Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

y m JF VILÂG Plt^ËjAtfjAI, EGYESÜLJETEK! ^ DEIMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 228. szám 1988. szeptember 23., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Felgyorsultak a városi pártértekezlet eseményei Tudósífás a városi pártbizottság üléséről Gyakorlatilag utoljára ült össze az MSZMP Szeged Városi Bizottsága tegnap délután, hiszen a városi párter­tekezleten az új testület megválasztásával mandátuma le­jár. E munkaülésének minden napirendje az október 8-ára kitűzött pártértekezlet gondos előkészítését szolgálta. Mint ismeretes, előző ülé­sén a testület megtárgyalta a pártértekezletre készített ál­lásfoglalás-tervezetet. azt teljes terjedelmében nyilvá­nosságra hozta, és széles kö­rű vitára bocsátotta: 15 ak­tívaülésen vitatták, minősí­tették és alakították a doku­mentumot a pártbizottság szervezésében, de megtár­gyalta azt és eljuttatta vé­leményét a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöksége és a szakszerveze­tek városi bizottsága is. A pártszervezetek 50 esetben küldték meg véleményüket jegyzőkönyv vagy feljegyzés formájában, s levélben vaev szóban egyéni javaslattevők is voltak — tájékoztatta a testületet Székely Sándor el­ső titkár. A vita. a kiterjedt eszmecsere alapján a szer­kesztőbizottság a dokumen­tumot átdolgozta, és most úi formájában terjesztette a pártbizottság elé. Azt is megtudtuk: o párt­értekezlet szervezése jó ütemben folyik. Eddig 160 küldöttet választottak meg az alapszervezetek a lehet­séges 216-ból. s a közvetle­nül választható úi pb-tagok­ból 13-at. A pártbizottság az átdol­gozott állásfoglalás-terveze­tet alkalmasnak ítélte a pártértekezlet elé terjesz­tésre, jóllehet még a mostani fordulóban is elhangzottak javaslatok, melyeknek egy részét érvényesíteni. más részét a szóbeli kiegészítésbe felvenni rendelte a testület. Kovács Sándorné a kereske­delemben dolgozó pártszer­vek összefoglaló véleménye alapján tette szóvá, hogy erőteljesebben kellene érzé­keltetni a dokumentumban az állami és szövetkezeti szektor rentábilissá tételé­nek igényét, s erre nem tar­talmaz koncepciót a terve­zet. A könnyűiparban tá­madt feszültségek is választ igényelnek. Kifejezte azt az aggodalmat, hogy a kereske­delmi ellátás gondjaiért a társadalom általában a ke­reskedőkre hárítja a felelős­séget holott azok okai a ter­melési szférában keresen­dők: továbbá, hogv ma már a szocializmus valós értékei­nek felülvizsgálatára és két­ségbe vonására is vannak törekvések. A tervezet társa­dalmi fogadtatásáról Szol­csányi Gábor elmondta: a teljes nyilvánosság rokon­szenves volt s iól fogadta a párttagság azt az elhatáro­zást is. hogy az úi Db tag­ságának egyharmadát köz­vetlenül választiák. A fejlő­dést lassító, a stabiiizálást akadályozó jelenségekkel szemben nagyobb türelmet­lenséget kell tanúsítani — mondta a továbbiakban — s törekedni kell a szocializ­musról alkotott úi elgondo­lások megfogalmazására, hogy a cél világos legven. Papp György (az olajipari pb titkára) az ott megtartott összevont taggyűlés vélemé­nyét hozta el: kritikus és reális a helyzetmegítélés és a feladatterv. Postai tapasz­talatokat mondott el Mára Péter, a postás pb titkára Tóth Tamás pedig néhánv további korrekciót iavasolt. Az ifjúság iránti nagvobb fi­gyelem és felelősség kérdését hozta szóba Gyenessei Edi­na (a KISZ városi bizottsá­gának titkára). Fehér István annak alaposabb elemzéséi kérte, hogy a remélt válto­zások miért lassultak le. Ré­ti Csaba szerint a saitó ten­denciózusan vezetőellenes. Hozzászoktunk. hogy fel­sőbb határozatokat ..lebon­tunk" és megpróbáljuk azo­kat a magunk viszonyaira alkalmazni — fejtegette Kristó Gyula —. de most az­zal állunk szemben, hogy felépítsük a magunk cselek­vési rendszerét a telias párt­tagság és a közvélemény se­gítségével. Bátor kezdemé­nyezésekre van szükség, és meg kell szabadítani a várt­életet az üres rituáléktól. A tervezet a reális helyzetet is és a területi párttestületek valóságos korlátait is tükrö­zi. Az első titkár összefogla­lója után a pártbizottság a dokumentumot egyhangúlag úgy minősítette: a pártérte­kezlet elé terieszti. Szervezeti kérdésekben — Oláh Miklós titkár előter­jesztésében — is kidolgozta javaslatait a pb: a pártérte­kezletet reggel 8 órára hívia össze, és javasolja, hogv le­hetőleg egynapos munkával végezze kötelességét. Ennek és a munkajellegnek megfe­lelően szűk körű elnökséget szeretne javasolni, s azt ajánlja majd a pártértekez­letnek: a hozzászólások idő­tartamát tíz percben maxi­málja, hogy minél több kül­dött megnyilatkozhasson. A hozzászólásra jelentkezőket a pártértekezleten válasz­tandó 3 tagú bizottság sorol­ja, a hozzászólásokra való reagálásokra pedig 1 percet javasol biztosítani. Elfogad­ta a testület a jelölőbizott­ságra. a szavazatszedő és a mandátumvizsgáló bizott­ságra. illetve a jegyzőkönyv­vezetőkre teendő javasla­tát is. Több lehetséges variáció közül — igen sok hozzászó­lás után — választott aján­lásra érdemes módszert a pártbizottság a választás technikájáról szóló pártér­tekezleti előterjesztéshez, s esetenként maga is alterna­tív javaslatot látott helyes­nek. Így pl. a pártértekezlet elé kerül: az új pártbizottság tisztségviselőit a megválasz­tott testület vagy maga a pártértekezlet válassza? El­rendelte a testület, hogv a jelölést előkészítő bizottság­nak a pártbizottsági tagokra összegyűjtött javaslatát, a pártközvélemény által széle­sebb körben ajánlottak lis­táját széles körű nyilvános­ságra kell hozni a pb lapjá­ban. Ez ugyan nem azonos a jelöléssel, az majd a jelö­lőbizottság tiszte és hatáskö­re lesz. de teljesebb képet ad a párttagság elképzeléseiről. és hozzájárulást a párttag­ságnak. a küldötteknek a bi­zottság munkájának támo­gatásához. Végül a testület megvitat­ta az alsó fokú oktatási in­tézmények pártbizottságá­nak azt a tagsági véleményre alapozott kérését hogv az ott dolgozó kommunisták létszámára tekintettel még egy küldött delegálási iogát kapják meg. A módosítási indítványt a pb nagv szava­zattöbbséggel elutasította. A pártbizottság ülésén Fraknóy Gábor titkár elnö­költ. Részt vett a tanácsko­záson Horváth Lajos, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője is. A távvezeték nyomvonala Csütörtökön az ürömi ta­nácsházán folytatódott a Pi­lisborasjenő és Üröm köz­ség közelében megépülő 400 kilovoltos távvezeték, illet­ve a leendő M0-ás autópá­lya nyomvonala miatt ki­alakult vita. Mint ismeretes, néhány hete a két telepü­lés lakói falugyűlésen tilta­koztak az ellen, höfey a távvezeték a falvak fölött haladjon át, mivel az isme­reteik szerint a huzalok villamos erőtere károsan hat a közelükben élők egészségére. Ugyanakkor a majdani autópálya eredeti nyomvonala a lakosság megítélése szerint veszé­lyeztetné a környék termé­szeti értékeit. A csütörtöki összejövetel résztvevői, közöttük az épí­tők — Országos Villamos­távvezeték Vállalat — és a lakósság érdekvédelmére alakult társadalmi bizottság képviselői felvázolták a nyomvonal-módosítás le­hetséges változatait, majd helyszíni szemlét tartottak. A felmerült változatok kö­zül a legmegfelelőbb nyom­vonal kijelölése azonban •további egyeztetéseket igé­nyel tíz érintett intézmé­nyekkel, hatóságokkal, ezért a résztvevők hamarosan újabb megbeszélést tarta­nak a Pest Megyei Tanács­nál. (MTI) Kiosztották az őszi BNV dijait Csütörtökön a kőbányai vásárvárosban ünnepélyes keretek között kiosztották az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díjait. Kelemen Lajos, a BNV díjbizottságának elnö­ke beszédében elmondta, hogy az idei vásáron a ha­zai kiállítók bemutatói a szerkezetváltások, az új ipari módszerek bevezetésé­nek, a számítástechnika vív­mányainak eredményeit is reprezentálják. A BNV nagydíját kapta az Uranus, Venus ruhaszatén, amelyek a Budaprint Pamutnyomó­ipari Vállalat új termékei. 100 százalék viszkózból ké­szültek, a jelenlegi divatnak megfelelően fényes felületi kiképzéssel. A műgyantás kikészítés nem csak a szép fényt, hanem a könnyű ke­zelhetőséget is biztosítja. 11 Minisztertanács megtárgyalta A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztéseket hallgatott meg a bírósági cégnyilvántartásról szóló tör­vényerejű rendelet módosításáról és az 1990. évi nép­számlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetéről. A kormány úgy határozott, hogy a javaslatokat az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a gazdasági ér­dekegyeztetés intézményesítéséről, az Országos Érdek­egyeztető Tanács létrehozásáról. A kormány elfogadta a magyar—román államközi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprog­ramját, továbbá az állami ifjúságpolitikai feladattervet. Szóvivői tájékoztató A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tá­jékoztatón — mint az egyik napirendi pont előterjesztő­je — részt vett Várkonyi Pé­ter külügyminiszter. Maro­sán György kormányszóvivő elöljáróban az ülésen el­hangzottakat foglalta össze. Mint elmondotta: a kor­mánynak az a szándéka. (Folytatás a 2. oldalon.) Három arany- és két ezüst­érem a hatodik napon — Megvan, megvan mind a kettő! — ezzel a csodála­tod hírrel érkezett száguld­va a futópálya céljához Tö­rök Ferenc, az öttusázók szövetségi kapitánya, aki versenyzőivel együtt csak­nem az egész pályát befu­totta, imiközben teli torok­ból végig biztatta Martiné­két, Mizsért és Fábiánt, az aranyérmekért futó hármas­fogat tagjait Az egykori olimpiai és világbajnok szakvezető mint egy ámok­futó, úgy törte át a ¡kor­dont, félrelökve, felborítva a rendezőket, a rendőröket, hogy a célnál elsőként már ó fogadhassa olimpiai baj­nokait A házigazdák ezút­tal n«m. ragaszkodtak a szi­gorú szabályokhoz, már ök is tudták, hogy kivel állnak szemben, csak mosolyogtak, együtt érezve a boldog szö­vetségi kapitánnyal... Martineket tehát elsőként Török Ferenc köszöntötte, méghozzá meglehetősen sa­játos módon: mint egy ka­pus, úgy repült az öttusázó után, a nyakába ugrott, le­teperte, s a földön percekig ölelte, csókolgatta. Felborult a rend a pályán, a kettős kordont perceken belül több százan törték át, mohdani sem kell, elsőként a ma­gyarok. A három magyur közül a futás a legjobban Fábiánt viselte meg, de ne­ki sem volt egy percnél több időre szüksége. hogy magához térjen, s társaival együtt ünnepelje a pompás kettős győzelmet. Elsőnek Martinék repült a magasba, őt dobták fel a versenyzők, az edzők és az újságírók, úgy, mint 16 évvel ezelőtt Balczó Andrást a müncheni olimpiai stadionban. Török Ferenc csak zokcltott, s egyre csak ezt ismételgette: — 1977 óta csak erről álmodom, ez volt életem nagy célja! Ezen a napon mindent a magyarok nyertek: M izser a futás egyénit, aztán a fu­tás csapatversenyét is, s végül: a két aranyat, amely minden bizonnyal lökést ad az ezután következő magyar olimpiai szereplőknek. Martinék Jánost több mint száz újságíró, tévés, rádiós, filmes és fotóripor­ter vette körül, s amit meg­tudtak tőle, abból a legfon­tosabb: — Számomra a legnehe­zebb próbatételt a vívás je­lentette, ahol 990 pontot gyűjtöttem, célomat túltelje­sítve. A lövészettől tartot­tam, hiszen ez a legbizony­talanabb számom, de úgy érzem, a 868 ponttal itt is megfeleltem. A futás az én jóslatomat igazolta, hiszen megmondtam előre, hogy jobb vagyok Jagorasvilinél, •kivárom a kellő pillanatot, s az első lejtőnél megelő­zöm Idén nem ment iga­zán jól a versenyzés, de szerintem főleg azért, mert minden idegszálammal az olimpiára összpontosítottam, itt akartam csúcsformában versenyezni. Ez pedig sike­rült, s most hálával tarto­(F oly latos a 6. oldalon.) t r

Next

/
Oldalképek
Tartalom