Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
} ' 1988. szeptember 22., csütörtök 2 II kormány és a SZOT képviselőinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról.) Arra törekszünk, hogy tagságunkat megőrjzzük, mégpedig azzal, hogy olyan feltételeket teremtünk, hogy itt találja meg mindenki a törekvését. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a SZOT és a kormány közötti kapcsolatok nemcsak fenntarthatók, de érdemben clmélyithetők. Az együttműködés jó formájaként értékelte a testületi üléseken való kölcsönös részvételt, a munkaértekezleteket. Mint mondotta, szükség lesz arra, hogy az egyes szakmák, ágazatok képviselői közvetlenül is találkozzanak állami, gazdasági partnereikkel, a Kamara tagozatainak szakembereivel. Az együttműködési formákon túl, ebben az időszakban talán az a legfont(»abb, hogy kölcsönösen törekedjünk egymás véleményének figyelembe vételére — mondta Nagy Sándor. — Mi, a szakszervezetek részéről nem hisszük azt, hogy tévedhetetlenek vagyunk, hogy mindenről a lehető legpontosabb információval rendelkezünk, s hogy minden elgondolásunk működőképes. De azt tudjuk, hogy olyan feszültségek alakultak ki, s vannak kialakulóban az országban, amelyekért mi komoly felelősséget érzünk, s szeretnénk elkerülni, hogy azok nagyobb társadalmi megrázkódtatáshoz vezessenek — mondotta végezetül a SZOT főtitkára. Ezután Pozsgay Imre megjegyezte: elfogadja a Nagy Sándor által elmondottakat A vitaindító előadásokat követően Csikós Pál, a SZOT titkára fejtette ki a Szakszervezetek Országos Tanácsának álláspontját az idei- népgazdasági helyzet alakulásával, illetve a szükséges intézkedésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta: a a tervezettnél nagyobb infláció bekövetkezése miatt a SZOT arra a következtetésre jutott, hogy szociálpolitikai, illetve bérintézkedésekre van szükség. Ezeknek az összegszerű kihatása mintegy 1.2 milliárd forint. Elodázhatatlan a központi béremelés az egészségügyben, a postánál, a közművelődés. illetve a sajtó területén. Az adórendszer működésével kapcsolatos gondokkal összefüggésben kifejtette, hogy az eltérő munkakörülményeket honoráló pótlékok értékmegőrzéséről gondoskodni kell. Különös figyelmet érdemelnek ebből a szempontból a pedagógustársadalom képviselői és az egészségügyben dolgozók. Villányi Miklós pénzügyminiszter a kormány álláspontját ismertetve kiemelte: a teljesítmények emelkedése néLkül nem képzelhető el a jövedelmek növelése. Az alapvető célok közé tartozik a külső és a belső egyensúlyi helyzet javítása, a szelektív fejlesztési politika megvalósítása. Az eddigi számitások szerint a külkereskedelmi áruforgalom meghaladja a tervezettet, azonban a szerkezetátalakítás lassan halad, ezért a népgazdasági egyensúly még mindig labilis. A költségvetés hiányának tervezett csökkenése nem valósul meg. Az idén várhatóan 7,5—8 százalékkal csökken a reálbér és 1 százalékkal a reáljövedelem, a nettó keresetek pedig 1-2 százalékkal nőnek. A fogyasztói árszínvonal-növekedés a mai megítélés szerint 16.5 százalék körül alakul. A lakossági fogyasztás a tervezett mértéknek megfelelően csökken. A nemzeti össztermék egyes számítások szerint az alsó határon, más becslések szerint pedig az alatt teljesül. Átfogó bér- és szociálpolitikai intézkedések végrehajtását a kormány nem tartja lehetségesnek. A pénzügyminiszter bejelentette. hogy a sajtó dolgozóinak. a szerkesztőségi alkalmazottaknak a bérét 15 százalékkal tervezik növelni. A postánál várhatóan 5 százalékos, a közüzemi, víz-, csatornacs fürdővállalatoknál, a sütőiparban, a kö- és kavicsbányánál, valamint a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató vállalatoknál pedig 10 százalékos központi bérfejlesztést hajtanak végre. A tömegközlekedési vállalatoknál gondoskodnak arról, hogy a nettó keresetek túlmunka esetén se csökkenjenek. A kormány a 70 éven aluli nyugdijasok illetményének emelésére nem lát lehetőséget, javasolja viszont, hogy jövőre módosít, sák a nyugdíjak rendszerét. A családi pótlék további 100 forintos emelése helvett a kormány azt indítványozza. hoev 200 millió forinttal növeljék a tanácsok juttatási keretét. Az adórendszerrel kapcsolatos gondokról szólva kifeitette: a jelenlegi adórendszerben vannak joghézagok, a Parlament elé teriesztendő módosításokkal éppen ezeket igyekeznek megszüntetni. A kormány egyetért azzal, hogy az adómértékek módosításával olvan adótáblát dolgozzanak ki. amely a lakosság terheit további inflációval nem növeli. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára nyugtalanítónak mondotta, hogy a reálbér-, illetve a reáljövedelem-számításokban nagv eltérések mutatoznak. Javasolta, hogv a kormány tegyen határozott, garanciális ígéretet arra vonatkozóan: az egészségügyben dolgozók bércnek rendezése jövőre az első helyen szerepel. Indokoltnak tartja a pedagógusok bérbruttósitásanak a mainál igazságosabb megoldását is. Ügy vélekedett, hogv a munkakörülménvi pótlékok értékmegőrzését az adórendszeren belül kell megoldani. Az elhangzottakra válaszolva Villányi Miklós kifejtette: a jövő évi bérpolitikai intézkedésekre az idén nem vállalhat garanciát a kormány. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogv az egészségügyben és a közművelődésben dolgozók bérének rendezése elodázhatatlan. E gondolathoz kapcsolódva Medgyessv Péter miniszterelnökhelyettes elmondta: elképzelhető. hogy az egészségügy bérhelyzetének javítására még idén 50 millió forintot irányoz elő a kormány. Halmos Csaba, az Állami Bérés Munkaügyi Hivatal elnöke véleménye szerint a személyi jövedelemadó rendszere és a pótlékok egymással összeférhetetlenek. Éppen ezért a pótlékok 90 százalékát jövőre a kormánv leépíti. illetve vállalati hatáskörbe utalja át. Kívánatosnak tartotta, hogv az 1989-es központi bérintézkedések meghozataláról. mértékéről a kormány, a szakszervezetek és a gazdasági kamara együttes álláspontja alapián döntsenek. A vitát összefoglalva Pozsgay Imre államminiszter hangsúlyozta: a kormánv elismeri. hogv a szakszervezetek valódi, megalapozott társadalmi szükségleteket vetettek fel. Javasolta: az idei terv realizálásának tényeit figyelemmel kisérve, a kormány és a SZOT képviselői üljenek össze egy újabb megbeszélésre, s ha szükséges, a tanácskozást követően korrigálják a jövő évi tervvel kapcsolatos elképzeléseket. Indítványozta, hogy a javasolt bérintézkedések október 1-jei hatállyal lépjenek életbe. Egyetértett azzal, hogy a tanácsi juttatási keretet 200 millió forinttal növeljek, s nz egészségügy — egy meghatározott körben dolgozók bérének emelésére — kapjon október 1-jéig 50 millió forintot. Nagy Sándor reményét fejezte ki, hogy ez az 50 millió forint egy jövőre folytatódó intézkedéssorozat első lépése lesz. Javasolta, hogy a munkakörülményi eltéréseket honoráló pótlékok ügyében két héten belül tárgyaljanak az ágazati szakszervezetek képviselői az érintett tárcák illetékeseivel. A jövő évi népgazdasági terv főbb vonásairól szólva Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta : szigorú vásárlóerőszabályozásra lesz szükség, s ez a lakosságtól áldozatokat követel. A népgazdaság növekedési üteme lassú lesz, esetleg stagnálásra is számítani kell. A konvertibilis export várható növekedése mellett a szocialista kivitelben csökkenés következik be. Mindent összevetve a forrásnövekedés szerény mértékű lesz, ezért a belföldi felhasználást — a lakossági fogyasztást és a beruházást — 1-2 százalékkal csökkenteni kell. A reáljövedelmek a számítások szerint három, a reálbérek 6 százalékkal csökkennek, a lakossági fogyasztás 1 százalékkal mérséklődik. Annak ellenére, hogy a kormány igyekszik a lakosság terheit a még elviselhető mértéken tartani, az áremelkedés teljes körű kompenzálására és valamennyi társadalmi juttatás értékének megőrzésére nem lesz lehetőség. A leginkább rászorulók segítésére új rendszerű támogatások keretében a családi támogatások rendszerét szándékozza a kormányzat bevezetni. A tárgyaló felek az 1989. évi népgazdasági tervet illetően megállapították, hogy egyes kérdésekben az álláspontok között még mindig nagy a különbség. A kormányzat jövőre sokkal szűkebb lehetőséget lát a bérek, jövedelmek, szociális intézkedések tekintetében, mint amit a SZOT társadalmilag feltétlenül indokoltnak tart. Megállapították, hogy mindkét részről készség van a kölcsönös megértésre, megegyezésre. A jövő évi lehetőségek pontosabb ismeretében november végén ismét sor kerül a kormány és a SZOT képviselőinek találkozójára, ahol napirendre tűzik az 1989. évi terv vitatott kérdéseit. Szó volt a sztrájkjogról, amelynek törvényszintű szabályozását a tárgyaló felek egyöntetűen szükségesnek tartják. Egyetértés volt abban is, hogy addig is, amíg a sztrájkról jogszabály születik, hozzanak létre olyan megegyezést, amely a folyamatokat áttekinthetővé, kezelhetővé teszi. Vesztfáliai lakoma (3.) Duna-sors és útravaló A táj gyakran több titkot elárul, mint megannyi emberi megnyilatkozás: az NSZK vidékeinek összképe — keresztirányban vágtunk át a nyugatnémet vidéken, oda-vissza — olyan ország látványát nyújtja, amire a legalkalmasabb a színházi kifejezés, hogy „meg van csinálva", „ki van találva." Az autópályák (teljes hoszszúságunk majdnem pontosan 5 ezer km) melletti Rasthofokban külön vécék és telefonfülkék a mozgássérülteknek. iKülön bébifürdető. Zuhanyozók, mosdók, boltok, éttermek, fagylalt-, cigaretta- és óvszer-automaták. A tisztaság tényleg olyan mértékű, szinte 'kínos, hogy nem túlzás a magyar mondás, miszerint a földről lehet enni. A tanyák udvarai, a házak vörös téglás sorai — angolos-hollandos hangulatok — az utcák, a csillogóra fényesített cégtáblák és reklámok: egytőlegyig arról árulkodnak cáfolhatatlanul, amit pár éve még bűnös dolog volt feketén-fehéren kimondani mifelénk. Hogy ez a világ — működik. És így: teljesítményorientáltán, magas fokú, átgondolt és valós szervezettséggel, érdekeltségi viszonyok alapján. Jártam tanár, tőkés és orvos otthonában, láttam belülről iskolai szertárt és kórházat, máig lakott, több száz éves kestélyt és határátkelőhely-irodát. A világ lényegesen apolitikusabbnak látszott mindenhonnan. A politikusok mellékes, kicsit tán szánandó, kicsit megvetendő figurák. A pártszékházak — mindegy, melyik — aprócska, jelentéktelen épületecskék, nem a centrumban. A gyerek székrekedése vagy éppenséggel a szegedi lányok kórushangversenyének lehetséges befejezési módja százszor fontosabb CDU-nál, CSU-nál, Kohlnál, Genschernél, Ostpolitiknál. Ez a depolitizáltság viszont fura módon nem párosul semmiféle közösségellenes közömbösséggel: sőt, szinte mindenki valamilyen egylet tagja, aktív az egyházban, a tanácsnál, a bankban — látszik, amerre csak kollektív tevékenység nyomait fellelheti az ember. Vagyis szinte mindenütt. A táj hazafelé mind többet és többet árul el magából. Würzburg környékén amerikai konvoi az autópályán, nevetve integetnek. A keletnémet meg a cseh határral párhuzamosan haladunk, a másik oldal légvonalban nem lehet messzebb ötven kilométernél. Később — váratlanul és gyönyörűen, mint kamaszkori álmaink szerelmének tárgya — előbukkan a Duna. Itt még elég keskeny és vidékies, furcsa is tudni, hogy — ugyanaz. Robbanó színekben DomDázó fenyvesek, szántóföldek és templomtornyok között kanyarog — körítése olv dekoratív. miként ez az ország maga. Nemcsak a könyveknek. de lám — a Dunának is megvan a maga sorsa. Itt. Nyugat-Németországban, egyre közelebb az osztrák határhoz még ígv. ilven ragyogó környezetben folydogál. Odaát, az osztrák oldalon is csillog még minden, de ott már szennyezés és Hainburg. még tovább: cseh és magyar dolgok. vízléDcsőügyek és mindössze két nyomorult híd Budapest alatt a jugoszláv határig. Mire Dedig oda leér. a végállomáshoz. a Duna-deltába... tekintsük jelképesnek? Hiszen ma már Póskándi Géza könyvéből hivatalosan is tudhatunk a gvönvörű Donau deltájával jelzett balkáni Gulagról. a mérgeskígvókkal-rovarokkal-klímával elpoklosított szörnyű lágerbiro'dalomról . .. Ez is egy határ. Az NSZK és Ausztria között, pár kilométerre Passautól, Neuhaus. A ház, a határőrség épülete tényleg új. Egyetlen kicsinyke sorompó. Sehol egy lélek, az egész állomás majdnem akkora, mint a hírlaposbódé, meg a bérletárusító hely együttvéve a Széchenyi téren, a posta mellett. Jön egy autó, lassít. Már majdnem megáll, amikor kilép az épületből a határőr, sapkája a kezében, int vele, mintha legyeket hessentene el. Ez volt az útlevél- és vámvizsgálat. A következő kocsi. Az azután kővetkező. Húsznál megunnám, de szólnák is, szálljak már be a buszba, feltűnt, miért nem haladunk már tovább. Meglehet, gyanús lett a dolog, szokatlan, végtére is egy határállomás nem arra való, hogy ott félórákat álldőgáljon az ember, érthetetlenek ezek a keletiek. Hát még ha elmondanám, hogy nálunk hosszasan a szemünkbe szoktak nézni ilyenkor, és minden egyes alkalommal meg kell erősíteni a nevem hallatán, hogy én tényleg én vagyok (ahelyett, hogy egyszer a saját nevemet kérdező szervnek megkockáztatnám a választ, hogy nem, kérem, tévedés, én Kisguci Illésné, született Türi Anica vagyok) —, de mindezt úgysem hinnék el. Kanyarogjunk inkább tovább az úton, hazafelé, mint a Duna. Egy a sora sunk, úgy látszik. A feleségem azt mondja, el kellene ide küldeni minden magyart, nem többre, csak három-négy napra, aztán a többit bízzuk ki-ki szemére és szürkeállományára. Kellemes ötlet, villan át rajtam először, de persze máris sarkában a gyanú: ennél sokkal bonyolultabb az ügy, hiszen vajon elegendő útravalóval érkeznének-e honfitársaink? A mindenféle pakkok históriai elemózsiái, ormótlan manipulációs csomagjai ütik-verik a kezüketlábukat — igy nekiindulni... Persze azért nekiindulunk. És midőn a nap nyugtának irányából egy újabb, a következő, — az otthoni — határra érkezünk: piszkosszürke, barátságtalan és hideg hangulat fogad. Jó, ha félórája, hogy hajnalodott. Álldogál a busz a lezárt sorompó előtt, vagy tíz perce már. Körös-körül teljes csönd és néptelenség. A magyar dalokat amott messze a hátunk mögött magyarul éneklők, a lányok mind alszanak. Elöl, az elhagyatott vámépület fölött óriási vörös üveggolyóként csüng a Nap. Mozdulatlanná merevült, állóképpé rögzült pillanat. És a vége: lassú, ám higgadt moccanással gördülni kezdünk előre. Nehézkesen és szűkösségtől körbefogva ugyan, de eltökélten. Domonkos László A Csongrád Megyei Tanács 1988. szeptember 19-én az ÓPUSZTASZERI TÖRTÉNETI EMLÉKPARK kialakításának folytatására kötvényt bácsát ki 5000,- Ft 10000,- Ft 50000,- Ft névértékben. A kötvény bruttó kamata 16%, amelyet az első évben 2% prémium egészít ki. A kötvény visszaváltása 1993. szeptember 19-tól és 1994. szeptember 19-tól, két egyenlő részben történik. A kamatszelvények 1989. szeptember 19-tól évente válthatók be. A kötvény bemutatóra szóló, belföldi magánszemélyek, jogi személyek, közületek és társaságok vásárolhatják meg. A kötvény az OTP Csongrád megyei fiókjainál, valamenynyi megyei igazgatóságnál, valamint a budapesti II. és VI. kerületi fiókoknál vásárolható. Szeged Megyei Városi Tanács pályázatot hirdet Szeged Megyei Városi Tanács V. B. titkárság, szervezési és jogi osztály osztályvezetői munkakör betöltésére. A munkakör betöltésének feltételei: — tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett oklevél, — tanácsi jogi szakvizsga, — erkölcsi bizonyítvány, — feddhetetlen előélet, — az államigazgatás területén végzett legalább 5 éves vezetói és szakmai gyakorlat. A kinevezés határozatlan időtartamú. A munkakör 1989. január 1-tól betölthető. Munkabér: a 13/1987.(X. 25.) ÁBMH. számú rendelkezéssel módosított 11/1983.(XII. 17.) ÁBMH. számú rendelkezés 1. számú mellékletében meghatározott bértétel határai között kerül megállapításra. A titkárság, szervezési és jogi osztályvezető feladata a tanácstörvényben és a végrehajtási utasításban meghatározott előírások végrehajtása, a tanácsi testületek működésével és a tanácstagok tevékenységével kapcsolatos szervezési, jogi, területpolitikai feladatok eredményes irányítása. A pályázatot 1988. október 15-ig lehet benyújtani Szeged Megyei Városi Tanács elnökéhez (Szeged, Széchenyi tér 10. szám alá). A pályázatnak tartalmaznia kell: — a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, valamint illetményét, — eddigi munkahelyeinek és munkaköreinek felsorolását, — részletes önéletrajzát, különös tekintettel vezetói, szakmai és közéleti tevékenységének ismertetésére, — a diploma, a tanácsi jogi szakvizsga bizonyítvány és a politikai iskolai végzettséget tartalmazó okirat másolatait.