakorlatnál még ki is mosolygott a nézőkre a hatalmas súly alatt. De ez még nem volt elég, a 210-et is simán kiszakította. Ezzel a kettős világcsúcsjavításával rögtön 20 kiló előnyt szerzett a mezőnnyel szemben. Lökésben Jacsó a 220-at majd a 227.5-et is magabiztosan teljesítette, s utóbbi fogásával az összetett országos csúcsot 415 kilóról 417,5-re emelte. Ez azonban még kevés lett volna számára az éremhez, mert a szovjet Popov 232-ig, Weller és Schubert 235-íg jutott, s két utóbbi ezzel az összetettben 425 kilót ért el. Jacsónak a 235 kilós lökés, s ezzel a 425 kiló elég lett volna az ezüsthöz, mert könnyebb volt, mint a két német ő azonban magyaros „huszárvágással" 237,5 kilót kért. Ez lökésben, s természetesen összetettben is, országos csúcs volt. st a mezőkövesdi születésű súlyemelő ezt is kilökte! Igv háromszoros országos csúcsjavítással ezüstérmes lett egyúttal abszolút magyar rekordot üa teljesített. A 427,5 kilónál egyetlen magvar súlyemelő sem ért el jobbat az összetettben. (Folytatás a 6 oldalon.) 4 l