Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

Kedd. 1088. július 5. 5 Képernyő (Bevezetés.) Vasárnap délben a hideg meggyleves kanalazása közben a Déli krónika bemondójától megtudtam, hogy a nagy nemzetközi atlétikai körversenyen, Oslóban Kovács Attila harmadik lett a százméteres síkfutásban és Ladányi Zsigmond második helyezést ért el súlylökésben. A jó hírek hallatán örömmel hörpöltem a kellemes léből, s minden bizonnyal hátradőltem volna, ha éppen nem hokedlin úlök. (Tárgyalás.) Este a televízió képernyője előtt múlattam az időm, s mig a Telesport rajzos felvezetése gurgulázott, azon tűnődtem, miről fogok írni ebben a dolgozatban. Elhessentettem a gondolatot, hogy az eltelt hét nagy tévés sztárjai közül a vonzó Renz ügyvédről, vagy szimpatikus társáról, Matilláról évődök egy sort. Azt az ötletet is elvetettem, hogy az SZKP értekezletét fölvezető dokumentum-riportfilm fölött tűnődöm, hisz — tapasztalataim szerint — az olvasók-nézök többségének elege van a politikából. Mit törődnek ők azzal, hogy ez most kongresszus, értekezlet vagy konferencia, s hogy milyen ügyek eldöntésében kapott jogosítványt... kitől is' Szóval ez sem. Mickey Thompson, Az igazi szenzáció írástudatlan újságíró-álhőse sem érdemel meg egy mondatnál többet. Csak ezt: érvelni is kellene, ha már a lelket nyomozzuk, édes úr! Üjabb hessentés: a „se veled, s nélküled" jellemző konfliktusán alapuló pikáns házassági komédia, azaz a péntek késöéji amerikai film alapvetően nélkülözte a komikumot, és a pikáns mozzanatokat. Az, Utasok legalább hordozott magában némi feszültséget, de ez abból adódott, hogy bizonyos kérdésekben mindenki gyermekien tudatlannak mutatkozott: az új férj nem tudott a régiről, a rendőrség — mivel csak egy mellékszál jutott néki — sötét volt, mint a föld, az asszony meg jobban ügyelt a forgatókönyvre, mint természetes ösztöneire. Hát erről sem írok részletesebben, Lili bárónőt meg a pergő nyelvű Dávid Sándort is ejtettem. Maradt hát a Telesport. Műsorvezető: Vitár Róbert, szerkesztő: Kovácsi László, rendező: Szűcs László. Minden rendben zajlott, egészen az oslói hírekig. Nem is lehetett semmi bonyodalom, hisz alig történt valami idehaza és a nagyvilágban. Korábban persze gondot okozott, hogy mi a fontosabb: az, hogy Nagy Dóra száz ember előtt bedobja-e a másik büntetőt, vagy hogy Zalaegerszegen hatezer tomboló szurkoló élteti a fiúkat. Megesett az is, hogy a III. kerület TTVE csatártriójáról több szó hangzott el ebben a műsorban, mint a vízilabda-bajnokság hétvégi kettős fordulójáról, bizonyítván, hogy nehéz a választás. Meg is értjük a szerkesztőket, meg bizony. Nehéz szakma ez. Szóval pereg a gond nélküli Telesport, bejátszák az oslói atlétikai verseny néhány érdekesebb jelenetét, s megtudjuk, hogy Kovács Attila így, Verébné meg amúgy. Ladányi Zsigmondról egy szó sem. (Befejezés.) Kovács Attila méltán népszerű, kitűnő fővárosi atléta. Verébné Fazekat Erika csupaszív, harcos hosszútávfutónő. Ladányi Zsigmond pedig szegedi. Hármójuk közül ő érte el a legjobb eredményt. A Telesport róla nem vett tudomást. Ügy tűnik, ma már másként kellene fölvetni az amatőr-profi kérdést... Dlusztus Imre Karcolástechnológia Rádió figyelő Midőn elterjedt a hír, hogy szegedi műsor felvételét készíti a-rádió — április 9-én, a Vasutas Művelődési Házban — engem a törvényszerű, illedelmesen lokálpatrióta örömön túl bizony elborított a gyanakvás is. Megint egy nagy várakozással fogadott, városcentrikus truváj, ami után szinte senki sem lesz elégedett. A radikálisan kritikai szellemű városvédők ezért, a gyakorlati városvezetők azért, a Nagy Bandót kedvelők emiatt, a Temesi-regényért epedők amiatt. Satöbbi. Mindenki kedvére persze, hogy nem lehet tenni, kénköves gyanúsításokkal körúlbástyázottak a magyar vidék „regionális" központjainak mindenkori reflektorfénybe kerülései : sértődések és lemondó legyintgetések, torz önértékelések és beteges értékzavarok következményeként létrejött frontok harcosai csapnak össze és ejtenek sebeket vagy előítélethadifoglyokat. A mi kutyánk kölkei elkeseredett csatára kelnek a szomszéd zölden rikító rétjeinek sznob lovagjaival, eredmény: sem ez, sem az nem lát, csak vagdalkozik. Az érdektelenség és a közöny pedig nő tovább, akár a vaskos por az ájult délutáni csöndbe süppedt dél-alföldi parlagon. A kép sötét és a gyanakvás a Karinthy Színpad Szegedi Karc című műsorának kapcsán — az említett felvételt most vasárnap délelőtt a Petőfi adón sugározták —, észre kellett persze venni a döntő minőségi kritériumot biztosító jellemzőt: a közreműködői névsor és a szerkesztésmód összefüggéseit. A metódust, ami ilyen típusú kabaré-összeállításoknál a siker lényegi garanciája lehet: a szerkesztés hogyanját-mikéntjét. Ha úgy tetszik: a karcolástechnológiát. Mert ez a Karc igazából csakis „humor-", illetve „szellemhatékonysági" alapokon ítélhető meg. Olyan kiindulópontból, ami egyszerre veszi szemügyre a karcolás eröteljességét, és a végigkarcolt-karistolt felület mélységét, és a rajta hagyott nyomok maradandóságát. A Szegedi Karc, mi tagadás, jó darabig bizony nem hatott valami erőteljesen karcolgatónak: úgyahogy karistolgatott csupán. Jó kollégánk. Bátyi Zoltán Szegedi népszokásai csak annyira-amennyire jelentettek némi mélyítést az életlenségben — egészen addig, amíg Király Zoltán nem állt a mikrofon elé. Mivel a felvétel idején még április elejét írtak, a pártonkívúlivé lett honatya személye még frissiben keltett bizonyos szenzációt — ennyi idő elteltével különösen megnyugtató volt hallgatni a szerkesztő-műsorvezető Kaposy Miklós mikrofonja előtt faggatott Király Zoltánt — mert pontosan érzékelhetővé lehetett (így is) higgadt méltósága és mértéktartó, elegáns szerénysége — no meg főleg az az eltökéltség, amivel szemléletét, különböző kérdésekben kialakított állásponthadrendjét védeni tudta és tudja. Nagy Bandó András Pokoli tornyához érkezve pedig — már a karcolástechnológia legplasztikusabban vésni tudó produkciós munkafázisához érkeztünk. Nagy Bandó száma példázta azt az erőteljességet, amivel a Szegedi Karc egésze — „szerkesztéstechnológiai" okokból? másért? — úgy hatvan-hetven százalékban bizony adós maradt. Mert Nagy Bandó egyszerre volt bátor és eredeti humorú, egy könyörtelenül bíráló, éles szemmel mindent meglátó alapállást a legkövetkezetesebben kibontó — és a gúny, a szatíra, az irónia eszközeivel a legfelszabadultabban, a legszuverénebb módon élő. Hogy a szerkesztési karctechnológiával bizony bajok voltak, más is feltűnően példázta: Temesi Ferenc tavaly megjelent, Por című regényéből legalább kétszer annyi időn át tartó részlet olvastatott föl a közreműködő szegedi színészek jóvoltából, mint amennyi idő az egyéves fennállását ünneplő szegedi rádióra vagy éppen az Üj hírek — régi nóták címú (különben igencsak halovány, szellemtelen) összeállításra jutott. Szintén karcolástechnológiai hiányosságnak nevezhető, hogy újfent erőltetett, lapos és szel lemtelen volt az algyői— százhalombattai párhuzam, aránytalan az egyes blokkok „válogatási szempontjai" — és általában: túlságosan kirívónak számított „az elején döcögünk, aztán majd jól belelendülünk"-módszer. (Vagy: ennek uralkodó látszata.) Hogy persze a karcolástechnológiának vannak vitathatatlan, mondhatni, objektív természetű előnyei is, egészen más kérdés. Végtére is városunk hetven percen át újfent — mindent öszszevetve: nem is nívótlan, csak túl változékony színvonalú — reflektorfénybe állíttatott. És, hogy a karcolás technológiája némi kívánnivalókat hagy maga után? Istenem — idézzük csak meg a csúcspontot jelentő Nagy Bandó-számot: a postaigazgatóság tetején közutálatnak örvendő ocsmány torony vaskos valóságához e malőrök úgy aránylanak, mint jet-gép a hajdani batárhoz. És itt kezdődnek az igazán karcos ügyek. Domonkos István Interjú az interjúról Régi magyar felvételi betegség, örökség: a pontszám, az ismeretek döntenek a felsőoktatási intézményekbe jutásról. A felvételiző pályaalkalmassága, illetve -alkalmatlansága elhanyagolható szempont, jóllehet a hazai felsőoktatásban vannak már jócskán tapasztalatok a felvételikor történő képességvizsgálati módszerekről. Az Egészségügyi Minisztérium évek óta szorgalmazza az orvosi hivatásra való alkalmasság objektív mérését lehetővé tevő vizsgálatokat. A SzentGyörgyi Albert Orvostudományi Egyetemen az idén először ¡kísérte a biológia— fizika felvételi vizsgát a pályaalkalmasságot kutató beszélgetés. Pszichológusok és pszichiáterek voltak a „kérdezőbiztosok", a kötetlennek látszó, de ugyanakkor szigorú szabályok szerint építkező párbeszédben. A SZOTE egyetemi tanára, Molnár Péter orvospszichológus a pályaalkalmasságot vizsgáló csoport vezetője. Számára korántsem újdonság a szakmai Jelvételit kísérő beszélgetés, hiszen a pécsi orvosegyetemen — a professzor korábbi munkahelyén — már jó néhány esztendeje gyakorolják ezt a felvételi módszert. — Pécsett 1981 óta kíséri az orvosegyetemi felvételit a pályaalkalmassági interjú. Nem minden felvételizőt, évente 30-40 jelöltet választottunk a beszélgetésre. Az immáron sok éves pécsi tapasztalatokra építve most kipróbáljuk e módszert a SZOTE-ra jelentkezők közül közel 300 embernél. A pályaalkalmassági vizsgálat egyik része írásbeli teszt, amely a természettudományos affinitás mérésére szolgál. A feladatlapokat a gimnáziumi biológia, fizika és kémia tananyagából állították össze, Tigyi András professzor vezetésével a POTE-n. Ennek segítségével kiderül, hogy a jelölt a középiskolában tanult fogalmakat mennyire tudja alkalmazni az orvostudománnyal kapcsolatos igen egyszerű feladatok megoldásában. Tulajdonképpen az orvosi pályán elengedhetetlenül fontos „tulajdonságot", a problémamegoldó -készséget mérhetjük e módszer segítségével. — A felvételi második része ennél emberközelibb. — Igen, a pályaalkalmassági vizsgálat második „felvonásánál" a pszichológia klasszikus módszerét, az interjút alkalmazzuk. A jePályaalkalmassági próbafelvételi a SZOTE-n lóit szociális körülményeiről, családja életútjáról, tanulási struktúrájáról, a pályaválasztással kapcsolatos tényekről, az orvosi hivatás iránti érdeklődéséről, a jelölt személyes tulajdonságairól igyekszünk többek közt képiét kapni. Az interjú célja: annak megállapítása. hogy a jelölt kép>es lesz-e megfelelni az orvosegyetemi képzés. követelményeinek. Egész személyisége, reakciói, alkalmazkodási képessége milyen mértékben teszik alkalmassá az orvosi pályára. — Egy körülbelül negyven-ötven percig tartó beszélgetés elég-e ahhoz, hogy felszínre kerüljön minden olyan tulajdonság, képesség, amelynek kapcsán közelítő biztonsággal eldönthető, a jelölt alkalmas, illetve alkalmatlan-e az embergyógyító pályára? — A pszichológia arra nem vállalkozhat, hogy az orvosi pálya megkívánta bonyolult és összetett személyiségjegyeket meghatározza, illetve mérje, és e mérés alapján megbízható előrejelzéseket tegyen e pályán történő majdani helytállásra. A személyiség alkalmasságának gyűjtőfogalmán belül elsődlegesen a pályamotiváció és a képezhetőség szempontjait veszszük figyelembe. E két alapvető szempont elbírálásához meglelhetők az adatok az interjúhelyzetben. Megtudhatjuk többek között. hogy a jelölt milyen ismereteket gyűjtött össze a választott pálya, a felvételi vizsga, illetve az egyetemi képzés követelményeiről. Adatokat szerezhetünk a felvételiző tanulási mechanizmusairól, a kötelező tananyagon kívüli aktivitásáról. A pszáchológiai alkalmasság megítélésében a másik fontos szempont: hogyan viselkedik a vizsgaszituációban, ami tudvalevőleg stresszhelyzet. Menynyire képes feszültségének feldolgozására, milyen gyors a gondolkodása, mennyire eredeti, milyen mértékben nyitott a személyisége, hogyan küzd meg a problémás élethelyzetben. — Ha már erre a kísérletre felkérte a minisztérium a POTE-t ésaSZOTE-t, várható-e a közeli jövőben a pályaalkalmassági felvételi kötelezővé tétele? — Egyelőre szeretnénk kidolgozni és kipróbálni Országos pártértekezlet után Tegnap délután az MSZMP Csongrád Megyei Tanács Apparátusának Bizottsága megtartotta soros ülését. Első napirendi pontként azt a javaslatot vitatták meg, mely meghatározta az országos pártértekezlet állásfoglalása után a megyei tanács pártszervezeteinek feladatait. A tanácsi apparátus pártbizottsága a XIV. kongreszszusig tartó időszakra vonatkozó tennivalóit az elmúlt másfél év alatt lefolytatott pártviták, a társadalmi, gazdasági kibontakozás programjai az országos pártértekezlet állásfoglalása alapján határozta meg. A politikai intézményrendszer korszerűsítésében a tanácsoknak jelentős szerepúk van. Ehhez a népképviselet, az önkormányzat fejlesztése az államigazgatást szolgáló feladatok bővítése szükséges. A már eddig kiépült fórumrendszer felhasználásával tovább kell bővíteni a lakosság közvetlen részvételét a tanácsi testületek döntéseinek meghozatalában, azok előkészítésében Tanácskozott a megyei tanács pártbizottsága A tanácsi hatáskörök keretein belül támogatni kell a még idén életbe lépő új társasági törvény határozataiban megfogalmazottakat, elő kell segíteni a tanácsi vállalatok új működési szervezetei kereteinek kialakítását, azok eredményes működését is. A tanácsoknak érdemileg kell részt venni a lakáshelyzet jelenlegi feszültségeinek feloldására, segítséget kell nyújtani a helyi tanácsrendeletek előkészítéséhez úgy, hogy azok a területi sajátosságokat figyelembe vegyék. A gazdasági reform, annak szerkezeti átalakítása sajátos foglalkoztatáspolitikai gyakorlatot követel. Ezért össze kell hangolni a szerkezetváltással együtt jelentősen módosuló szakemberképzést. Az előterjesztett javaslat szerint a pártbizottság gyakrabban és konkrétabban kell, hogy ellenőrizze a különböző párthatározatok végrehajtását, természetesen ez ki kell, hogy terjedjen azok felelős előkészítésére is. A tapasztalatok alapján megfelelő formában kell hasznosítani azokat. A pártbizottság feladatterve munkaprogram, ezeket az éves munkaterv összeállításánál messzemenően figyelembe kell venni úgy, hogy az alapszervezetek önállóan és felelősségteljesen döntsék el, milyen módon biztosítják, hogy tagságuk egységesen értelmezve és cselekedve hozzájáruljanak a területükhöz kapcsolódó politikai és gazdasági feladatok sikeres megvalósításához. A tanácskozáson részt vett és felszólalt: Varga István, Bagányi Julianna, Gúnther Béla, Szijj Ilona, Zvada Zoltán és Koncz János annak módszertanát, hogy a jelenlegi felvételi vizsga minimális átalakításával, az interjúkkal hogyan nyerhetők olyan adatok, amelyek a pszichológiai alkalmasság pontosabb megítéléséhez szükségesek. A pécsi, illetve a következő esztendők szegedi tapasztalatait, kutatási eredményeit mindenképpen hasznosítani fogják egy majdani felvételimódositó döntésnél. Pillanatnyilag, s ezt hangsúlyozni szeretném, csak kísérletről van szó, ennek okán a pályázók egyetemi felvételijét sem az interjú, sem a természettudományos teszt eredménye nem befolyásolja. * Biczók Gabriella, a Ságvári gimnázium volt tanulója éppen csak kilépett az egyik interjúból. — Félelmetesnek festették le a felvételi vizsgát, ezért elmondhatatlanul izgultam. Persze, talán jobb is így, mert kellemes meglepetés ért. A szakmai felvételit követő beszélgetés pedig kifejezetten kellemes élmény vo.lt. Láttam, hogy a kérdezőt igazán érdekli, amit mondok, csak arra kíváncsi, milyen vagyok én, a pontszámaim nélkül. Tulajdonképpen életemben először fogalmaztam meg sok mindent önmagammal és a választott pályával kapcsolatosan. * Erdei Katalin pszichológus már egy lépéssel a felvételi után jár. Azon gondolkodik ugyanis, hogyan tudna, tudnának a SZOTE pszichológusai mindazoknak segíteni, akiket az idén, netán sohasem vesznek fel a vágyott fehér köpenyes pályára. — Évek óta októberbennovemberben jelentkezik klinikánkon a sikertelen felvételi vizsgát tett fiatalok egy része — mondja a pszichológusnő. — A nyár még eltelik valahogyan a felkészülés fáradalmainak kipihenésével, kikapcsolódással. ősszel döbbennek rá a kudarcra, és ilyerikor jó néhányan összeroppannak. Segítségre van szükségük. Ezeket a lelki összeomlásokat megelőzendő lenne ideális egy mentálhigiénés szolgáltatás. Mire gondolok? A felvételi eredménye megismerése után visszahívhatnánk újabb beszélgetésre azokat, akiket nem vettek fel. S mivel már a felvételikor megismertük őket, ügy hiszem, sok kapaszkodót nyújthatnánk számukra. Nem vigasztalni kívánjuk őket, hanem a későbbi beszélgetések során megpróbálunk reális képet tárni eléjük önmagukról, lehetőségeikről. Lehetőségünk lenne rádöbbenteni őket arra, hogy e pályára alkalmatlanok, de máshol igazi sikereket érhetnek el, avagy nagyon is alkalmasak és a felvételi sikertelenségének nem szabad eltérítenie őket eredeti elképzelésüktől. E felvételi interjúk kínálta kapcsolatot érdemes lenne segítséget adó mentálhigiénés szolgáltatással bővíteni. Kalocsai Katalin Kongresszus Ma délelőtt kezdődik a III. Magyar Növényélettani kongresszus az MTA Szegedi Biológiai Központban, az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az Európai Növényélettani Társaságok Szövetségének Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében. A kongresszus a növényélettan molekuláris biológiai és szomatikus genetikai kérdéseit, a fotószintézis és környezetvédelem, a sejthártyán keresztüli anyagtranszport, az ásványi anyagok felvételének legújabb eredményeit, valamint az alapkutatás és a gyakorlat kapcsolatainak problémáit tárgyalja