Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-11 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DEL M AGYA RORSZ AG 78. évfolyam, 191. szám 1988. augusztus 11., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Akadémiai-egyetemi kutatási társulás alakul Miként Láng István aka­démikus, az MTA főtitkára Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának elmondta: az Akadémia régóta együttmű­ködik az egyetemekkel. Ez természetes, hiszen az egye­temi tanszék a tudomány műhelyei is, s a 3 ezer aka­démiai kutató közül sokan az egyetemi tanszékeken is tevékenykednek. Az Aka­démia költségvetéséből éven­te 100 millió forinttal tá­mogatja az egyetemi ku­tatásokat, és néhány tíz­millió forinttal járul hozzá kutatási eszközeik beszerzé­séhez, oktatóik külföldi ta­nulmányútjai, tapasztalat­cseréi költségeinek fedezé­séhez. Az utóbbi években az MTA 9 természettudományi és 13 társadalomtudományi intézete kötött együttműkö­dési megállapodást hasonló jellegű egyetemi tanszékek­kel azért, hogy kölcsönösen elősegítsék a tudományos kutatást, az egyetemi ok­tatást, a posztgraduális kép­zést. A jelenlegi pénzügyi hely­zetben lényeges, hogy az eddigieknél is jobban hasz­nosuljanak a szellemi és az anyagi erők, elősegítve az eredményesebb munkát, a kutatás és az oktatás jobb feltételeinek megteremtését. Ezért született a javaslat az Akadémia és az egyetemek új típusú koalíciójára — hangsúlyozta a főtitkár. Az intézmény első lépésként a természet- és a társadalom­tudományi egyetemekhez fordult az ajánlattal, le­hetővé téve a többi egye­temnek — a gödöllői Agrár­tudományi, a Kertészeti és Élelmiszeripari, az Allator­vostudományi, a Budapesti Műszaki, a miskolci Nehéz­ipari, a veszprémi Vegy­Akadémiai—egyetemi kutatási társulást létesít a Magyar Tudományos Akadémia és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem; a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem, a Szegedi József Attila, a pé­csi Janus Pannonius, valamint a debreceni Kossuth £>ajos Tudományegyetem. A társulás dokumentumait várhatóan november végén hagyja jóvá az MTA el­nöksége. Ezt követően kerülhet sor az együttműködési megállapodás aláírására. Terveik szerint a következő évtől már ebben a szervezeti rendszerben folytatják a kutatásaikat. ipari, valamint a 4 orvostu­dományi egyetemnek —, hogy később csatlakozhassa­nak a társuláshoz. Az Aka­démia elnöksége és május­ban tartott közgyűlése, va­lamint az egyetemek mun­kaközösségei ugyancsak egyetértettek a kezdeménye­zéssel. Az új típusú együttműkö­dés során az akadémiai és az egyetemi kutatóműhelyek összehangolják kutatási programjukat és tevékeny­ségüket. Nagy horderejű tu­dományos feladatok megol­dásában vesznek részt, ál­lami, illetve vállalati meg­bízások teljesítésére vállal­koznak. Szorosabb együtt­működésükkel az egyetemi oktatás színvonalát, haté­konyságát is növelni kíván­ják. Terveik szerint megszer­vezik kutatási eszközeik, műszereik ésszerű haszno­sítását, nagy értékű fel­szereléseiket közösen vásá­rolják majd. Az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával regionális műszerközpontokat létesíte­nek, s műszerügyi, mérési szolgáltatást hoznak létre. Kialakítják az akadémiai in­tézetek és az egyetemek szá­mítógépes rendszerét, kap­csolódnak a nemzetközi tu­dományos adatbázisokhoz. Minőségi változást hoz Számítógép segíti a tervezést a Rábában Megkezdte működését a CAD-szisztéma. azaz a szá­mítógéppel segített műszaki tervezőrendszer a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban Győrött. Munkába állítása mérföldkőnek tekinthető a tervezés területén, ugyanis minőségi változást hoz a konstruktőri tevékenvsée­ben. s megnyitja azt az utat. amely az eddigieknél gyor­sabban vezet el a műszaki fejlesztésekkel szemben tá­masztott követelménvek megvalósításáig: az új. kor­szerű gyártmányok megszü­letéséig. A rendszer alkalmazásá­. val jelentős mértékben csök­ken a szerkesztés, a rajzolás időigénye, lerövidül az eddig meglehetősen hosszadalmas tervezési idő. továbbá minő­ségileg javul a konstrukciók műszaki színvonala. Mindez abba az irányba hat hogv gyorsabban készüljön el az új termék, s igazán verseny­képessé. korszerűvé váljon a gyártmány. A CAD-teremben a termi­nálok, a nyomtatók, a rajz­papíron másodpercenként hatvan centimétert haladó rajzgép. továbbá a TPA— 11-es típusú nagyszámítógép a hozzá csatlakozó tárolóval egyetlen rendszerként végzi feladatát. A számítógépes rendszerrel — amely 80 mil­lió forintba került — első­ként a kovácsoló szerszámok alkatrészeinek tervezését végzik, mivel ezek pontossá­ga alapvetően befolyásolja a kovácsolással készülő gyárt­mányok minőségét. A számítógéppel támoga­tott tervezési rendszer újfaj­ta munkamódszert kíván a szakemberektől is. Azokat a szakembereket, akik legha­marabb kerültek kapcsolat­ba a fejlett technikával a gyakorlatban, tanfolyamokon vértezték fel az alapvető is­meretekkel. Erre a célra a CAD/CAM rendszert model­láló oktatógépeket helyeztek üzembe a gyár győri oktató­központjában. A konstruktő­rök véleménye szerint azon­ban még legalább egy évre van szükség, hogy birtokba vegyék mindazt a tudást, amelyet a mai európai szín­vonalat képviselő gépek le­hetőségként magukban hor­doznak. (MTI) összehangolják a tudomá­nyos könyv-folyóirat ki­adást, nyomdáik, sokszorosí­tóik termelését. Tovább bő­vítik kapcsolataikat a kül­földi társintézményekkel, fo­kozottabb mértékben hasz­nosítják nemzetközi együtt­működéseik során szerzett tapasztalataikat. Az eddi­gieknél több szellemi ter­méket kívánnak exportál­ni az Akadémia vállalata, az Akadimpex révén. Ez a vál­lalat gondoskodik a kutatás­hoz szükséges korszerű esz­közöknek az eddigieknél gyorsabb beszerzéséről is. A cél — mondotta Láng István — lehetővé tenni mi­nél jelentősebb tudományos eredmények elérését, érde­keltté tenni a kutatókat — főleg a fiatalokat — a tu­dományos munka vállalásá­ban, hogy tudásukkal, ké­pességeikkel segítsék elő az újabb kutatási eredmények \ elérését, a magyar gazda­ság, társadalom fejlesztését. A közös kutatást, a tudo­mányos kapacitás ésszerű hasznosítását azonban nem az akadémiai és az egyete­mi műhelyek összevonásával kívánják megvalósítani. A társulásban részvevő közös­ségek a továbbiakban is önállóan dolgoznak majd, egymással versenyezhetnek, iskolákat teremthetnek. A párhuzamos kutatások sin­csenek kizárva, mivel szük­séges, hogy némelyik fel­adat megoldását több in­tézmény is kutassa. Újdonság, hogy az Akadé­mia anyagi támogatását 1991-től pályázat alapján nyújtja majd az egyetemek­nek. (MTI) Elutazott Budapestről Hans Daniels Hans Daniels, Bonn fő­polgármestere, aki Iványi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Fő­városi Tanács elnökének meghívására — feleségével együtt — három napot töl­tött hazánkban, szerdán dél­előtt elutazott Budapestről. (MTI) A világszervezet felkérésére Részt veszünk a megfigyelő csoportban Magyarország a világszer­vezet felkérése alapján 15 tiszttel részt vesz az ENSZ iráni—inaki katonai megfi­gyelő csoportjában (UNI­IMOG). A Biztonsági Ta­nács által egyelőre hat hó­napos mandátummal létre­hozott csoport feladata a szemben álló felek által el­fogadott tűzszüneti vonalak pontos meghatározása, a tűzszünet betartásának el­lenőrzése, a megállapodás esetleges megsértésének ki­vizsgálása és a kialakult helyzet megváltoztatásának megakadó lyozása. (Folytatás a 2. oldalon.) Fogyasztói kosár Manapság mindenki szá. mol, a régebben csak a szakemberek által használa­tos: közgazdasági szakkifeje­zések mindennapossá váltak. Hogyan alakulnak az árak, mit, mennyiért lehet kapni? — állandóan visszatérő kér­dések. Milyen módon mér­hető, mutatható ki népgaz­dasági szinten az áremelke­dés, hogy összegeződnek az egyesi vállalati áremelések? A Központi Statisztikai Hi­vatalban számos módszert használnak, amelyek közül talán a legfontosabb az úgynevezett „fogyasztói ko­sár". Erről beszélgettünk a jövedelem- és fogyasztássta­tisztikai osztály vezetőjével, Fajth Gáspárral. — Mi is tulajdonképpen a fogyasztói kosár, mit mér­mk vele? — Olyan statisztikai mód­szer, amellyel a fogyasztói­ár-változásokat kívánjuk egy adott időszakban nyo­mon követni. Alapvető cél­ja, hogy megközelítőleg pon­tos információt kapjunk se­gítségével az inflációról, annak fő irányairól. A fo­gyasztói kasárban 2 ezer 400 reprezentáns van, zömmel nem konkrét termékeik, ha. nemi minőségi kritériumok­kai jól körülhatárolható termék, és szolgáltatáscso­portok. A köznapi értelem­ben vett „háziasszonyi ko­sárnál" ez lényegesen több termékcsoportot foglal ma­gában: arra hivatott, hogy vásárlásaink teljes körét le­fedje, reprezentálja. Zavartalan az öntözővíz­szolgáltatás A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszteri- ^ um vízügyi igazgatóságaitól az idén 290 ezer hektár ön­tözésére kaptak vízjogi en­gedélyt a nagyüzemek, s en­nek a területnek csaknem a felén gondoskodtak inten­zív csapadékpótlásról. Az április közepei idénykezdet­től július végéig összesen 300 millió köbméter öntöző­vizet adtak a szomjazó föl­deknek és növényeknek. A statisztikai adatok szerint 1984 óta az idén folytatták a legkiterjedtebb öntözést a gazdaságok A legtöbb he­lyen, főleg a Tiszántúlon, a napi áram fogyasztási csúcs néhány órájának kivételé­vel, éjjel-nappal dolgoztak az öntözőberendezések július­ban. így ebben a hónapban több mesterséges csapadé­kot — 170 millió köbmétert — szórtak ki a földekre, mint az idénykezdettől jú­nius végéig terjedő két és fél hónapban. A Vízügyi igazgatóságok öntözőfömüvei eddig folya­matosan, korlátozás nélkül szolgáltattak vizet az öntö­zésre, és a halgazdaságok tórendszereinek ellátására is. Augusztusban is zavartalan a szolgáltatás, amelyre to­vábbra! is nagy szükség van, A múlt heti viharral lehullott csapadék ugyanis csak a talaj vékony felső rétegét nedvesítette át, s a gyökérzónába nagyon kevés víz jutott el. Ezért változat­lanul folytatni kell az in­tenzív öntözést a kukorica­táblákon és a másodvetések területén. — Hogyan történik az árak felmérése? — Az adott termékcsopor­tok árait az árfelírók írják fel, az üzleteket járva az ország minden részén. Mivel a termékek zöme ma már szabadáras, nyilván számta­lan különböző árat írnak fel. Ezek a végső feldolgo­zásnál végül is egy átlag­árat adnak. Ez az egyik ré­sze a munkának, az árfi­gyelő». A másik fontos kér­dés az. hogy ezek az árak milyen súllyal szerepeljenek a kosárban. Ezt nem önké­nyesen döntjük el, haneim kétévenként reprezentatív felmérést végzünk a háztar­tásokban. A felkért csalá­dok háztartási naplót ve­zetnek: mire mennyit köl­töttek az elmúlt időszakban, így — megközelítőleg — pontos képet kaphatunk a lakosság fogyasztási szerke­zetéről. A feldolgozott nap­lók alapján súlyozzuk a fo­gyasztási kosárban megje­lenő árakat A fogyasztói kosárba kerülő termékcso­portokat folyamatosan fris­sítjük fel, ahogyan a fo­gyasztás változik. — Mennyire pontos ké­pet lehet így kapni a fo­gyasztói árak. növekedésé­ről? — A reprezentatív kivá­lasztás alapján működő rendszer megbízható képiét adl Véleményem szerint a reprezentatív jellegből szár­mazó kisebb eltérések elle­nére, az így adódó informá­ció jóval inkább valósághű, mint az elvileg teljes körű — de a valóságos kínai a toll szinte biztosan nem jól tük­röző — termékjegyzékmód­szer. — A jelenlegi gazdasági helyzetben senkinek sem mindegy, hogy mit tartal­maz a fogyasztói kosár. Mit jellemez az így számított in­dex? — A fogyasztói kasárral elsősorban egy népgazdasá­gi szintű mutatót számítunk. Fő célunk az infláció irá­nyainak figyelemmel kiséré­se, a fogyasztói árdinamiz­mus nyomon követése. Az egyes állampiolgárokra, ház­tartásokra ezt a mutatót „lebontani" nem lehet Az egyének életszínvonala ön­magában ezzel a gazdasági mutatóval nem tükröztethe­tő. Az életszínvonalat több­féle mutatóval kell vizsgál­ni, ilyen például a reáljöve­delem-, reálbér-, létmiru­mumindex-számítás. A fo­gyasztói kosár a fogyasztási szerkezet változásának kö­vetésére alkalmas, fő értel­me azonban, mint már em­iitettem, az inflációval kap­csolatos információik be­gyűjtése. — Milyen gazdasági kö­vetkeztetések vonhatók le ebből, a fogyasztcn kosár alapján számított mutató­ból? — A KSH feladata az, hogy ezzel a módszerrel re­gisztrálja a fogyasztóiár-vál­tozásokat az adott időszak­ban. A különböző termék­csoportokra számított árin­dexek alkalmasak arra, hogy folyamatosan kövessük az ártendenciákat Ha piéldául egy termékcsoportnál erős mozgást tapasztalunk, akkor jelezzük az áralakulásért felelős kormányzati szer­veknek. — Ez így rendben is vol­na, ha a fogyasztónak végül is nem kellene a pénztárcá­ján éreznie a folyamatosan növekvő árakat. — A KSH csupián rögzíti egy adott időszakra vonat­kozóan a gazdasági esemé­nyeket tehát jelen esetben az áralakulást; feladata az, hogy jelezze az áremelke­dések tendenciáit. Ezzel se­gítheti az infláció „termé­szetrajzának" jobb megérté­sét, az árak mérséklésében azonban végül is a gazda­sági élet valamennyi sze­replőjének, részt kell ven­nie. — Mostanra felerősödött nz infláció folyamata. Hosz­szabb időszakot figyelembe véve, hogyan alakultak az í rak? — 1970 és 1978 közö'.t 3,4 százalék, 1979—1987 közötti pedig 7,3 százalék volt u pénzromlás évi átlagos mér­téke, az idei év első öt hó­napjában p>edig 17,1 száza­lékkal magasabb az árak a tavalyinál. Ez azt jelenti, hogy a hetvenes évek eleje »ta több mint két és félsze­reséreemelkedett a fogyasz­tóiár-színvonal, ezen belül az utóbbi két évben az árak a kétszeresükre nőttek. — Sok kritika éri a fo­gyasztói kosarat azért, mert sokak szerint nem olyan termékcsoportok találhatók benne, amelyek megfelelően jellemzik a lakossági fo­gyasztást. Erről mi a véle­ménye? — Ezeket a vélekedéseket nem tartjuk indokoltnak, a termékcsoportokat folyama­tosan frissítjük fel. Sz. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom