Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

Szerda, 1988. július 6. 3 Halomban az új búza Harrtarasan megkezdődik gálatra küldték; méréseik az új búza őrlése; kedden szerint a termény hektolitermegérkezett az idei első bú- tömege az átlagosnál jobb, zaszállítmány az ország leg- 81,65 kilogramm, és sikérnagyobb malmába, a Ferenc- tartalma is megfelelő. A városi Malomba. A Pest molnárok a búza szokásos megyei Kiskunlacházi Kis- érzékszervi minősítését is elkun Tsz-ből küldték a búzá- végezték. A szemek acélossával megrakott gépkocsikat gát, formáját, aszottságát ebbe a fővárosi „őrleldébe", „ „ • „„, . . .. . ' vizsgáivá a termenyt kozeahol az aratasi csucsszezon, „„ , __ pesnek értékelték, ban naponta 90-100 vagon kenvérnek valót tudnak át A malmot üzemeltető BuKenyerneK valót tudnak at- dapesti ^ Pest Megyei Gavenm, tisztítani és betárolni, bonaforgalmi és Malomipari Komlósy Gyula, a malom Vállalatnál elmondották, vezetője elmondotta: az első hogy a gazdaságoknak a beszállítmányból vett mintákat szállítás után folyamatosan azonnal laboratóriumi vizs- fizetnek az új búzáért. (MTI) A négyezredik Claas Ünnepséget rendeztek kedden Bábolnán abból az alkalomból, hogy hazánkban munkába állították a négyezredik Claas-kombajnt. A kalászos gabonák és a kukorica betakarítására egyaránt alkalmas D—108-as típusú berendezést Fred Wolf, az NSZK-beli cég kelet-európai igazgatója adta át jelképesen Tóth Jánosnak, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közős Vállalat, az IKR igazgatójának. Békalencse - már megint Már megint itt a békalencse — észlelik a városlakók, sétálva a folyó partjain, és nagy erővel szidják az illető növényt a széles rokonsággal együtt (rucaöröm, úszó páfrány, békaszőlő, Cladophora fonalas alga). Ezzel együtt meg kell jegyeznünk: a lencsehelyzet egyáltalán nem olyan súlyos dolog, mint amilyennek látszik; a vegyi vízszennyezés ezerszer komolyabb ennél. Környezetszennyező hatása — például — gyakorlatilag nincsen; káros hatást csak akkor fejtene ki, ha olyan sok lenne belőle, hogy a folyó felszínét elzárná a fénytől-levegőtöl, s így megakadályozná a víz oxigénfölvételét. De hat erről egyelőre nincs szó; csak a sodorvonalban látható a sok-sok kilométer hosszú békalencseszalag. Honnan ered ez a vízfelföldeken föletetnék valamely állattal? Némely szakemberek azt állítják: még a kacsák sem fogyasztják (ezt egyébként a magunk részéről nemigen hisszük; tán csak nem valamely szabályozók állnak a dolog mögött? A szabályozók komoly dolgok, képesek még a récék étvágyát is elvenni a lencsétől...) Növényevő halakkal, azaz amurokkal szintén föl lehetne etetni e ravasz növényt, de az amúr nemcsak a lencsét enné meg, hanem a rizspalántát is, ami bár helytelen, de tény. Nem beszélve arról, hogy a növényevő halak értékesítése jelenleg igen nehézkes; könnyen előadódhatna a faramuci helyzet: lencse helyett a halat nem tudnák hová tenni a rizsesek. talában ilyentájt, július eleszíni növénytársulás, hot a Ssztik^t - Tcsítor- Marad tehát a mechnikai el„szalag" legvége? Az Ati- nákba, ott pedig a folyókba vizig szakemberei, Vágás István főmunkatárs és Lábdy Jenő hatósági osztályvezető elmondták, hogy legeslegfölsö forrásként a szabolcsi halastavak jelölhetők meg, ahonnét a lenkerülnek. Ez tehát maga folyamat. távolítás. Föl lehet tenni a kérdést: ha ez megoldott, akkor meddig úszik még a Tisza vizén békalencse? — A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság értesítése szerint már nem sokáig: a HortoAmit, hogyha ismerünk, bizonyára védekezni is tudunk ellene! Legegyszerűbb látszólag az lenne, ha a forráspontnál, a rizsföldek lecsapolócsatornám fognák bagy-Berettyo focsatornat cse a Keleti főcsatornán 1ut kl a temérdek lencsét. Csak- «»?"»;» Mezöltur előtt mecse a Keleti főcsatornan jut hQgy A hajdúsági terme- rulofallal lezárták. Elobba Tiszaba. A legkiválóbb be- ^szövetkezetek (vagy tán ál- utóbb elf°ev tehát az utánnémi Pótlás. Vagy nem. Mindküzdve a^onáltal módfölött jó lenne, ha ez az évek óta ismétlődő békalencse-hercehurca mihamarabb befejeződne. Farkas Csaba kalencse-termőhely azonban íami gazdaságok?), a Hajdúság, azaz Kisújszál- munkaerőhiánnyal lás — Túrkeve — Karcag óvakodnak attól, hogy sar,., , ját embereikkel fogassák ki haromszoge. Bekalencse, ter- az elburjánzott vegetációt, mészetesen, ott sem terem Leeresztik hát a csatornáúton-útfélen: az elárasztott kon suttyomban: fogja ki rizsföldek lakója, amely a az- aklt zavaf A körösieket Hortobágy—Berettyó főcsaazonban szintén nem zavarja a zöld vízi szőnyeg, torna közvetítésével úszik a ¡gy aztán, ha az Ativizig Körösbe, onnét pedig a Ti- nem szorgalmazná kitartóan szába. a lencsefogást, ők is hagyNo, de miért csak mostanában? Hiszen a rizsföldeket nem ma teremtették oda,' a békalenese pedig csak mostanában, alig néhány éve ütötte föl szép zöld fejét (amely tulajdonképpen módosult szár). A válasz igen egyszerű: a mezőgazdaság kemizálása, s az ezzel együtt járó mértéktelen műtrágyázás csak a mi modern korunkra jellemző. Mit tartalmaz a műtrágya? Mindent, ami a növénynek — lett légyen az szárazföldi avagy vízi — szükséges és kedvező: nátriumot, káliumot, különféle nyomelemeket, s még százféle összetevőt. Nos, ezeket kiszórja a gép a földre, az eső belemossa a talajba. De ott sem áll meg ez az oldat: a talajvízzel együtt fokozatosan a környék legmélyebb területeire vándorol, azaz a rizsföldekre. A rizsföldeken pedig nemcsak rizs nő ám, hanem számtalan egyéb vizi gyom is — tehát a békalencse, rucaöröm, úszó páfrány, békaszőlő, meg Chadophora fonalas alga! Ezek aztán a rizspalántákkal versenyezve élik föl a vízben oldott műtrágyák biztosította rengeteg tápanyagot, s gátlástalan szaporodásnak indulnak. Vízleeresztéskor pedig — a rizsföldeken álnak: hadd ússzon! Így azonban a szentandrási, bökényi duzzasztókon kívül még további jó néhány helyen gyűjtik már a lencsét. Miként történik ez? Egészen egyszerűen: megtöltenek levegővel egy jó csomó tömlőt, egymáshoz kapcsolják őket, s az egész láncolatot keresztülfeszítik a folyón. E ,fal" ott lebeg a víz színén, s az úszó növénytömeg nagyszerűen fönnakad rajta, miközben a vízfolyás akadálytalanul áramlik tova. A lencséseknek pedig nincs más dolguk, mint a fönnakadt zöldtömeget kihalászni. Hová tegyék az alkalmasint sok száz köbméter lencsét? Nos, zöldtrágyának talán jó lenne — de csak, mert zöld szinű, hiszen tömegének 90 százaléka víz. Hasznosítható tápanyagot a már kiszáradt, pillekönnyű, hamuszerű lencsetömeg vajmi kevesei tartalmaz. Takarmányozásra fönti okok miatt szintén csak kevéssé alkalmas; legföljebb a vízilovak ennék meg, ha megennék. De mi lenne, ha még eredeti termőhelyén, a rizsÚtban a valódi szövetkezet felé A

z új szövetkezeti törvény alig tar- gozott a szövetkezetben, az örökösök nem talmaz kötelező érvényű változta- mondhattak le annak az egynek a javításokat, inkább kereteket, lehető- ra. Az a fura helyzet alaKult ki, hogy ségeket fogalmaz meg. Minden kollektíva akinek földje volt, esetleg már nem tuda saját alapszabályátkan rögzíti, hogy mi- ta művelni, aki viszont gazdálkodni akart, lyen irányban, s meddig megy el a szer- nem juthatott elegendő földhöz. Ha nincs vezeti keretek.ésszerűsítésében. így a te- törvény adta nagykapu — még ott a kerületenként eltérő, sajátos vonások is job- kapu. Mivel a felesleges földet nem „üzban, testre szabottan fogalmazódnak let" a közösnek leadni, úgynevezett „zsebmeg. A Bordányi Előre SzaKszövetkezet- szerződések" alapján fizetett a használója ben már megtartották az alapszabály-mó- a tulajdonosnak a területért. A szövetkedosito Közgyűlést. r.rre meg bővebben zetben házilagos könnyítésként hivatalolett volna idejük, hisz a törvény csak san is elfogadták, ha családtagra ruházmost lép hatályba, s igen hosszú türelmi ták át a földet. időt hagy A sietség oka az új játéksza- A földtörvényből adódó lehetőséggel bályok mielőbbi bevezetése, természete- úgy élnek, hogy most mar a toidtuiajsen, ez egyes pontjaiban csak az új gaz- dont a tagok egymásnak értékesíthetik, dasági évben lehetséges. Ez nemcsaK a tagi gazdaságra, hanem a Az érdeklődést és a várakozást jelzi, közösbe bevitt föld részarányának jogára hogy a nyugdíjasokat is beleértve, a ta- is kiterjed. Elsősorban a volt Munkásőr gok 90 százaléka jelent meg a közgyűlé- Tsz tagjait érinti, hogy ha földdel léptek sen. A hozzászólásokból érződött, a nagy be a szövetkezetbe, három hektár erejétömegek is értik a megvitatott témák ig maguk vagy egyenesági leszármazottalényegét, sőt a tervezet egy pontjában a ik visszaigényelhetik, tagi gazdaság célvezetőség javaslatát kevésnek találták, s jára. Ez a nagyüzem érdekeivel is egybea helyszínen felvetett formában szavaz- esik, az optimális vetésszerkezet kialakiták meg a szövegszerű módosítást. tását úgy látják biztosítani, ha kétszáz Az első kérdésosokor volt a legegysze- hektárral csökkentik a közös területét rűbb, ez a téesztörvényből adódó techni- A földdel ezután sem rendelkezőket kai átvezetésekre szorítkozott. Így példá- úgy teszik „tulajdonossá", hogy nekik ötül a korábban megalakult független ezer forintos részjegyet kell váltaniuk, ifjúsági bizottságot most szentesítették az Jövőre, az új belépőknek, már 15 ezer alapszabályban. Izgalmas és alapvető ér- forint lesz ez az összeg, a különbséggel dekeket szolgáló lépés, hogy végre legyen kívánják kifejezni, hogy a régi tagok szétválasztva a tagsági és a munkavi- már munkájukkal hozzájárultak a vaszony. Az eddig közösben végzett, kötele- gyon gyarapodásához, zően előírt munkavégzés minimumát — A háztáji joga a közösben végzett rnunmivel most már a döntés a helyi kollek- kához kötődik. Eddig az a fura helyzet tívára van bízva — itt nullában határoz- volt, hogy aki kerttel és tagi gazdasággal ták meg. Ehelyett konkrét, személyre szó- is rendelkezett, ezek területével a háztáló munkaszerződést kötnek, amely mind- jiét csökkenteni kellett, illetve, a csökkét irányban kötelezettséggel jár. Aki kentés ozt is jelenthette: egyáltalán nem nem ír alá megállapodást, annak a szak- kaphatott háztájit. A vezetőség javasolta, szövetkezet nem köteles munkát biztosi- hogy az új alapszabály szerint a rét és tani. Hia netán fogytán a munka, elsősor- legelő ne számítódjon be, es a művelt ban a tagokat kell foglalkoztatni. Átszer- terület is csak ezerötszáz négyzetméter vezéskor a tagnak más munkaterületet felett. A közgyűlésen ezt kevesellte a tagkell ajánlani, az alkalmazottak esetében ság, s az itt felvetett javaslatot — minez nem kötelező. Alkalmazottat csak ak- denki megkaphassa a teljes háztájit — kor lehet felvenni, ha az adott feladatot fogadta el. a tagok közül senki sem vállalja, illetve pj evezették a termelési és fejlesztési nincs meg „házon belül" a megfelelő hozzájárulást, a behozott pénzre a szakképzettség. mindenkori legmagasabb takarékA munkaviszony kérdéseiben később szövetkezeti kamatot fizetik, további változtatásokat terveznek. tgy A csak magángazdaságban dolgozók a szeretnének kialakítani egy olyan szerve- • havi 850 forintos társadalombiztosítási jázeti formát, amely a munkáltató és a rulék fejében betegség esetén táppénzre munkavállaló közötti érdekegyeztetésre, nem jogosultak Ezért a tagi önsegélyekonfliktusfeloldásra képes, s nem a fel- zéssel próbálkoznak. Aki havi 120 forinmerült problémák ellussolásában érdé- tot befizet, napi száz forint táppénzt kelt. Ezt először egy zárt, szervezett egy- kap. Lehetőség van dupla öszeget is leségükben valósítják meg, s a tapasztala- kötni. A szövetkezet erre a keretre vitok alapján döntenek a kiterjesztéséről. szontbiztosítást szeretne kötni az Állami A második sarkalatos pont: a szövetke- Biztosítóval. Az ajánlatot most tanulmázet és a tag vagyoni kapcsolata' öltsön nyozzák. konkrét, érzékelhető formát. Ebben az Az elfogadott módosításokat minimális irányban még igen szerények a változta- programként kezelik, amely a tulajdonosi tás keretei, de az elmúlt harminc év gon- érdekeltségű szövetkezet létrehozásához dolkodásmódját az egyes ember is nehe- teszi meg az első lépéseket Már most kézen tudja gyökeresen átfordítani. A tulaj- szülnek rá, ha az élet ennél többet kídonosi mozgásforma erősen a földhöz kő- ván, S az ezután életbe lépő jogszabályok tött. így aki föld nélkül lépett be annak tágabb teret engednek e kezdeményezéidején. vagv már a szülei behozták azt a seknek, tovább haladnak ebben az irányközösbe, a jog átruházására nem volt le- ban. hetőség. Ha három testvér közül egy dol- Tóth Szeles István Elavult gépek, korszerűtlen ismeretek A Csongrád Megyei Tanács legutóbbi ülésén megvitatta és elfogadta a szakközép- es szakmunkásképző iskolák nevelő-oktató munkájáról szóló beszámolót. Az ülésről szóló tudósításban felhívtuk olvasóink figyelmét, hogy a napirendre visszatérünk. A megye negyvenöt önálló középfokú oktatási intézményé közül harmincháromban képzik a szakmunkásokat. Hetvenhárom féle szakmai ismeretet nyújtanak, s ilyen szempontból a megyék rangsorábem szűkebb pátriánk az elsők között áll. Sok foglalkozást regionális szinten itt ismertetnek meg a nebulókkal. A felmérés szerint, a szakmunkásképzők épületei, tanműhelyei jobb állapotúak, mint a szakközépiskoláké. Több intézménynek nincs tornaterme. A demográfiai hullám miatt zsúfoltak az osztályok. Rengeteg pénzbe kerül a lapostetős iskolák beázás miatti karbantartása. Ami a legsúlyosabb gond: nagyon sok helyen elavult gépek mellett készitik fel a jövő munkásosztályát. Különösen elkeseritő a helyzet a csongrádi mezőgazdasági, a szegedi Bebrits, Déry és textilipari szakközépiskolákban A régi masinák A szakmunkásképzésről nem felelnek meg a korszerű képzés követelményeinek, a taneszközök felújításra szorulnak. Sürgető feladat a megyei gépjavitóbázis létrehozása, és központi felújítási alap kialakítása. Az alapvető tárgyi feltételek azonban biztosítottak. Az elméleti oktatást' szolgáló helyiségek száma nőtt, oktatástechnikai eszközzel valamennyi iskola rendelkezik. Nincs tanárhiány, a közismeretet tanitó pedagógusok végzettsége megfelelő. Az iskolatípusok aránya a nyolcvanas években, lényegesen nem változott. Az oktatásban alkalmazott módszerek közül, elsősorban azok terjedtek el, amelyek a tanulói kreativitásra, az önálló munkára épülnek. Jelentős része az ismereteknek nem szolgálja eléggé a gyors műszaki fejlesztést. A szakmunkásképzők két évvel ezelőtt kaptak lehetőséget, hogy új alapokra helyezzék a vállalatokkal való együttműködésüket. A nappali tagozatos technikusképzés hivatott elsősorban megoldani az iskolára háruló, a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Az új típusú műszaki szakközépiskolák első, második osztályában, a gimnáziumokhoz hasonló az általános képzés, s olyan a szakmai elméleti oktatás, amelyre épülhet a technikusképzés, és a szakközépiskolai szakmunkásképzés. A jövő technikusainak a gazdasági változásokhoz, a technológiai fejlődéshez való rugalmasabb alkalmazkodásra, konvertálható tudásra vein; szükségük. Két idegen nyelvet tanítanak az új típusú szakközépiskolákban. A szakmunkástanulók többségének viselkedéskultúrája nem felel meg a kívánalmaknak. Nem javul a tanulmányi fegyelem, sokan a végzés előtt kilépnek az iskolából. Számot tevő az a tábor, amely sikertelenül rajtol a szakmunkásvizsgán. A szakközépiskolákban jobb a ¡tanulmányi fegyelem. Már a felvételinél kirostálják a gyengébb képességű nebulókat, a követelményrendszer igényesebb, s ez jobb eredményekhez vezet. A magasabb színvonalnak tanúbizonysága, hogy ebből az iskolatípusból elég szép számmal jutnak be az egyetemekre, főiskolákra. A megyei tanács több határozatot hozott a szakközép- és szakmunkásképző iskolák nevelő-oktató munkája javításai érdekében. A testület hasznosnak tartja, ha a jövőben a megyében, dönthetnének arról — s nem a minisztériumban —. hogy milyen típusú alma matereket hozzanak létre. Mivel a szomszédod megyékből is sok gyerek felvételizik ide, ezért az arányost/ab teherviselés érdekében — különösen most, a demográfiai hullám okozta feszültség idején — hasznos lenne a művelődési osztályok szorosabb együttműködésé. A tanács felhívta a figyelmet, megoldást kellene találni a megye mező' gazdasági szakmunkásainak szélesebb körű képzésére. A számítástechnika, informatika és biotechnológia megismertetése is nagyon fontos gyakorlati feladat a jövőben. De ami a legfontosabb; a műszaki fejlődés igényeihez igazodó képzés tárgyi feltételeit biztosítsák az iskolák Ez elsősorban pénzkérdés, ám ahhoz, hogy a jövő munkásosztálya megfeleljen a kor igényeinek, a lépés halaszthatatlanul szükséges n