Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

5 Elhuny! Hernádi Ferenc Életének 73. évében el­hunyt Hernádi Ferenc, a munkásmozgalom ismert szegedi alakja. A munkáscsaládból szár­mazó fiatalember már ko­rán bekapcsolódott a mun­kásság harcaiba. Miközben egy szegedi kender-nagyke­reskedőnél dolgozott raktári munkásként a munkásotthon szociáldemokrata ifjúmun­kás szervezője volt. maid a harmincas évek elejétől a kommunista ifjúmunkások szervezetének tagjaként vett részt a Vörös Segély akciói­ban, az illegális sajtó szer­kesztésében, röpiratok ter­jesztésében. A felszabadulást követően a rendőrség kötelékébe lé­pett, s 1969-ig. nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott kü­lönböző beosztásokban. Poli­tikai elvei mellett 1956-ban fegyverrel is kiállt — részt vett a budapesti harcokban, védte a rádiót, a rendőrtisz­ti isikolát. majd 1957-ben kü­lönböző ellenforradalmi csa­patok felderítését segítette. Munkahelyének pártmunká­ját alapszervezeti vezetősé­gi tagként irányította. A munkáshatalomért_ vég­zett áldozatos tevékenységét pártunk és kormányunk több magas kitüntetéssel ismerte el. Többek között tulajdono­sa volt a Szocialista Hazáért Érdemrendnek és a Felsza­badulási Jubileumi Emlék­éremnek is. * Hernádi Ferencet augusz­tus 5-én 13 órakor az Alsó­városi. temetőben kísérik végső nyughelyére. MSZMP Szeged Városi Bizottsága Korda néven ismerik Tegnap érkezett Szegedre Kolonich János: róla nem­csak azt kell tudni, hogy az NSZK-beli Kassel operájá­nak tagja, s tenoristaként lép majd föl a szabadtéri játékok programjaként meg­rendezendő nemzetközi operagálán — hanem azt is, hogy karrierje teljes mér­tékben Szegedről indult. A ruhagyárban sofőrként dol­gozó fiatalember Szatmári Margit növendéke lett, s ma már Korda János néven is­mert az opera világában. 1959-es konzervatóriumbeli búcsúkoncertjéről egyébként hangfelvétel is készült — s a magnószalag azóta is is­meretlen helyen lappang va­lahol ... Itt tesszük közhír­ré: aki bármit tud a Szeged­ről nemzetközi hírűvé lett énekes e legelső felvételé­ről, jelentkezzen... L.D. Opera a kőszegi szabadtérin Mi kell egy jó szabadtéri színházhoz? Nagyjából két elem. Han­gulatos, karakteres hely, amely nagyjából eleget tesz a színháztól elvárható köve­telményeknek, valamint megfelelő „vonzáskörzet", ahonna a közönség verbu­válódhat. Nos, úgy tűnik, a Malév Airtours, a Vas me­gyei meg a kőszegi tanács most talált egy ilyen helyet a nyugatmagyar kisváros­ban. Kőszeg egyik régi épü­letekkel, templomokkal kö­rülvett terét szemelték ki, a közönséget meg a közeli Ausztriából, a Balatonról és a helybéliek köréből gon­dolták beszerezhetőnek. Darabválasztásuk mérték­tartásról árulkodik: Mascag­ni Parasztbecsület és Leon­cavallo Bajazzók című ope­ráját játszották július 10. és 20. között, kétnaponta. A szervezők azt a néme­lyek által konzervatívnak tartott és elvetett elvet kö­vették, miszerint az opera­előadás sikerének legfőbb záloga egy nagyhírű sztár­énekes. Pénztári bevételek­ről ugyan nincsenek adata­ink, de a kritikák felsőfokon méltatják Sas Sylvia (San­tuzza és Nedda) „gyönyörű, széles ívű frázisait!", „nagy­szerű színészkészségét". Partnerei közül a Paraszt­becsületben elsősorban a Szegedről „eltanácsolt" Sos­kó Andrást (Turiddu) eme­lik ki, akinek hangja meg­izmosodott, szinte hőstenor színeket kapott. (Az ősztől egy osztrák operaegyütteshez szerződtették.) A Bajazzókban pedig gya­kor szegedi vendégünket, B. Nagy Jánost, a kitűnő olasz hőstenort, valamint Németh Józsefet, a mi Nemzeti Szín­házunk tagját dicsérik. Vár­nai Péter szerint Németh „tartja az operaházi Nabuc­cóban elért nagy formáját, gyönyörű hősbaritonjának sok árnyalata van és karak­tergazdag a játéka i* " M. T. Turkui „jelek n Nyolc esztendeje visszaté­rő kiállítók Szegeden a tur­kui testvérváros vállalatai. A két város közötti kultu­rális kapcsolat azonban még ennél is hosszabb időre nyúr lik vissza. A hagyományos finn kiállítók tehát már túl vannak az első bemutatko­záson .. — A testvérvárosi kapcso­latokon kívül egyre nagyobb szükség van a két ország kö­zötti kereskedelmi, gazdasá­gi kapcsolatra is. Ez lehet a barátság legszebb és leg­hasznosabb színfoltja — mondja Pertti Niinistö, a turkui vásár vezérigazgató­ja. — Amikor a hetvenes évek végén első alkalommal állítottunk ki Szegeden, kí­váncsian vártuk az ered­ményt. Az elmúlt tíz év alatt azonban rájöttünk, hogy nem könnyű egymás­sal kereskednünk. Idő, türe­lem kell ehhez a munkához, de vannak esélyeink. — Mi bénítja ezt a mun­kát? — Azt hiszem, legtöbbször az információ hiánya. Mi sem vagyunk eléggé tájéko­zottak arról, hogy mik a ma­gyar piac igényei. Ezért is állítunk ki rendszeresen Sze­geden. Egy picit piackuta­tásnak is szántuk a mostani részvételt. A turkui vásár­igazgatóság standján termé­szetesen csak szerény bemu­tatkozásra futja. A szerző­déskötés azonban már a vál­lalatok dolga. Jó példák er­re is akadnak. A Jalostaja élelmiszergyár, a ruházati cikkeket gyártó Kestila Rt., vagy a turkui Árion nem is­meretlen cégek Magyaror­szágon, Szegeden sem. — Milyennek ítéli meg a finn szakember szemével a szegedi vásárt? — Ügy tűnik számomra, hogy a magyarok sokkal ér­deklődőbbek. mint a finn emberek. Élő, lüktető vásár a szegedi. Magas szívonalú termékbemutatónak találom az idei seregszemlét. Mi is hasonló nagyságú vásárt rendezünk, mint a szegediek, s céljaink is egyformák. — Mi tetszett önnek a leg­jobban? — Elsősorban a magyar élelmiszeripar termékei kel­tették fel a figyelmemet. Ezeket odahaza is szívesen látnám. — A szegediek'mikor mu­tatkozhatnak be legközelebb Turkuban? — Mi négyévente rende­zünk nemzetközi vásárt. Most azonban kivételesen megfelezzük ezt az időt, s így 1989 augusztusában is mét rendezünk vásárt. Ide természetesen a szegedi vál­lalatokat is várjuk. Szeret­nénk, ha a két város válla­latai még közelebb kerülné­nek egymáshoz. Ezért is saj­náljuk, hogy csak ilyen sze­rény bemutatóval jöhettünk az idén. De hát a hely min­dig szűk. Legfeljebb arra elég, hogy ébresztő jeleket adjunk egymásnak. A meg' valósítás már túlnő a vásár keretein. R. G. Alkotótábor, huszonharmadszor Szombaton este 6 órakor huszonharmadik alkalommal nyitja meg kapuit az Orszá­gos Ifjúsági Képzőművész Tábor Mártélyon. Az alko­tótelep közel hetven részt­vevője az ország minden ré­széből pályázat útján jutha­tott el Mártélyra. A tavalyi táborban végzett kiemelke­dő alkotói tevékenysége el­ismeréseként négyen meghí­vottként vesznek részt, de a korábbi évek hagyományá­hoz híven 5 lengyel és 4 ju­goszláv fiatal képzőművészt is meghívtak. A tábort a KISZ KB, az ifjúsági szö­vetség megyei bizottsága, a hódmezővásárhelyi városi tanács és a Tornyai János Múzeum patronálja. Szak­mai vezetői neves hódmező­vásárhelyi festőművészek, és ma már hivatásos alkotók, akik korábbi években a tá­bor résztvevői voltak. A két hétig tartó táborban nap­közben rajzolnak-festenek, esténként konzultációkon vehetnek részt, ahol festé­szeti és grafikai eljárásokról, a természeti formák és azok karakteréről beszélgetnek. Szenthi Tibor tanyakutató a hódmezővásárhelyi népi épí­tőművészetről, Balla András a giccsről, Andrásfalvy Ber­talan a néphagyományokról, Dömötör János pedig az al­földi festészetről tart elő­adást. Természetesen kiegé­szítő programként vendegük lesz Rakovics István és Szo­kolay András, Nagy-Bandó András, a Karsai házaspár és a Molnár Dixieland. A táborban végzett mun­kát az augusztus 12-én dél­után 4 órakor a hódmező­vásárhelyi Tornyai János Múzeumban rendezendő • ki­állítás reprezentálja majd. Megnyitóbeszédet Feledy Balázs, a Művészeti Alap képzőművészeti szakosztá­lyának művészeti igazgatója mond. szegedi ünnepi hetek Schönberg—Boublil: Nyo­morultak. A musical elő­adása a Dóm téren, ma es­te fél 9-kor. A 26. Szegedi Nyári Tár­lat a Horváth Mihály ut­cai képtárban, szeptember 18-ig. Szervátíusz Tibor szob­rászművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 28­ig. Pauli Anna textiltervező és Szemereki Teréz kera­mikus kiállítása a Kép­csarnok Gulácsy Lajos­termében, július 30-ig. A magyar cserkészet tör­ténete. Kiállítás a Fekete­házban (Somogyi u. 13.). Németh Ernő fotókiállí­tása a Sajtóház művész­klubjában, augusztus 20­ig. Állandó kiállítások: Mó­ra Ferenc Múzeum (Roose­velt tér 1/3.): Csongrád megyei parasztbútorok és népviseletek; Lucs-kép­gyűjtemény; Móra-emlék­szoba; Kass Galéria (Vár u. 7.): Kass János grafi­kái; Vármúzeum (Móra park): Szeged múltja, je­lene és jövője; Fekete-ház: Vihart aratva — Csongrád megye munkásságának éle­te és harcai 1867—1945; Buday György élete és munkássága. Varga Mátyás színház­történeti gyűjteménye (Bé­csi krt. 11.). Szegedi Ipari Vásár és kiállítás a Marx téren, jú­lius 31-ig. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó utca 4„ naponta délután 2­től este 7-ig. Gavroche súlya, avagy felnőnek a gyerekek A fáma szerint panasz van Gavroche-ra. Igen, az igazi, az abszolút párizsi utcagye­rekre, mondván, hogy a ga­min — súlyos. Gávroche ne­héz, akár egy bölcséz módra elvont beszélgetés így 35 fok­ban. Midőn a barikádon hő­si halált halt gyermeket ma­gasra emelik — bizony nyög­nek az e feladatra kijelöltek. És mit tesz isten, egy évvel ezelőtt, a tavalyi Nyomorul­tak-előadásokon — mintha könnyebbnek találtatott vol­na. Arany Tamás, úgy is mint Gávroche, most itt ül szem­közt. Mindig mosolygós, ked­ves arcú, afféle igazi kis jó srác. — Legalább húsz centit nőttem tavaly óta, a hangom is mélyült, de szerencsére még nem mutálok — közli vidáman. — A múltkor vi­deón megnéztem a tavalyi előadást, és nagyon megle­pődtem, mennyivel magasabb volt a hangom, és mennyivel kisebb voltam. Tamásról egyébként tudni kell, hogy tizenharmadik életévét tapossa, a budapesti VI. kerületben a Szív utcai ének-zene általánosba jár, énekel az Operaház gyermek­kórusában és imád focizni. Ez utóbbi szenvedélyének, mindenféle hőhullámokkal bátran dacolva, ma délután is hódolt. — A te korodban bizony nemcsak az ember hangja, de a testsúlya is gyorsan válto­zik ... — Mondták, hogy súlyo­sabbnak éreznek, de mit csi­náljak? Én igyekszem mozog­ni, focizok... Egyébként óriási élmény játszani, és a Kaszás Attilával különösen nagyon jó. Tavaly talán még kicsit bizonytalanabbnak éreztem magam, de most már minden előadást nagyon él­vezek. Fajkis Csillának, aki a kis Eponine-t, a budapesti elő­adásokon pedig — Szinetár Dórival fölváltva — a kis A gyerekek, akik tavaly óta csak nőnek, nőnek. Csilla, Arany Tamás cs Szinetár Dóri Fajlos Cosette-et is alakította, más­féle gondjai vannak. Idén fe­jezte be az általános isko­lát, óvónőképzőbe készül — de testmagassága mindössze 145 centiméter, jócskán ala­csonyabb a vele egykorúak­nái. — Valamit én is nőttem ta­voly óta, de nem sokat — mondja. — Igaz, nem is na­gyon szabad kinőnöm ezekből a szerepekből, külön szeren­cse, hogy ekkora vagyok ... később viszont jó lenne gyor­sabban nőni, hiszen majd a színművészetin szeretnék to­vábbtanulni ... Szinetár Dórát ismerik leg­többen a Nyomorultak gyer­mekszereplői közül. A Leö­wey Klára ének-zene tagoza­tos iskola hatodikosán ez meg is látszik. Gyakorlott, mondhatni rutinos nyilatko­zó, magabiztos és nagyon is fellépni tudó, mondhatni, máris szinte kész... no de ne kiabáljunk el semmit. — Én egyáltalán nem gon­dolom, hogy sokat nőttem volna. A darab, az igen! Az felnőtt lett. A Vígszínházban bemutatott előadások nagyon sokat javítottak a produk­ción, jól összerázták. Egyéb­ként — minden ugyanolyan jó itt, mint tavaly volt... >öi Gávroche közben legyeket fog (komojy foglalatosság 13 éves korban) — s a gyerekek meg fürödnek a mindenfelől feléjük áradó szeretetben, kedveskedésben. Amint elné­zem Gavröche-t, konstatál­hatom, mennyire látszik, hogy nagyobb lett a súlya. No de így is van ez rend^ jén: a gyerekek felnőnek és Gavroche-nak egyre inkább nő a súlya az időben. Ami pedig, tekintve, hogy forra­dalomban, barikádon harco­ló ifjú emberről van szó, nem is akármennyire ielen­tös dolog ... D. L. Forgatják a Nyomorultakat Mint arról már beszámoltunk: angol filmesek dolgoznak ezekben a napokban Szegeden. Cameron McKintoshnak, a Nyomorultak producerének megbízásából a Rhode Island Films cég a világhírű musicalnak a világ különböző pont­jain színre vitt előadásait rögzíti. A sort az egyetlen sza­badtéri változatnak számító szegedi fesztiválprogrammal kezdték — majd London, Tokió és a New York-i Broad­way következik. A filmeseknek a szegedi előadás felvételé­nek ötletét egyébként a Times tavalyi, a premierről be­számoló cikke adta — élén a fogadalmi templom két tor­nyával. Lám, ugye, a sajtó... Képünkön: munkában a forgatócsoport Növekvő külföldi érdeklődés Egy NSZK-beli tele­víziós cég forgatni, a Hansa utazási iroda utaztatni akar — ter­mészetesen már iövőre. Egyre több külföldi ér­deklődő veszi „kereső­jének fényébe" a Szege­di Szabadtéri Játékokat. Ami például már eldőlt — augusztus 9-én este 7 órától az Egyesült Ál­lamokból érkezett 150 tagú Cincinnati Mav Festival kórusa lép föl. s ők már kifeiezetten a Szegedi Szabadtéri Játé­kok programjaként kér­ték fellépésüket szer­vezni és propagálni. (John Leman vezényle­tével. orgonakisérettel egyébként Rutter Glória és Kossirii Stabat Mater című művét adják elő.) És velük még egyálta­lán nem merült ki az ér­deklődők névsora: Bran­ko Bekic, a belgrádi opera nyugalmazott igazgatója augusztus 13­án egyórás rádióműsort készít a Don Carlosról — az amerikai Houston­ból pedig az a mene­dzser jelentkezett, aki tavaly Gregor József USA-körűtiát szervez­te: ő A bestia iránt ér­deklődik ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom