Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

VILÁG PI MM RJAI, EGYESÜLJETEK! ARORSZAG 78. évfolyam, 160. szám 1988. július 6., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Egyilttműködnek a dél-alföldi megyék Az MSZMP országos érte kezlete állásfoglalásában nemzetünk sorskérdésének minősítette társadalmi rendszerünk működésének ésszerűvé hatékonnyá, eredményessé tételét. Az irányítás, a munkavégzés minden szintién meg kell találni, ki kell alakítani a f'ilődés úi problémáinak megoldására alkalmas, a hazai, a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb szocialista megoldásokat. Történelmünk ma már nyilvánvaló tanulsága, hogy az elzárkózás sem országos, sem megyei szinten nem szolgálja az anyagi és szellemi erőforrások hatékony felhasználását. Az önállóság mai lényege éppen az egymásra utaltság felismerésében, s az együttműködés ésszerű, célszerű szervezésében jelenik meg. A felelős vezetésnek fel kell ismernie a megyehatárokat nem mereven kezelő közös tevékenység szükségességét. Az állásfoglalásban megfogalmazottak gyakorlati alkalmazására jó példa a dél-alföldi megyék. Bács-Kiskun. Békés. Csongrád — 1984 óta Szolnok « több mint két évtizedes ,y múltra visszatekintő együttműködésé. Ennek a szükségletek. a körülmények által befolyásolt alakulása sajátos, mégis jellemző képet mutat. Az 1965—1985 közötti időszakra készített teiüleifojlesztési tervek első f/elvezett egyeztetését követően éppen akkor erősödött fel igazán a kölcsönös érdekeken alapuló közös munka igénye, amikor a területfejlesztés magyar gyakorlata a nyolcvanas évek eleién elvetette a régiók erőltetett szervezését. A megyék vezetői és szakértői kezdeményezték a kapcsolatok kiépítését, majd kiszélesítését. Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megyék párt- és tanácsi vezetőiből I9í)2-ben Kecskeméten alakul', meg a Dél-alföldi Megyék Együttműködési Bizottsági. Eddigi üléseinek rövid lellemaése egyben a közös munka mind konkrétabbá válását is jelzi: Kecskeméten (1982) „alakuló". Békés megyében (1984) ..együttműködés fő feladatait meghatározó". Szegeden (1986) „munkaprogramot megfogalmazó", Szolnokon (1987) ..a feladat végrehajtását szervező" tanácskozást rendeztek. Az együttműködési bizottság tagjai legutóbb 1988. május 26—27-é.t Kecskeméten találkoztak. A közös érdekek felismerésén alapuló szervezeit munka eddigi legnagyobb eredménye az a meRyei tanácselnökök által most aláírt megállapodás, mely a környezet védelmét szolgálva megteremti a négy megye különleges kezelést igénylő hulladékai biztonságos tárolásának lehetőségét, feltételeit. A tanácsok munkája egyre kevésbé képzelhető el a korszerű számítá ¡technikai eszközök alkalmazása nélkül. Bács-Kiskun megyében több mint tíz éve foglalkoznak a számítástechnika tanácsi alkalmazásával, a végzett munka és eredményei országos összehasonlításban is elismerést érdemelnek. A tapasztalatok átadását, a Közösen megoldható (például a négy megye helyzetének elemzését segítő programrendszer együttes kidolgozása) feladatok meghatározását segítette a számítógépes bemutató, mely már a jövő tanácsi munkájából adott ízelítőt. A megyék képviselői a következő időszak legfontosabb feladatának a VIII. ötéves terv előkészítését tekintik. A felkészülést úgy szervezik meg. hogy mind a négy megyében — kölcsönösen egyeztetve — időben álljanak lendelkezésre a munkához nélkülözhetetlen ágazati és területi gazdasági ismeretek. Részletes szükséglet- és lehetőségszámításokat fognak végezni az egészségügyi-szociális. valamint az oktatásiszakoktatási ágazatban, az alapellátást meghaladó, egymáshoz kapcsolódó területeken. A dél-alföldi térség lövőjét nagyban befolyásolja az itt élő lakosság egészségi állapota, életkultúráia, szakképzettsége. A megyék az eddiginél nagyobb mértékben összehangolják munkájukat hogy . támaszkodhassanak egymás intézményeire, elkerüljék a párhuzamosságokat, és hosszabb távon is közösen szolgálják a gazdasági szerkezetváltást. A dél-alföldi megyék intézményi és hálózati ellátottsága elmarad az ország fejlettebb területeitől Különösen fontos a szűkös lehetőségek mind hatékonyabb kihasználása. Ezt szolgálta a megyék közlekedésfejlesztési konceDciói. térségi összehangolásával foglalkozó előterjesztés. Közösek az érdekek a Budapest—Kecskemét közötti autópálya továbbépítésében, a kelet—nyugati irányú forgalom feltételeinek (tiszai és dunai átkelési lehetőségek) bővítésében s a vízi szállítás meglevő létesítményeinek (szegedi kikötő) jobb kihasználásában, újak létrehozásában. A négy megye együttesen megfogalmazott igényeit és javaslatait továbbítja a közlekedési miniszterhez. Bács-Kiskun. I'-ékés, Csongrád és Szolnok megyék szinte minden mezőgazdasági termékből és élelmiszerből országos szintet meghatározó mennyiséget állítanak elő. Alapvető a szerepük a belföldi ellátásban és exportban. Ez kellő indok arra. hogy a bizottság erre a területre is kiterjessze tevékenységét, s megvitassa a megyék mezőgazdaságának és élelmiszeriparának együttműködési. fejlesztési lel.előségeit. A Dél-Alföld jelentősége főként a tömegáru termelésében igen nagy. Amennyiben továbbra is ebben a szerkezetben. ugyanezeket a termékeket. változatlan technológiával állítják elő. úgy ennek kiszámítható következménye a régió elszegénye.seiése. de legjobb esetben is fejlődési lehetőségeink beszűkülése lesz. A kiút az innovatív tevékenységek elősegítése. a magas képzettségű szakemberek megtartása, nagyobb megbecsülése lehet. A lakásgazdálkodás javítása. áz arra rászorultak lakáshoz juttatása olyan feladat, amely állandóan napirenden van. Sajátos helyzet alakult ki, hiszen a lakáshiánnyal egyidejűleg számos településen a forgalomhoz szükségesnél nagyobb számban állnak üresen lakások, lakható épületek. Ezek hasznosítási lehetőségeivel mind a négy megye tanácsa intenzíven foglalkozik. A hasznosítható tapasztalatokat összegezték az üresen álló lakások szervezett értékesítéséről szóló tájékoztatóban. Mint a felsorolt témáik, is mutatják, mindinkább bővülnek az együttműködés területei. Áttekintésük, a célok és feladatok meghatározása és összehangolása szinte kikényszeríti a közös munka továbbfejlesztését. Ennek során további közvetlen kapcsolatok alakulnak ki a megyei és helyi pártbizottságok, tanácsok és gazdálkodó szervezetek között. II. M. Grósz Károly és Mihail Gorbacsov megbeszélése Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. aki az SZKP Központi Bizottságának meghívására munkalátogatáson tartózkodott Moszkvában július 5-én megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárával. Mihail Gorbacsov melegen üdvözölte Grósz Károlyt a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárává történt megválasztása alkalmából és sok sikert kívánt munkájához. Megköszönve az üdvözletet, Grósz Károly hangsúlyozta, hogy új megbízatásában első külföldi útjára Moszkvába utazott. Ez is megerősíti, hogy a magyar kommunisták megkülönböztetett jelentőséget tulajdonitanaK a Szovjetunióhoz fűződő bajátságnak és együttműködésnek. Az MSZMP és az SZKP Az MSZMP főtitkára tegnap hazaérkezett Moszkvából KB főtitkára töbD mint háromórás megbeszélésük során a fő figyelmet a szocializmus megújulásának, a társadalmi-politikai és gazdasági struktúrák átalakításának szentelte, s véleményt cserélt a párt vezeiö szerepe korszerű értelmezéséről és érvényesítésének módszereiről. Mihail Gorbacsov tájékoztatást adott az SZKP 19. értekezletéről. Elmondta, hogy sok évtized óta ez volt az első. valóban nyílt pártfórum, amelyen a küldöttek szenvedélyesen és érdeklődéssel vitatták meg az ország legégetőbb problémáit. A vélemények minden különbözősége s esetenkénti ütközése mellett a peresztrojka stratégiája erős erkölcsi és politikai támogatást kapott. Grósz Károly at MSZMP időszerű feladatairól szólva hangsúlyozta, hogv a társadalmi megújulásnak nincs alternatívája. Az MSZMP értekezlete nyomán erősödött a társadalmi egyetértés, megnőtt a párt iránti bizalom. Kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy határozott lépések történjenek a gazdasági helyzet javítására, a nyitottabb, racionális gazdálkodás kialakítására. Az MSZMP határozott törekvese a politikai intézményrendszer kor(Folytatás a 2. oldalon.) íó vendéget várunk Ülésezett a fesztivál intézőbizottsága A hagyományok szerint ilyentájt, a szegedi fesztiválnyitány idejéhez már igencsak közel, még egyszer összeül az intézőbizottság, hogy tagjai értékeljék az eddigi előkészítő munkát, és ha netán hiányérzetük támad, az ünnepi napokig még korrekciókra határozzák el magukat. Szeged tanácselnöke, Papp Gyula elnökölt a tegnapi ülésen, amelynek résztvevőit Horváth Mihály, az intézőbizottság titkára tájékoztatta az ünnepi eseménysorozat szervezéséről. Amely — vegtére már a szabadtéri harmincadik évadja indul — a hagyományos keretek között, a megszokott olajozottsággal, valamennyi érdekelt intézmény és szervezet munkatársainak erőfeszítésével zajlott eddig. És a már-már megszokott, mert életünk minden zugában Hazaérkeztek Bartók Béla hamvai Magyar földre érkeztek kedden Bartók Béla hamvai. A hazánk nagy fiának földi maradványait szállító menet a határőrök díszsorfala között délután fel egykor érkezett meg az ünnepi diszbe öltözött, nemzetiszínű zászlókkal fellobogózott hegyeshalmi határátkelőhöz. Miközben a gépkocsisor begördült az ünnepség színhelyére az egyesitett szombathelyi és kőszegi madrigálkórus előadásában, Németh István karnagy vezényletével felhangzott az Elindultam szép hazámból. kezdetű népdal. A kisérö gépkocsikból elsőként a nagy zeneszerző két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter, majd Nagy János hazánk bécsi nagykövete lépett ki. Az ünnepségen megjelentek a magyar politikai, társadalmi és kulturális élet jeles képviselői, továbbá GyőriSopron és Vas megye párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetői. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre színművész elszavalta Ady Endre: Föl-földobott kő című versét, majd a kormány és a magyar társadalom nevében Czibere Tibor művelődési miniszter mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség a Szózat elhangzásával ért véget, majd elindult a díszmenet a főváros felé. Győr-Sopron megye településeinek lakói a Budapestre vezető fellobogózott útvonal mentén tisztelgő sorfalat álltak, így fejezték ki mély tiszteletüket a hazatérő Bartók Béla iránt Délután négy órakor Budapestre, a Magyar Tudományos Akadémiára érkezett a Bartók Béla hamvait kísérő menet. A zeneszerző földi maradványait őrző koporsót az MTA székházának feldíszített oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A délutáni órákban itt rótták le kegyeletüket a zenetudós emléke előtt tisztelegve a magyar politikai, kulturális élet vezetői, művészek, tudósok, Bartók Béla tisztelői. A nagy magyar zeneköltő ravatalánál Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet. A főváros lakossága szerdán 10 és 18 óra között róhatja le kegyeletét Bartók Béla ravatalánál, a Magyar Tudományos Akadémia székházában (MTI) előbukkanó gondokkal és bajokkal. A tegnapi beszámoló értékelő mondata is szinte refrénszerű (azaz mindenféle egyéb üléseken is hallható): „Az anyagi problémák ellenére összességében nem lesz szegényesebb az idei program" — mondta Horváth Mihály. Aligha lenne érdektelen (tervezzük is a közeljövőben) részleteiben is megnézni, hogy végül is mi a jelentése, ahogy mondani szoktuk, a mögöttes tartalma ennek a „refrennek". Egyelőre annyit, ami az ülésen a nyár eseményeit szervező intézmények képviselőinek, meg a vendégeket fogadó város felelős tisztségviselőinek tájékoztatóiból is kiderült: ezúttal — és még mindig — nem pusztán a szokás hatalmából, hanem valódi okkaljoggal tehetjük, az ünnepi jelzőt a nyári hetek elé. Hiszen — elsősorban a szabadtéri előadások körül — tényleg föl-fölcsillannak ünnepi fények, részelhetünk fesztiválvillódzásban. Például: magyarországi ősbemutató lesz a téren (A bestia), míves zenéjű, új hazai rockopera; az operabemutató olyannyira egtjedi, hogy egy kőszegi produkció kivételével nem is találni párját széles e haza nyári színpadain; a Csiksomlyói passió komoly átdolgozás után különbözik a várszínházi előadásoktól, a térbe illeszkedik, a helyhez kötődik. A Nyomorultak előadásaira minden jegy elkelt. Nikolényi István igazgató kifejezte tegnap a reményét. hogy a Szörényi— Bródy produkció (Fehér Anna) a Karmelita-udvar után igazából majd ide, a Dóm térre lesz képes vonzani az értő közönséget. Az eddigi jegyforgalomra sem panaszkodott, csak konstatálta a jelenséget, akárcsak az idegenforgalom szakemberei: a csoportos, szervezett turizmus „megy ki a divatból". Ahogy Varga József, a Szeged Tourist vezetője fogalmazott: az emberek megspórolják a szervezés költségeit, maguk tájékozódnak a programokról, levelet írnak, telefonálnak. aztán ki-ki jön, ahogy tud, mindenesetre egyénileg, és még szállást sem kérnek... Am jó nekünk az „egyéni" vendég is — mondhatnánk; készül is a vendéglátás, meg a kereskedelem, és a városszépitészet, hogy mentül kellemesebben érezze magát, s jövőre visszajöjjön. Kérdés, hogy az egyre fogyó pénzből az egyre drágább mindenre — miként futja? Anélkül, hogy a tudósító bárki odaadó munkájában kételkedne, kénytelen megosztani a tegnapi ülésen fölerősödött gondolatát: inkább előbb, mint utóbb jön az idő, amikor muszáj átgondolni, hogy a fesztiválrendezés hagyományát mentendő, miként kell megváltoztatni a fesztiválszervezés hagyományait. „Nem mi változtunk, hanem a körülmények" — mondta ki a véleményét a tanácselnök a fesztivál-előkészítők tájékoztatói után. Vagyis: a munka elvégeztetett, fesztivál piedig lesz, a pénzhiányt kompenzálni nagy az igyekezet. Nyilvánvaló. hogy mindez mindannyiunk érdeke. De hogy a megváltozott körülmények között mégis milyen, és meddig fesztivál ez a miénk — nos ezért kényszer gondolkodni: hogyan kell nekünk is változni, a körülmények és a céljaink szerint. Mondjuk: fesztiválszervezésben. Hogy a félmillió — szervezett, csopiortos, avagy egyéni — vendégünk jöjjön és kapjon — valamiért valamit. S. E.