Délmagyarország, 1988. szeptember (78. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-21 / 226. szám

2 lí)88. szeptember 21., szerda A cél: hatékony szocialista gazdaság kialakítása « Interjú Grósz Károllyal amerikai és aradi tárgyalásairól — Grótz elvtárs amerikai látogatásának visszhanaia rámutatott arra. f.oail a láío­<3atás csak lehetőségeket te­remtett és azok kimunkálása most rajtunk múlik. Azt is elmondta, hoau kormánubiz­tost bíznak mep ennek kéz­bentartásáról. Vei o-.» c-nel­lett milyen levések várkaták kormányzati, illetve törvény­hozási szinten e lehetnséaek kiaknázásának megkönnyl- szabály tengeréből. Talán az sem túlzás, ha az államosí­A Daily News Inter­jút készített Gróíz Ká­rollyal amerikai útjáról és az aradi csúcstalál­kozóról. Az MSZMP fő­titkára, a kormány el­nöke az alábbiakban válaszolt az MTI lapjá­nak kérdéseire. lésére? — Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy igen kedvezó körül­ményként kell értékelnünk azt a nemzetközi érdeklő­dést, és alapvetően támogató közfigyelmet, amelyet gaz­dasági stabilizációs és ki­külföldön kiváltottak. érzem, ez csak tovább erő södött az országos pártérte kezlet nyomán, mert a poli­tikai intézményrendszer kor tásokkal állítjuk párhuzam­ba. Jelentősége abban van, hogy jogi kereteket teremt a különböző tulajdonformák hatékony működése számá­ra. A tapasztalatok szerint •ugyanis, ha a vállalkozók­nak a tevékenységi formák uKy széles választéka áll rendel-l kezésére és az adott lehető­ségek között a körülmé­nyekhez képest legrugalma­sabb vállalkozási formákat szerűsitésének elhatározása alkalmazhatják, ez hihetet­egységesebb keretbq foglal- ,en dinamikát kóIciónd2 a ta s ezzel még hitelesebbé gazdaságnak. s ami még tette a szocialista rend.sze- fontosabbi a lendülctet neI£ runk megújítására vonatko- elsősorban a kü^ó croforrá­zó elképzeleseinket kol- sok bevonósa Wolílja ha_ csonosen előnyös ku.gazda- nem a ga^aságb,» mind a sági kapcsolatoknak a jelen- mai , elfekvő, mozdu­toségét hazánk életében, fej- ... lődésében, azt nem kell külön bizonygatni. Ezért vállalkoztam én ma­gam is szívesen arra, hogy gazdasági programunk hazai hátteréről „,i latIan vagyon működésbe S?"*!?™' hozása, a megíe'oiő érde­keltség megteremtése révén. A társasági törvény tehát lehetőséget teremt egy ru­galmasabb, alkalmazkodó­ről, várharó előnyei- képesebb ¿azdaság, szerke­rol és perspektíváéiról sze- 7et kiaIak,tjSsAp. 6 «„„v,.^ mélyesen tájékoztassam az kiépítésének ügve szerepelt napirenden (pl. közös szoft­verfejlesztés). Nagy teret kaptak a ten­gerentúli partnerek magyar­országi nemzetközi mene­dzserképzőben való részvé­telének kérdései. Más konk­rét, levélben megerősít ;tt visszajelzések is érkeztek, amelyek az érdekeltséget és a szándékok komolyságát mutatják. Ezen túlmenően jelentős műszaki-tudományos vonat­kozásai vannak három, most kezdeményezett együtt­működésnek. Az első a Westinghouse által létreho­zandó. magyarországi tech­nológián belüli, minőségbiz­tosítási és termelékenységi központot érinti. A másiit a Torontóban léies'.tott kap­csolat a Bell-Northcm Re­search Ltd.-vei. a tudomá­nyos együttműködés téma­körében. Végül szintén To­rontóban, az On'ario Hydro céggel és partnereivel álla­podtunk meg az együttmű­ködésről az atomenergetika fejlesztésében. A tudományos-műszaki együttműködésnek ezek a kezdeti eredményei, úgy gondolom, joggal Kelthetnek bennünk bizakodást a kap­csolatok elmélyítése és más területekre való kiterjeszté­se tekintetében is. Ezt csak megerősíti az a tény, hogy sem az USA, sem Kanada zet kialakítására. Konkré érdeklődő szocialista és nyu- táruÍÍTtőlS'^féko'nvLbb eSetében nincs 0,yan gati politikusokat, üzleti kö- aflSóját a lakos^ dat'a" nn""kni ami roket, szakembereket Azon megtakaritások visszaára­tul, hogy mi is rendKivul sok moltatásat a ga4daságb3i és külföldi töke tapasztalattal gazdagodtunk ezeken a látogatásokon, eh ben látom elsősorban a kül- közgazdasági földi partnerekkel létrejött ^vit«^^ Sokan félnek attól, hogy a veszé­lyeztetjük rendszerűnk szo­cialista jellegét. Am én úgy a mértékű bevonasa jogi és fe-tét jl cinek . .1- kA.>.'ll.Jt, találkozások cébat és értei mét" uErrfl i?gyé!?k.é u. ^ társasági törvénnyel amerikai és kanadai látoga­tásom során is meggyőződ vélem, hogyha a szocializ­datlan politikai kérdés, ami gátolná gazdasági, tudomá­nyos, kulturális és egyéb kapcsolataink bővítéséi. Azt nagyobb gondolom, hogy nekünk, ma­** gyaroknak kell most élni tudni ezekkel a kétségkívül nagy tartalékokat sejtető le­hetőségekkel. Nem enged­hetjük meg magunknak, hogy ezek az esélyek kihasz­nálatlanok maradjanak. heUem A kormánybiztos fá fel- mus hagyományPS tulaidcn. . . , adata az uzleU lclio'xségek formálhoz az fci4mán Arad Után m.nél teljesebb korai feltá- olyan negatjv larak6dasok js rása, s az hogy eL.seg. se áz társulhattak mint a nomfö_ amerikai és a magyar üzlet- rödömség az egyittmükö­emberek egymas-n találását désre yaló képte:en,,ip a bü. és egyuttmukodéset. A ma- ^„».tujJ „ gyar gazdaság iránti érdek lődés az elmúlt időszakban kj^réséveT ugyanis jelentősen megnőtt, é a „ocUlizmusnüz* ke ugyanakkor hagyományosán rü,ünk közelebb A varható. elég lassúak vadunk a an mcgnovekvő gazdasági iciiciose„._K teijesítmények emberhez méltóbb életet tesznek lehe­tővé. UgyanaKkor a lor­leser, a KUUOIUI W*« vénnyel támogatott aatonó- veiemenyem szerint, n ziv bearamlasát azzal is elo mja az aluIról va[ó szelve_ megállapodtunk azoknak akarjuk segíteni, már a ' *-*--—• rokratizálódás és a rugal­masság hiánya, akkor ezek a valóságban konkrét üzleti kihasználásában. A magyar kivit-sl élénkü­lését. a külföldi töke inten­ződés és a különféle kollek­— Milyen felieménvek várhatók a közeljövőben az aradi csúcstalálkozi után a magyar—román kapcsolatok terén? — Én mindenekelőtt a tárgyalások tényét tartom igen fontosnak, mert 11 év óta a két párt főtitkárai kö­zött nem volt ehhez hasonló munkatalálkozó. Tárgyszerű, hasznos tanácskozás volt ez véleményem szerint, mert kérdéseknek a további ta­vö évtől, hogy a pénzügyi Uy kooperativ megoldások nulmányozásában. amelyek szigor fenntartási mellett a szintén ¡dl nies-toetóK tár- meg°ldásara mi'.d a két fel hatékony vállalaton a mai- sadalmj gazdasá",; céljaink- részéről megvan a hajlandó­nál lényegesen kevesebb ad- hoz Korszerű haíékonjyn ság. A legnagyobb jelentösé­minisztratív kötöttséggel működő szocialista gazdaság ^ ezek kö—^ juthassanak .orrasokhoz, kialakitása a caljnk n3 kapcsolatok koztuk a gazdálkodásukhoz hiba , ha ^ a for. — ^ fejlesztési tevekenységukhoz mákhoz vaió görcs,js ragasz_ szükséges nem rubelelsza- kod;Ls akadályoznii meg. molásu importhoz. A kulfol­SitífntíS^ÍSuk^ Tudományos-műszaki együttműködés tói, hogy a magyar gazda­ságban lehetővé válik érték­papírok megvásárlása, és — amennyiben gazdaságunk érdekei úgy kívánják — kül­földi cégek akár egyedüli tu­lajdonosai is lehetnek ma­gyar területen működő vál­lalatoknak. Ez összefügg a társasági törvé'iy életbelép­tetésével, amely egyebek mellett lehetővé teszi ma­gánszemélyek társulását, széles körű üzleti részvéte­lüket, beleértve közös válla­latok alapítását is cégekkel. között a gazdasági magasabb szint­re emelése és a turizmus fej­lesztését is ilye melt tekin­tem. A találkozón sorra vet­tük a kapcsolataink szem­pontjából fontos valarnen.v­nyi témát, de a dolgok ter­mészeténél fogva konkrét eredmények itt még nem születhettek. A közeljövő reálisan lehetséges fejlemé­nyének ezért a tárgyalások folytatását nevezném, első­Rugalmasabb gazdasági szerkezet — A kifejezetten oazdasi­0i szférán kívül milyen te­rületen várható t kaoisola­tok. az együttműködés ki­szélesítése az Egyesült Al- sorban a szakterületek veze­lamokkal és Kawidá»al? tőinek, képviselőinek kölcsó­— A legszélesebb értelem- "ös látogatásai revén, de ha ben vett humanitárius leni- szükséges, a legmagasabb leteken komoly lehetősége- szinten is. ket Iátok a kapcsolatok ér- A két szomszédos ország demi bővítésére. De engedje kapcsolatainak javítását meg, hogy ezt egy szűkebb, egyébként olyan lényeges .... bár mérhetetlenül fintcs te- ügynek érzem, amitói nem rület, a tudományos-músza- szabad sajnálni az időt, sem ki együttműködés nénány a türelmet. (MT.'-Pressj konkrét mozzanatával érzé­keltessem. Mindenekelőtt a Magyar Tudományos Alndémia, a Nehézipari Műszaki Lgve­Vesztfáliai lakoma (2.) Zárt glasznoszty Dirk von der Ehe olyan, mintha nem is német len­ne: szakállas britet vagy vi­szonylag konszolidált hol­landus értelmiségit idéz. A rheinei. zeneiskola igazgató­ja, számos kórust vezet, Szegedet kitűnően ismeri, tulajdonképpen a főiskolai kórus ezt a meghívást is ne­ki köszönheti — nem az el­sőt, és nem is az utolsót a sorban. Dirk rengeteget járt mindenfelé Magyarországon, s mi több, a főiskolás lá­nyokat otthonában vendég­látó magyar kórusmuzsika­kedvelő itt, Vesztfáliában, bizonyos tájékozottsággal rendelkezik hazai dolgaink felöl. Ám, hogy ez az isme­retanyag valójában mennyit is ér, vagyis nekünk, köz­vetlenül érintetteknek mennyire meggyőző volta­képpen — egy átfogóbb vizs­gálódási kísérlet összképe döntheti csak el. A reggelihez a kávé, a lágy tojás és a narancslé mellé mindennap precízen odakészítve a friss újság is. A helyi lap külpolitikai ol­dalán reggel-reggelre: Szov­jetunió, glasznoszty, Csur­banov-ügy, az NDK-val kapcsolatos anyagok — egyetlenegyszer: Walesa, len­gyelek. Kész. A legutolsó napon egyetlen, úgy húszso­ros híradás, a téma: Bős­Nagymaros. Ennyi. „Nagyon meglepődtünk ezen az egész glasznosztyon", mondja Dirk. Amint házi­gazdánkkal és barátaikkal a szegediek nagy sikerű rhei­nei koncertje után iddogálva helyet foglalunk a doktor úr fényűző nappalijában, Dirk szavai távolibbnak tűnnek, mint ide a Tisza partja, pe­dig az megvan vagy 1600 kilométer. A tehetős bel­gyógyász és háztartásbeli felesége, Christa," vagy akár a jelenlevő nyelvtanárnő (de: máskor a nyomdaigazgató vagy a zenész tájékozatlan­sága döbbenetes. Ezzel szembesülni még akkor is elképesztő, hideglelős él­mény, ha az ember koráb­ban, évekkel ezelőtt átélt már hasonlót, meg aztán amúgy is jól tudja, elmélet­ben tisztában van a tény­nyel, mennyire igy is van bizony ez errefelé. Az er­délyi falurombolásról hal­lottak valamit, persze, csak a németek érintettsége mi­att, de az érzelmi attitűd igy is egészen más, mint mifelénk. Hűvös, majdhogy­nem közönyös. (Itt érhető tetten a hazai sajtószemlé­zés tendenciózus, manipula­tív, rossz gyakorlata is: a lépten-nyomon idézgetett nyugatnémet sajtóvisszhan­gok azt a látszatot keltik, mintha itt érdemi közvéle­mény és közhangulat sora­kozna föl — máris, mint­egy varázsütésre, gyorsan, amint szóltunk egy keveset — az erdélyi borzalmak el­lenében. Bár igy volna.) Ma­gyar reformok, pluralizmus, pártértekezlet és Kádár­korszak vége, új törvények. Magyar Demokrata Fórum, világútlevél: merőben isme­retlen. Ahogyan pedig rea­gálnak hosszas és remény­telenül küszködő felvilágosi­tó-értékelő tájékoztatásunk­ra. a naiv jóhiszeműség nyu­gati fokmérőjét tökélete­sen mutató anekdotát juttat­ja eszünkbe. Idős nyugati hölgynek mesélnek a Rá kosi-korszak szörnyűségei­ről: sorra tűntek el az em betek, akit elvittek, nyoma sem maradt, rettegés, nyo­mor és terror — a hölgy reszkető ajakkal, könnyek­kel a szemében hallgat, vé­gül kiszakad belőle: uramis­ten, de hát nem szólt sen­ki a rendörségnek?! Pedig Rheine, ez a het­venezer lakosú vesztfáliai kisváros itt, Münster von­záskörzetében, „Münster­landban" teljességgel nagy­városi a Duna—Tisza tájáról érkezőnek. Központja úgy fest, mint a Váci utca Pes­ten — most már talán ... Van itt MacDonald's, kilo­méter hosszú luxus sétáló­utca C+A-nagyáruhaz, Woolworth, görög, kínai, ar­gentin, arab éttermek, ál­latkert és mamut diszkont­áruház. Azt vélhetnénk hát, a zártság mindennél távo­labb kellene álljon ettől az éppen most 1150 éves fenn­állását ünneplő, már nyu­godtan német-alföldinek ne­velhető településtől. A Volkszeitung, vagyis a he­lyi népújság szerkesztőségé­ben a lap első, 1878-ból va­ló számát mutatják, ám a főszerkesztő egyetlen ma­gyar sajtótermékről sem hallott soha, sőt, még csak az MTI-t sem ismeri. Nyolc­vanoldalas, pazar különszá­mot adtak ki a város nagy évfordulójára — a szer­kesztőségben összesen nyol­can (igen!) dolgoznak, 23 úgynevezett mutáció (kihe­lyezett szerkesztőség) mű­ködik, a redakció összesen három parányi helyiségből áll, a Volkszeitungot a negyven kilométernyire le­vő Münsterben nyomják, lapzárta itt Rheinében este fél 10-kor — házigazdám, a szír doktor felesége már az első nap reggelén közölte, hogy hajnali ötkor van az ajtóban az újság. Ugyanő — vagyis Christa, két értelmes fiúgyermek mamája, „ősgermánosabb" külábjű nő már a világra sem születhetne — tagja a helyi bank igazgatótanácsá­nak is. A bankigazgató gyö­nyörű albumot küld véle a magyar vendégeknek Rhei­néről, kérvén: ha két kórus­hangverseny között akad egy kis időnk, ugyan, ke­ressük fel a Volksbankot. Hipermodern, többszintes bevásárlóközpont belvárosi barlangjába rejtve a pénzin­tézet. Fotocellák, mozgó­lépcsők. Süppedő szőnyegek és számítógépek villogó kép­ernyői. Külön játszóterecs­ke az asztalok és kanapénak' beillő fotelek között az ügy­felek csemetéinek, rengeteg Legóval. A mágneses hitel­kártya használatának rövid tanfolyama. Na és a széf. Az a .bizonyos, az az igazi, az a szupertitkos. Másfél méter vastag, öt tonna sú­lyú ajtó. Bonyolult zár­kombinációk, minden pon­tosan úgy, mint a krimik­ben. És odabenn: a már­kahegyek. A látvány any­nyira valószínűtlen, hogy döbbenten észleljük, érzé­seink mennyire tökéletesen hétköznapiak. Vendéglátó­ink szemében viszont, mint­ha valami különös, kicsit lá­zas fény bujkálna, itt, alig két lépésnyire a DM-száz­ezrektől. Mi is itt állunk ugyan előttük, de tudjuk jól, ez nekünk olyannyira véletlenszerű, esetleges, mondhatni álombeli állapot, amelynek múlandóságától csak realitásmentessége na­gyobb, hiába, itt és most ama közvetlen, kézzelfog­ható valóság. Nekik viszont, amíg nyakig vagyunk a glasznosztyban, (igy vagy úgy)..., ez lenne tényleg a legfontosabb? A i egyedüli lényeg errefelé, mint a bro­súrákban? Domonkos László — Külföldön az eddigi je lek szerint különösen naav tem és a Marx Károly Köz­érdeklődéssel vár-i.: az tli gazdaságtudományi Egyetem társasági törvényt. Mili/en irányelvek vezeti'C a kor­mányt ennek kidolgozásá­ban. és milyen eredményt várnak tőle? — A társasági törvény, jelentőségét tekintve, ki­emelkedik a gazdaság mű­ködését szabályozó sok jog által gondozott, illev/e terve­zett kaocsolatok számára egyengettük az utat. Az Egyesült Államok hat váro­sában és a kanadai Toron­tóban folytak ígéretes tár­gyalások. Emellett az egye­temek közötti kétoldalú tu­dományos kapcsolatrendszer Találkozó Várkonyi Péter külügymi- napjával, hiszen az ENSZ niszter kedden Budapesten, szeptember 20-át nyilváni­az Országos Béketanács totta e nappá, s a külügyi székházában megbeszélést kormányzat és a társadalmi folytatott a magyar béke- ttyilvánosság képviselői a , , . . ... , . magyar allami delegációnak mozgalom képviselőivel. A ^ ^ ENSZ.közgyűlésre találkozó időpontja egybe- vaió elutazása előtt találkoz­esett a béke nemzetközi tak. a Parlamentben Kedden a Parianientben ülést tartott az Országgvü­lés építési és közlekedési bi­zottsága Szilágyi Gúbor el­nökletével. A testület mce­vitatta a gazdasági társasá­gokról szóló törvényjavasla­tot. Szűrös Mátyás Romániába utazott A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szeptember 20­án, kedden Bukarestbe uta­zott Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára. Kísére­tében van Szokai Imre, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Erömübövítés Százhalombattán Bővítik a Százhalombattai 1870 megawatt teljesitmén/e Duna Menti Hőerőművet. 145 megawattal nő. A bővi­hogv az ezredfordulóra az tés ekkor egy második lur­iDari és a lakossági fotvasz- bina és hőhasznosító kazán, tók megnövekedett igénveit valamint egy gőzturb.na föl­kielégíthessék. A 400 meea- szerelésével és termelésbe watt teljesítményű uj ei*­múrész a legmodernebb mű­szaki megoldású l?sz. A rendszer főbb elemeit kéne­zö berendezések, iev n nagv teljesitménvü turbina és hő­hasznosító kazán szú1!: tárára a DHV Dályázatot írt ki. A versenyben, amelvben löbb nagyhírű nyugati cég is in­dult. végül is a választás két NSZK-beli gyártóra esett: a hőhasznosító kemen-e szállí­tására a Borssic GmbH. a turbina szállításira pedig a Siemens cég kaoott megbí­zást. A hőhasznosító kazán egy része Magvarors/ágon készül. Az eröműresz villa­mosberendezései. így a transzformátorok és s gene­rátor is magyar szakemoe­rek tervei alapián készu>nek. A berendezések 40 millió NSZK-márkába kendnek. A beruházás első üteme 1991 júniusára fejeződik be. ekkor az erőmű ielcnleBi állításával folytatódik: eze­ket a berendezéseket i-i a két nyugatnémet cég szál'iiia. (MTI) Küldöttség a Szovjetunióban Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter Dmitrij Jazov hadseregtá­bornok, szovjet honvédelmi miniszter meghívására ked­den katonai küldöttség élén hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba utazott. Programja során megtekinti a szovjet hadsereg kijelölt alakulatai és törzsei részvételével folyó „ösz—88" elnevezésű had­gyakorlatot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom