Délmagyarország, 1988. augusztus (78. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

1988. augusztus 17., szerda 5 Könyvek között A művészet története sorozatból Az érett reneszánsz; a Nagy világatlasz; Kondor Béla: Angyal a város felett; Szántó Piroska: Golgota; a Képes Krónika hasonmás kiadása; a János című névkönyv; a Dante—Dali csodakötet; A múlt születése című világsiker magyar változatai; az Allatcsodák, a Traité de Zoologie francia nyelvű lexikon, és sorolhatnám a múlt esztendő bő könyvkínálatának sikerdarabjait. Az évi mintegy 3 ezer . 600-féle kötetből ezek láthatók néhány száz kötet társaságában a technika házának immár hagyományos nyári könyvkiállításán, melyet a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület megyei csoportja és a • Szegedi Nyomda szervezett. A könyvkiállítást tegnap délután nyitotta meg Bátyai Jenő, az MTESZ Csongrád megyei társelnöke. A bemutatón p nyomdák múlt évi termésükből azokat sorakoztatják föl, amelyek országos versenyen díjat nyertek. A könyvek a szép élményeken tűi tanulságokat is tartogatnak. •Mindenekelőtt az tűnik föl. hogy a könyvek is árulkodnak a nyomdaipar átrendeződéséről, a struktúraváltásról, a helykeresésről, az érdekeltség * térhódításáról. Ez a jelenség — ha még egyelőre bátortalanul is — de kezdi átformálni a nyomdai kínálatot. A kiadói megrendelések mellett mind több az egyéni vállalkozás, a külföldet kiszolgáló bérmunka. Ennek láttán egyik szemem sír, a másik meg nevet. Örülök, hogy immár vannak olyan officináink — mennyit vártunk erre! —, amelyek felveszik a versenyt a nyugati nyomdákkal, amelyekről azt tartják, hogy a legkorszerűbb technika letéteményesei. De nem feltétlenül örülök, hogy a jórészt színes képeskönyvek. képregények, gyerekleporellók, albumok negédes ízlést közvetítenek, Walt Disney-i stílust, hamis és nosztalgikus szemléletet tükröznek. Másik észrevételem, hogy az utóbbi években nőtt az ázsiója az idegenforgalmi és propagandacélzatú ország- és városismertető albumoknak, fotóösszeállításoknak, A szép arcunkat mutassuk! sokszor bevált fogásának. Csaknem felveszi a versenyt ezzel a szakácskönyvek, gasztronómiai albumok divatja. Valamennyi nagyszerű kivitelű, pompás fotókkal vonzóvá tett, s bizony nem olcsó kiadvány. Harmadik megjegyzésem hogy a csomagolóanyagok, naptárak, prospektusok, dobozok új színfoltot jelentenek a nyomdaipari palettán, legalábbis ilyen széles skálán és változatossággal tolán még sosem jelentek meg. Jelzi ez azt az általános igényt, hogy áruinkat — legyen, az szellemi termék, mondjuk egy hanglemez —, el kell adni, be kell csomagolni, vonzóvá kell tenni. Nemcsak a szépség, de a praktikusság elvárásai is benne sűrűsödnek egy-egy sikeres termékben. Meggyőződésem, hogy a szép és olcsó könyv ideája nem veszett el Knerék generációjával. Ma új módon, megváltozott feltételek között, a nemzetközi technikai, technológiai felzárkózás igényével életben lehet és kell tartani a sokszor temetett, elsiratott vagy elátkozott könyvet. S ebben a nyomdáknak óriási a szerepük. Mindenekelőtt a nyomdászok új generációjának, melynek tagjai ugyan elidegenülve csak egy-egy munkafázis irányítói. de mégiscsak a szellem őrei, megsokszorozói, terjesztői. S ezt sem feledhetjük, legalábbis az ilyen kiállítások kapcsán nem. T. L. Szervátiusz Tibor szobrászművész kiállítása a Bartók Bcla Művelődési Központban, augusztus 28ieNémeth Ernő fotókiállí,, , tása a Sajtóház művésztzeqedi ünnepi hetek klubjában, augusztus 20ig. A magyar cserkészet története. Erzsébet királyné. Kiállítás a Feketeházban (Somogyi u. 13.). A 26. Szegedi Nyári Tár- Állandó kiállítások: Mó, . „ _ ... „, ra Ferenc Múzeum (Rooselat a Horváth M.haly ut- ^ téf 1/3). Cs\,ngrád cai képtárban, szeptember mCgyei parasztbútorok és 18-ig. népviseletek; Lucs-képgyűjtemény; Móra-emlékszoba. Kass Galéria (Vár u. 7.): Kass János grafikái. Vármúzeum (Móra park): Szeged múltja, jelene és jövője. Fekete-ház: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának élete és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága. Varga Mátyás színháztörténeti gyűjteménye (Bécsi krt. 11.). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye, Tápé, Vártó utca 4., naponta délután 2től este 7-ig. Pisztollyal tartotta távol a segítőket Sebők Józsefné tanyája hétfőn hajnalban porig égett. Tegnap, kedden a helyszínen már csak üszkös romokat láthattam. A Csengele községtől 5 kilométerre levő vályogházban nyolcan égtek benn. Korábbi híradásunkban beszámoltunk arról, hogy közülük kettő a helyszínen meghalt, illetve a tűz okozója Hajagos Tóth Imre, aki benzines üvegeket dobált a házra, és így felgyújtotta, ismeretlen eredetű pisztollyal a tanyán lakó Csányi Lajos Csabánét megölte, majd öngyilkosságot követett el. A dráma szemtanúi így idézték fel a szörnyű eseményeket. Tarjányi István állatgondozó is az épületben volt, a ház legszélső szobájában. — Ordítozásra ébredtem, és amikor kinyitottam a szememet azt láttam, az emberek a lángok között fetrengenek. Szerencsém volt, mert a tűz az én fekvőhelyemig még nem ért el. Így ki tudtam menekülni. Egy kisgyereket ölbe kaptam és kirohantam az udvarra. Azután visszamentem, és az égő Csányinét húztam ki a lángok közül. Kint az udvaron Hajagos Tóth Imre állt revorverrel a kezében. Pisztolyt fogott rám, és meg akarta akadályozni, hogy segítsek. Csányinéról letéptem az égő hálóinget, majd ezt követően a nót a revolveres férfi magával vitte, és megerőszakolta. Én Hajagostól nagyon féltem, hiszen korábban is a környék retteget embere volt, verekedésért többszőr volt büntetve. Gulyás László állatgondozó a libafarmra vasárnap éjszaka tért vissza. Nem akarta felzavarni az alvó embereket, ezért meghúzódott a szomszédos melléképületben, így maradt életben. — En csak egy kisgyereket tudtam kimenteni, mert a tűz rendkívül gyorsan terjedt Átszaladtam a szomszédhoz segítségért de az illető azt mondta, ott rohadjanak meg, és bezárta az orrom előtt az ajtót. Ezután a másik szomszédhoz rohantam, de annak rossz volt a motorja. Nem tudott segíteni. Majd biciklire ugrottam a gátőrházhoz mentem, de ott még kora hajnalban nem volt senki. Mikor visszaértem az égő házhoz, eszembe jutott, a konyhában négy gázpalack van, azt kell gyorsan kihozni, hogy nehogy felrobbanjon a ház." Ekkor már ott voltak a csengelei önkéntes tűzoltók is, de sokat nem tudtak "segíteni, olyan nagy volt a tűz. A csengelei önkéntes tűzoltóparancsnoknak, Géczi Józsefnek hajnali 4-kor szóltak, hogy ég a tanya. — Mire kiértünk, a tető leomlott. A tűz belülről indult, mivel Hajagos elég sok benzines palackot dobott az épületbe. Az égő embereket is próbáltuk menteni, de nagyon nehéz volt a lángtengeren átjutni. Hajagos hosszú ideig élettársa volt Csányinénak. Tavaly mentek külön, az asszony akkor költözött át nővéréhez, Sebőknéhez. A falu tudott a kapcsolatukról, hiszen perelték is egymást a közös vagyon miatt. Hajagos Sebókné házától néhány száz méterre lakott. ö is egy nagy libafarmot tartott. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozója, Olasz József őrnagy arra a kérdésemre nem tudott felvilágosítást adni, hogy Hajagos honnan szerezte a fegyvert. — Ismeretlen gyártmányú a revolver, a gyári sorszámát is kireszelte valaki. Valószínű, hogy hétfó hajnalban szerelmi dráma játszódott le. Hajagos helyre akarta állítani élettársi kapcsolatát, de Csányiné nem akart visszamenni a férfihez. Azért ol^an sok a 'sérült, mert az ablakon bedobott benzines üvegek széttörtek és az emberekre fröccsent a gyúlékony anyag. A rendőrség igyekszik tisztázni az összes eddig fel nem tárt körülményt. Az égett emberek hétfő reggel 8 órakor kerültek a szegedi bőrgyógyászati klinikára. Dobozi Attila, egyetemi tanár tegnap, kedden a következő jelentést adta állapotukról. — A két , betegünk súlyos életveszélyes állapotban van, harmadfokú égési sérüléseket szenvedtek. Szomorú, hogy a 40 kilométeres körzetből csak 4 óra alatt jutottak el az égett emberek a klinikára. Négy gyereket a gyermekklinikára vittek, ahol Tekulics Péter, osztályvezető főorvos elmondta: — Valamennyi gyermek állapota életveszélyes, többnyire másodfokú égési sérüléseket szenVedtek. Az intenzív osztályon ápolják őket. H. M. Egy színész halálára Olvasom a hétfői gyászjelentéseket és nem hiszek a szememnek. Marosi Károly nincs többé. Az a színész, aki Szeged színházának epizódszerepeit játszotta majd harminc évig. A gyászjelentés nem közli életkorát, de én a színháznál töltött húsz év alatt egyforma korúnak láttam ót. Feltűnik előttem jellegzetes alakja, amint besétál az ajtón, és mondja a magáét. Szerette, ha "mosolyt tudott maga körül csinálni. Amikor morfondírozott, tudtam, hogy azon a nyúlfarknyi szerepen dolgozik, amit most osztottak rá. Mi csak Karcsinak hívtuk mindnyájan. Sose hallottam, hogy valaki másként szólítaná, netán bácsizná. Legutóbb a Kárász utcán találkoztam vele február körül. Gyere, meghívlak egy sörre. Csodálkoztam, de ö hozzátette: vastag vagyok öregem, nyugdíjosztás volt. Fáradtnak látszott, de a talponállóban már mondta a magáét Óvatosan kérdeztem betegségéről, és ő mondta, hogy hívták vissza a színházba játszani, de már nem meri vállalni. Beszélgettünk. Persze, a színházról. Mikor említettem, hogy az előbb Máriáss Jozsóval találkoztam, felcsillant a szeme: üdvözlöm a többieket. Aztán elbúcsúztunk. Akkor még nem tudtam, hogy utoljára láttalak. Móricz Antal Varsányi Mária bravúrja ?' Wm ' 4 *~jú *r< - V „, Í•: fi". 5r i ÍA*. A Mw' ' rfc v • a v. < V. • • í < m é¿ %1 - 4 ü V* "«•"I. < - A hétfő esti, második Don Carlos-elóadáson Vaisányi Mária, a szegedi színház művésznője énekelte Eboli szerepét; mint már tájékoztattuk olvasóinkat, a kanadai vendégművész, Corina Circa az egész próbaidőszakban betegséggel küzdött, a premierre, úgy tűnt, meggyógyult, a hétfői előadást azonban már nem vállalhatta. Varsányi Mária az egész múlt héten próbált a Don Carlos együttesével — s mentette a második operaelőadást. Eboliját hallgatva, nem egyszerűen áldozatvállalását kell dicsérnünk; úgy tetszett, mintha a szabadtéri színház — ahol művésztársai oly sok megpróbáltatásnak vannak kitéve — neki megfelelő közege: nagy formátumú, nagy volumenű hangra figyelhettünk, éppen olyanra, amilyenre ilyen színpadon, Nagy Dószló felvétele ekkora térben, ilyen hangosítási viszonyoki mellett szükség van. Mindez már vasárnap is nyilvánvaló volt, a nagy sikerű operagálán; Varsányi Maria szinte „pillanatok" alatt tanulta meg szerepének olasz nyelvű változatát. E tiszteletet keltő teljesítmény dicséretével búcsúzunk az idei szabadtéri operától, a „nemzetközi" Don. Carlostól. A próbahelyeket mától A felkelő nap háza című, ugyancsak nemzetközi produkció számos közreműködője és alkotója foglalta el: a népzenei fesztiválon részt vevő szólisták és együttesek pénteken és szombaton nemcsak a Dóm téren, hanem a város sok pontján, összesen hat helyszínen lesznek láthatók ési hallhatók. (Képünkön: Varsányi Mária és Iván Ildikó.) • Régi meggyőződésem, hogy minden, történelmileg még oly rövid korszaknak is megvan a maga jellegzetes humoristafigurája. Az a bohóc, vagy udvari bolond clown-alak, aki hallatlan népszerűséggel, és a mindenkori periódus hullámverésére érzékeny rezonanciával ad hangot mond ki olvan dolgokat is. amelyek esetében már nem a ..biztonsági szelep", a ..megengedett szabadszájúság" lehet a döntő, hanem az egyén talentumából fakadó, autonóm szellem. Erre épül, erre alapozódik, ebbe ágyazódik aztán humor és bátorság originalitás és témagazdagság. szemléletmód és stílus sajátságos — és nyilvánvaló ielek szerint nagyon s vonzó — együttese. Az adott lehetőségek függvényében ilyen alakia volt a hatvanas éveknek Kabos László, vagy Bárdi György. a Gugyerákkal. a hetvenes éveké Hofi Géza — és most már egészen bizonyos, hogv ilyen lett a nyolcvanas évek végére (netán a kilencvenes évekre is?) egy Szegedről elindult. itt akkor színvonalban ugyan még bizony nem nagyon vitézkedő fiatalember: Nagy Bandó András. Akiről itt most rögvest ki kell jelenteni: a mai magyar kabaré, a jjelenkori politikai humor első számú személyiségévé nőtte ki magát. Az újszegedi szabadtéri színpadon az elmúlt hét végén. Dinnyés Józseffel meghirdetett (de nemcsak véle megtartott!) négy előadás biBandóünnep zonyságot tett arról is. hogy az ember a nívósán, jó izxessel. és főleg magasfokú eszmei felelősségérzettel előadott politikai humort akár kimondott ünnepként is megélheti. Mert Bandó-ünnep volt ez a (négyszer) majdnem két óra — még akkor is. ha Dinnyés Józsefről is eszébe juthatott az embernek egy és más: a régi Angyalok együttes, az a tény. hogy be kéne végre látni. mennyire Dinnyés köpönyegéből bújt ki a később nagy dérrel-dúrral támogatott-imádott Gseh Tamás-divat — meg. hogv mennyire idejét múlt is már az az ..építőtáboros" szöveg és stílus, ami nem egy dalát iellemezte... Volt persze más is. Egv meglepetés Nagy Bandó Andrástól: Király Zoltán felléptetése. Nem volt baj ezzel semmi, érzékelhető volt sok szemléleti azonosság, nem megjátszott hanem őszinte rokonszenv, és ió értelemben vett ..egy húron pendülés". Bandó nagy biztonsággal, mértéktartóan és elegánsan uralta ekkor is a terepet. Király Zoltán pedig kiváló segítőtárs volt — mégis megkockáztatnám nem árt-e vajon egv méltán hatalmas népszerűségre szert tett közéleti személyiségnek, ha — Szilveszterre és a lényegesen gyengébb rádiós Karc-béli vendégeskedésére is gondolok — többször is kabarérészvéteire adja a fejét? Nem vonz-e ez le komolyságából, súlyából, hiteléből annyit hogv akár kikezdhetóségére is úiabb alakot nyújthat —. s amit népszerűségtöbbletben ' így nyerhét a vámon, elveszítheti (esetleg tudatos, manipulált) hitelrontással a réven? A Bandó-ünnep persze mindezzel együtt nagyszerű volt. Bandót nem zavarta. hogy erdélyi, vagy éppen szovjet ügyekbe mi. és mennyire szabadult föl a korábbi tabuk alól — a legszebb gátlástalansággal ontotta a hol vitriolos, hol egészen rendkívüli elmetornáról bizonykodó mondatokat a délkeleti szomszéd ..embernek nevezett államfőiéről", és. hogy úgy látszik, a szovjet hadsereg nem Battonvánál kezdte és Nemesmedvesnél feiezte be a magyarországi harcot mert meniünk csak el Várpalota és Veszprém környékére. nézzünk körül, „ott még áll a harc". És előkerült a hódmezővásárhelyi Lenin-szobor és a Grósz Károlv-utazások („gyűjtsd a tökét, ne siránkozz"). és. hogy az új kormánytagoktól — sokkal több lemondást vár D. L.