Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

4 Csütörtök. 1988. július 14. Tények, teóriák, tudomány Lassan a teszttel! A tudományosság egészen váratlan területeken is sikerrel kecsegtet. Egy pszichológusnak az az ötlete támadt, hogy kísérleti eszközeit, speciálisan felkészített egyetemi hallgatókat bárokba küldje, s ott hasonló korú, de ellenkező nemű, s ami a lényeg, kísérő nélküli ismeretleneket szólítsanak le, vagy mit is beszélek, individuális kommunikációs relációt iniciáljanak. A lezseren rámenős („na fogadjunk, hogy többet birok inni, mint tel"), a félreérthetetlenül konkrét („tetszel, szeretnék veled máskor is találkozni") és a szerény, nem tolakodó („hogy tetszik a zene?", vagy egyszerűen csak „szia") közelítési módok eredményességéből csinos statisztikát lehetett csinálni. Férfi—nő irányban a lezserek csak 20 százalékos sikert (vagy inkább 80 százalékos kudarcot) könyvelhettek el, míg a többiek 50—80 százalékban szegődhettek a megszólított hölgy mellé. A kezdeményező nök sokkal eredményesebbek voltak. (Hitték volna?) Akármilyen szöveggel jöttek, nem maradtak 80 százalék pozitív reagálás alatt. Ez esetben ugyan a 20 százalékos visszautasítás is nagyon soknak tűnik. Talán a lányok külseje nem volt elég meggyőző? Nehogy azt higyjék! Ezt abból lehet biztosan tudni, hogy még az egyszerű szia is százszázalékos viszonzásra talált, ha közben a szende hölgy szelíden megérintette a megközelített férfiú karját. (International Herald Tribüné) Válság és környéke Minap szegezték mellemnek a kérdést: ugyan mondd már meg, most válság van vagy nincs. Valóban e fogalom körül elég nagy a bizonytalanság. Ha politikus beszél, elhárítja a válságot, legfeljebb válságjelekről, esetleg strukturális válságról szól. A közgazdák még ma is jórészt hallgatag csoportja úgy véli, válság van. A kettő között feszülő tényezők: a politika sehol sem vallja be első szóra a válságot, kivált ott, ahol ez nem jár a kormány megbuktatásával (példa erre Mauroy francia kormánya). A szocialista országokban eleddig az volt a gyakorlat hogy a célt és annak kijavítását jórészt ugyanazok végezték. Ódzkodásuk a válság fogalmától tehát érthető. 'Miért is ne, hiszen az Üj Magyar Lexikonban ez a fogalom még kizárólag a kapitalizmus számára van fenntartva. Többet tudunk meg a válságról, ha az Idegen Szavak Szótárában nézünk utána az általában ismert krízis (crisis) szónak. Itt több jelentést kapunk, közte egy betegségre vonatkozót is: az az állapot, amikor az állapot fordulóponthoz ér, vagyis egy folyamat természetes része. Bevallom, hogy ezt nem én találtam ki, hanem még a harmincas években szociáldemokrata közgazdaságtan tanárom mondta, amikor csak néhány szóval érintette az uralkodó kommunista félfogást a töretlen gazdasági fejlődés képtelenségéről. Ez a közgazdák döntő többségének véleménye ma is. Miért kellene ezt szégyelleni? Megesik ez másutt is, sőt nálunk sokkalta gazdagabb országokban is. Így jutunk az első tanulsághoz: a válságot nem tagadni, hanem a „betegséget" gyógyítani kell. Persze ez ma sem könnyű, amint nem volt az Ny. D. 'Kondratyev (1892—4938) esetében, aki merészelt a sztálini tökéllyel szemben a gazdaság periodikus hullámzásáról beszélni. Ma már tudjuk, igaza volt és tudhatta Sztálin is, hiszen aligha hihető, hogy csak meghökkenteni akarta a világot az SZKP XIX. kongresszusán, amikor közvetlenül halála előtt kinyilvánította, hogy a létező szocializmus árutermelő társadalom és benne is hatnak az objektív gazdasági törvények. Amit még ennek kapcsán le kell szögezni, hogy a gazdaság sehol és semmilyen ideológiával nem haladható meg. Politikai szempontból tehát nem az a fő kérdés: van-e válság vagy nincs, hanem időben észrevesszük-e, hogy váltani, jobbítani kell. Ezért azt a kérdést, hogy „begyűrűzik-e?" nem lehet gazdaságinak, csakis politikainak minősíteni. Meg vagyok róla győződve, hogy aki elsőnek mondta, az is tudta, ha nem, annál nagyobb volt a baj. Régi mániám, hogy nem tartom elégségesnek országunk közgazdasági műveltségének színvonalát. Ennek tudom be azt is, hogy jó szándékú és elkötelezett embereket könnyű még ma is válságellenességre hangolni. Tudniillik ezek az emberek nem gazdasági fogalmat értenek alatta, hanem eddigi munkájuk bírálatát. Utóbbi emberileg érthető. Minap egyik vitázó partnerem kétségbe is vonta hivatkozásomat Széchenyi Istvánra és Fáy Andrásra, akik a maguk idejében ezt Gróf Zeppelin és a Zeppelinek 1838.- július 8-án, 150 éve született Ferdinand Zeppelin gróf német feltaláló, akit a világ a léghajózás úttörőjének tart. Ez a megállapítás azonban igy nem teljesen igaz, mert a léghajózás ötlete a magyar Schwarz Dávid nevéhez fűződik, Zeppelin az ő terveit fejlesztette tovább, és építette meg az első merev testű, kormányozható léghajót. Az előzményekről annyit, hogy a .keszthelyi születésű, technikai érdeklődésű Schwarzot foglalkoztatta a repülés, és e téren teljesen új útra lépett: a léghajó ballonhüvelyét új anyagból, egész vékony alumíniumlemezből tervezte. Alumínium váz alkalmazásával és a légcsavaroknak a léghajó testén való elhelyezésével új irányt adott a léghajózásnak. Meghívást k«yx>tt a cári Oroszországba tervei kivitelezéséhez. Két évig folytak a kísérletek, de a léghajókhoz fűzött remények itt nem váltak be. Munkáját a németek segítették tovább, akik felfedezték, hogy a léghajó hadi célokra is alkalmas lehet, s egyúttal az alumínium új felhasználási területét is látták a találmányban. 1895-ben volt az első felszállási kísérlet. A léghajó megtöltéséhez azonban a német vegyi gyárak csak gyenge minőségű gázt tudtak szállítani, s ezért az első kísérlet sikertelen volt: a kudarcot Schwarz nem tudta elviselni, meghalt. A porosz hadügyminisztérium folytatta Schwarz munkáját, és 1897. november 3-án megtörtént az első tényleges felszállás a 3500 kilogramm súlyú, 47,5 méter hosszú, szivar alakú, a világ eddig legnagyobb, 3607 köbméter térfogatú léghajójával. Zeppelin gróf, aki egyébként magas rangú katonatiszt volt, egy évvel Schwarz halála után megvásárolta a feltaláló özvegyétől az alumínium alkalmazásának ötletét, és két évvel kéisőbb, 1900. július 3-án a Bodenitó partján felszállt az első „Zeppelin". A felszállás sikeres volt, de húszperces repülés után a leszállásnál a gép összetört. Az ekkor 62 éves tábornok, Zeppelin nem adta fej a harcot és 1906ban óránként 30 mérföldes sebességgel két sikeres repülést végzett. A további fejlesztést jelzi, hogy a léghajók az I. világháborúban részt vettek London bombázásában. 1924-ben a Zeppelin-művekben épült az a híres. Los Angeles nevú léghajó, melyet a németek jóvátételként adtak Amerika számára, 1924-ben 80 óra alatt tette meg útját új hazájába. 1931-ben Magyarországon is végzett propagandarepülést egy kormányozható Zeppelin, amely előzőleg körülrepülte a Földet. vallották. Persze nem arról van szó, hogy iskoláink, intézményeink híján vannak a közgazdasági ismereteknek. Sőt éppen a hazai marxista közgazdák vívtak ki maguknak az utóbbi három évtizedben nemzetközi rangot. Sok országban ismerik műveiket, sőt Kína nyíltan .kimondta, sokat tanultak tőlünk. A széles közvélemény azonban ma is „államban" gondolkodik, fel sem merül komolyan az egyes ember gazdasági jelentősége. Nálunk a feudalizmus a felszabadulásig tartott, így az „Isten, Haza, Király" fogalomkörben éltünk és sok oknál fogva, alig hittünk személyes munkánk értékteremtő erejében. Most kezd valami kialakulni. .Ebben látom pl. a vgm-ek szellemerösitő jelentőségét. De az kétségtelen, hogy az angol, francia és német, hogy a kisebb és gazdag országokról ne is szóljak, közgazdasági ismeretek színvonala alatt vagyunk. Ilyenkor mondják nekem, ugyan kérem, ez nem fair dolog. Válaszom: tessék mondani, Széchenyi István idejében az volt? Pedig az eltérő ütemű fejlődés ellenére ma már nincs akkora különbség országaink között. Évtizedek óta igyekszem ellenőrizni magam, vajon jól gondolom-e ezt a közgazdasági színvonal dolgot. Ha, mint sokszor történt az elmúlt évtizedek alatt, tanfolyamot vezettem, szemináriumot tartottam, soha nem mulasztottam el megkérdezni a hallgatóságot, mit tartanak az érték keletkezéséről, az árról, a bővített újratermelésről és más dolgokról. Ezek alapfokú szemináriumi anyagok voltak hajdanán a „fényes szelek" idején. Siralmas válaszokat kap az ember és egy sajátos •bizalmat is a párt és az állam iránt. Nem fejtem ki részletesen egy-egy ilyen beszélgetés lényegét, de azt elmondom: az ismeretek hiánya majdnem mindenkiben a személyiségén kívülre helyezi a gazdasági felemelkedés erővonalalt. Semmit sem tudnak abból, amit Juhász Gyula írt a „Munkásotthon homlokára": itt nem boldogul más, csak, aki alkot, aki munkás. Kevés ember, azok is a szocialista szektoron kívül, tudja, hogy boldogulásának alapkérdése a munkához, az alkotáshoz való viszonya. Ezt jelzik a tulajdonérzés körüli viták, ezt nehezíti a nivellálással elnyomott kezdeményező és vállalkozókedv. 'Minden válságok közt a változás, a megújulás válsága a legfontosabb. Ha ebben egység lenne, a többitel is hagyhatnók. Ez ugyanis a fő kérdés: a szellem megújítása, amire a világban sok példa van. Marosi János HÁZASSÁG Pá hl Csaha és Gál Márta. Kereszt Attila és Tandori Júlia. Balogh László és Gajdács Ildikó Irén, Széli Csaba ós Morvát Erika. Hatvani Zoltán és Borsa Eszter Mónika. Vály Attila László és Géczy Katalin Margit. Olasz György és szabó Ágnes Marietta. Kinta János és Sugár Ibolya. Császár Tibor és Székely Eva. Kulcsár József AttiLa és Ka*kies Györgyi, Illés Péter Kálmán és Kovács Katalin Erika. Soós Attila és Török Julianna. Toppantó Tibor és Szögi Katalin, Kársai Ferenc és Lajkó Edit Nóra. dr. Kriveczky György és Szabó Katalin, Kovács Tibor és Peló Katalin, Czíbók Attila és Gruics Edit, Babanyecz Attila cs Szűcs Erika, Fleisz Endre és Szemenyei Olga házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Nyári Mihály Györgynek és Hódi Margit Erikának Mihály. Kamutl Ernőnek és Pápa Anikónak Nóra. BánáUiy János Imrének és Csizmás Csillának János Itávld, Tapodl Imre Istvánnak és Barna Zsuzsanna Máriának Emese. Nagy Tamásnak és Kácz Zsuzsannának Brigitta, Baráth Józoef Istvánnak és Makal Irénnek Józaef. Gazsó László Imrének éá Sári Máriának A dám István. Tűnd Károlynak és OcsCsaládi események kó Melinda Dorottyának Dorottya, Bárányi Lajosnak és Tóth Katalin Margitnak Timea, Módra Lászlónak és Berta Ilona Mariannának László, Djebrane Djamelmek és Szabó Erika Magdolnának Amin, Ben se Tibor Józsefnek és Gyapjas Erzsébet Ibolyának Gábor, Csatlós László Ferencnek és Karai Máriának László Ádám. Jenei Sándornak és Oltványi Erzsébetnek Sándor. Kocsis-Savanya Sándor Lászlónak és Nagy Eva Etelkának Zolian László. Vanga Istvánnak és Magna Margit Erzsébetnek Anett, Kálmán Dezsőnek és Virág Annának Dezső, Almásl István Józsefnek és Kovács Mártának Gábor Miklós. Szkiva Bélának és Bencsik Mártának Anna. Zahorán Tibornak és Molnár Honának Gábor. Halupka Jánosnak és Sonje Barbarának Tibor, Józó Zoltánnak és Ballá Ilonának Tamás, Tóth Antalnak és Kismarton Gizellának László, Gajdacsi Béla Istvánnak és Varga Juliannának Szilvia, Bon Csaba Győzőnek és Rádl Lel Iának Csaba. Pa kot Tibornak és papfalvi Erzsébet Katalinnak Renáta, Farkas Ferencnek és Szemes Honának Gábor Ferenc, Mészáros Mihálynak és Török Juditnak Krisztián, Papp Péternek és Zákány Mártának Emese, Szabó Istvánnak és Kószó Annának Andrea, dr. Kemény Lajos Ferencnek és Vincze Mártának Lajos, Varga Sándornak és Kokavecz. Juliannának Bea. dr. Jó Járt Istvánnak és Szarka Bernadett Teréziának István. Vaszkó Illés Istvánnak és Kiss Máriának Kitti Réka. Nagv Györgynek és Nagy Rozáliának Patrícia, Abnahám Imrének és Bar La Máriának Krisztina, Szűcs Ferencnek és Oláh Magdolnának Noémi Ágnes, Horváth Istvánnak és László Erzsébetnek István Szabolcs. Jáger Tamás Zsoltnak és Vlskl Máriának Zsófia. Falkenstein János Józsefnek és dr. Gárgyán Ildikónak Petra Borbála, Csűri Zoltánnak és Bern Anikónak Barbara, Dobák Jánosnak és Nagy Anna Erzsébetnek Vivien, Takács Tibornak és Budai Idának Andrea, Barna Gábornak é> Somfai Juditnak Csilla. Hajdú Péter Pálnak és Rácz Rózsának Pétez- Pál. Dudás Jánosnak és Lajkó Mónika Tündének Zsolt, Lengyel Zoltán Tamásnak és Fenyvesi Mária Arankának Dalma nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS Süli Imréné Terhes Julianna, dr. Szilágyi Lajosné Molnár Erzsébet. Nvilas Jenő, Veszelka Mihály, Burt Rókus, Kondás Imréné Czirok Julianna, NemesNagy Sándor, Nádasdl Mihály Pálné Bugyi Erzsébet. Tószegi Erzsébet, Gulyás István, Dorrnán András. Saáry Károlyné Honti Katalin, Keresztes István, Hell Jánosné Törköly Mária. Rusz János. Cziíxa Péter, Varga István, Horváth Antal, Kántor István, Skultéli László, Ormándl lstvánné Takó Etelka, Kispál János, Bodri János, Miskolci István, SzécsI Vince, Katona Imre. Frecot imréné Jochum Ilona. Dóczi Kálmán, Módra Lajosné Vecsernyés Etelka. Elekes Károly László, Papp Gyula. ördög Perencné Terhes Mária, Morét Mária. Jóiért Ferencné Nacsa Viktória. Kéri Imre Kálmán, Barna Vince. Faragó József. Bakos István, Tököli Mihályné Kálmán Erzsébet, Goda Imre, dr. Érdi Sándor. Patak Imréné Kis Mária meghaltak. Mi? Hol? Mikor? 1988. JÜLIUS 12., KEDD — NÉVNAP: IZABELLA A Nap kel 4 óra 59 perckor, és nyugszik 20 óra 40 perckor. A Hold kel 2 óra 53 perckor, és nyugszik 20 óra 15 perckor. VIZ* LI.AS A Tisza vízállása Szegednél plusz 104 cm (apadó). SZAZHÜSZ ÉVE született Stefan Anton George (1868—1933) német kültö, a modern német líra Jelentős alakja. HETVENÖT ÉVES W. E. Lamb (sz. 1913) Nobel-díjas amerikai fizikus. Fölfedezte a hidrogénszínkép finom szerkezetét. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. délután fél 4 és háromnegyed 6 órakor: Fantasztikus labirintus (színes. m. b. amerikai film. III. helyár!) 8 órakor: Betty Blue (színes francia film. III. helyár!). Csák 18 éven felülieknek! Fáklya: fél 3. háromnegyed 5 és 7 órakor: A Bounty (színes, m. b. amerikai kalandíilm. III. helyár!). Szabadság: 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Szökevények (színes magyar—lengyel filmvígjáték. II. helyár'). Filmtéka: fél 6 és fél 8 órakor: Fellini-Róma (színes olasz film. Csak 16 éven felülieknek!). Kiskőrössy halászcsárda: (videómozi) : délután 4 és este 8 órakor: Gyilkosság rendeletre (színes angol—kanadai bűnügyi film). Kiskőrössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: Hárman a slamasztlkúban (színes amerikai film. III. helyár!). Kertmozi, 9 órakor: A szakasz (színes amerikai film. IV. helyár!). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57.). Este 8 órától reggel 7 őrálg. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBESZET1 ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti ás urológiai felvételi ügyeletet a U. kórház (Tolbuhin Sigt. 57.) tart. Gyermek sérültek és gyermeksebészeti betegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebészeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnöttlakosság részére: Szeged Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 őrálg, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 10. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Újszeged! Gyermekkórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekiig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKI SEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÚSÁGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 3 órától 6 óráig hívható. 20.05: „Ének. hajolj ki ajkamon" — (ism.) Híradó 2. Vándorló ország — venezuelai film Képújság 20.55 21.15 22.50: BELGRÁD 1. 17.40: Híradó 18.00: Körzeti híradó 18.30: Dok.-müsor 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.05: Örömök és bánatok spanyol tv-film 21.05: Stúdióbeszélgetés 22.05: Híradó 22.25: Hírek 22.30: Éjszakai műsor BELGRÁD 2. 18.30: Belgrádi műsor 19.30: Híradó 20.00: Komoly zene 20.50: Vidám kedd 22.20: Művelődési műsor ÚJVIDÉK 17.45: Híradó 18.00: Bemutató 18.30: Ruszin nyelvű műsor 19.00: Ma 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó magyarul 20.05: örömök és bánatok 21.05: Jelzések 22.05: Híradó szerbhorvátul Rádió T » » Teve BUDAPEST 1. 8.50: Tv-torna 8.55: Képújság 9.00: Szünidei matiné 9.00: Csak gyerekeknek! 9.30: Allatszelíditők — (ism.) 9.55: Áldozatos szerelem — (ism.) 10.55: Mozgató 11.05: Képújság 16.50: Hírek 16.55: Három nap tv-műsora 17.00: Bújócska 17.06: Popkororig 17.45: Egy szó, mint száz 18.35: Tv-torna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 19.05: Esti mese 19.30: Híradó 20.05: Eltűnt otthonról — angol tv-filmsorozat — 2. 20.55: Egy éve a kormány élén — beszélgetés Grósz Károllyal. az. MSZMP főtitkárával, a Minisztertanács elnökével 21.45: Stúdió '88 22.30: Híradó 3. BUDAPEST 2. 18.05: Képújság 18.10: Hírek román nyelven 18.15: Károly és a sült pulykák — mesejáték — (Ism.) 18.35: Autó-motorsport 18.55: összefoglaló a Honved Hungalu Kupa nemzetközi atlétikai versenyről 19.10: Boldog család — Jugoszláv tv-komédta — 1. 30.00- Képújság KOSSUTH 8 20: Hogv tetszik lenni? 9.00: Napközben 11.00: Derűre is derű — Marcel Avmé novellája 11.29: A Pickwick Klűb — Charles Dickens regénye 12.45: lntermikrofon 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódia 15.00: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 15.20: Fiatalok 'muzsikálnak 15.40: Poggyász 16.05: Szívesen hallgattuk 17.02: Tűnődés a tünetekről 17.30: Kodály: Mátrai képek 17.45: A Szabó család 19.15: Mosolygó Parnasszus 20.45: Tudomány és gyakorlat 21.15: Hallgassuk együtt! 22.00: Hírvilág 22.30: Hangszerek, hangszínek 23.20: Dellv Rózsi és Maleczky Oszkár operafelvételeiből PETŐFI 8.05: NaprafoTgó 9.05: Népdalok 9.40: Hivaldafényben 11.10: Térkép és útravaló 12.10: „Primásiantázia" 13.05: Testörségen 14.00: Countrv-világ 14.40: Fúvósátiratolf 15.15: Csúcsforgalom 17.30: „Hej Severige. avagy szervusz Svédország!" 18.25: Muzsikáló természet 18.30: A Rock Gyermekei Klub 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Kérted — hallgathatod! 20.25: Járdányi Pál népzenei feldolgozásaiból 21.05: Az aranyszamár — ADiileius regémve 21.34: Újdonságainkból 22.00: Nevek ürügyén — Bergman 23.10: Rockpanoráma BARTÓK 9.08: Zenekari muzsika 10.00: Undine — részletek Lortzing operájából 10.35: Előadja a szerző 11.34: Róbert Holl Schubertdal h a n gve rse n ye a berlini Schausplelhausban 13.05: Rockzene CD-n 14.00: Zahárij ikonfestő bűnös szerelme — legenda 14.52: Massenet: Thals — háromfelvonásos ODera 16.58: Manuel Baxruesco gitározik 17.30: Poggyász 17.50: Brahms: Hegedűverseny 18.30: Na maternjam iezlku — szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: In der Muttersprache 19.35: Két szonáta 20.00: A Liocsei Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye 21.14: Flaschdanoe — részletek a film zenéjéből 21.35: Fészekrakók — nem kakukkfiókák 22.00: Spas Wcnkoff Wagnerfelvételeiből 22.40: Bemutatjuk a Grand Funk együttes konoert le mezét 23.16: Szinészvlzsga — 1988. VASAKBAN A VASAK! 3.5—4 hetes, tarka csirke. 21 Ft/db, amíg a készlet tart, kapható, díjtalan házhoz szállítás. Megrendelhető levélben ls. Simon Jenő, SMO Makó, Kolozsvárt u. 76. I /