Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-24 / 229. szám

1988. szeptember 24., szombat 3 Tanácskozik a KISZ megyei küldöttértekezlete „Napjaink. társadalmi, gazdasági reformja közepette lépéskényszerbe került a KISZ. Élesen felvetődik annak a kérdése, hogy részese, alakítója tud-e lenni a reformfolyamatnak, saját belső tartalékai módosításával képes-e szervezetét e cél szolgálatába állítani, vállalva az újszerű, radikális elképzelések kimunkálását is" — olvasható a vitaanyag bevezetőjében, amely így folytatódik: „Az ifjúsági szövetség megalakulása megszüntette a tagolt ifjúsági struktúrát, így a KISZ monopolhelyzetbe került, céljait tekintve túldimenzionált szervezet vált belőle. Egyre több olyan feladatot kapott és vállalt, melyeknek nem, vagy csak részben tudott megfelelni. Ellentmondás fakad abb.ól a kétirányú elvárásból, amely szerint egyrészt a tagság által megfő, galmazott igényeknek, másrészt a párt részéről kapott megbízásoknak kell szinte egyidejűleg eleget tennie. A KISZ ezen elvárások ütközőpontjában próbálkozik az összhang megteremtésével, ugyanakkor féloldalasan tölti be a politikai szervezet státusa által megkövetelt funkciókat is. Politikai akaratának érvényesítése nehezen valósul meg. Okainak egy része Ikülsó, más része belső fogyatékosságokból ered. A KISZ egyfelől nem képes az egész ifjúság érdekeit képviselni, másfelöl nem mindig rendelkezik a befolyásolás eszközeivel. A szervezeten kívüli okokat így összegezi a vitaanyag: az elmúlt években tovább (mélyült az elképzelt és a valós szocializmus közötti kép. Olyan fogalmakat kellett megtanulnunk, mint például a szegénység, munkanélküliség, infláció. Világossá vált, hogy az MSZMP XIII. kongresszusán kitűzött gazdaságpolitikai célok megalapozatlanok voltak. Mindezek a fiatalokat, különösen a pályakezdő, családalapító fiatalokat sújtották hatványozottan. A párt- és állami vezetés a deklarált gazdasági reformfolyamat végrehajtásában határozatlannak, következetlennek bizonyult, a politikai intézményrendszer megújítására nem fordított kellő figyelmet. A szocialista demokrácia fórumainak működése formálissá vált... Ennek következtében csökkent a vezető testületek, a vezetők iránti bizalom, amely helyenként bizalmi válsághoz, vezető- és apparátusellenes hangulathoz vezetett." , A KISZ és párt viszonyáról pedig így szól a dokumentum: „Ez a viszony igen jelentős, abból fakadóan, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete, politikai hatalmának részese, de csak kis részben alakitója. A politika befolyásolására csak az utóbbi időben jelentkezett a párt részerői igény, azonban a hozzárendelt lehetőség meglehetősen szűkre szabott Az alkotó partneri viszony kevés helyen alakult ki. A politikai intézményrendszer reformja feltehetően a nyilvánosság előtti érdekegyeztetést fogja előtérbe helyezni. Ebben a két és fél milliós, 14—29 év közötti ifjúság érdekei, valós politikai részvétel útján mások érdekeivel versenyezve ugyan, de nagyobb eséllyel és súllyal fognak eljutni a döntés hozókig" — olvasható a vitaanyagban, amely ta KISZ minőségi munkáját akadályozó, szervezeten belüli okokkal folytatódik. Itt többek közt ezt olvashatjuk: „A megváltoA KISZ Csongrád Megyei Bizottsága szeptember 24-ére megyei küldöttértekezletet hívott össze. Célját a kiküldött meghívókban így foglalták össze: a megye KISZ-tagságának a szövetség megújulási lehetőségeire vonatkozó álláspontjának kialakítása, az ifjú. sági szövetség jelenlegi helyzetét alapos vitában elemezve, a jövő egyik politikai ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek a társadalomban elfoglalt helyére és szerepére vonatkozó elképzelések megfogalmazása. Mindezek mellett — mint a küldöttgyűlés ügyrendjéből is kitűnik — e tanácskozás személyi ügyek eldöntésére is hivatott. A küldöttértekezlet résztvevői előzetesen megkapták azt a vitaanyagot, amely a korábban megszokott írásos beszámoló szerepét tölti be. Most ennek fő gondolatait idézzük, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy szűkebb pátriánk valamennyi, politika iránt érzékeny fiatalja is megismerje a KISZ jelenlegi álláspontját, és saját közösségében kezdeményezzen vitákat. zott társadalmi, politikai körülményekhez való igazodásunk nehézkesnek, lassúnak bizonyult, helyenként elmaradt. Szervezetünkön •belül nem tudtuk megvalósítani azokat a tartalmi és formai változtatásokat, melyek az ifjúság megnyerését, cselekvési szándékának 'kibontakoztatását biztosították volna. A tagsággal folytatott folyamatos párbeszéd helyett a KISZ egészének munkájában továbbra is a bürokratikus elemék dominálnak. Irányítási rendszerünk az alapszervezetek valós igényeinek megfelelő Ismerete nélkülivé, centrálissá vált. Mindezek hatására a tagság jelentős része nem találta meg a stabil értékeket a KISZ-ben, ezért elfordult tőle... A KlSZ-vezetők kiválasztásában is sok esetben kontraszelekció érvényesül megyénkben is, melynek eredményeképpen kevésbé felkészült, időnként alkalmatlan vezetők kerültek funkcióba." A továbbiakban a vitaanyag a KISZ egyes rétegeinek. helyzetét elemzi. Megállapítja, hogy például a középiskolai KlSZ-szervezetek az iskolai rendszerbe beépüJten, bizonyos fokig annak alárendelten működnek. Az alapszervezetek általában nem különülnek el az osztályközösségektől, az öntevékeny diákkörök komoly konkurenseivé váltak a KlSZ-alapszervezetnek, amely tevékenysége többnyire a szabadidős program szervezésére korlátozódik, és kisebb szerepet kap a napi politikai, a közéleti kérdésekben való eligazodás. Dolgozói területen is csökkent a KISZ tömegbafolyása, s ezt a tendenciát a különböző akciók, az anyagi lehetőségeket javító szerződéses közösségi munkavállalások sem tudták megállítani. Megállapítható — olvashatjuk, a dokumentumban —, hogy a megváltozott körülményekhez a korábban is jól működő, főleg nagyüzemi' KlSZ-szervezetek voltak képesek alkalmazkodni. A túlmunka vállalása következtében a fiatalok közéleti aktivitása érthetően mérséklődik, ezért sok helyen a'szervezeti élet tartalmilag kiürült, formálissá vált A lakóterületen dolgozó KISZ-szervezetek munkájára a járások megszüntetése után elbizonytalanodás jellemző, csak nehezen találják meg azokat a csomópontokat, amelyekhez csatlakozva érdemi politikai, környezetalakító, közéleti munkát végezhetnek. Nagymértékű az ifjúsági szövetség térvesztése a községekben, ami néhány helyen a KISZ megszűnését eredményezte. Az egyetemi-főiskolai rétegben a KISZ életében sajátos kettősség jelentkezik: a szervezet és annak vezetése nagyobb elfogadottsággal bír az intézmény belső működési rendjének, döntéshozatali fórumainak munkáiéban, mint a hallgatók körében. Az értelmiségi réteg nagyon érzékenyen reagál a társadalmi. gazdasági feszültségekre. s ennek következtében a KISZ-ben konfliktusaik megoldásában segítő, érdekeiket képviselő politikai szervezetet keresnek. A KISZ azonban erőteljes változtatásra nem képes, lgv az értelmiségi fiatal számára kézenfekvő az ifjúsági szövetségtől, a közélettől való elfordulás." A jelenlegi helyzet elemzését foglaljuk össze a dokumentumból kiragadott következő gondolattal: ..A KISZ. mint politikai szervezet, napjainkra olvan stádiumba érkezett, melvben a mozgalom egyre nyilvánvalóbb válságtüneteket mutat. A jelenlegi politikai intézményrendszer kereteit szűknek érzi. és már nem tudia biztosítani az alapfunkciók által meghatározott rendeltetésszerű működést. A feladat tehát az. hogy a KISZ új tartalommal, kapcsolati rendszerrel valódi politikai szervezetté váljon, és ehhez igazítsa hozzá struktúráját és tevékenységét. Természetesen ezek a törekvések nem függetleníthetők a pártirányítás tartalmi változásaitól. A KISZ jövőjének, felépítésének. működési rendiének széles körű. teljes tagságra kiterjedő véleménynyilvánítás alapján történő kialakítására van szükség" — olvasható a vitaanyagban, amely a továbbiakban három elképzelést vázol fel a KISZ új szerveződésére vonatkozóan. Az alternatívák vázlatszerűek. elsősorban elvi megfontolásokon alapulnak. így gyakorlati megvalósításukhoz további elemző munkára van szükség. Most e változatok lényegéből idézünk: Az A változat szerint a politikai ifjúsági szervezet elvi kiindulópontja és szerveződési elve a programalapúság. Ez azt jelenti, hogy a KISZ valamennyi szervének adott időtávra szóló politikai célokat kell megfogalmaznia, s azokat politikai programra váltania. A program összhangban van a mögé fölsorakozó tagság egyéni érdekeivel, azok megvalósítását a politikai szervezeten keresztül elérhetőnek véli. A tagsági viszonv létrejöttéhez a szervezet valamely egysége programjának elfogadása szükséges. A működés alapja a demokratikusan kialakított nyilvános program megvalósításában való aktív részvétel. A B változat szerint fő szerveződési elv a rétegalapúság. A KISZ a tagság jelentős részének belső szervezeti átalakulásával rétegszervezetek föderatív szövetségeként működne, melynek lehetnek regionális, megyei és városi koordináló szervei. A KISZ központi szervei az országos és területi .rétegszervezetek delegáltjaiból tevődnének össze. A központi szervek elsősorban országos stratégiai, alapvető ifjúságpolitikai kérdésekben hozott döntéseinek képviselete a rétegszervezetek számára kötelező. A döntéseket a konszenzus, azaz a teljes egyetértés elvén hozzák meg. A KISZ vezető szerve, a választmány adott időtávra szóló irányadó politikai keretprogramot fogad el. Ennek alaolán a rétegszervezetek sajátos érdekeiket figyelembe véve önálló politikai programot készítenek. saját szervezeti felépítésüket. működési rendjüket, apparátusuk kialakítását maguk határozzák meg. A C változat értelmében a politikai ifjúsági szervezet élcsapat jellegű szervezetként működik. A mai irányítási renden nem. a szervezeti kereteken csak olv módorf szükséges változtatni, hogy a KISZ elsősorban ott szerveződjék, ahol pártalapszervezet működik. Tevékenységében iobban domináljon a területi jelleg, a tágabb környezetének politikaalakításában való részvétel. A demokratikus centralizmus elvének érvényesítésekor kötelező politikai követelményrendszert kell minden egyes taggal szemben támasztani, amelynek célja, hogy a KISZ-tagok személyükben is felelősséggel képviseljék a szervezetet. A követelménvek között a párt politikájának direkt képviseletén túlmenően a közéleti szereplés kap fokozottabb hangsúlyt. A KISZ pártirányítúsa közvetlenül valósul meg. élcsapatot a jelenlegi irányítási rendben, viszont más tartalommal. Ebben az esetben a KISZ a párt ifjúsági frakciójaként működne, ugyanakkor a párt közvetlen kontrollfunkcióiát is betöltené. annak mintegy .eleven lelkiismerete" lenne — fejeződik be a dokumentum új elképzeléseket összefoglaló szakasza. írásunkban a vitaanyag fő gondolatai is csak vázlatosan szerepelnek, az idézett változatokat például jóval bővebben kifejti a dokumentum. De remélhetőleg a vita alapjául szolgáló elemzés megismertetéséhez ígv is hozzájárultunk, s joggal fejezhetjük be ígv: most már a küldötteken a sor. Ahogv mondani szokták, helyzetük nem irigylésre méltó, de kötelességük alapvető: a megújulás szándékát kell gyakorlattá tenniük. Bátyi Zoltán Új cigaretta Amerikai típusú nikotinés kátrányszegény cigarettát mutattak be Egerben az Egri Dohánygyár és a licencátadó amerikai Philip Morris cég képviselői. Mint elmondták, az LM Box néven üzletekbe kerülő új, egészségre kevésbé ártalmas cigaretta gyártása az egriek választékbővítési programjának része. A magyar és az amerikai vállakat együttműködése tíz évvel ezelőtt, a Marlboro gyártásával kezdődött, s azóta több űj, a technológiát adó cég gyártmányaival azonos minőségű cigarettafajta hónosult meg a segítségével hazánkban. • Mi lesz veled, kertváros ? V

olt víz járta táj, halászok, madarászok, púkászok tanyázóhelye. Lett a királyi kamarától — kölcsön ós bérösszeg fejében — zálogbirtokbu vett szőregi uradalom, része. Épült a Maros-torkolati mocsárvilág fölé százlábú hídja, melyet Vedres István terve alapján és megéneklése szerint, „Polgárim tsinálták ezt ön költségeken." 1796-ban mezővárosi rangot kap, noha még 1836-han is csak 13 háza áll. Bő száz évvel ezelőtt csak 120 hold a magánbirtok, a többi Szeged város köztulajdona. 1849-ben felsővárosi nemzetőrök kelnek át a Tisza zajló jégtábláin, hogy Theodorovics tábornok szerbjeit kiverjék. Még ugyanannak az évnek augusztusában Haynau csapatai szállják meg. Az ott állomásozók közül egy derék katonatiszt a hídfővel szembeni vadont katonáival ligetté alakíttatta át. 1877: 111 házból hetet hagy meg az árvíz, de a két évvel későbbi Víz éppen e részt kíméli meg: a .túlpartiak menekülőhelyévé leáz tehát. S eltelik egy év, mire 24 ágyúlövés jelzi: a két parton élők ezután, együvé tartoznak. 1883-ban közúti híd épül. További fejlődésében — így a kertészkedés kialakulásában is — döntő szerepe van a Maros szabályozásának és ármentesítésének, s néhány nagy egyéniségnek: Pillich Kálmánnak, a rózsakertész-ügyvédnek, Kállay Albert főispánnak és a meghonosítandó rózsakultúra úttörőjének, Mayer Miklós városi főkertésznek Mindezek persze csak kiragadott részletek, mozzanatok egy városrész életéből. (A szögedi nemzet néprajztudósa, Bálint Sándor kalauzolta e sorok íróját s olvasóját, könyvéből valók az előbbi megállapítások, adatok.) Jelzői ezek egy folyamatnak, melynek mai szakaszában egyre gyakrabban hallani u kérdést: mi lesz veled, kertvárosunk? Aki így fogalmaz, legalábbis aggódik. Újszegedért. S nincs-e igaza? A telekárak fölfelé kúsznak, a telekhatárok egyre összébb zsugorodnak. Aki tegnap még a szomszéd rózsakertjében gyönyörködött, ma egy garázssor hátsó falát szemlélheti. Tiszához közeli, csendes, negyedik emeleti lakást vett valaki, s egy napon arra ébredt, a feje mellett-fölött dübörög-porol a nemzetközi főút összes kamionja. Házhelyhez jutott itt nagy keservesen egykor a nagyapa, s unokája nem építhet újat a rozoga, öreg ház helyett, mert a lelek építési tilalom alá esik — feloldására évikig remény sem lévén, a telek eladhatatlan, holt töke. A külterületből előbb zártkerteket parcelláztak, majd üdülőövezetté nyilvánították a területet. S mert időközben többeknek állandó lakhelyükké vált a parcellán fölhúzott ház, mások azonban ragaszkodnak a pihenést szolgáló funkcióhoz, megy a huzavona: lesz-e, legyen-e lakóövezeti minősítése a Traktor utcának és környékének. E'gy-kétszinte beépítésű környezetbe vágyott, aki a Maroslői városrész egy-egy lakásába ölte bele, amit egy fél életen át összegürcölt, s most riadtan látja: oda a ísaládias hangulat. Soroljuk-e tovább? Mi lesz veled, kertvárosunk? Aki így fogalmaz, tudja: Újszeged {okosságának társadalmi átrétegeződése városépítészeti és -szerkezeti változásokat is hozott: kisebb-nagyobb társasházakat a szegfű- és rózsakertek helyén, paneltelepet a ligettől délre, és égbekiáltó magasházat a ligetnek által. Vasútállomást, amelyet lassanként fölfalt a lakásépítés, és tömbbelsőkbe szorult családi házakat, amelyekben megállt az idő. Osatornát, járdát, víz- és gázvezetéket is persze — áldozott is rá, aki tehette. De tüske marad benne: ha ő igen, a szomszédja miért nem? S persze, annak is igazat kell adni, aki fölháborodva látja: a diófát, amelyet ő az építkezés idején is óvott, szakszerűtlen, harbár módon nyesik meg két héttel a dióérés előtt. És türelmét veszti, aki már három határidőt hallott a telekcsztúsra, s azt sejti, végül biztos lemarad a negyedikről. Hát rendért kiált, követhető koncepcióért, ellenőrizhető irányításért, népképviseleti fórumokért, akár u közmunkatanács újjáélesztéséért, s végsűsoron az emlékeiben, vagy a vágyálmaiban élő kertvárosért ... Olyan ez az Újszeged kicsiben, mint nagyban maga a város. Bizonytalanságokkal, kételyekkel, jószándékokkal kikövezett pokoljárással, elfecsérelt pénzekkel, működési zavarokkal. És rengeteg dicséretes ötlettel, áldozatkészséggel és -vállalással, szemet gyönyörködtető részleiszépségekkel, nehézségeken átgázoló elszántsággal. Tele óhajjal, hogy csak ne veszítsen hangulatából, és sürgetéssel, hogy a nagyvárosnak méltó részévé váljon mégis. Akkor hát mi lesz veled, kertvárosunk? S ki adjon választ? A nép okos gyülekezete-e, vagy a hatalom parancsszava? Hogy a kétszólamú éneklés harmonikus is legyen, arra a legtöbb esélye — úgy tűnik — e városrésznek van. Talán... B

iztatóak a jelek. Referencia értékű csalornakisérletre vállalkoztak u Túzok utca lakói. A Marostői városrészben a már közterületnek számító sávokban is virág díszlik, csemeték nőnek. Az 1981 óta sorozatban, megrendezett építészeti fórumokon a féltés, az aggódás érződött minden hozzászólásból. S afféle közösségi gondolkodásra valló érvek soroltattak, amilyent csak a lakókörnyezetét szerető polgár vallhat magáénak. Odaszületett vagy odagyökerezett legyen akár, az újszegedi ember sosem mondja, ő szegedi, hanem azt: újszegedi. S ez sok mindent elárul, s jelez is előre. Például azt, hogy alighanem ez a városrész lesz az első, mely népét szavaztatja egy-egy várospolitikai kérdésben. Lehet, hogy csak néhány háztömb sorsáról döntenek majd — mindenesetre, lecke lesz ez a lakóterületi demokráco című tárgyból. S ha ebből jól vizsgáznak, fölvállalhatnak többet, mást is: mire költsék a pénzüket, hová telepítsék az iskolát, merre járjon az autóbusz, és merrefelé terjeszkedjenek. Egyáltalán: hogy tágítsák-e még a határt, őrizzék-e a kertváros még megmaradt arculatát. Azaz: miiven legyen Újszeged, mire ránkharangozzák az ezredfordulót? B. Z.