Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-20 / 199. szám

1988. augusztus 20., szombat 11 © ® ® magazui DM 83 EVE Tűzoltóünnepség Szegeden ímmm imM wm léi» \ wm> w- 7 - v ; , t v v % * t-T. IPP *tt V'** • . * SP®»™» *K* H Ä « » - ' V • is í V v x. , < f ' s $ " * >1? »v . .ff, < , i . "A «?. * v' JkiiÄPi;:. • . Az egyik díj: a kiirt alakú ezüstserleg Országos jelentőségű esemény színhelye volt 1905. augusztusában Szeged városa. Itt tartotta ugyanis a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség XVI. kongresszusát országos tűzol­tóversennyel egybekötve. Ugyanek­kor szentelték fel a 25 éves szegedi Önkéntes Tűzoltó Egyesület zászló­ját is. A négynapos rendezvény augusz­tus 12-én, szombaton kezdődött. Ekkor érkeztek a kongresszus és a verseny résztvevői, akik számára este a szegediek ismerkedési estet rendeztek a Próféta-vendéglőben. Másnap hajnalban a tűzoltózene­karok zenés ébresztővel köszöntöt­ték a nagy napot, a zászlószentelést. Kilenc órakor a tűzoltólaktanya elől indult a díszes menet az ünnepség színhelyére, a Szent Demeter temp­lomba. A fölszentelési ünnepség után mutatták be a zászlót a közön­ségnek. A tűzvörös szövetből ké­szült zászló Herz Emma budapesti aranyhímző műhelyében készült. A zászló egyik oldalán a tűzoltók védő­szentje, Szent Flórián, a másik olda­lon Magyarország védőasszonya, Mária képe látható. Az egyik oldal felirata: „Istennek dicsőség, egy­másnak segítség", a másiké: „Sze­gedi Önkéntes Tűzoltó Testület, 1905. augusztus hó". Az ünnepség után délben a város­házán díszközgyűlésen emlékeztek meg az egyesület 25 éves múltjáról, s ugyanekkor leplezték le a testület alapítójának és örökös főparancsno­kának, Juranovics Ferencnek egyen­ruhás képét. Hétfőn reggel kezdődtek a verse­nyek a tűzoltólaktanyával szemközti "A : 7 7? fiffip • Ly • J v h \ 1 \ í * 7 : ' ä -i ; Iii fi : í x ¿fc w > ; I v m % .7" ' T . • r • * 'tAfi,'' y J | -í- I h ­Szeged város dya 1905-ből VÁCI MIHÁLY Építs tetőt Az alapot mélyre lerakták. Te emeltél rá falakat. Reád dőlne, ha nem folytatnád. Eltemet, amit abbahagysz­Építsd magad: — egymásbaillő, kegyetlenül kiszámított, egymást égre tartó, feszítő gondolattól boltozatot. A ház azé, ki betetőzi• Másra hagynád? — Majd kizavar. Mire ép (tsz: — tiéd az ősi telek, s mit raktál rá — a fal. Építsd világod: — lenn a mélyben tervezi lombját a gyökér; tudatos rendszere készen, mire győztesen fénybe ér. Tetőt fölé! — ha gerendának magad feszülsz is — magasan. Csak építsz? — Foglald el hazádat, mert gürcölhetsz benn hontalan. Építsd magad — mint csont a testben — észrevétlen: — a szervezet köréd rendeződik s te csendben örök jövőd így szervezed. Csak annyi légy, mint a kés éle. Ne látssz, ne légy, helyet ne kérj. — A bajban ott leszel a kézben, s ha szegésre kész a kenyér. MÉRGESI VÁLLALKOZÓK SZEGEDEN Megérezni a széljárást! régi csapatkórház udvarán. A ver­senybíróság elnöke gr. Széchenyi Viktor, az országos tűzoltó szövet­ség elnöke volt. A versenyre a követ­kező városok tűzoltó testületei ne­veztek be: Székesfehérvár, Detta, Zenta, Battonya, Nagylak, Futak, Nyíregyháza, Szóreg, Törökszent­miklós, Eger, Törökkanizsa. A ver­seny szünetében a városháza nagy­termében szakelőadásokat hallgat­tak a tűzoltók a különféle tüzekról, az újfajta tűzoltókészülékról, tűzjel­zőkről. A keddi nap fő programja a tűzol­tó szövetség nagygyűlése volt. Itt jelentették be, hogy a júniusban el­hunyt országos főparancsnok, József főherceg (aki egyébként a magyar királyi honvédség főparancsnoka is volt) helyét fia, ifj. József főherceg foglalja el. Itt döntöttek a József főherceg alapítvány létesítéséről, melynek kamatait olyan szegény­sorú tűzoltók családtagjai kapják, akik nem tagjai a segélypénztárnak. Az est fénypontja az újszegedi Er­zsébet ligetben a népünnepély és a tűzijáték volt. Ennyi a négy nap története... Az itt látható két versenydíjat a nyíregyházi tűzoltók nyerték ezen a versenyen. AIII. sorozatban a négy­kerekű billenő fecskendő szerelés­ben nyújtott kimagasló teljesítmé­nyért a zsűri az elsó díjat, Szeged város díját, egy ezüstözött Szent Fló­rián szobrot a nyíregyháziaknak ítélte. Az eredményhirdetésen aztán az is kiderült, hogy az „összes verse­nyekben elért legsikeresebb ered­mény, szabályszerű munkásság és kiváló ügyességért" az Országos Tűzoltó Szövetség nagydíját, egy kürt alakú ezüstserleget is a nyíregy­háziak nyerték el. A Szent Flórián szobor mintegy 5 kiló súlyú bronzöntvény dúsan ezüs­tözve. A szobor talapzatán lévó ezüst­lemezre az alábbi feliratot vésték: „Szeged város díja a szegedi országos tűzoltói versenyeken, 1905. VIII. 14." A 800-as finomságú ezüstből ké­szített kürt alakú serleg felsó pereme alatt a következő szöveg olvasható: „A magyar országos tűzoltószövetség díja a szegedi országos tűzoltói verse­nyeken, 1905. VIII. 14." E két tárgyat, a többi versenydíjjal együtt a kiürítési parancs értelmé­ben 1944 őszén a nyíregyházi tűzol­tók elszállították, majd 1945 tava­szán Ausztriában elásták. Hosszú kutatómunka után, 1986 nyarán a Linz melletti Berg község erdejében, az egykori menekülttábor szemetes­gödrében sikerült megtalálnunk a nyíregyházi tűzoltók kincseit rejtő ládát, benne többek között ezt a két versenydíjat is. 1987 decemberétől a Jósa András Múzeum új állandó várostörténeti kiállításának féltve őrzött kincsei a szegedi versenydíjak. BENE JÁNOS muzeológus, Nyíregyháza — Van egymillióm.' — füllentek nekifutásból. — Mibe fektessem, hogy hozzon is valamit? — Ezt így nehéz lenne most ka­pásból megmondani! Ilyen kéréssel nem is igen keresnek meg bennün­ket. Hitelt annál inkább kérnek a vállalkozók. Egyébként most nyi­tunk egy Otthon diszkontáruházat, ez még jó üzlet lesz egy darabig. Ha nem sajnálja a pénzét, ebbe befek­tetheti... * Ha volna ekkora tőkém, még gon­dolkodnék is rajta. De félre a tréfá­val, hiszen az üzlet, a vállalkozás komoly dolog. Bényi Tamást, a Pusztamérgesi Rizling Termelőszö­vetkezet vállalkozási irodájának ve­zetőjét először arról faggatom, hon­nan az ötlet, hogy egy téesz minden­féle vállalkozásba ugorjon bele... — Ennyire jó üzlet vállalkozni, vagy ennyire szűkében vannak a pénznek? — Végül is kényszerítve va­gyunk, hogy vállalkozzunk. A szö­vetkezet rossz adottságú, a föld nem hoz annyit, amennyit kellene. Más után kellett nézni... — Hogyan kezdték? — Úgy hogy belebuktunk. Pusz­tamérgesen múanyagüzemet akar­tunk létrehozni. Nem volt megfelelő szakemberünk, a szerencselovagok pedig ránkharaptak. Most pereljük vissza a pénzünket. Reméljük nem úszik el hárommilliónk. — És a szegedi iroda? — Egy szerencsés véletlen műve. Egy építőiparban dolgozó ismerő­söm adta az ötletet. A téesz vezetói meg vevők voltak ránk — Alem vásároltak be? — Tavaly a második félévben, in­dulás után már 4 milliót hoztunk tisztán. Döntse el maga, érdemes-e próbálkozni. — Mire vállalkoznak? — Vállalkoztatunk. Az önálló és társasvállalkozásokat menedzsel­jük. Ha bejön valaki, hogy szeretne szerződni velünk, illetve a téesszel, mérlegeljük. Ha mindkettőnknek jó, megkötjük az üzletet. Jelenleg 240 társasvállalkozással dolgozik a szegedi iroda. Mindössze öten bonyolítják a forgalmat és né­hány „bedolgozó" szakértő. Az iroda egy láncszem a vállalkozók és a téesz között. Amolyan menedzser­központ. Ami egyelőre csak nálunk szokatlan, hiszen országosan is az elsők között fordul elő, hogy egy téesz ezzel is foglalkozik. — Túl nagy lenne a kockázat? — Is-is. Nemcsak pénzzel érde­mes ma már vállalkozni hanem ész­szel. A befektetés viszonylag kicsi, de komoly hasznot ígér. — Hogy lehet ebból hasznot húzni? — A vállalkozók szerződnek a té­esszel, s így havi átalánydíjat fizet­nek, hogy a „mi szárnyaink" alatt dolgozhatnak. — Akkor munkát szereznek ne­kik? — Nem. Azt is ők szerzik. — Azért lépnek be, hogy fizethes­senek? Ebben nekik mi az üzlet? — Azért nem egészen így van A vállalkozók nyereséghozzájárulást fizetnek a téesznek. Ez úgy havi 8­8500 forint körül van. De kedvezőb­bek ilyen formában az adófeltéte­lek. — Tehát ók is nyernek a bolton? — Kétszázezres forgalomnál 40-50 ezret megtakarítanak. — Szóval akkor az iroda abból él, hogy kihasználja a rendeletek héza­gait? — Ezt sem mondanám Hiszen a másik vonzó dolog, amiért hozzánk jönnek, mert mi kölcsönt is adunk egy-egy vállalkozáshoz. Tizennyolc százalékos kamattal most is kint van ötmillió forintunk. Hogy kik jegyzik el magukat az irodával, pontosabban a téesszel? Nos, akadnak itt mindenféle vállal­SZEPESI ATTILA Lantfutamok szirmaid közt éjbe rejtve kéken-izzó levegőbe árnyak útján bujdosóban vaksötét vadon homályán fogam gyöngyöt ír nyakadra körmöd íve felparázslik szavak gyúló lángja nélkül csillagot vet vér a vérből dalok éji lángja nélkül két karodban zúg a tenger szélbe-oldott arcod árnyán itt vagy itt se távolodva kék homályból visszanézel zsarátnokkal átitatva sem a percből sem a térből szélból-zúgó zeneszóból sem a múltból sem az éjből szárnyak gyúló távolából kék szemeddel hajfürtöddel láng a lángot sokszorozza kozók és vállalkozások: kőműve­sek, asztalosok, gázszerelők, csirke­tenyésztők. kereskedők. Társasvál­lalkozók. — Más haszon is van belőlünk. Akad olyan kisiparos, aki be akarta dobni a törülközőt, mert nem volt anyag. Hozzánk szegődött, jogi sze­méllyé vált, s így már sokkal jobban kiszolgálják. Azt mondja, soha úgy nem ment az üzlete, mint most. A mai feltételek azonban hama­rosan változnak. Az irodának is cl kell gondolkodnia, hogyan tovább, hiszen az idénre már 12 milliós nye­reséget tűztek ki. — Két út áll előttünk. Az átalány­elszámoló vállalkozókat bevisszük a szövetkezetbe, belső vállalkozássá alakulunk át. vagy társaságokat ho­zunk létre. — Maga az iroda nem vállalko­zik? — De. Most már igen. Eddig a téesz eltartott, működtetett ben­nünket. Mi azonban ennél többet szeretnénk profitálni ebből az üzlet­ből. Már van saját vállalkozásunk is. A megyei gabonaforgalmi vállalat­tal és a téesszel közösen csirkét tenyésztetünk. Végül elosztjuk a hasznot. — A vállalkozások szervezése mellett tanácsot is adnak... — Nézze, az ügyfeleink értenek a vakoláshoz, a tésztagyártáshoz, ke­reskedéshez, de a szabályozókhoz nem. Mi meg ezeket ismerjük. Soha olyan keletje nem volt az informáci­ónak a gazdaságban mint most. Szá­mítógépes naplófőkönyvet veze­tünk, ez is ötvenezret hozott eddig, havonta. — És itt az új adórendszer is. .. — ...és jön az év vége. Mi meg vállaljuk a bevallás elkészítését, az adóalanyok jogi képviseletét. — Nem túl kockázatos üzlet ez? — Kockázat nélkül nincs haszon. Aki ma gazdálkodni akar, nincs más választása. A széljárást persze is­merni kell. Nem várhatunk arra, hogy majdcsak kijön egy rendelet. Nekünk előre meg kell sejteni. Mire kinyomtatják, már mások léptek, akik jobban voltak informálva. A legnagyobb nyereség reményében a legkisebbet kell kockára tenni. Igyekszünk egyelőre sok kisebb üz­letet bonyolítani. A nagy falatokat niost még meghagyjuk másnak. Ki­csi még a tőkénk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy nagyot buk­junk. — Ha ez ilyen egyszerű, mások miért nem csinálják? — Mert nem ilyen egyszerű. Elég nagy a kockázat. Nem elég csak a saját zsebünket megtömni, a vállal­kozókat sem lehet átverni, mert jö­vőre lehúzhatnánk a rolót. Kár lenne, hiszen többek között a készülő társasági törvény is egyre jobb lehetőségeket, egyre biztosabb talajt ad majd a lábuk alá. Vállal­kozni pedig kell... — vallják a pusz­tamérgesiek, s minden bizonnyal ebben nekik lesz igazuk. RAFAI GÁBOR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom