Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

VILÄG DELMA JAI, EGYESÜLJETEK! ARORSZAG 78. évfolyam, 165. szám 1988. július 12., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Távközlésünk fehér foltjai Magyarországon, ha fel akarunk zárkózni az európai átlaghoz, a század utolsó évtizedében hárommillió új telefonállomást kell kialakítani. A lemaradás a kisvárosokban, községekben a legnagyobb, ezért a fejlesztés jelentős részét oda kell összpontosítani. A közeljövő vidéki fejlesztési lehetőségeiről kért tájékoztatást az MTI—Press munkatársa Bölcskei Imrétől, a Magyar Posta ügyosztályvezetőjétől. — Ebesen, ebben a Hajdú-Bihar megyei kisközségben a fülem hallatára mondta a telefonkezelő a hívónak: „Ha sietsz drágám, jobb ha felülsz a biciklire és elkarikázol a szomszédba. Hamarabb elintézed a dolgod, mint ha az én kapcsolásomra vársz." Mennyire jellemző még hazánkban a kézikapcsolásos központ? — A falvak zömében ma még csupán reggel nyolctól délután négyig lehet használni a telefont, s ezeken a helyeken nincsenek automatizált központok. A hivatal zárása után néhány állomáson kívül csak a segélykérő telefon vonala él, azt viszont kevesen tudják, hogy arról távolsági és R-beszélgetéseket is folytatni lehet, és távirat is feladható. A legfontosabb állomásokat természetesen ezekben a községekben is „berepülőzték", ami magyarul annyit tesz, hogy az orvosnál, a tanácselnöknél, az állatorvosnál, a téeszelnőknél egyszerre csöng a készülék, ha valakit keresnek. Amikor az veszi fel, akinek a hívás szól, akkor a többieknél elhallgat. Könnyen megeshet azonban, hogy egyikőjük megunja, hogy már háromszor ugrasztották ki az ágyból fölöslegesen, és melléteszi a kagylót. A sorbakapcsolás miatt ilyenkor sajnos az egész rendszer elnémul, ugyanúgy, mint ha a karácsonyfa égői közül csavarnánk ki egyet. Mindezt azért emiitettem, ilyen részletesen, mert nyilvánvaló, hogy ezen a helyzeten a lehető legrövidebb idő alatt változtatni kell. De ugyanebbe a kategóriába sorolom az olyan kisvárosokat, mint Kőszeg és Csorna, ahol ugyan huszonnégy órás szolgálatot teljesítenek, a telefonkezelök, ám a rendszer még mindig kézi kapcsolásos. — Az ország mely vidékei a leginkább elmaradottak? — Erre nem tudok kategorikus választ adni, ugyanis mindenütt vannak viszonylag fejlett technikával rendelkező központok, s ugyanakkor néhány kilométeren belül a szinte őskori állapotok is fellelhetők. Ha a távközlés fehér foltjaira kíváncsi, akkor erre azt válaszolom, hogy Budapest környékén, Szabolcs-Szatmár és Zala megyében van belőlük a legtöbb. Ez persze nem azt jelenti, hogy például Baranyában vagy Vas megyében, ahol rengeteg az apró település, több telefon található, ám a népességre vetítve már az utóbbiak lehetnek előnyösebb helyzetben. — A legfontosabb program tehát az, hogy eltűnjenek a fehér foltok, és ahol fejlesztenek, ott a jövőnek dolgozzanak. Fejlesztési társulások A VII. ötéves terv célkitűzései azért jelentősek, mert a hálózat bővítésével a kézi kapcsolásos központok megszüntetése és az automatizálás is együtt jár. Ezen kívül a mennyiségi előrehaladás is jelentős. Győrben, Szombathelyen, Szolnokon, illetve a környékükön lévő településen, kis falvakban sokkal egyszerűbb a dolgunk, mint a fővárosban. Ezeken a helyeken egy néhány ezres, néhány tízezres bővítés hosszabb távra megoldja a gondokat, ugyanez Budapest akármelyik kerületében: csupán csepp a tengerbe. Ami Tatabányán, vagy Salgótarjánban öt-tíz évre szóló eredmény, nem beszélve a néhány százas községekről, az mondjuk Miskolcon vagy Debrecenben, Szegeden már kevés. — Milyen a kis települések fogadókészsége? Ahol eddig nem volt hagyománya a telefonálásnak, ott nehezen boldogulnak... — Való igaz. Aki nincs napi kapcsolatban a távközléssel, az el sem tudja képzelni az előnyeit. De hozzáteszem: hamar hozzászokik. Fölállítunk például egy nemzetközi távhívásba is bekapcsolt nyilvános telefonfülkét mondjuk Gsabacsűdön, ebben a Szarvas melletti, néhány ezres Békés megyei faluban. Eleinte csak kerülgetik az emberek, aztán pedig használni kezdik. Először a kisvállalkozók, iparosok, kereskedők, szolgáltatók, vendéglátásban dolgozók döbbenek rá: kellene a telefon, a közvetlen partneri kapcsolat. Aztán már jönnek a többiek Is. Nekünk nem lehet jobb reklámunk a működő telefonnál. — A fejlesztés egyik sokat vitatott, de igencsak elterjedt formája a telefonkötvény. Néhány évvel ezelőtt Kiskörösön jártam, ahol még a pap is azt prédikálta, hogy nem szabad sajnálni a huszonötezer forint kölcsönt a postától, mert a kötvény segítségével a tulajdonos garantáltan ablakot nyithat a nagyvilágra. — Az első akciónk 1983ban volt Szegeden, kísérleti jelleggel. Eleinte sok kritikát kaptunk, ám a tapasztalat azt bizonyította: számíthatunk a lakosság támogatására. Eddig három meghirdetett akciónk volt, a várt 2,3 milliárd forintból közel kétmilliárdot megkaptunk és ez hetvenezer állomás felszerelését teszi lehetővé. Volt ahol óriási sikerünk volt a kötvénnyel, Debrecenben például órák alatt elkapkodták. A felfokozott érdeklődés miatt ott hatezerrel, megnöveltük az eredeti elképzeléshez képest a fejlesztést. Másutt viszont nem volt sikerünk vele. A vártnál kisebb volt az érdeklődés Kaposvár és Szombathely környékén, Siklóson pedig egyáltalán nem volt igény a kötvényes fejlesztésre. Szolnokon, illetve a környező településeken azt tapasztaltuk. hogy az emberek a kivárásos módszerhez folyamodtak. Látják, hogy épül a telefonközpont épülete, és így gondolkodnak: „Ekkora beruházást nem hagyhatnak abba, az én pénzem nélkül is lehet telefon". S ez igaz, de azzal a nem mellékes körülménnyel, hogy sokkal kevesebb, és az eredeti elképzeléshez képest Jóval később. — Melyek azok a nagyobb vidéki körzetek, amelyek a közeljövőben számíthatnak a távközlés fejlesztési programjának befejezésére? — Veszprémben és környékén már június tizedikén átadtuk a tizenkilencezer állomás kapacitás bővítést jelentő központokat, amelyek a megyeszékhelyen kívül Várpalotán, Balatonalmádiban, Balatonkenesén, Balatonfűzfőn és további huszonöt településen javították szolgáltatásainkat. Az esztendő végéig, illetve a jövő év elején munkába áll a szombathelyi és a szolnoki új központ, a kaposvári pedig most készült el. Szombathely környékén: Kőszeg, Bükfürdő és további nyolcvannégy település, huszonnyolcezer állomást kap. Kaposvár és környéke huszonhét településen tizennégyezer állomással gazdagodott, a Szolnok megyei tizenhatezer-hatszáz állomás fejlesztésen viszont csupán a megyeszékhely, valamint Üjszász és Martfű osztozik. A távlati elképzeléseket ismertető sajtótájékoztatón új vállalkozási lehetőségekről is szó esett. — Az elképzelések szerint a már meglévő telefonkötvények mellett fejlesztési társulások is létrejöhetnek. Ezek a vízműtársulásokhoz hasonlóan a posta tulajdonába, és üzemeltetésébe kerülő hálózatot létesítenének. A társulat alakulhat egy-egy település helyi hálózatának, központjának létrehozására, vagy egy nagyvárosban a helyi hálózati rész bővítésének finanszírozására. Létesülhetnének távbeszélő társaságok olyan formában is, hogy az üzemeltetésükben lévó rendszer egyben a tulajdonuk is lenne. Ez esetben a társaság a teljes kötelezettséget, tehát a mai postai szolgáltató rendszert is átvenné. A társulások által kezelt hálózatrészek a hálózati hierarchia alsó szintjén helyezkednek el. A javasolt forma önfinanszírozó, de nerh nyereségorientált lenne. Az úi szerveződési forma — számítások szerint — a lakossági előfizetőktől a jelenlegi beruházási hozzájárulás három-négyszeresét kívánná meg. (MTI—Press) B. A. Emberi jogi tanácskozás Humanitárius kérdésekről kezdődött tanácskozás hétfőn Moszkvában szovjet és amerikai szakértők részvételével. A kerekasztal-értekezleten a jogállam működésének különböző vonatkozásairól, így a büntető törvénykezésről és a bírósági joggyakorlatról van szó. Az értekezletet Anatolij Adamisin szovjet külügyminiszter-helyettes és Richárd Schifter, az amerikai külügyminiszter emberi jogi és humanitárius kérdésekben illetékes tanácsadója, államtitkár nyitotta meg. Felszólalásaikban mindketten támogatták az egymás jogrendszerének alaposabb megismerésére irányuló törekvéseket, a humanitárius együttműködés fejlesztését. A tanácskozáson valószínűleg szó lesz a moszkvai emberi jogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó értekezlet összehívásának lehetőségeiről is. Több diplomást várnak a szövetkezetek A tek fogyasztási szövetkezeszakemberellátásának fiatalabb vezető beosztásúak letelepedését, lakáshoz javítására írt ki pályázatot jutását ugyancsak segíthetik a Szövosz, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa. Az áfészeknél, a takarékszövetkezeteknél és a szövetkezeti vállalatoknál elhelyezkedni kívánó fiatalok, illetve a már dolgozó, 35 évnél fiatalabb vezető szakemberek támogatására többféle lehetőséget teremtenek központi pénzforrásokból, illetve a megyei szövetségek oktatási alapjából. Az egyetemek és főiskolák — elsősorban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola — hallgatói az 1988 szeptemberben kezdődő tanévtől társadalmi tanulmányi ösztöndíjra nyújthatnak be pályázatot a számukra később munkát adó áfésszel, takarékszövetkezettel, illetve Meszövvel megegyezve. A fogyasztási szövetkezetek a pályakezdő diplomáa pályázat útján. Az első lakás megszerzéséhez személyenként 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatáshoz juthat így az a fiatal, aki tartósan egy helyen akar dolgozni. Ha olyan házaspár igényel támogatást a pályázattal, amelynek mindkét tagja helyi fogyasztási szövetkezetben dolgozik, akkor ketten együtt összesen 200 ezer forint támogatást kaphatnak. A pályázat lehetőséget teremt — a szövetkezetek saját pénzforrásainak bevonásával — a szakemberek átmeneti lakásfeltételeinek megteremtésére is, az úgynevezett használati jogú szövetkezeti lakásforma révén. Ez azt jelenti, hogy az áfész, a takarékszövetkezet, vagy a szövetkezeti vállalat építtet, vásárol vagy felújít lakást, és azt meghatározott időre bérbe adja egy vagy több letelepedni szánsok, illetve a már dolgozó dékozó fiatalnak. Épül a szegedi Bosnyák Lesznek, akik elsiratják, mások szentségeinek, egyesek talán megkönnyebbülnek. Igen, a Szent István téri bolhapiacról van szó. Hamarosan költözik. Lapunk is több ízben beszámolt erről. — Népszerűtlen lesz az intézkedésük — fordulok Csonka Miklóshoz, a szegedi városi tanács vb kereskedelmi és termelési osztályának vezetőjéhez. — A mostani Szent István Költözik a bolhapiac... zsu~ rékszövetkezetek ... — Mennyibe kerül a jes beruházás? tellyén már megkezdődött a piactelepítés. Azaz készül az 1200 négyzetméternyi aszfaltozás. Hosszú éveken át a tanácsnak nem volt pénze a piacrendezésre. Most sincs. Hogy csináljuk? Vállalkozunk. Nem tudjuk még pontosan, de valószínű, hogy kft.-t hozunk létre a piac.. . . . . , ..„.., , i, telepítéshez, -működtetéshez. ten bolhap.ac. körülmények Érdj;klódnek bankok taka. túrhetetlenek. Óriási a íoltság, áttekinthetetlen a helyzet. Folyik ott markecolás, zsebtolvajlás, valutázás, kocsmázás egyaránt. Az iszonyatos nagy szemétről már nem is beszélek. Egyesek vadkempingnek vélik, mások vámmentes övezetnek tekintik. A rendőrségnek szintén akad ott dolga. Kétségtelen, bolhapiacra szükség van, megszokták és igénylik a szegediek, népszerű a lengyelek körében, olcsóbban kínál keresett portékákat, bizonyos területeken hiányt szüntet meg. Nem betiltani akarjuk, kulturáltabbá próbáljuk tenni. Kénytelenek vagyunk új helyet keresni a használtautópiacnak és a Marx téri nagybani gyümölcs- és zöldségpiacnak is. A Cserepes sorra esett a választás. Az egykori Kinizsi pálya he— A terület nagy, legalább tizenötezer négyzetméter. Terjeszkedésre tehát van lehetőség. A Szent István térihez képest sokkal több lesz az asztal, ahová a portékát lehet pakolni. Talán a piac ellenőrzése is megoldódik. Továbbá a nagybani piacon — a remélhetően felfutó kínálat miatt — kedvezőbben alakulnak az árak. Ezzel a vásárló jár jól. Ez a piac akár a kis Bosnyákká is válhat. Gondolom, ennek az üzemi konyhák örülnek a legjobban. — Miért ugrott vállalkozásba a bele ebbe tanács? — Körülbelül tízmillió forintba. Két-három év alatt készülne el a piac. Az indulótőke hatmillió forint, ezt úgy nyolc vállalkozó adná össze. — Ebben benne foglaltatnak a közművesítés költségei is? — Szerencsénk van, és a villanyvezetésre kell költenünk. a viznem Népek barátsága egyetem iA XXX. népek barátsága dor György, a Nemzetközi nyári egyetem hétfőn meg- Kulturális Intézet főigazganyitotta kapuit Pécsett. A tója tartotta. A pécsi nyári pécsi akadémiai bizottság egyetemen a 12 napos progszékházában tartott megnyi- ram során a hallgatók soktó ünnepségen Piti Zoltán, a oldalú, tárgyilagos képet városi tanács elnöke köszön- kapnak a mai magyar valótötte a résztvevőket, akik Ságról: hazánk politikai, tucatnyi európai és tenge- társadalmi, gazdasági és rentúli országból érkeztek, művelődési helyzetéről, vaAz első előadást Magyaror- lamint nemzetközi kapcsolaszág helyéről a világban Ná- tainkról. — A szegedi polgárnak milyen haszna származhat az áttelepítésből? — Szebb, kulturáltabb lesz a Szent István tér és környéke. Kiterjed az élelmiszerpiac. Bővül a parkolási lehetőség. Végre helye lesz a tehertaxiknak. A víztorony közelében üzletházat nyit a Hungária Biztosító. Az iparosok pavilonjai is kaphatnak itt helyet. Egy hónapon belül rendezni kívánjuk a Szent István teret. Az eladók és a vásárlók időben megtudnak mindent, pontos tájékoztatást adunk. Minden életképes ötletet örömmel fogadunk! — Milyen előnyei lesznek a Cserepes sori piacnak? — Készültek ugyan piacrendezési tervek, de ezek pénz híján aligha valósulhatnának meg a közeljövőben. Lépni viszont muszáj! Az új társasági törvény határozza meg, hogy milyen formát adunk a vállalkozásunknak. Természetesen pénzzel beszáll a tanács is. Az üzleti érdek azonban nem kerülhet mindenek fölé, szem előtt kell tartani a piac folyamatos karbantartását is. Erre garancia a mi jelenlétünk. — A piactelepitésre nem fizet rá a tanács? — Mindenképpen rentábilissá akarjuk, tenni. A távolabbi jövőben az sem elképzelhetetlen, hogy ott valami fogadót is építünk. Természetesen gondolunk a kereskedelmi hálózat kiépítésére is. — Ha szidják önöket, mivel védekeznek? — Amennyiben eddig nem sikerült meggyőzni a kedves szegedieket, akkor én már hiába hivatkozom az európai nagyvárosokra. Időnként ugyanis nem ártana másoktól is tanulni. Hát akkor jöjjön a puding próbája! Bodzsár Erzsébet