Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-12 / 192. szám

18 1988. augusztus 13., szombat Környezetvédelmi állásfoglalás a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsnlatban A Hazafias Népfront Országos Elnökségének környezetvédelmi, valamint településpolitikai bizottsága a Magyar Környezetvédelmi Egyesülettel közösen a napokban vitatta meg a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról — a szakminisztériumok, az Országos Tervhivatal, a beruházás kormány-meghataímazottja által — a Minisztertanácsnak készített előterjesztés-tervezetet. A tervezettel kapcsolatban állásfoglalást alakítottak ki, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A dokumentum a többi között megállapítja: az építkezés előrehaladottsága, nemzetközi kötelezettségvállalásaink, a környező, szomszédos országok jogos elvárásai miatt az építkezés folytatása, és mielőbbi befejezése indokolt, annak ellenére, hogy a létesítmény ökológiai hatása, és rövidebb távú gazdaságossága vitatható. A vfz minőségét befolyásoló nem kívánatos mellékhatások túlnyomó többsége meghatározott feltételek biztosítása esetén elkerülhető, és a rendszer üzemelése optimálisan szabályozható. Ugyanakkor a maradandó ökológiai változások nem háríthatók el. A dokumentum ezután részletesen meghatározza, hogy milyen szempontokat ítél elsődlegesnek a majdaÁ KM közleménye A kereskedelmi miniszter augusztus 11-tői — további intézkedésig — a lakossági sorszámon kívüli személygépkocsik kiadását (beleértve a közületek kiszolgálását is) felfüggesztette. A jelzett időpontig beérkezett érvényes kiutalásokat teljesítik. Ebben az évben — az előző évihez képest — eddig kevesebb személygépkocsi érkezett be, és a várható összes gépkocsiimport is elmarad a tervezettől. Az intézkedésnek az a célja, hogy a lakossági várakozási idő növekedését korlátozza, és elősegítse a gépkocsi-elosztási rendszer folyamatban levő felülvizsgálatát. Belgrádi értelmiségiek nyilatkozata £ Belgrád (MTI) A ljubljanai Mladina, a Szlovén Szocialista Ifjúsági Szövetség központi Lapja közzétette 19 ismert belgrádi értelmiségi — tudós, akadémikus, író, művész — levelét, amelyet „Javaslat Joszip Broz Tito szerepének szabad és bíráló ellenőrzésére" címmel a jugoszláv államelnökséghez és a parlamenthez intéztek. A Mladina „Ki volt Joszip Broz Tito?" címmel ismertette ezt az' állásfoglalást. Al levél aláírói „A szabad gondolkodás és véleménynyilvánítás védelmezőinek bizottsága" nevében támadják a néhai párt- és államfőt, egyebek között a koszovói helyzet, az albán nacionalizmus kialakulásáért, az ország 1974-es alkotmányának elfogadásáért, a Goli Otok-i szigetbörtön létrehozásáért (1948-ban), a „reális szocializmus jugoszláv alternatívájának szerencsétlen eredményeiért". Több jugoszláv lap erélyes hangú kommentárban utasította el a bizottság levelét, amelyet a zágrábi Vjesnik a történelem elleni ármánykodásnak és cselszövésnek nevezett. Az újságok élesen elítélték a Mladinát is, a levél közzétételéért Román diplomaták üldözése # Brüsszel (MTI) A liberálisokhoz közelálló igen tekintélyes brüsszeli Le Soir, a legnagyobb példányszámú francia nyelvű belga lap csütörtökön háromhasábos cikket közöl „az ENSZbe delegált román szakértőket sújtó járványról". Emlékeztet rá a cikk: ezelőtt három évvel Liviu Botát, aki 1985-ig az ENSZ leszerelési kutatóintézetének igazgatója volt Genfben, konzultációra hazarendelték Bukarestbe. Bota ott — a hivatalos jelentés szerint — megbetegedett. Valójában — írja a lap — a román titkosrendőrség, amely szerint túlságosan független volt, kémkedéssel vádolta és őrizetbe vette. Az ENSZ nyomására később kiengedték, de háziörizetben tartották, és csak az ENSZ ismételt követelésére engedték vissza két évvel később Genfbe, ahol már nem mert semmilyen nyilatkozatot tenni. Csak annyit mondott, hogy kiszabadulását az amerikai külügyminisztériumnak köszönheti. Nem kizárt — folytatja a Le Soir —, hogy Washingtonnak most. újból interveniálnia kell. Az emberi jogok Genfben székelő ENSZbizottságának román szakértője, Dumitru Mazilu „kapta el a betegséget", és egy éve nem engedik vissza Genfbe. Most Bukarest Ion Diaconu személyében mást küldtek a helyébe. Az ENSZ követeli, hogy adják vissza Mazilu mozgási szabadságát. Ezután a lap így folytatja: „Érthető Mazilu betegsége abban az értelemben, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása nem erős oldala Ceausescu elnök kormányzatának. A szakértők eltűnése román specialitás lett, mivel Mazilu, akárcsak korábban Bota, nem volt elég buzgó a román álláspont támogatásában. Igaz, a szakértők feladata Ceausescu politikájának támogatásában lehetetlenné válik, amikor a területrendezésnek, azaz a falvak lerombolásának és az erőszakos urbanizációnak képtelen programja a megvalósítás szakaszába lépett". Ugyanezzel a témával foglalkozik csütörtökön a La Libre Belgique, a másik igen tekintélyes francia nyelvű belga lap. A cikk szerint a héten Genfben, az emberi jogok bizottságában titokban egy levelet adtak kézről kézre. Ebben Dumitru Mazilu leírja, hogy amióta nem engedélyezik visszatérését Genfbe, erős nyomás nehezedik rá és családjára, zaklatják őket. Minisztériumi beosztásából visszahívták, és éjjel-nappal 20 titkosrendőr tartja őt szemmel. A levélben — fejezi be cikkét a La Libre Belgique — szó sincs szívbajról, amelyre a román hatóságok hivatkoztak. ni üzemmód megválasztásánál, megjelölve, hogy a kormány elé kerülő előterjesztés-tervezet tételes felsorolásainak mely részeit tartja hiányosnak. Teljes, áttekinthető, az energetikán kívüli ágazatok szempontjait is figyelembe vevő, tehát komplex népgazdasági elemzést szorgalmaz a várható költséggel és haszonnal kapcsolatban. A vízellátás elkerülhetetlen változásait felmérő újabb vizsgálatokat tart szükségesnek, s figyelmeztet, hogy ezekre a változásokra idejekorán fel kell készülni. Végezetül, a dokumentum hiányolja az érintett térség beépíthetőségével, „terhelhetőségével" kapcsolatos elképzeléseket. Rádiótelex UNIIMOGFÖPARANCSNOK Jugoszláv tábornokot nevezett ki az iraki—iráni tűzszünetet ellenőrző katonai megfigyelőcsoport élére Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Ezt a jugoszláv Tanjug hírügynökség jelentette csütörtökön az ország ENSZ-képviselőjének közlése a'apján. A .kinevezést a Biztonsági Tanácsnak még jóvá kell hagynia. BOTSWANA NEM NEHEZTEL Botswana nem neheztelt meg Angolára amiatt, hogy egy angolai vadászgép vasárnap tévedésből a botswanai elnök magánrepülőgépére lőtt — közölte csütörtökön Gaboronéban Ponatsljego Kedikilwe, az afrikai ország elnökségi és közigazgatás-ügyi minisztere. Az incidens miatt — amely során Quett Masire államfő könnyebben megsebesült — Luanda diplomáciai jegyzék útján bocsánatot kért Gaboronétól — fűzte hozzá. A KÖRŰT VEGE Elutazott csütörtökön Kairóból Richárd Murphy amerikai külügyminiszter-helyettes, aki egyiptomi látogatásának végeztével egyúttal befejezte öt országban tett közel-keleti körútját is. SZOVJET CSAPATKIVONÁS Befejeződött a szovjet csapatok kivonása Afganisztán déli részéről. Kandahar, Kanah és Geljhman tartományt augusztus 2-a óta 10 ezer szovjet katona hagyta el. VISZONYLAG NYUGALOM BURMÁBAN Az előző napokban lezajlott viharos összecsapásokhoz képest csütörtökön viszonylagos nyugalom volt Burmában. Nyugati diplomaták szerint ugyan szórványosan lövöldözés hallatszott a fővárosban, az előző napihoz hasonló nagy utcai ütközetek azonban nem voltak a tüntetők és a karhatalom között. A MEGENGEDETT SEBESSÉG KÉTSZERESÉVEL Nem kevesebb, mint óránként 237 kilométeres sebességgel száguldott a francia országutakon egy nyugatnémet állampolgár. A kasseli illetőségű Hans Seibert doktor teljesítménye rekordba illő, hiszen több mint kétszeresen túllépte a Franciaországban engedélyezett, 110 kilométeres sebességgel. A francia rendőrség először csupán pénzbüntetést akart kiróni a magát Forma l-es versenyzőnek érző Seibertre, de miután a francia autósok tiltakoztak, hogy a „külföldiekkel kesztyűs kézzel bánnak", két hónapra kitiltották autójával együtt az országból, és bevonták a jogosítványát. Kormányszóvivői értekezlet A kormány ülését követő tájékoztatón a főbb napirendi pontok előterjesztői: Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter, Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke, valamint Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke informálták az újságírókat. A sajtóértekezletet Raft Miklós • államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke nyitotta meg. Bemutatta ifj., Marosán Györgyöt, akit a Minisztertanács most nevezett ki miniszterhelyettessé és bízott meg a Minisztertanács sajtóirodájának vezetésével, egyben a kormányszóvivői feladatok ellátásával. Raft Miklós a sajtóiroda feladatairól szólva elmondta, hogy az a Minisztertanács elnökének és elnökhelyetteseinek a tevékenységével — programjukkal, tárgyalásaikkal, hivatalos útjaikkal — összefüggő tájékoztatási teendőket látja el. Szükség szerint sajtókonferenciákat szervez a Minisztertanács elnöke vagy elnökhelyettese részére; elkészíti a Minisztertanács, a miniszterelnök, illetőleg -elnökhelyettes által kiadandó közleményeket. A sajtóiroda vezetője — mint szóvivő — előkészíti és szervezi a hazai, illetve a nemzetközi sajtónak szánt rendszeres kormányszóvivői tájékoztatókat. Szükség szerint tart, illetőleg szervez rendkívüli sajtótájékoztatókat, például kormánynyilatkozatok publikálása, vagy egyegy fontos belpolitikai eseményhez kapcsolódó kormányzati állásfoglalás ismertetése céljából. A kormánynak az a szándéka. hogy tagjai jobban kapcsolódjanak .be a kormány munkájáról szóló tájékoztatásba. maguk is álljanak a sajtó rendelkezésére egy-egy kormányülést követően, de azon kívül is. A Minisztertnács mostani ülésén is kifejezte, hogy javítani akarja a sajtó tájékoztatását mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt, jobban ki akar tárulkozni a közvélemény előtt, nemcsak a döntéseit akarja magvarázni. hanem a döntés-előkészítési folyamatba be akarja kapcsolni mind a társadalmi érdekképviseleti szerveket, mind pedig a közvélemény segítségét — mondotta egyebek között Raft Miklós és átadta a szót Marosán Györgynek. A szóvivő az újságírók segítségét. együttműködését kérve kijelentette: a kormányszóvivői munka a jövőben — éppen abból fakadóan. hogy a kormány nagyobb szerepet szán a közvélemény tájékoztatásának — meg fog változni. Építeni akarok azokra a bevált formákra, amelyeket elődöm. Bányász Rezső dolgozott ki. Mindenképpen tovább szeretnék azonban lépni: naprakészebb, rugalmasabb, gyorsabb tájékoztatásra törekedve. Hozzátette: a kormányszóvivő feladata az. hogy tájékoztasson. Tehát nem véleményt mond. hanem mindig tényeket. Tényeket. információkat arról: mit tesz a kormány, mit kíván tenni, milyen szándékok és milyen célok vezetik. Elsőként Iványi Pál szólt a főváros általános rendezési programjáról. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter, a kormányülés alkotmánnyal kapcsolatos napirendi pontjának előadója emlékeztetett arra, hogy mint a Magyar Tudományos Akadémia egyik vezetője, ő irányította azokat a kutatási munkálatokat. amelyek már évekkel ezelőtt jelezték az alkotM árosán György a kormány új szóvivője A Minisztertanács augusztus 11-i hatállyal Marosán Györgyöt miniszterhelyettessé, továbbá a Minisztertanács Sajtóirodája vezetőjévé kinevezte, és egyben megbízta a kormányszóvivői teendők ellátásával. * Marosán György 42 éves, okleveles fizikus, később tudoinányszervezéssel foglalkozott, s elnyerte a filozófiai tudományok kandidátusa címet is. Az MSZMP Központi Bizottságának politikai munkatársa, majd a Társadalomtudományi Intézet tudományos tanácsadója volt. mány felülvizsgálatának időszerűségét. s az akkor született előkészítő anyagokra a jelenlegi munka ráépíthető. Szólt arról, hogy a hosszú évek óta folyó tudományos munka mellett a társadalomban is világossá vált — s egyre inkább magáévá tette a gondolatot a politikai vezetés is—: a gazdasági reform politikai reform nélkül nem lehet igazán sikeres. Az országos pártértekezlet a kormányzat feladatává tette az alkotmány felülvizsgálatát. A mostani ülésen ennek a munkának a szervezeti kereteit és ütemezését tárgyalta meg és fogadta el a Minisztertanács. A szervezeti kereteket elemezve a miniszter utalt arra, hogy korábban a Parlamentben alakult egy alkotmányozóbizottság, amely az Országgyűlés részéről kíséri figyelemmel az előkészületeket, s vitatja meg a témával kapcsolatos kérdéseket. A Központi Bizottság mellett működő másik bizottság pedig a magas szintű politikai döntésekkel kapcsolatds tevékenységet koordinálja. Az igazságügyminiszter kapta azt a feladatot, hogy az előkészítő munka állami szervezeti kereteit megteremtse. Az úgynevezett tudományos bizottság a miniszter elnökletével dolgozik; részt vesznek benne az alkotmányjog- és a politikatudomány kiemelkedő képviselői közül többen, s az alkotmány előkészítésével foglalkozó bizottságok elnökei. Az alkotmány jelenlegi szerkezetének vizsgálatára tíz, egyes tartalmi témaköröket vizsgáló munkabizottság is alakult; elnökei a témával foglalkozó állami vezetők, illetve a tudományos élet jeles képviselői. A miniszter hozzátette: a bizottságokban való munkára felkértek úgynevezett máskéntgondolkodókat is, hogy az ő szaktudásukat is hasznosítsák. Emellett egy kodifikációs bizottságnak a szövegszerkesztést kell majd előkészítenie. A kormányzat elképzelésé szerint az alkotmánytervezet első szövegét — a társadalmi vitát követően — 1989. december 31éig a Központi Bizottság és az Országgyűlés is véleményezi. Az alkotmány felülvizsgálatával kapcsolatosan Kulcsár Kálmán kifejtette: nemcsak formailag, hanem tartalmilag is el kell dönteni, hogy új alkotmányra, vagy pedig a régi alapos módosítására vah-e szükség. Ha a tartalmi módosítások olyan méretűek, hogy a régi keretek között ez nem oldható meg, akkor a bizottság —, s feltehetően a kormányzat is —, új alkotmány mellett fog dönteni, ezt azonban ebben a pillanatban még korai lenne megjósolni. Az első részkoncepciókat a bizottságok őszre megalkotják, arra építve, hogy az alkotmányozással foglalkozó két bizottság még ebben az évben megtárgyalja, és a munka további menetére politikai döntéseket hoz. Deák Gábor államtitkár, az AlSH elnöke arról tájékoztatta a jelen lévő újságírókat, hogy a kormány elfogadta a Központi Ifjúsági Alap szabályozását. A szabályozás indokáról elmondta: összhangba kellett hozni az alap működését az állami pénzügyekről szóló törvény módosításával, érvényesítve az elmúlt két évben szerzett tapasztalatokat is. Az új szabályozásról kifejtette: az eddigiekhez képest nagyobb szerepet kap majd a pályázati úton, bárki számára elérhető támogatás. Egyértelműen megfogalmazódott az is, hogy a KISZ és az Úttörőszövetség egyetértési, a Szakszervezetek Országos Ifjúsági Tanácsa pedig véleményezési jogot kapott. További változás, hogy a jövőben lehetőség nyílik visszatérítendő támogatások nyújtására, ifjúsági lellegű vállalkozások eddiginél széleseoo kórű elterjesztésének finanszírozására is, valamint a források bővítésére, például vállalkozásjellegű tevékenységek bevételéből, jogi, illetve magánszemélyek önkéntes felajánlásaiból, befizetéseiből. Az államtitkár a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács és a KISZ KB az elmúlt év decemberében megállapodott, hogy a stabilizációs időszak céljaival összhangban újra kell rendezni az ifjúságpolitika hangsúlyait, prioritásait. E feladatnak tett eleget az AlSH, amikor széleskörűen egyeztetett javaslatát a kormány elé terjesztette. Az államtitkár ezután körvonalazta az ifjúság életós munkakörülményeit az utóbbi évtizedben nehezítő tényezőket. Hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer nem tarthatott lépést a társadalmi szükségletekkel, romlott a lakáshoz jutás perspektívája, egyes térségekben és szakmákban bizonytalan az elhelyezkedés. A családok számottevő részében napi megélhetési gondot jelent a gyermeknevelés. A fiatalok helyzetét nehezíti, hogy míg az önálló életüket kell megalapozniuk, a többi társadalmi réteghez képest is kevesebb a pénzük, jövedelműit. Mindezek veszélyeztetik a szocialista társadalom nemzedéki folyamatosságát. A téma napirendre tűzését indokolja az is, hogy ifjúságpolitikánk korábban kitűzött céljait a megváltozott társadalmi, gazdasági környezethez kell igazítani. A kormány ugyanakkor tudatában van annak, hogy az ifjúság cselekvő részvétele nélkülözhetetlen a társadalmigazdasági program megvalósításához. Ehhez azonban a fiataloknak ma már több cselekvési lehetőségre, s nagyobb segítségre van szükségük.