Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

A Szombat, 1988. július 16. If Kirándul ax osztály (S.) Fagylalt Vadkerten Üti népünk töredékével indultunk el este diszkót ke­resni. Most derült ki igazán, hogy amit eddig közakarat­nak könyveltünk el. az nem közakarat. A szomszédunk­ban a megyei művelődési ház. de ott most nincsen diszkó. A Romkert mellett van egy. de oda nem enged­nek be bennünket, annyira meg van tömve már. Este tízkor kezdődik az lzisz Szállóban egy másik (nem tudni, miért finomkodiuk az egyiptomi istent Isisre?), ott fizetni se kell, csak fogyasz­tani. de az nem mutatja ma­gát ígéretesnek, tehát oda csak követek mennek be. Körülkerüljük a várost, vég­re még egyszer megpróbál­kozik a szándékában még töredékesebb maradék, hogv kettesével-hármasával men­nek be. Be is jutottak, kö­zülük egynek meg is sebezte a szívét a szerelem. Haszon­elvű világunkban ez se utol­só szempont. Negyednapon reggel haza­készülödünk. de úgy. hogv bekukkantunk még Győrbe. Pannonhalmára és Zircre. Most az egy szótagú falu­nevekre figyelünk. Bő. Und. Minden német és-nek véli. pedig magyar helynévképző van a végén. Vasegerszeg régi tűzoltópumpáját állítot­ta ki a szertár elé. talapzat­ra. mint máshol a mozdo­nyokat vagy tankokat szok­ták. Tetszik ez a bátor egy­szerűség. A Vicára menő út előtt hársfák alatt nyüzsög a tömeg. Gyűjtik a virágját, de a lehető legembertele­nebb módszerrel: valaki föl­megy a fára, lehasogatja az agákat, és a földön kopaszt­ják meg őket. Talán monda­nom se kell. az ágak itt se forrnak vissza a helyükre. Kapuváron Pátzay Pál Ke­nyérszegője előtt kanyaro­dunk el. Ugyanaz a szobor, amelyik itt áll a Klauzál té­ren. Ha a szobrok összeköt­nének bennünket. Kapuvár kisöccse lehetne Szegednek. Pöndörgetett bálaszénák so­rakoznak hatalmas henge­rekben az egyik réten, de majdnem túlnőtte már őket az új fú. Lekaszálják, meg­forgatják, rendre sodorják, bálába hajtogatják, mind munka, és mind üzemanyag, a végén pedig veszni hagy­ják. Ha összevetem akár a fazekasok szénagyú.itö igye­kezetével. akkor megint azt tudom mondani, baj van a tisztességes munka ösztön­zésével. De hánv helyen! Tét. Ennek a falunak is bol­hányi a neve. Hasig járnak a marhák a búzában! Már nem is legelnek, csak men­nék. úrrá lett bennük a hó­dító. eltaposó ösztön. Kinek a tétje? Mindnyájunké. Már a győri úton vagyunk, megállunk egy rövidke pil­lanatra a Boriból vánszorgó Radnóti legutolsó állomásá­nál. Áthajtották őket az or­szágon. Avval a biztos tu­dattal járt. hogv nem éli túl. és igaza lett. A költői meg­érzések bizonysága ez a szél­fútta szobor. Érdekes, visz­szamenőleg mindig elhisz­szük. hogy van. megérzés, de élőre nézve soha. Abda. ez is a tanulságod. Benn Győr­ben áll a vásár. Itt még rá lehet venni a népművészeiket a kirakodásra? Tele va­gyunk panasszal, azt is föl­emlegetjük. a névjegvkár­tyás vásárokon elkártyázzuk népünk művészetét. Mert igazi népi alkotás itt is ke­vés van. A hosszú utca né­mely pontján mintha ba­romfiudvarban iárna az em­ber. annyi madzagrángatós dob'oztyúk kotkodácsol a gyerekek kezében. Egyik Rá­ba-hídról megyünk a másik Rába-hidra, amíg addig el nem érünk, ahol már sínek futnak a híd alatt. Isten ve­led, Győr, szép város lettél te is. Pannonbaima, a régi Gpórszentmarton, az időtlen idők nagy tanúja. Első moz­dulása Géza fejedelemsége alatt történt, és azóta, ezer viszontagsággal dacolva áll és él. Hadarja a rohanó ide­genvezetőnk. hogy a máso­dik-világháború alatt a béke szigete volt, a svájci Vörös­kereszt oltalma alatt állott. Semmi több ezekről a kés élén táncoló napokról. Hadd emlékezzem én arra a fő­apátra. aki mindenféle me­nekültekkel rakta meg a vá­rat, noha sejthette akkor már, akármelyiké lesz is vé­gül a hatalom, az egyház csak kárát látja. Valahová Asztrik apát mellé odaállí­tanám az ő szobrát is. Talán szobrászunk is él még vala­hol. aki szintén ide mene­kült, és itt menekült meg. A régi római hadiúton itt zú­gott el akkor is a történelem, a nagy kaptárból, a béke szi­getéről látni lehetett. Hatal­mas félelem ölelte körül ak­kor ezt a várat, és nagy re­mények lángjai éltették a benne bújókat. Szegediek is voltak itt. Ügy terveztük. Zircen sé­tálunk egy kicsit a Cuha völ­gyében is, miután megnéz­tük az arborétumot, a mú­zeumot, a könyvtárat és a ciszterciták apátsági temp­lomát, de nem maradt időnik másra, csak a templomra, arra se több negyed óránál. Arra is alig elég. hogy észre­vegyük a Bakonynak ebben a zugában hidegebb van. mint följebb vagy lejjebb. Most azért sietünk. mert messze van ide Szeged, és este nyolckor itthon kell lennünk. Némely gyerekért akkor jönnek a szülői ko­csik, és nincs rémísztőbb do­log. mint hazatérő gyerekre várni. Fűzfő előtt iól elvert ben­nünket az eső, de örültünk neki. Akkora szerencsénk volt Medárd hetében, hogy négy teljes napon át csak most áztunk meg. Mint az abszolút sovány ember, aki futkároz az esőcsöppök kö­zött. mégse lesz vizes, úgv jártunk mi is. Olyat is lát­tunk. hogy gőzölgött előt­tünk az út. annyira friss eső áztatta, de mi semmit nem kaptunk belőle. Kocsimo­sásra viszont nagyon jól jött ez az utolsó, ne mondja sen­ki itthoni, hogy magunkon hoztuk a hosszú út porát. És alhattunk is egy nagyot, mint aki jól elvégezte dolgát. Nem akarok külön reklá­mot neki. biztosan szüksége sincs rá. de el kell monda­nom. velünk volt az iskolai védőnő is. Ha rajtam múlna, kötelező leckeként írnám elő. hogy minden nagyobb ki­ránduláson ott legyen. Nem győzte osztani a ragtapaszo­kat, a gyomorcsillaoitókat. és mindenféle jó tanácsokat. Szemrehányás nélkül mon­dom. de mintha többször lett volna panaszuk a gyerekek­nek. mint minekünk volt an­nak idején. Ha így van, jobb készülnünk rá. Előtte is. utána is nótába foglalt sofőrünk úgy megug­rott a busszal, attól tartot­tunk. köröznünk kell majd a körtöltésen, nehogy hama­rabb érjünk haza. Nagy sze­rencsénk. hogy visszafelé is útba esik Soltvadkert. ahol nem csupán a bort pancsol­ják, de világjó fagylaltot is. Meccs van a falu fölső felén, gondoltuk haszonleső mó­don. nem lesz senki a cuk­rászdában. nyugodtan dő­zsölhetünk benne. Nem aka­rom kelteni a fölöslegesen lelkendező látszatát, de ilyet én még nem láttam, öten mérik a fagylaltot, néha ak­korákat. hogv villámhárító is elkelne rá, de mintha a fél Alföld itt nyalná magába a hideget, annyian vannak. A széles utcán hemzseg a sok ember, és annyi a kocsi az út két oldalán, félő. fölüti hamarosan a fejét a teremtő elme. és kitalálja, akkor lesz ebből haszna a falunak a terjedelmes adón fölül, ha elkezd parkolócédulákat fi­zettetni. Minden kanalas adagoló előtt hosszú sor állt. mégse kellett többet várni két percnél, hogy közel jus­son a nyájas nyalakodó. Tázláron is láttunk fagylal­tozót. nem volt benne sen­ki. Nyomjelzős vezetőnk van Vadkerttől. Lehet. hogy előbb is volt. de csak most vesszük észre. Aratás ideién gabonával szokott teleszórva lenni minden út. ősszel ku­koricával, télen szójadará­val, ezt az utat azonban vé­gigmeszezték. Pardon, lehet, hogy nem is mész. mintha sárgább lenne valamivel. Le-lepottyant belőle. és szétfröccsent az aszfalton, de olyan sűrűn ám. mintha mészeső esett volna. Szegény atyafi, mire hazaérsz, nem kell lesöpörnöd a kocsidat, lefújja a szél. Hány kilomé­ter ide Tázlár? Kilenc bizto­san van. Majsa legalább ti­zenkilenc. Még mindig tart a mész. Előveszem a térké­pet, onnan nézem már: Csó­lyospálos plusz tiszenegy. Forráskút kilenc. Zsombó hat, Dorozsma pedig. na. ezt nem kell végigszámlálnunk, mert a gázfogadó előtt vég­re eltűnik a sok platty. Ha jól fog a tollam, és ha való­ban Vadkertről indult ak­kor is legalább ötvenkilenc kilométeren át szórta a va­gyonát. Vagy a más vagyo­nát. Közben már arra gon­doltunk. helikopter követte, és föltöltötte. mert ekkora rakományt mi elképzelni se tudtunk. Akárki vagy. szerencsétlen flótás, jót nevettünk rajtad. Tanárfolyam Olyan időket élünk, hogy vészesen von­zódnak az emberiség egyedei a számok­hoz, meg a számokkal mérhető teljesít­ményekhez. A sajtó képösszeállításaiban, a kis színesek között megcsodálhatjuk a világ legnagyobb tojásrántottáját, a leg­hosszabb csőtésztát, és azt a fakírt, aki a leghosszabb időt töltötte szöggel vert ágyán. Korunkban a Guiness-lista lett a mérce, a csúcs, az etolon meg minden­féle mérhetőség ősanyja. Riasztó ez a számháború. Persze szelídebb dolgokról szólók, csak el kellett helyezni ezt a világot a másik­ban, hisz. számokról fogok értekezni, s az ilyen mérhetőség kissé borzaszt. Talán éppen azért, mert szűkösnek vélem a szá­mokkal betájolt életeket. Itt vannak például a fölvételi pontszá­mok. Magasan képzett tanáremberek pa­naszolják, hogy nem lehet egyértelmű rendet teremteni: az egyik évben a ké­mia írásbeli teszt, a következőben a fi­zika-példasor tántorítja el a fölvételizte­tőket a valóság szilárd talajától. Miért is? Mert egyszer lazán megoldható a feladat­sor, máskor meg a legjobb tanuló is hiá­ba szenved a maximálisan biztosított idők határáig, megfeszülve sem tudja megolda­ni a feladványokat. Látnunk kell: nem az az igazi gond, hogy a mérhetőség, azaz a tudás árfolya­ma a mindenkori tesztkészítő idegrend­szerének függvényévé válhat, hanem az, hogy nem egységes az érettségi-föl vételi rendszer. Vagyis: a felsőoktatási intéz­ményben szó szerint megkérdőjelezik a középiskolai tanárok hozzáértését, sőt, magát a gimnáziumi oktatást. Mégpedig azzal, hogy az érettségi után néhány nap­pal, ugyanabból a témából akár egészen más érdemjegyet — pontszámot — kap­hat a diák, ha egy őt és korábbi telje­sítményét nem. ismerő egyetemi oktató „keze ügyébe" kerül. De ez csak részletkérdés. Mint ahogy apró árnyék a statisztikai kategorizáláson az a körülmény, hogy a hét ...rovat" egyi­kébe se fér bele a „munkanélküli szülők gyermeke" nevezetű újdonság. Megtörtént, hogy a felvételi bizottság elnöke zavar­tan kereste föl a dékáni hivatalt azzal a gondjával, hogy nem tudja besorolni se­hová a munkanélküli apa egyetemre je­lentkező gyermekét. Hátrány ez vagy előny? — kérdezhetnénk, ha ennek a munkajogi és szociális esetnek nem lenne a statisztikainál nagyobb jelentősége. Bár, ahogy hallom, ezek a kategóriák élnek még, sőt olyannyira, hogy különböző pontszámot határoznak meg „fizikainak" meg „értelmiséginek". Az idézőjelek oka: nem tudok egyenlőségjelet tenni azon képlet két oldala közé, melynek egyik fe­lén a két falusi tanító, a másikon meg az egy professzor plusz műtősnő áll. De még mindig nem ez a kérdés veleje. Föltűnően kevesen jelentkeztek a jubi­leumi, huszonötödik pedagógiai nyári egyetemre. Az egyhetes előadássorozatra csupán ötödannyian jöttek el az ország minden tájáról, mint tavaly. Tudjuk, idő­közben megjött az adó, és beköszöntött mellé a válságtudatot fokozni kész ár­emelkedés. A tanárok fizetése pedig csak a bruttósítással gyarapodott, ugyanakkor a szakmai továbbképzésért öt darab ez­rest kellett lerakni a szervezők asztalára. A szervezőkére, akik — nagy hangsúllyal írom — nem hibásak ebben. Hisz őket is ugyanazok a gazdasági kényszerek szorít­ják, mint e hon minden polgárát. De itt számokról beszélünk. Például úgy ja, hogy a tudás árfolyamát tesszük gon­dolkodásunk középpontjába. Arányban áll-e ez az ötezer forint a pedagógusok jövedelmével, vagy az iskolák költségve­tésével? Fizesse egyén vagy gazdálkodó szervezet ezt az ötezret, megér-e ennyit egy hét fejtágítás? Nehezen megválaszol­ható kérdés'. Erről jut eszembe: a nyári pihenésre igencsak rászoruló tanáremberek némelyi­ke arra kényszerül, hogy a szünidő nap­jaiban gyermektáborban dolgozzon. Prog­ramokat szervezzen, neveljen, feladatokat adjon, munkát irányítson ós szórakoztas­son. Szegeden egyheti tábormunkáért 850 forint jár. Egy hónapra a bruttó jövede­lem ötezer forint A nyári egyetemi nevezési díjat nettó­ban kell érteni, azaz fizetni. Ehhez szok­ták hozzáfűzni: kommentár nélkül... • Dlusztus Imre Horváth Dezső (Vége.) Kedvezmény váltókhoz A Magyar Nemzeti Bank új kedvezménnyel ösztönzi a hazai vállalatokat, szövetke­zeteket, hogy váltókat hasz­náljanak fizetéseiknél. A korábban meghirdetett vi­szontleszámítolási kamatlá­baknál egy százalékkal ala­csonyabb kamat felszámítá­sával vásárolja meg az MNB aizokat a váltókat, amelye­ket a leszámítolás előtt a váltóbirtokosok kétszer vagy többször átruháztak. Feltétel az is, hogy a váltó kiállítása és leszámítolása között legalább harminc nap teljen el. Ezt a kedvezményt az MNB július 15-étől al­kalmazza. A központi bank július 1-je óta a következő viszont­leszámitolási kamatlábakat alkalmazza: ha a váltót ese­dékessége előtt 60 napon belül számítolják le, a ka­mat évi 10.5 százalék, hat­van és kilenpven nap kö­zött évi 11 százalék, 90 és 180 inap között évi 12 szá­zalék, 180 napnál hosszabb idő esetén évi ¡13.5 száza­lék. CSALÁDI HÉTVÉGE lesz a Juhász Gyula Művelődési Központ és a TESZT Klub rendezésében. A program reggel 9-kor a művelődési központ pinceklubjában agy ágazass al kezdődik, a foglalkozást Pataj Klára ve­zeti. Fél 10-töl családi sportversenyeket rendeznek a Móra-parkban (ügyességi és futóversenyeket, előzőleg zenés bemelegítéssel), 11 órakor pedig vasúttörténeti és vasútmodell-kiállítás nyí­lik a Juhász Gyula Művelő­dési Központ nagytermében — s ez a rendezvény egyút­tal játéklehetőséget is kinál a gyerekeknek. Fél 12-től kendó-bemvtató és családi tekeverseny lesz, a Mit tud az olimpiáról? című vetél­kedő kezdési időpontja pe­dig- fél 1 Ugyanekkortól Műsor­ajánlat rendezik meg a gyerekeknek az aszfaltrajzversenyt, mely­nek címe: Mit csináltunk ma délelőtt? A családi hét­vége programsorozata a déli 1 órás eredményhirdetést megelőzően ott fejeződik be, ahol elkezdődött; a pin­ceklubban — videofilmek vetítésével. ARATÓNAPI ÜNNEPSÉ­GET rendeznek holnap, va­sárnap délután 6-tól Zsom­bón, a József Attila művelő­dési házban. A programban aratófelvonulás, cséplés és aratóköszöntó egyaránt sze­repel. A műsorban fellép á dorozsmai Napsugár citera­zenekar, valamint a zsombói népdalkör és gyermektánc­csoport. Az aratónap ese­ménysorozatát este 8-órától aratóbál zárja — a Gyuris­zenekar közreműködésével. ROMÁNUL július 19-én, kedden 17 óra 50, SZLOVÁ­KUL július 21-én, csütör­tökön 17 óra 55 perces kez­dettel mondanak híreket a szegedi tévéstúdió műsora­ként a 2-es programban. A DÉL-ALFÖLDI MOZA­IK ismét jelentkezik: július 20-án, szerdán délután 6-tól a 2-esen láthatják a nézők. GYÓGYÍTÁS FÁJDALOM NÉLKÜL — ezzel a címmel a szegedi rádióstúdiónak a természetes gyógymódokról készült riportját sugározza a Kossuth-adó július 19-én, kedden délután 3 órai kez­dette). Siker Franciaországban Fárasztó, de élményekben igen gazdag vendégszereplés után érkezett haza a Bar­tók Kórus júliusi első nap­jaiban Franciaországból. A Nizza—Szeged testvérvárosi kapcsolat keretében a XIV. Egyházzenei Fesztivál-soro­zat koncertjein énekeltek, Marseille-ben pedig egy Mozart hangversenyen és egy Nemzetközi Kórustalál­kozón vettek részt. A tízna­pos. fellépésekkel, spontán éneklésekkel, városnézéssel tarkított útról Rozgonyi Éva karnaggyal és PappGyörgy­nével, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának mű­vészeti főelőadójával be­szélgettünk. Rozgonyi Éva elsősorban a zenei élmé­nyekről mesélt: — Nizzában az óvárosban lévő katedrálisban két egy­mást követő napon adtuk elő F. J. Gossec Requiem­jét Az 1760-ban keletkezett mű másfél órás időtartamá­val, 98 oldalas kóruspartitú­rájával komoly erőpróbát jelentett. Erre két hónap alatt készültünk fel azt is figyelembe véve, hogy ide­gen karnagy vezényel majd. A művet ugyanis a nizzai Operaház kórusával ós szim­fonikus zenekarával együtt mutattuk be az osztrák Hans Gráf vezényletével. A borsos helyárak körülbelül 600 fo­rintnak megfelelő összeg — ellenére mindkét alkalom­mal zsúfolt ház előtt. A koncert alt szólistája a ma­gyar Szirmai Márta volt. Marseilleben egy műemlék­templomból kialakított hangversenyteremben há­rom Kodály-múvet énekel­tünk. Felejthetetlen élmény volt. Az Operaházban Mo­zart Requiemjét a dortmún­di kórussal együtt, a mar­6eille-i opera szimfonikus zenekarának kíséretével szó­laltattuk meg. Ez alkalom­mal a magyar származású Fürst János dirigált, aki 10 éves főzeneigazgatói tevé­kenysége alatt kiváló együt­test hozott létre. A mintegy 1500 főnyi közönség hangos bravózással, szűnni r/mi akaró tapssal köszönte meg az előadást. Bensőséges él­mény marad a koncert utá­ni közös éneklés a dortmun­diakkal az Operaház mögötti téren. Papp Györgyné a követ­kezőkkel egészítette ki a be­számolót : — Számos kórussal vet­tem már részt külföldi ven­dégszereplésen, de ilyen, Magyarországon szinte el­képzelhetetlen, fantasztikus ünneplést, mint a marseil­le-i még soha nem tapasz­taltam. A Bartók Kórus amatőr létére minden alka­lommal profi módon bizo­nyított. Engem is megraga­dott a kórufitfjgok őszinte zeneszeretete, amely végig jellemezte ezt az utazást. Velencében, ahol egy dél­utánt töltöttünk, vagy Niz­zában, városnézés közben, egy-eev kis téren megálltak — énekelni. Rövid nyári szünet után a kórus szakmai bemutató­val szerepel a pécsi Európa Cantat-on, melynek kereté­ben XX. századi magyar szerzők (Bárdos Lajoss Hu­szár Lajos, Szokolay Sán­dor, Kocsár Miklós és Vaj­da János) műveit éneklik. Ősszel pedig egy bensőséges ünnep következik '— az idén lesz a Bartók Kórus meg­alakulásának huszadik év­fordulója. Gresó Erzsébet Uj gyógyszert gyártanak Megkezdődött a nagyüzemi termelés a Psoricur Rt. ma­gyar—svéd gyógyszergyártó vegyes vállalatnál: az úgy­nevezett pszoriázis (pikkely­sömör) nevű kellemetlen bőrbetegségnél alkalmazható szer gyártását kezdte meg, amelynek jelenleg folyamat­ban van a törzskönyvezése Magyarországon és Svédor­szágban. Már sikeresen be­fejeződtek a laboratóriumi vizsgálatok, az állatkísérle­tek, s számos kórházban és klinikán vizsgálják a ké­szítményt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom