Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

5 1988. augusztus 10., szerda 5 m^mmmt Miből lesz a vers? Húsvét óta csak levelező kapcsolatban állok ifj. Lele Józseffel. Bánt a dolog, mert azelőtt, ha ritkán érthettünk is egyet, megbeszelhettük; ügyeinket. Villámgyors, förgeteges feleletet kaptam tőle a Krisztus-pör Tápén címmel megjelent írásomra, de mivel lapunk nem vállalta közlését, vissza kellett küldenem. Mindkettőnk jól fölfogott leLki békéje érdekében, azóta kénytelen vagyok kitérni a személyes találkozások elől. Nekem küldte válaszát, de magam nem dönthetek közlésről vagy nem közlésről. Minden érdekelt szerkesztőt megkérdeztem, de egyik,1 se vállalta. Azért nem, mert egyetlen olyan gondolat se volt benne, ami lapunk hasábjain addig meg ne jelent volna, akár Magyar László, akár ifj. Lele József tollából, meg azért se, mert mindent elsöprő indulatai anynyira vagdalkozóvá tették, kénytelen voltam azt írni mellé, az ötvenes években Kossuth-díjat adtak volna érte. Erősen megszelídített változatát olvashattuk a Magyar Nemzet augusztus 4-i postaládájában. Gondolatait, sajnos, néhány fontos ponton ki kell igazítanom. Azt írja, megjelent írásomra senki válaszcikkét nem vállalta a Délmagyar, ország. Hatalmas kötegre gyarapodott ugyan levelezésünk, megesett, hogy egyetlen napon két Lele Józseftől is kaptam levelet — a szóban forgó ifjabbtól és Pécsen élő nagybátyjától —, de rajtuk kívül senki más nem kereste levéllel se lapunkat, se engem. Nem ostromolta tehát Tápé népe seregestül az újságot. Szóbeli Még egyszer a tápai Krisztus-pörről vélekedéseket ugyan bőségesen kaptam, olyanoktól is. akikkel szeretett volna népi vitára invitálni költészeti ügyekben a levélíró, de azok: mind mellettem szóltak. Bár legelső, általam a rossz emlékű ötvenes évek Kossuth-díjára ajánlott válasza megszelídült, mire a Magyar Nemzethez ért, alaphangja nem sokat változott. Nem érveket állít az érvek mellé, csak summás ítéleteket. Eljárásomat ügyeskedésnek nevezi, ami Tápé népében s lokálpatriótáiban nagy port kavart. Azt is írja, gyakran kerülök szembe önmagammal, ami azt mutatja, sem megfelelő helyismerettel, sem kellő tárgyismerettel nem rendelkezem, de se helyismeretemet, se tárgyismeretemet nem akarja pótolni. Jó szívvel ajánlom, akkor is olvassa el még egyszer írásomat, ha azt állítja, kívülről tudja már, és vegye végre észre, hogy én magára Juhász Gyulára támaszkodva mondom, amit mondok. Illyés Gyula írja naplójegyzeteiben, 1940-ben: „Hogy versírás közben a ktöltő kire gondol, annak megállapítására és kinyilvánítására egyedül az író illetékes." (Idézi Illyés Gyuláné a József Attila utolsó hónapjai című könyvében.) A lehetséges legjobb oldalra csatlakoztam tehát, amikor elővettem Gyulánk A tápai Krisztusra is hivatkozó pró. Ma és holnap Alternatív rock Újszegeden Kétnapos, úgynevezett al- az F. Zámbó Happy Band, ternativ rockfesztivált ren- a Sex-e-pil, az ETA, de deznek ma, szerdán és hol- fellép a nevezetes Waszlavik nap, csütörtökön déiután 'i c . ,, , , , órai kezdettel az újszeged! Saman• HucfcleberrV> az Fszabadtéri színpadon. A köz- System és Szkarosi Endremüködők között található re is. záját, amire eddig nem nagyon figyeltek oda. Nem. mondhatok most se mást, csak azt, amit már levélben is megírtam: úgy látszik, Juhász Gyula se tudta, hogy neki csak és kizárólag arról a bádogból való Krisztusról lett volna szabad verset írnia, de a hálás utókor tapintatosan helyreigazítja. És köbe is vési. Fajdalom viszont, hogy a tanáromként tisztelt, mindig nagyra tartott Bálint Sándor megint olyan ügyben jön elő takaródzóként, amit ő a tőle megszokott tudományos alapossággal nem vizsgálhatott meg. Az előbb említett Illyésgondolat jegyében, még bátrabban ismétlem, egyedül Gyulánk szava lehet döntő. De meg kell tanulnunk verseit versként, és nem rímbe szedett. tényriportként ér. telmezni. Jó lenne az Ls, ha figye: lembe venné a válaszoló, külön is hangsúlyozom, és éppen a gondolatokat,összegező, befejező részben, hogy nem állítom, nem ez, hanem az a Krisztus az, amiről a vers íródott. Juhász Gyula feje és lelki? tele volt Krisztus-képpel, jobban, mint Tápé feszületekkel. Föltehetően nem kötötte ezt a versét se egyikhez se, és a ri portbei i hivatkozása is arra jó csak, hogy a vele együtt ünneplő, lelki rokonságban álló költők is láthassák, miből lesz a vers. Egyik levelében azt is írja ifj. Lele József, cikkem ellenére is . elhelyezik! a márványtáblát a bádogból való Krisztus lábainál. Azt feleltem neki, a lelked rajta. Évszázadokra nyúló tévedés magját vetitek el vele. A Magyar Nemzetben olvasható válasz utjolsó bekezdése szerint, ez a magvetés már meg is történt. Erősen hiszem, nem lett volna szabad ennyire sietni vele, és az irodalomtörténet számon kéri majd. Én csak pörújrafölvételt kértjem. Horváth Dezső Olvastam, láttam, hogy valóságos ostrom alá vették a budapestiek némely OTP-fiók pénztárát, s azt hallottam, hogy időnként Szegeden sem lehet simán és gyorsan hozzájutni a külföldi úthoz szükséges valutához. A nyilvánvaló okok tudomásulvételén (?) túl (nyár, idegenforgalom, világútlevél, bevásárlóturizmus — nem sorolom tovább!) számolnunk kell-e azzal, hogy útiterveinkbe a devizagazdálkodásnak ezek a döccenői beleszólhatnak még ezen a nyáron? — kérdeztem néhány utazási irodában — is. Először ugyanis a Magyar Nemzeti Bank helybeli igazgatóhelyettesétől, Rácz Zoltántól érdeklődtem, hiszen hozzájuk vezetnek a „szálak" mind a határállomások, mind az idegenforgalmi szervezetek pénzváltóitól, s az igény szerinti újraosztás is az MNB feladata. Nos, Rácz Zoltán szerint az utóbbi időben csak osztrák schillingből volt — s van — hiány, de emiatt nem hiúsulhat meg egyetlen utazás sem, hiszen más pénznemből, például nyugatnémet márkából kielégíthetik az igényeket. Ezt erősítette meg Bottyán Éva, az Express helyettes vezetője is, hozzátéve: az Dinár, schilling, líra időnkénti akadozás áthidalható. Hiszen például az olasz líra vásárlóit még le is beszélik, értékállóbb pénznemet ajánlva helyette. Dinárellátásuk folyamatos, dollár- és márkapanaszaik sincsenek, mert „úgy kell rendelni..." Az IBUSZ — Mester János megyei igazgató tájékoztatása szerint — úgy segített magán, hogy két munkatársat „helyezett ki" a nyugati határszélre, Sopronba. Az ottani pénzváltóforgalomnak végül is abban van az eredménye, hogy az ott forintra váltott valuták a Csongrád megyei kirendeltséghez vándorolnak, s így az IBUSZ-nak nincsenek gondjai. Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságán a budapestinél kedvezőbb helyzetről számolt be Tarnai Tamás igazgatóhelyettes. Azt is elmondta: az OTP valutakészlete nagyobb, mint az egyes utazási irodáké, de egynémely valutából azért átmeneti hiány tényleg előfordul. Ügyfeleiket azonban nyugatnémet márkából mindig ki tudják szolgálni, s ez már csak azért is megnyugtató, mert ez idő szerint annak átváltása kedvezőbb is a magyar turistának, mint hogyha dollárja lenne. Gondot az OTP-ben legfeljebb a számlaforgalom erős fölfutása okoz. Az ügyfeleknek pedig az, hogy a dinár iránti kereslet megnőtt, s emiatt gyakran kell megelégedniük csekkel a készpénz helyett. De mint azt az egyik megkérdezett megfogalmazta: ennél nagyobb bajunk sose legyen . .. Hogy mégis van, arról Hoffman Györgytől, a Cooptourist vezetőjétől hallottam. Tőle tudom ugyanis, hogy a keddenkénti árfolyamváltozások érzékenyen érintik az irodákat. Ha a hétvégi nagy forgalomra tekintettel „bespájzolnak" a dinárból, de mégsem adják el, kedden reggel több ezer forintot bukhatnak, azaz, éppenséggel nem érdekeltek a készletezésben. Ugyanakkor az árfolyamváltozást az utasok is figyelik, a legtöbben tehát kivárják a kedd reggelt, s akkor állnak dinárért — sorba. S esetleg másnap újra ... P. K. szegedi ünnepi hetek A 26. szegedi nyári tárlat a Horváth Mihály utcai képtárban, szeptember 18-áig. Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 28áig. Kovács Éva kerámiai a Képcsarnok Gulácsy Lajos Termében. Németh Ernő fotókiállítása a sajtóház művészklubjában, augusztus 20áig. A magyar cserkészet története. Kiállítás a Feketeházban (Somogyi utca 13.). Erdélyi források Bartók Béla egyik legnagyobb hatású művének, a Cantata profanának ősi soraiban erdélyi gyűjtőútjának román koündában kikristályosodó igazsága fénylik föl: „Csak tiszta forrásból ..." E táj tiszta forrásai éltetik máig az erdélyi magyar képzőművészet 1977 óta Magyarországon élő kiválóságának, Szervátiusz Tibor szobrásznak művészetét. A Kolozsvári testvérek óta Szervátiusz Jenő volt Eraély első jelentős szobrásza — tartja fia, Tibor. De hogy a kővetkező lépcsőfok az immár hazánkban erdélyi forrásaiból táplálkozó Szervátiusz Tibor, azt a Bartók Béla Művelődési Központban rendezett nagyszabású keresztmetszet-kiállítás bizonyítja. Szervátiusz Tibor a nagy menekülési hullámot jóval megelőzve — mintegy figyelmeztető tettként — 1977-ben települt át, otthagyva az apjával közösen épített kolozsvári műtermet, az alkotásokat, barátokat. közönségét, elszakítva a gyökereket. Talán túl korán érkezett ahhoz, hogy tettét valóban időszerű íigyttoezAgíésne^^ vehette volna a politika. Müveivel, melyeknek szellemi forrásai éppúgy erdélyiek ma is, mint szobrainak döntő anyaga, a fa. Történelmi és nemzeti azonosságtudat, a mesterség folytonossága, az ősi erdélyi népművészet szeLlemi-szakrális ágának és a nyugat-európai avantgárdnak sűrítményei ezek a zárt, jelképes alkotások. A nyugati avantgárd törekvések előszeretettel idézték a néger plasztikák motívumkincsét, Szervátiusz számára ehhez az ötvözethez ott voltak az erdélyi temetők sorsokat elbeszélő kopjafái, a csángó pásztorok zárt szerkezetű fafaragásai. a nép által újraalkotott biblia és szenvedéstörténet ízes tárgyi megjelenítései — ott volt ezeréves erdélyi múltja, e tragikus sorsú föld, és tragikus sorsú nép minden szenvedése, szellemi fénycsóvája, emberi tartása, és a kisebbségi sorból kinőtt művész küldetésvállalása. Jelképteremtő ereje az egyik legexpresszívebb tulajdonsága. Sűrű szimbólumai eltéphetetlenek tartalmaiban és formai megvalósításaiban is a nemzetiségi sors zárkózottságra, megaláztatásra és folytonos védekezésre késztető magatartásától. Nem véletlen hát, ha csángó, kalotaszegi, székely, bukovinai madonnái az élet folytonosságának letéteményesei, olyan anyaszobrok, melyekről leolvasható, hogy legyenek bármennyire kiszolgáltatottak, áldottságukban is vertek, a gyermek a jövő reménye, az élet letéteményese a nemzet folytonossága, még akkor is, ha megkérdezhető: mivégre jönnek a világra?! Meglehetősen hasonlóak ezek a jórészt fából faragott idolok. Bodzából, tiszafából, szilből, eperfából, tölgyből, juharból — erdélyi rengeteget idézve anyagaival is. Kidolgozta ezeknek a fáknak megmunkálási, technológiai, felületkezelési módjait, végigpróbálta égetési lehetőségeit. így senkihez nem hasonlítható plasztikái ' világot teremtelt. A?-'" ról ugyan nem kapunk képet, hogy Szervátiusz Tibor miként áll az anatómiával, a puhább anyagokkal, a mesterség alapfogásaival, ám elhisszük neki torzításait, felfokozott indulatai által expresszívvé nyújtott formáit, utalásait kopjafákra, népi faragványokra, egyházi relikviákra. Művészetének magja az a néhány nagyigényű alkotás, melyek közül kimagaslik a három Petőfi-idézés, a fantasztikusan elnyújtott testek hol vertikális felkiáltójelei, hol horizontális vonaglása. Égetett felületeik, repesztett, vésett, itt-ott faragott felszíne valóban hatásos, ősi erők és ősi értékek érdekében kiált. Bartóknak külön emlékmüvet készít, míg közösen is megidézi alakját Kodályéval. Előbbin is, utóbbin is légi református temetők idő repesztette, szélvájta, esőmarta kopjafa maradványai a háttérelemek, csak míg az előbbi Bartókját bronzba öntötte a művész, és szikladarabra állította, addig az utóbbin mindkét figura a szerencsésebb anyagból, fából faragott. Ezek a figurák a legpregnánsabb bizonyítékok arra, miként építette be Szervátiusz Tibor művészetébe a sok avantgárd hatás között a kubizmust, a geometrizáló elemeket. Hasonló szándék fedezhető fel a Körösi Csorna Sándor emlékének szentelt kőszoborban is. Megdöbbentő élmény a hegesztett vasdarabokból komponált Kolozsvári Krisztus, minden emberi szenvedés végső jajkiáltása. Méltó párja a Szegeden évtizede bemutatott Dózsa-kompozíciónak. Kevésbé tetszettek kisbronzai. Azok a figurák, bálványok, madonnaábrázolások. melyek fában tiszta képletek, egyszeri és sajátos hangok a zenekarban, addig a bronzok sorozatgyártás illúzióját keltik, s kioltják a hatás döntő százalékát. Ennek ellenpéldája a Könn^étc1 ' őszTof>a című* katartikus nonfiguratív mementója, mely két változatában jelentkezik. A háromméteres fajel kevésbé monumentális, kevésbé lenyűgöző, mint a félméteres bronzváltozat. Életfája érzékletesebb. tisztább modell, mint a Csongrádon felállított nagy változat. Kétségtelen tény, hogy az idei nyári képzőművészeti program legizgalmasabb, legérdekesebb és katartikus élménye Szervátiusz Tibor szoborkiállítása. Alkotásaiban emlékei sűrűsödnek, egy kényszerből elhagyott föld, és mindent meghatározó élmények valós és szellemi tájai, ö mondta: forrásai kiapadhatatlanok. Magyar művész, vagy még pontosabban: erdélyi szobrász. Tandi Lajos Tengerentúli dalosok a dómban Miként arról már hírt adtunk, amerikai kórus, a Cincinnati May Festival együttese mutatkozott be tegnap este a dómban. Nem mindennapi esemény tengerentúli énekegyüttes vendégszereplése a városban — John Leman, a kórus vezetője készséggel vállalkozik a bemutatkozásra: — Együttesünk az Egyesült Államok legrégibb kórusai közé tartozik: a 115 éves Cincinnati May Festival a Cincinnati Szimfonikus Zenekar hivatalos énekegyüttese is, és az USA-ban átlagosan évente tíz nagy koncerten lép föl. Tehát sze. rénytelenseg nélkül állítható, hogy az észak-amerikai kontinensen az ismert hasonló együttesek sorában a helyünk. Kétszáz tagú a kórus, a jelenlegi turnén 104 énekessel veszünk résztKlasszikus zenét adunk elő, természetesen; csak a tavalyi esztendőben három lemezünk készült, közösen a cincinnati szimfonikusokkal . . . — Ügy tudom, most Szegedre Jugoszláviából érkeztek. — Elsó európai koncert körutunkon Jugoszláviában először Dubrovnik városában adtunk két hangversenyt, majd Szabadkán egyet. Fantasztikus élmény volt ebben a nekünk ajiynyira más világba érkezni, nagyon élvezzük az egészet. — Hogyan jutott eszükbe Európában éppen a Szegedi Szabadtéri Játékokat választani „soros" koncertállomásul? — Nagyon egyszerű: hallottunk róla... elég sok in. formációval a tarsolyunkban érkeztünk ide reggel, és nagyon örülünk, hogy részt; vehetünk ezen a rangos nyári fesztiválon. Ügy érzem, egyben persze nagyon remélem is, hogy a mostani koncertünk a legelső lépés lesz a szegedi és a cincinnati kultúra között kialakítandó kapcsolatok sorában. A Cincinnati May, azaz májusi fesztivál, amelyről kórusunk a nevét kapta, egyébként igen szívesen venné, ha lehetőség adódna kölcsönös, tehát cserefellépéseket jelentő kulturális kapcsolatok kialakítására is — mondjuk, különböző szegedi együttesek, kórusok, zenekarok részvételével . . . — Milyen terveket fontolgat még az együttes? — Végérvényessé tenni a szovjet vendégszereplést jelentő tárgyalások menetét. Még a múlt évben kezdtünk foglalkozni a moszkvai hangverseny gondolatával, azóta a mind örvendetesebben alakuló szovjeté-amerikai kapcsolatok még tágabb teret látszanak nyújtani az ilyesmire ... No és persze, haza is gondolunk: minél többet koncertezni Amerikában is; fenn kell tartani és tovább kell fejleszteni, növelni a megszerzett rangot — ez ott másként nem megy. D.L.