Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

3 Í988. szeptember 26., hétfő Ismét BNV Kezemben az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitójára megjelent Hungcxpo-kiadvány. Nyitó anyaga felett a négyhasábos cím: „Nőtt az ipari termelés, kedvezőbb a külkereskedelmi egyenleg." Bejártuk kollégáimmal a kőbányai óriási bemutatót, és mégsem vagyunk még annyira sem optimisták, mint a címet adó kollégánk. Várjuk — és továbbra is várnunk kell — azokat a termékeket, amelyeket gazdasági fordulatunk gyakorlati megvalósulása első jelének hihetünk. Az előbb idézett cím megfogalmazza a magyar gazdaság jelenlegi tendenciáit. Most megint jobban, egy icipicit jobban hajtják végre gazdálkodó egységeink a régi feladatokat. Az ipari termelés növekménye nem abból származik, hogy robotot, elektronikai mérőműszereket, televíziót, videót, vagy éppen személygépkocsi-alkatrészt kezdtünk el gyártani. Hanem többet produkál például a könnyűiparunk és élelmiszer-gazdaságunk. A 18 nagydíjas termék közül mindössze egyről vélhető, hogy igazán jó eladási áron egészen az ezredfordulóig gyártásban maradhat; a' Jászberényi Hűtőgépgyár energiatakarékos háztartási fagyasztószekrényére gondolok. Jól szerepel a kozmetikai ipiarunk is. A Caola Pódium parfümje, a Délia-D, Tokaji aszú, a Richtofit Sport fürdösampon, testfrissítő, és a Szerencsi Lenin Tsz Fi troli univerzális masszírozógépe magydijas lett Vajon mit érnek ezek a készítmények és a gép a világpiacon? A Hélia Társaság standja a vásár kiemelkedő bemutatója. Persze nem egy csapásra emelkedtek ennyivel az átlag fölé. Sok-sok külföldi bemutató tapasztalata és ötlete alakította ennyire feltűnővé és egyszersmind ízlésessé a B pavilon bejáratánál a vagy kétszáz négyzetméteres területet. Hogy a .közelben márkabolt is van? Ezen kár lenne csodálkozni, hiszen ez egy korszerű kereskedelempolitika elengedhetetlen része. A vásár összhatásában érződik, hogy két alapvető célnak igyekszik megfelelni: minél nagyobb közönséget akarnak a rendezők most is Kőbányára csalogatni, és a csúcsprodukciókból is jó lett volna minél többet a pavilonokban és a szabad területeken tudni. Nos, közönségcsalogatónak most is van árleszállítás, kiárusítás. Ez nem biztos, hogy az áruszemle fényét emeli. A turkálópultok módszere és kínálata talán nem éppen ide való. S végezetül a szegedi vállalatok BNV-s szerepléséről. Nem volt nehéz végiglátogatni őket. Medikémia, Universal (Florin) és Vidia. Élelmiszer-ipari vállalataink sajátos arc nélkül a trösztök árugyűjteményébe olvasztották be termékeiket. Néhány budapesti központú cég standján pedig egy-egy Szegeden készülő cikk tűnt fel. Például a Hungarohemp, pedig elrejtőzött előlünk. Hej, de sok sikeres menedzser, hiteles szavú gazdaságfilozófus fejtette ki már, hogy éppen a nehéz években kell a legtöbbet költeni a termékfejlesztésre és a megmutatkozásra. Akik rájuk hallgattak, később teret és profitot nyertek. Persze, nálunk a helyzet speciális. Vagy ha nem az, akkor még rá lehet fogni. Bólé István Á pesti szegediek Két autóbusszal jöttek a fővárosban élő szegediek. Csaknem százan lehettek az érkezők, akik a Tisza-parti városig érő gyökereiket nem tudják elszakítani. Többségük haját kifehérítette az idő.' Talán kevesen tudják, hogy Budapesten él és működik a Szegediek Baráti Köre, amely mintegy 200 tagot számlál. Kéthavonta rendszeresen találkoznak, a beszélgetések állandó színhelye a IX. kerületi népfrontszékház. A baráti terefere témája minden esetben a szülőváros. A legutóbbi összejövetelen éppen azt határozták el, megnézik azokat az új épületeket, amelyeket az elmúlt években húztak fel. Így született meg a szombati kirándulás terve. Első útjuk a szegedi tanácsházára vezetett. A kedves vendégeket a díszteremben ültette le Csonka István, a tanácselnök általános helyettese, és előadásában tájékoztatót adott Szeged legutolsó évtizedének történetéről. őszintén beszélt a tanácsi vezető, nem hallgatta el azokat a gondokat és nehézségeket sem, amik természetesen az ittélőket is foglalkoztatják. Ügy látszik, nem volt elegendő a közel egyórás útikalauz, mert a tanácstagok helyein ülő pesti szegediek ugyanolyan komolysággal és precizitással kérdeztek, mint tanácskozásaikon a városatyák. Érdemes felidézni az érdeklődést, hiszen a kritikusan megfogalmazott kérdések is bizonyítják, az elszármazottak figyelemmel kísérik a Tiszaparti város hétköznapjait. Mire voltak elsősorban kíváncsiak a baráti kör tagjai? Hogyan halad a textilipar rekonstrukciója, mikor fogy ki az az olaj a szegedi mezők alól, és ennek pénzügyi hatása visszaveti-e a várost a fejlődésében. Úgy látszik, lapunknak, a Délmagyarországnak, továbbra is hűséges olvasói maradtak, mert néhány izgalmas cikket idéztek fel, s leginkább Péter László várostörténeti írásait elemezték. A Baross gimnázium sorsáról szóló riport megdobogtatta a szíveket. Ám nem hiányoztak a kényes témák sem. Tudomásukra jutott a lapelőállítás nyomdai körülményeinek rendkívüli elmaradottsága. Épp ezért is tartják fordulópontnak, ha egyszer új nyomda lesz. A klinika süllyedése a beruházás befejezése előtt néhány hónappal még mindig beszédtéma. A vendégek kíváncsiak voltak arra, az építkezés többletköltségeit ki fedezi. Valaki felvetette, a peremvárosok. fejlődésének lehetőségei hogyan alakultak, volt aki a petőfitelepi csatornázás részleteit mondta el az anyagi háttér után érdeklődve. A közelgő megyei és szegedi pártértekezletet megelőző viták visszhangja is eljutott a fővárosba. Így magától értetődő a kíváncsiság: miképp bontakozik ki a helyi politikai és társadalmi élet, illetve, hogyan újul meg. Felvetődött, miképp változott az értelmiségiek helyzete, hiszen egy korábbi időszakban a nyomasztó légkörre panaszkodtak. Kevesebb a virág, a zöld terület, mi ennek az oka, nincs elegendő pénz a parkosításra. Végül, ahhoz kértek segítséget, ha egy-két napra ide jönnek, mivel sokaknak már nincs hozzátartozója, a tanács próbáljon segíteni a baráti kör tagjain az olcsóbb szállás biztosításával. Csonka István megígérte a támogatást, és minden kérdésre részletes választ adott. A kirándulás nem fejeződött be a tájékoztatással. Szép élményt szereztek a felújított színházban és Somogyi Könyvtárban. Többen dicsérték az európai rangú épületeket. A fehér asztal mellett pedig folytatódott a városházán elkezdődött diskura. Szilbereky Jenő, a baráti kör elnöke és Siklós Jánosné, a kör titkára elmondta, a kapcsolatot minden eszközzel még szorosabbra akarják fonni az anyavárossal. Nagyobb erkölcsi támogatást szeretnének nyújtani Szegednek oly módon is, hogy népszerűsítik az itteni eredményeket. Legközelebb például a szegedi élemiszeriparnak szerveznek Pesten kiállítást. H. M. „ .,. öröm és remény elzarándokolni azon magyarok emlékéhez, akik soha le nem járt tekintéllyel intenek felénk a múlt homályából, s mint állócsillagok ragyognak a nemzet és az emberiség' egén... A magyar égen ilyen soha nem halványuló fénnyel ragyogó állócsillag első nagy királyunk, Szent István, kinek ünneplésére szólít főpásztori szózatunk ... Hódolni hívjuk a nemzetet a szent király emléke & országos körútra induló Szent Jobbja elé, mert mindaz, ami nemzeti életünk maradandó értéke, az ő nagy lelke virága si afe ő rendületlen hitének sugallata ..." E sorokat a magyar püspöki kar országos körleveléből idéztem, amit Szent István halálának 900. évfordulója alkalmával rendezett jubileumi évben, 1938-ban intézett a magyar nemzethez. Ez az esztendő volt fél évszázadig az utolsó év, amikor a Szent Jobbot az aranyvonaton országjárásra vitték. Aztán már csak a főváros lakói és a Budapestre zarándoklók róhattak le hódolatukat a nemzeti ereklye előtt. Tegnapelőtt, szombaton érkezett útjának tizedik állomásaként Szegédre, a szeptember végén kegyes ajándéknak számító, ragyogó napsütésben. Már órák. kai az ereklye városunkba érkezése előtt gyülekezett a nép a Dóm téren. A szabadtéri nézőtere tíz órakor telve volt. Az érkezés és fogadás pillanatát is látni óhajtók a Somogyi Könyvtár előtt álltak sorfalat. Tíz óra 50 perckor megszólaltak a dóm harangjai, felezvén a várakozóknak, hogy a Szent Jobbot szállító páncélautó a város határához érkezett. Amikor a harang szavát a fogadalmi templom orgonájának hangjai váltották fel, akkor ért a zárt autó a dóm elé, ahol a Szent Jobbot Gyulay Endre megyés püspökünk fogadta. Amíg a kis ereklyetartót a gótikus ereklyetartó házban elhelyezték, a dóm előtti tömeg együtt énekelte a Cristus vincit. Pontban 11 óra 10 perckor Szent István királyunk jobbja a Szent Gellért-ereklyével együtt ott volt a dóm főbejárata előtt. A budapesti Bazilika plébánosa. a Szent Jobb őrzője. Szabó Géza adta át a nemFelmérés kisvállalkozókról A Központi Statisztikai Hivatal és a Munkaügyi Kutatóintézet a közeli hetekben közös felmérést készít a városi kisvállalkozók munkájáról, körülményeiről. Az összeírók mintegy '5000 kisiparost, kiskereskedőt, pjt- és gmk-tagot, illetve kisszövetkezetet és ipari szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot keresnek fel. Mivel hazánkban 1982 óta folyamatosan gyarapodik a kisvállalkozók köre, szükségessé vált egy országos szintű, tudományos igényű felmérés arról, mi készteti arra az embereket, hogy vállalkozzanak, mitől lesznek sikeresek a vállalkozások, s mi okozza ezen a területen a problémát. A szakemberek arra kíváncsiak, hogy milyen szakmai, családi, társadalmi háttérrel, milyen tapasztalatok birtokában választja valaki az önállóságot. Elemezni kívánják továbbá az üzleti sikerek titkát, illetve a sikertelenség okait. Újoncok esküje Ki tudja, hány ezer családtag, rokon, barát és ismerős indult útnak szombaton országszerte? S ki tudja, hány kamaszkortól búcsúzó fiatalember készült nagy izgalommal élete első egyenruhás „fellépésére"? De most aligha a számok fontosak. Sokkal inkább az, hogy a Magyar Néphadsereg új, teljes jogú honvédekkel gyarapodott, vagyis, ahogy a katonai szaknyelv fogalmaz: az újoncok letették a katonai esküt. Felvételünk a szegedi Zalka laktanyában készült. zeti ereklyét tiszteletadásra Csanád egyházmegye népének. Elsőként Gyulay Endre megyés püspök köszöntötte az ereklyét. Szent Gellért és István sorsdöntő találkozásait idézte. S mint mondotta, az istváni hagyaték olyan erkölcsi alap, amire bátran építhetünk, zsarnokság nélkül tisztelve és szeretve egymást. A megyés püspököt követően Papp Gyula, Szeged tanácselnöke, valamint Kiss József, a belvárosi egyházközség elnöke mondtak köszöntő sza. vakat István király országvezető nagyságát idézve. A fogadást szertartás után a közel tízezer résztvevő együtt énekelte a Himnuszt és a Szózatot. A hívók ezután a szabadtéri nézőterének közlekedési folyosóira kivonult papoknál áldoztak. A koncelebrált szentmise után — amit Dankó László kalocsai érsek vezetett — vitték a Szent Jobbot a. dómba, hogy szombat dél. után és vasárnapra virradó éjszaka elhaladhassanak előtte az emberek. Vasárnap délelőtt 10 órakor ismét több mint tízezer ember a] Dóm téren, Gyulay Endre püspök ünnepi miséjén. A megyés püspök Szenti István király ezer év távlutából hozzánk küldött üzenetét tolmácsolta. Szolt a családról. Szent István családjáról. Példakent cmelvu őket napjaink embere elé. Az istváni üzenet szól a vasárnapokról, amiket királyunk törvénye és akarata szerint, ma is a pihenésnek, az újratöltődésnek ¡kell szánni. Szól ez az üzenet a megbocsátó szeretetről, aminek manapság szűkeben vagyunk. Család, szeretet, vasárnap. E nemzet fennmara. dósának biztosítékai. Hiszen a rossz családokból csak rossz társadalom lehet A robotból, a soha meg nemi állásból beteg, ipusztuló nemzet A szeretetnélküliségből önpusztító gyűlölködés. Vasárnap, pontban egy órakor, Gyulay Endre megyés püspök és Szabó G. László megyei tanácselnökhelyettes búcsúszavai után a Szent Jobb elindult Budapestre. Kalocsai Katalin Hódolni hívjuk a nemzetet" Ezrek és ezrek zarándokoltak a Dóm térre Tízezrek és tízezrek vonultak el a fogadalmi templom oltáránál álló gótikus ereklyetartóban nyugvó Szent Jobb előtt, majd pihentek meg a szabadtéri nézőterén, vagy az árkádok alatti kőpadokon. A Dél-Alföld tiszteletet leróni óhajtó polgárait közel száz autóbusz hozta el a szegedi székesegyház terére. Jöttek az országhatárról' túlról. A nagybecskereki püspök vezetésével Vajdaságból hetven aulóbuszszal, s még ki tudja, hány magánautóval. No, és jöttek gyalogosan a szegedi lakók. A szentmisék és imaórák egymást követték a nappal és éjjel zsúfolásig telt temp. lomban. A fejkendős nénikék és öreg bácsik mellett ott volt a ma húszas-harmincas-negyvenes éveit élö generáció. Tagjai közül sokan oly bizonytalanul léptek Is. ten házába, nem ismervén sem a Bibliát, sem az egyházi törvényeket, sem Istvánunk történetét. E nemzedékek elhozták utódaikat, az utánunk következő generációt, abban a hitben és reményben, hogy a gyermekek benyomásai nemesek, értékesek lesznek, és jusson az értékek ka. púin át a lelkekbe, mi kincset jelent, gazdagít.