Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-06 / 187. szám

2 1U88. augusztus 6., szombat Osztrák-magyar kft. a szegedi ecsetgyárban Tegnap, pénteken a váro­si tanács dísztermében hosszas tárgyalássorozat vé­gére tett pontot a szegedi Domet Ecsetgyár és az osztrák Frieb Gessellschaft Mhb. cég. amikor Debre­czeni Pál igazgató és Edu­árd Frieb résztulajdonos ünnepélyes keretek között aláírta a társasági szerző­dést. Papp Gyula, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelent párt- és állami vezetőket, s a két cég kép­viselőit. Kiemelte, hogy ez az üzletkötés jól jelzi a napjainkban végbemenő politikai és társadalmi vál­tozásokat. Városunkban ez az első . ilyen kapcsolat, ezért kitüntetett figyelem illeti meg. Remélhetően a jövőben mind. több követő­re találnak... Az ily mó­don mobilizált működő tőke egyaránt hozzájárul­hat a népgazdaság jobb teljesítőképességéhez, s az itteni technológiai kultúra erősítéséhez. Papp Gyula Szeged város plakettjét nyújtotta át a két vállalat­vezetőnek, ezzel is emléke­zetessé téve a tegnapi ese­ményt. A Frieb—Domet Kefeipa­ri Kft.-t 26 millió forintos 50—50 százalékos alaptőké­vel hozták létre a Domet Kossuth Lajos sugárúti üzemében. Az első teljes évben a 20 fős termelői létszámtól 110—130 millió forintos termelési nagyság­rendre számítanak, amely­nek negyedrészét tőkés pia­céin értékesítik. A bécsi cég az osztrák piac 60-70 százalékát mondhatja n>a­gáénak ebből a cikkcsoport­ból, s kiépített kereskedel­mi hálózattal rendelkezik. A közös üzletre a készpén­zen kívül a korszerű tech­nikát hozták be. A szegedi gyárnak ez a profil a sep­rő- és ecsetgyártás után új tevékenységi kört jelent. 'A hazai piacon hiánypótló, jó minőségű keféket még eb­ben az évben szeretnék for­galomba hozni. . Az osztrák cég képviselő­je elmondta, hogy azért esett a választásuk a Do­metre, mert fegyelmezett, szervezett munkahely be­nyomását keltette bennük, s így garanciát látnak a magas követelmények tel­jesítésére. T.Sz. I. Munka nélkül? Mielőtt elérzékenyülnének, lássuk, mit mond a munka­ügyi szolgáltató iroda? A munkaviszony nélkül állást keresők száma 47 százalékkal növekedett. Eddig öt fő, azaz öt munkavállaló felmondási idejének meghosszabbítását engedélyezték. Ledöbbenek. Szóval, ez a szegedi munka­nélküliség. Mindemellett a városban a betöltetlen állás­helyek száma több mint há­romezer. ( Jó, jó, szögezem le magam­ban, jobb félni, mint meg­ijedni. Lehet, hogy előbb vagy utóbb mégiscsak ránk szakad a mennyezet? Ki se­gít, hová fordulhatunk? • Nemigen csodálkozom Hor­váth Károly szmt-titikár vé­leményén. — Hozzánk még nem for­dultak munkanélküliek se­gítségért. — Mi lehet ennek az oka? — Elképzelhető, hogy nem bíznak bennünk, vagy talán eszükbe sem jutunk a bajba­jutottaknak? Egy biztos, a jövőben mind több informá­ció kell arról, hogy miként alakul a munkanélküliek szá­ma. Az sem elhanyagolható, mely területeken szabadul fel munkaerő. Annak elle­nére kell nekünk ezzel fog­lalkozni, hogy Szegeden még mindig el lehet helyezkedni. Szerintem veszélyben vannak a rehabilitációt igénylők és a frissen érettségizettek. Üj réteg tűnt fel, melynek az ér­dekvédelme formálisan sem megoldott. Nekünk szolgál­tatnunk kell. — Es valóban tudnának segíteni? — Az ágazatok, az szb-tit­károk segítségével, úgy gon­dolom, igen. Sürgetjük a munkanélküli segély beveze­tését is. • Milyen mozgást érzékelnek a munkaügyi szolgáltató iro­dán? Egy hónap alatt több mint hétszázan fordultak meg a munkaerő-közvetítő­nél. Elsősorban segédmunká­sok és betanított munkások kerestek állást. Elhelyezke­dési támogatás kifizetésére nem került sor. A meghosz­szabbitott felmondási időt öten töltik. Hanyatt-homlok rohanok, hadd lássam, hogyan él Sze­geden egy munkanélküli! B. Gy. Panel, negyedik emelet. Becsöngetek, délelőtt 9 óra. Törékeny asszony nyit ajtót Dehogy nyit, egy ré­sen át beszélgetünk. — Az öcsém nincs itthon. Elment Szentesre munkát ke­resni. — Mióta nem dolgozik? — Talán három hónapja. — Mi a foglalkozása? — Faipari és gépészmér­nök^ — Hány éves? — Negyvennégy. — Megviselte a munkanél­küliség? — Nézze, elvált, van há­rom gyereke. A mostani cse­kélyke pénzéből levonják a gyerektartást Ez az anyám lakása. Hárman élünk itt. Szép kis jövő, ugye? Az asszonynál hagytam a nevem, a címem. Ha B. Gy. hazajön, keressen a szerkesz­tőségben. Nem jött haza, vagy nem látta értelmét a beszélgetésnek? Talán fusi­zik valahol? • D. A. K. József Attila su­gárút, nyolcadik emelet. Csengetek délelőtt, majd dél­után. Az erőszakosságom nem bírják tovább a szom­szédban a gyerekek, kidug­ják az orrukat. — Nincsenek itthon. A bá­csi dolgozik. — Biztos? — Késő este szokott haza­járni. — Tudjátok-e, mivel fog­lalkozik? Rázták a fejüket. Szóval, ilyen a munkanélküliség? Az az asszony jutott eszembe, aki próbált segíteni K. I.-né megtalálásában a Tápéi ut­cában. Aki akar, az dolgoz­hat ebben a városban. Csak nem kell válogatni. Manap­ság nem szabad finnyáskod­ni. Azoktól szabadulnak meg, akik megbízhatatlanok, isz­nak, sokat szimulálnak. Ez így jő. Fejezte be magyará­zatát a hivatalsegéd-takarító­nő. G. P.-t a Székely soron ke­restem. A házfelügyelő el­mondta, hogy átköltözött az Olajbányász térre. Egyébként G. P. dolgos, szorgos ember. Taxizik. No, hála az égnek, ő sincs munka nélkül. Ügy döntöt­tem, azért mégis felkeresem. Délelőt, délután. Hiába. Az ajtón a feleségének a név­táblája. Talán ó a család­fenntartó? Hölgyeim, vár bennünket az új szerep! A házmester biztos, am) biztos alapon megkérdezi, mi járat­ban vagy,üt. Nem érdemes G. P.-re várni, taxizik. • A munkanélküliség soha rosszabb ne legyen Szeneden! BE. Városi pártértekezlet előtt A hír már több mint egy hónapos: az MSZMP Szeged Városi Bizottsága júniusi ülésén úgy döntött, hogy ösz­szehívja a városi pártértekezletet. A párttagság a pártdemokrácia erős próbájának tekintette a kezdeménye­zéséhez való viszonyt, és nem csalat­kozott. A döntés a párttagság teljes megelégedését váltotta ki. Az előké­születek is nyornhan megkezdődtek. A szegedi kommunisták újabb infor­mációkat várnak: mi lesz a tanács­kozás fő tartalma; hogyan választják a küldötteket; lesznek-e új elemek a választásban? — ilyen és ehhez ha­sonló kérdések tucatjait fogalmazzák az alapszervezetekben. Mindezekről Székely Sándor első titkárt faggatta meg lapunk. © Épp hogy vége van a városi párt-végrehajtióbizottság ülésének, melyen immár másodszor tárgyalt a testület a pártértekezletről. Két teljes déliítán vitatták az előkészü­leteket. Nehéz megegyezni? — A végrehajtó bizottság már két teljes ülést szánt a témára, s még mindig nem azzal a lelkiismerettel kelt fel, hogy mindent véglegesen el­rendezett, s a lehető legjobb javas­latokkal állhat az augusztusi pártbi­zottsági ülés elé, ahol majd a párt­értekezlet előkészítéséről a végső döntések születnek. A vb egy dolog­ban teljesen egységes: maximális igényességgel, a legteljesebben de­mokratikus vitában, az eredményes­ség jogos reményében dolgozik az előkészületeken. A vita nemcsak módszerbeli kérdések körül forog, bár ezekben is sok lesz az új elem — főképpen arról volt szó: milyen tartalmú elszámolást és feladattervet bocsássunk a városi kommunista közvélemény ítélete elé. 0 És hol tartanak már? — Összeállítottuk az állásfoglalás vázlatát, folyik az elemzőmunka, és kidolgoztuk javaslatainkat a pártér­tekezlet szervezési kérdéseire, de nem a véglegesség igényével. Az elő­készületet folyamatnak tekintjük, amelyben a párttagság megélheti a közvetlen részvétel élményét, a po­litikaalakítás felelősségét, még az augusztus végi pártbizottsági ülés döntése után is. Mert azt sem tekint­jük az előkészületek lezárásának; sőt: a pártbizottság jóváhagyása után kezdődik a legszélesebb körű eszme­csere, taggyűléseken, aktívaértekezle­teken, a társadalom számos rétegének képviselőivel való- találkozókon. A feladatterv nyilvánosságra hozatala után még arra is lehetőséget kíná­lunk, hogy bárki, akinek indíttatása lesz, egyénileg is bejöhessen, és el­mondhassa véleményét. © Tehát újból és újból vita? So­kan azt mondják: a cselekvés órája jött már el, és a kommunisták még mindig csak vitatkoznak... — A széles körű vita megkímélhet bennünket hibás döntésektől. Erről a párt nem mondhat le. Ez a munka szerves része. Ha korábban is lett volna elég türelmünk a párttagság véleményének alapos megismerésé­hez, most bizonyosan nem lenne eny­nyi korrigál ni való. © De hiszen jószerével ősz óta folyik az eszmecsere, s az országos pártértekezlet jórészt elvégezte a tanulságok összefoglalását. Beszélgetés Székely Sándor első titkárral — Igen, de nem helyettünk. Hogy a szegedi pártéletet miként kell meg­újítani, arra még csak receptet sem kaptunk. Országos dolgokban megin­dult a tisztán látás folyamata, s to­vábbi erőteljes változások érlelőd­nek, de a pártmunka fő terepe még­iscsak az alapszervezet, az üzemi és intézményi pártbizottság. Az új kere­sésének ezek a politikai műhelyek elismert fórumai. Es van egy jelen­tős tartozásunk: a párttagságnak tudnia és látnia kell, hogy a legkü­lönbözőbb vitákban kifejtett gondo­lataival mit kíván kezdeni a városi pártbizottság. Hogyan és miként épí­ti be a párt munkamódszerébe a ja­vaslatok tégláit. © Eszerint nem „hagyományos" pártértekezletre gondolnak, ame­lyen, mondjuk, az országos pártér­tekezlet állásfoglalását cirkalmaz­nák körül, vagy „szegediesítenék"? — Az országos pártértekezlet ál­lásfoglalása szellemi tartalmával hat és befolyásolja gondolkodásunkat. Persze, hogy irányadó. De ¡hogy mi­ként dolgozzunk megvalósításán, és miként sugározzon szét stílusa a párt­életben, ez mindenütt helyi megfon­tolás tárgya. Jellemző, hogy a párt­értekezlet kifejezetten nagy önállósá­got biztosít a pártszerveknek és pártszervezeteknek. Sokan elégedet­lenek is emiatt: „Mondják meg, mit kell tennünk, és tüstént hozzálátunk!" Most a tennivalók nagy részét sa­játos helyzetekből kell kikövetkez­tetni. Az országos értekezlet állás­foglalása ebben a folyamatban ér­telmezhető legmélyebben. — A végrehajtó bizottság előkészí­tő vitaülésein erről többen is úgy fo­galmaztak: szegedi pártértekezletre van szükség, vagyis olyanna, amely kifejezetten nagy gonddal koncentrál a szegedi sajátosságokra és lehetősé­gekre, a pártélet, a pártmunka itteni tapasztalataira, és a megújulás itteni irányaira. — Munkastílusunkat, munkamód­szereinket, szervezeti kereteinket eh­hez kell igazítani. Egy ilyen nagy Város pártközösségének meg kell te­remteni azt a légkört, amelyben vá­rosi mivoltát megélheti; amelyben városi ideálokat fogalmazhat meg és tűzhet ki. Vagy: át kell gondolni, mit ér az az önállóság vagy önkormány­zat, amely egy váro6közösséget meg­foszt attól az élménytől és felelős­ségtől, hogy eldönthesse: kell-e neki egy új gimnázium vagy sem... ér­dekelt-e a belföldi légiforgalom újjá­szervezésében vagy sem ... Es szege­di lehet sok-sok másban is. Szellemi kincseinek önálló gondozásában és alkotó elméink közérdekű mozgósitá­sában. Ezért pártoljuk a legszélesebb körű további előzetes vitákat, eszme­cseréket párttagokkal és pártonkívü­liekkel, a legnagyobb nyilvánosság előtt © Rákérdeznénk a pártmunka, a pártélet nyilvánosságára. Ami ed­dig ebben történt, az többé-kevés­bé illetékes személyek elhatározott­ságán és bátorságán múlott. Orszá­gosan is először kapott tartalmi nyilvánosságot pár év óta a vá­rosi pártbizottság ülése. A legutób­bi pb-tudósitás is a szenzáció ere­jével hatott. Ennek gyakorlatát nem lenne időszerű intézményesí­teni? — De igen, stabilitása annak van, ami intézményesül, és nem csupán személyekhez fűződik. Ezt i.9 el kell rendeznie a városi pártértekezlet­nek. © Akkor ennek jegyében mind­járt arról érdeklődnék: milyen de­legálási módszerekkel szervezik a , pártértekezletet; kik lesznek a kül­döttek? Hallottunk arról is, hogy az új városi pártbizottság részben közvetlen választással szerveződik. — A végrehajtó bizottság azt ja­vasolja a pártbizottságnak: a kül­dötteket ténylegesen a párttagság válassza, és a választás legdemokra­tikusabb és legszélesebb körű mód­szerét alkalmazza. Titkos választás­sal! Terveink szerint 240 küldött de­legálható; a kisebb alapszervezetek ­nek — ahol ez technikailag megold­ható — közös delegálást javasolunk. Kezdeményezzük továbbá, hogy az új városi pártbizottságnak mintegy harmadát közvetlenül az alsóbb pártszervekben válasszák meg. Ezt az országos értekezlet állásfoglalása le­hetővé teszi. Vannak elgondolások és ajánlások a városi pártbizottság ap­parátusának korszerűsítésére is. A részletek kidolgozásával a pb által kiküldött munkabizottságok foglal­koznak majd, s ajánlásaik testületi megfontolás után öltenek testet a pártértekezletig. © Megtudhatnánk azt is, mikor­ra tervezik a pártértekezlet meg­tartását? — Természetesen. De ez majd csak a pb-ülésen dől el. Előzetes ja­vaslatunk október 8-ána szól. © Ez éppen egy szombat.., — Igen. Éppen egy szabad szom­bat. Becsületes és megfelelő alka­lom egy jó és nyugodt párttanács­kozásna. © Székely elvtárs! Szabad egy személyes kérdést is? Mondjuk, mit felel arra: ön, mint városi első tit­kár, a szegedi párttagság vélemé­nyének ismeretében, vette az erköl­csi bátorságot, és a pártértekezlet megrendezésének feltétlen hívévé vált. Ámde volt, aki úgy fogalma­zott: a szegedi párttisztségviselők olyan szellemet engedtek ki a pa­lackból, amely őket is elfújhatja... — A szellemet a szegedi párttag­ság teremtette. A határozott meg­újulási igénvt. Egyéni ambíciók en­nek nem állhatnak útjába. Ha va­laki mégis megkockáztatná, azt a nártközvélemény maga «vlori.a el. Titkártársaim gondolatvilágát is' is­merve, (nevükben is nyílt tisztességgel kijelenthetem: ezt a lehetőséget is számításba vettük. Igen, a személyi megméretés ideje is egy ilyen párt­értekezlet. választott testületi tagok­nak, tisztségviselőknek, apparátusbe­U munkatársaknak egyaránt. A biza­lomnak ezt a próbáját emelt fővel állni kell, s minden funkcióban Sz. S. I. Újdonságok a reklámban Nemrégiben a Magvar Gazdasági Kamara Dél-al­földi Bizottsága, a Szegedi Ipari Vásár igazgatósága és a Magyar Reklám Szövetség Csongrád megyei szervezete reklám szakmai naoot ren­dezett a vállalati és szövet­kezeti vezetők reklám-, pro­paganda- és dekorációs szak­emberek számára. A nagy érdeklődés is jelezte, hogy ennek a területnek a közel­jövő gazdaságában egyre in­kább növekszik a szerepe. A termékpropagandát nemcsak idehaza kell magasabb szín­vonalon gyakorolni, hanem termékeink exportképessé­gének javításában is szerep hárul e terület szakembe­reire. Komjáth István, az In­terpress szaktanácsadója elő­adásában a vásárok nemzet* közi viszonyaiban is dina­mikusan növekvő jelentősé­gével foglalkozott. Ezeknek a bemutatóknak szoros kap­csolata van a gazdasági élet­helyzetét. segítséget adott a szerkezetátalakítási dönté­sekhez is. A vásár szerve­zett piaci fórum, a felhasz­náló. a fogyasztó, a keres­kedelem és a termelő részé­re egyaránt. Egy-egv ilyen oemuiatőn olyan informá­ciók halmozódnak fel. ame­lyekből a nemzetközi piac helyzetére is következtetni léhet. A vásár, mint komplex marketing és kommuniká­ciós fórum, fontos eszköze lehet a népgazdaság egyen­súlyának javításában. Kollin Ferencné, a Magvar Gazdasági Kamara osztály­vezetője a magyar reklám­filmek színvonalát elemezte. Az országban évente mint­egy 900 ilyen film készül. Ezek színvonala eléggé elté­rő. Vannak köztük a legma­gasabb nemzetközi fórumo­kon is komoly elismerést el­érők. és vannak egészen kez­detleges színvonalúak- is. Nagy Péter, a Magyar Reklám Szövetség főtitkára tel. például a Szegedi Ipari értékelése szerint hazánkban Vásár jól reprezentálta Dél- gyors ütemben fokozódik a Magyarország gazdasági reklám szerepe. Ezt a' tevé­kenységet ma már a gazda­sági vezetés pozitívan érté­keli. A belföldi reklámozás­ban egyenlő feltételeket kell biztosítani belföldön készülő és a külföldről importált áruknak is. Nagv jelentősé­gük lehet a társadalmi célú reklámoknak, amelyek nem árueladásra irányulnak. Pogány Miklós, a Magvar Gazdasági Kamara Védjegy Bizottságának tagja részle­tesen foglalkozott a védje­gyek jelentőségével, az álta­luk betöltött jelképrendszer szerepével. A védjegy meg­felelő szlogennel összekap­csolva egy vállalat szimbólu­ma lehet. Nyilasits Endre, a Magyar Gazdasági Kamara Védjegy Bizottságának tagja a kis­vállalkozások védjegyhez jutásának feltételeit ismer­tette. hangsúlyozta, hogy a védjegy stratégiai eszköz. a piac hosszú távú megdolgo­zását szolgálja. Sajnos, első sorban a divatcikkeknél, egyes kisiparosoknál, kiske­reskedőknél gyakran előfor­dul a védjegy bitorlása is. B. I. Vitaanyag a bérreformhoz A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának vezető testü­letei a közelmúltban megtár­gyalták a SZOT bérreform­bizottsága által készített és az ágazati szakszervezetek­kel, több vállalati gazdasági vezetővel, valamint a Szak­szervezetek Elméleti Kutató Intézetével egyeztetett szak­szervezeti bérreform-koncep­ciót. Olyan döntés született, hogy a tervezetet széles kör­ben meg kell vitatni a szak­szervezeti tagsággal. A tagsá­gi vita munkaanyagát a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztálya Kérdez­ték című, 88/3-as számú ki­adványában megjelentette. A több százezer példányban ki­nyomtatott füzet a közeli na­pokban eljut minden üzem, vállalat, intézmény szakszer­vezeti alapszervezetébe, min­den érdeklődő szakszervezeti bizalmi és tag számára hoz­záférhetővé válik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom