Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

4 1988. augusztus 27., szombat Végzés után A két lány összetartozott, mint Stan és Pan, Hacsak és Sajó. Reagan és Gorbacsov. Nemcsak a közös hangversenyeken, de az utcán ts számtalanszor láthattuk őket együtt, hisz jóbarátok. Nemcsak hangjuk (szoprán cs alt), megjelenésük is párt alkot: egyikük kicsi és törékeny a másik magas, erőteljes. Frankó Tünde és Farkas Lilla idén végeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatán, ének szakon. Mindkettőjük tanára Sinkó György volt. Mivel folyamatosan hírt adtunk (vizsga)koncertjeikről. pályájukról, most megkérdeztük őket: mit fognak csinálni ősztől? F. L,: Engem felvettek a Zeneakadémia ének tanszakára. Ez 3 éves. s utána még két év operatanszakot lehet végezni. Kicsit soknak tűnik. de ha iól mennek .1 aclgok. később lehet féléveket összevonni. A felvételi énekvizsgán én kaptam a második legmagasabb pontszámot. Kecskeméti vatrvok. ezután se kell messzebbre iárnom. mint eddig, csak épp a másik irányba. Azért Szegedhez se leszek hűtelan iövök vendégségbe a barátaimhoz. és valószínűleg koncerteken is fogok énekelni. F. T.: Én nem felvételiztem. mert azt tanácsolták inkább versenveken alapozzam meg a karrieremet. Nyáron kint jártam Bécsben. a Belvedere énekversenyen. Két fordulón íutottam túl. mintegy 300 résztvevő közül a legjobb 25 közé kerültem. és kaptam is esv koncertmeghívást Toulonba. Most még egy évig Szegeden maradok, tanáraim vállalták. hogy tovább tanítanak. Az egyikük. Kerek Ferenc zongoraművész Bécsbe is elkísért. és a felkészülésben is sokat segített, egv hétig dolgoztunk a bajai zenei táborban. F. L.: Engem is ő kísért a felvételin, és nekem is sokat segített. — Kik voltak a lelvéleli bizottságban, illetve a verseny zsűrijében? F. L.: A felvételin az ének tanszak tanárai vetlek részt, az elnök Varasdu Emmy tanszakvezető volc. F T.: A Belvedere verseny lényege, hogy a zsűriben nem tanárok. hanem impresszáriók. intendánsok ülnek. Ezért előfordul, hogy valaki nem nyer diiat. mégis szerződést ajánlanak neki. — Még egy kérdés: az eszetekbe se jutott, hogy a szegedi színházhoz menjetek? F. L.: Természetesen felmerült ez a lehetőség, anoál is inkább, mert én három évig a színház ösztöndíjasa voltam, de azt mondták, szólistastátus nincs, esetleg a kórusba beférnék. Most hogy felvettek, ez a probléma megoldódott, legalábbis egy időre. F. T.: Bennem is felmerült az ötlet, de azt mondták. nincs hely nekem se .. . Mondok néhány nevet: Tokody Ilona, Temesi (Tóth) Mária. Komlósi Ildikó. Szendrényi Katalin. Énekesnők, Szegedről indultak, iit tanultak, ma a pesti opera sztárjai, nemzetközi karrierjüket építik. Sohasem voltak a szegedi operatársulat tagjai... M. T. Húszéves kórházparancsnok /• ki meg szokta rágni a címek-.l, azonnal fönnakad: hogyan lehetne kórházpa. rancsr.ok az, aki legföljebb második, évét fejezte be az egyetemen? Különben is, van ennek, a címnek olyan íze, mint a Tizenöt éves kap'táiynak. Aki még tovább rágja, észreveheti, hadi vi .zonyok között lehet parancsnoka valaki egy körháznak. Nem maradt más. akire rá lehetett volna bízni a határainkon is túlra szorított magyar hadsereg esztergomi szükségkórházát. Aki a második címet is megrágja, azt mondja, de ismerős ez a név Csak nem n Németh adjunktus űr írta ezt a könyvet? Mert igen sokan még most is adjunktusnak mondják, noha hoszszű ideje docens, és jussa szerint professzor is lehetne már. Mivel közeli ismerősei családiason csak Bandinak szólítják, és a fél város ismerőse, sokak fejében így koppan a fölismerés;, könyvet írt a Németh Bandi! Nem lehet rámondani, hogy elsiette a dolgo,t. Volt egyszer egy hadikórház .,. Volt egyszer egy szép, szomorú szerelem ... Egyik fejezete záródik evvel a két mondattal, de volt még utána egy hadifogság is. Aki nem szívbajos, rögtön rámondja: kismilliószor megírták már mindet, mit akar kezdeni vele hires sebészünk? Legalább két ellenérvünk lehet mindjárt. Olyan rettenetesen nagy megrázkódtatásunk volt a második világháború, sajnos,, nem lehet eleget beszélnünk róla. Beleivódott sejtjeinkbe, génjeinkben lakik. kiirtani se lehet, legföljebb kiírnunk, ez az egyik. A másik pedig az, hogy mindenkinek megvolt a maga háborúja, aki akkor már ésszel élő ember volt. ahogy mindenkinek megvolt később a nagy lélegzetvétele, n nagy fagykorsaaka, a maga ötvenhatja, és a többi. Aki mindezt a szemtanú hitelességével, és sajátos látásmódjával tudja előadni, az számithat olvasói érdeklődésére. Keveset mondanék, ha azt imánk csak ide, hogy ez a könyv ilyen. Pontos ós hiteles, valóságlátá-sa sajátságce, de szerkezete» és stílusa is túlmutat a népszerű Tények ós tanúk sorozaton. Ha azt mondom, regénybe illő részletek füzére ez a visszaemlékező könyv, kicsit se túlzok. Negyvennégy őszén indul a történet. Már Makón vannak az oroszoki, az utak menekülőkkel vannak tele. Elindul a két harát is, hogy megkeresse évfolyamtársait a nagy magyar fölfordulásban. Az éhezés az úton ráköszön; már, Budán, egy patikában az utolsó három doboz Ovomaltinet veszi meg, hogy gyomrát csillapítsa. Gyerektápszer a húszéves fiatalembernek! Jóságos öreg vasutas ébreszti föl Szekszárdon, hogy bele ne fagyjon a tócsába: ilyen korú fiam van, mint maga. Máskor olyan ágyra fekszik, amelyikben az előbb még flekktífuszos beteg vívódott az életért: távol a fronttól, kórházi ágyon egyen meg a fene? AI frontkórház, amelyik a tili-toli háború minden borzalmát átéli, úgy zuhan a két egyetemista nyakába, hogy az orvosok a menekülni még képes betegekkel tovább menekülnek. A szükségkórházban egymás mellett feküdt a magyar, az orosz és a német katona, a szenvedés, és sokszor a halál békéjében. Élete első műtétjét áttüzesített borotvapengével végzi el a német betegen, érzéstelenítés nélkül. Aki az előbb még úgy nyugtázta az egészet, hogy szédületes karrier, ha valaki ilyen fiatalon kórházparancsnok lesz, most talán hozzáteszi, szédületes szegénység kiséri útján, és szédületes felelősséget cipel a vállán. Nem katonai felelősség, hiszen az ottmaradt rengeteg emberért katonailag már senki nem felelhet. Orvosi felelősség inkább? Vagy csak közönségesen emberi felelősség? Döntse el, aki olvassa! Az egyik beteg olyan, mintha húsdarálón ment volna át, a másik tetanuszos, a harmadiknak átlőtték a koponyáját, a negyedik — nem folytatom tovább. Békeidőben szép karácsonynak mondanánk, amelyiken frissen hullott havat taposva mennek az emberek a templomba, de a negyvennégyes esztergomi legföljebb díszleteiben volt csak szép, a háború kegyetlen valóságában borzalom vette körül. Ezen a díszletkarácsonyon találkozik a szépséges Évával, aki ráadásul később a borzalmak kórházának az ápolója lesz. Haj megint emlékezünk rá, hogy mindössze húszesztendős, kicsit se csodálkozunk; csöndes, szép szerelem szövődik közöttük. Nagy regényírók fele ekkora tényből fűznék szerelmes könyveiket, ők jószerivel csak akkor mondják ki egymásnak szívbéli vonzalmukat, amikor búcsúzni kényszerülnek. Hogy hány életet követel a háború, azt megszámlálták a végén. Hogy hány bimbózó szerelmet tört le. mielőtt kivirágozhatott volna, ki tudná megmondani? A sorozat címe is arra utal, hogy tényirodalommal van dolgunk, akkor pedig tudni lehet, hogy dramaturgiáját az élet diktálja. Fogságba esik, de haza akar jönni azonnal. A nyugati övezetből átjön a keletibe, aztán, jó sokára, de átfut a foglyokkisi megrakott szerelvény Szegeden is, ahonnan, elindultak, és mennek Focsaniba. a hadifogolytáborba. Ráadásul találkozik anyjával is, apjával is! Teljes fejezete lehetne egy regénynek ez is. A néha csak odavetett ceruzavonásokkal telibetalált mellékszereplőkből pedig regényhősök lehetnének. Ne sajnáljuk, a könyv így is nagyszerű. Túl a hattvanon adta nyomdába első könyvének kéziratát. Csak a nagyon közeli barátok tudták róla. hogy motoz benne a betű a tudományos dolgozatokon túlmutatóan is. Bízunk benne, folytatása következik ezen a pályán is, és az eredetit se hagyja még abba. (Magvető.) Horváth Dezső szegedi ünnepi hetek Szörényi Levente—Bródy János: Fehér Anna. A rockballada előadása a Dóm téren este fél 9-kor. A 26. Szegedi Nyári Tárlat a Horváth Mihály utcai képtárban, szeptember 18-ig. Szervátlusz Tibor szobrászművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 28¡B. Puskás Imre festőművész kiállítása a Képcsarnok Gulácsy Lajos termében, augusztus 27-ig. A magyar cserkészet története. Erzsébet királyné. Kiállítások a Feketeházban (Somogyi u. 13.). Állandó kiállítások: Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1/3.): Csongrád megyei parasztbútorok és népviseletek; Lucs-képgyűjtemény; Móra-emlékszoba. Kass Galéria (Vár u. 7.): Kass János grafikái. Vármúzeum (Móra park): Szeged múltja, jelene és jövője. Fekete-ház: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának élete és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága. Varga Mátyás színháztörténeti gyűjteménye (Bécsi krt. 11.). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye, Tápé, Vártó utca 4., naponta délután 2tól este 7-ig. Szűk világ ez A Szörényi—Bródy—Kerényi belsőhármas által vezérelt Fehér Anna erősen politizáló darab. A lélektani balladák feszült drámáját kellő művészi alkotóerővel népszínházi produkcióvá lehet gyarapítani — ezt bizonyítják az alkotók. De haladjunk csak lépésenként! Az irányítás fenséges képességével rendelkező embereket a gyakorlati megvalósításhoz való viszonyukat tekintve két csoportra lehet osztani: az első csoportbeliek érdekekben, célokban és személyekben, a második csoportba tartozók szellemben és elvekben gondolkodnak. Előbbiek általában a hatalom tényleges gyakorlói, utóbbiak a példaképek. Horvát Máté,.a bíró hatalomszeretö ember. Megvan vágyához a kellő ravaszság és szemérmetlenség, ő az, ki Kőműves Kelemen építőmesterei közüL az egyetlen nőtlenként semmit sem kockáztatva állt rá az egyezségre. Egykori társa, Fehér Márton, a faluközösség legnépszerűbb férfia. Mert „nehéz időket élünk", Máté bíró igyekszik becsalni a hatalomba régi társát. Tervéhez felhasználja kivagyi fiát, Gergőt, hogy Fehér Márton leányán, Annán keresztül jusson el a „káderépítés" csúcsaira. Anna bátyja, László azonban megsejti a fondorlatot, a szembenállása még akkor is igaz, ha Gergő valóban szereti Annát, de Klubok famogatasa Pályázat útián nagvobb összeghez jutott a Hazafias Népfront közművelődési munkabizottsága, és a lakóterületi (klubok fölszerelésere szeretné fordítani. Mivel ezek a kicsike klubok legtöbbször mosókonvháknak vagy babakocsi-tárolóknak épült helyiségekben műkőidnek — akár sufnikiuDoknak is mondhatnánk őket —. meglehetősen gyakran változnak. Azoknak szeretnék iuttatni a támogatást, amelyek a legjobb hasznosítás reményében tudnák fogadni és a legjobban rá vannak szorulva. Arra kérik tehát a klubok vezetőit, szeptember 15-ig jelentkezzenek Olajos Árpádnál telefonon «22-011. a 122-es melléken), vagy az Üjszegedi November 7. Művelődési Házban leve: ben. Ahhoz kevés a Dénz hoev úi klubot tudnának belőle létrehozni. csak a meglevők kiegészítésére gondolhatnak. Alapos mérlegelések után nyilvánosan hirdetik nw'd ki. melyik klub mennyit kaphat. sokáig romlott atyja befolyása alatt állt. Lászlót elfogatja a bíró, s mialatt a bátyjáért tenni akaró Anna ártatlanságát durván elrabolja, fölakasztatja pribékeivel az ifjút. Ez a népi és rockballadai történés — láthatjuk — kiválóan alkalmas arra, hogy politikai és erkölcsi példázatokra fölhasználtassék. Annak idején, az István a király föltüntekor e hónban a kevés boldog és a nagyobb számú boldogtalan azon sakkozott, hogy vajon mely szereplőben fedezheti föl a főtitkárt, s melyben a föllógatott kormányfőt. Szörényiék nem győzték nyilatkozni, hogy Koppány az Koppány, István pedig a király. Erre itt van ez a mű, amely csak úgy hemzseg az aktualitástól, KV, KB és PB tagoktól. Persze nem árulhatom el, hogy ki az a népszerű politikus, aki a nehéz időkre való tekintettel viszsza'kerül a döntéshozók közé... vagyis kibökhetem, mint a szövegíró: Fehér Márton, ő az, bizony! A színházi rock, mint igazán népszerű és könnyen fogyasztható műfaj olyan, mint egy második világháborús vetítő: csak fehér-feketében ad. Gergő is — a balladai homály leple alatt — éjsötét hernyóból gyolcstiszta pillangóvá válik, mit tegyünk, ezek. a szabályok. Ilyen módon — a kellő színészi eszköztár figyelemreméltóan pontos bevetésével — mindenki az, ami. Nincs ibseni mélydráma, egyneműség és kitartó önazonosság van. Egy jelenettel mindazonáltal nem tudok kibékülni. Képünkön is látható: ül a Fehér család az asztalnál, akár egy szocreál festmény. A zene kitűnően jellemzi a téves jövőképbe vetett gyermeki (értsd: naiv) elragadtatást, vagyis azt, hogy a vesztes fél még nem sejt semmit. Jó is volna ez így, akinek szeméhez fül is jutott, befogad. De azt már nem emészti meg, hogy a család háta megett egy ügyetlen •hölgykoszorú pünkösdi rózsával a (kézben keresztöltéseket meg egy sima, egy fordítottat játszik Feszeng a néző, és giccset gyanít, a kritikus pedig szikét javall: kivágni a beteg gócot! S ha mar bírálat, jöjjön még egy kellemetlenkedő megjegyzés, hogy utána a dicséret szavai sorakozhassanak! Biztosan sokan vitatják majd, hogy jó-e, ha az István a király hangzása mellett egy-egy vezérmotívum is visszaköszön? Engem mindenesetre zavart a töretlen műélvezetben, hogy a különben csodálatosan játszó Götz Anna szájából hogyan szólal meg Réka, és Császár Angéla ajkát miként hagyja el István anyjának jól ismert dallama. Különben a muzsikával és a szöveggel semmi baj. Szörényi a tőle megszokott ihletettséggel építi be a népi elemeket szép zenei palotájába, s ebben az építményben az eligazító szövegeket Bródy János a műfaj követelte tisztassággal és egyszerűséggel véste föl. Vágó Nelly föltűnést kerülő, nemes jelmezei és Götz Béla zseniális, vessz.őből tákolt pajtája minden feltételt megteremtenek a játszóknak. A hét szereplőnek, akik — furcsa dolog — egyformán jók. Götz Anna (Fehér Anna) hercegnői légiessége. Bubik István (László) elementáris, dús tehetségről árulkodó lendülete és Rubold Ödön (Gergő) érzelemfűtött szenvedélye ugyanolyan ereje az előadásnak, mint Császár Angéla (Irma asszony) szelíd, megtartó gondossága, Csurka László (Horvát Máté) jól átgondoltnak látszó, lenyűgöző kegyetlensége, ide kitalált hangja, Kertész Péter (hadnagy) szigorúan adagolt alattvalói tudata és Ferenczy Csongr (Fehér Márton) kimért, paposan atyás alakja, egész megjelenése. Szegény Fehér László jól mondja, hogy szűk ez a világ. Különösen azok számára, akik ellen bármikor indítható koncepciós per. Mindegy, hogy lólopás, vagy frakciózás vádjával... Kerényi Imre gondos és pontos munkát végzett, a részletek is kidolgozottak, rá jellemző módon. Jó színház ez. De lesz még jobb is Dlusztus Imre