Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

Péntek, 1988. július 15. 3 Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának július 13—14-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. július 13— 14-én, Grósz Károly elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, valamint a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károly július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Németh Miklós előterjesztésében a népgazdaság év eleji fejlődésének tapasztalatairól készített jelentést, és a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot: — Fejti György előterjesztésében a gyülekezési és az egyesülési jog törvényi szabályozásának fő elveiről szóló javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listájának módosítására tett javaslatot. E O

A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly tájékoztatóját július 4—5-ei rrtoszkvai tárgyalásairól. Megállapította, hogy pártunk főtitkárának a Szovjetunióban tett munkalátogatása u magyar—szovjet kapcsolatok fontos eseménye volt Az SZKP KB főtitkárával, Mihail Gorbacsovvial folytatott szívélyes, baráti légkörű megbeszélés megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzet alakulását, a szocializmus jövőjét. Mindkét párt a sajátos nemzeti feltételek között, a szocialista társadalom megújításán, a demokrácia fejlesztésén, a korszerű, hatékony gazdálkodás kialakításán munkálkodik. A kölcsönös bizalom és megértés szilárd alapul szolgál a magyar— szovjet kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, a két ország érdekeinek összehangolásához. A moszkvai megbeszélések megmutatták: kölcsönös a törekvés arra, hogy az együttműködés fejlesztésévei elősegítsük időszerű gazdasági és politikai feladataink megoldását. A megbeszéléseken elvj egyetértés alakult ki az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének fő irányairól. A magyar népgazdaság számára igen jelentős, hogy a Szovjetunió kész 1991—95 között, a jelenlegi ötéves tervben rögzített mennyiségijen energiahordozókat és alapvető nyersanyagokat szállítani; továbbá az, hogy kifejezte készségét korszerű gépipari termékek vásárlására. Egyetértés volt abban, is, hogy a magyar—szovjet pénzügyi kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében új kezdeményezésekre van szükség. ©

A Központi Bizottság támogatásáról biztosította az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentésére irányuló elképzeléseket, a Mihail Gorbacsov által Varsóban megfogalmazott szovjet javaslatokat. Támogatta az F—16-os amerikai bombázók — megfelelő ellenletelezés fejében — földrészünkről történő kivonásának gondolatát is. Mind egybevág azokkal a törekvéseinkkel, hogy Magyarország azon államok között legyen, amelyek területén elsőként kerül sor a haderők és a fegyverzetek csökkentésére. Nemzeti érdekeinkkel egybeesik ez a szovjet indítvány is, hogy a két katonai rendszer alakítsa ki a véletlen konfliktusok megelőzését szolgáló mechanizmusokat. Külpolitikánk e javaslatok felvetésében kezdeményező szerepet játszott, és a jövőben is tevékeny részt vállal azok kimunkálásából, megvalósításából. zációs gazdaságpolitikai irányvonal kijelölése. A gazdasági folyamatok azonban továbbra is ellentmondásosak. Társadalmunk az év során, áldozatokat is vállalva, jelentős erőfeszítéseket tett az ország előtt álló feladatok megoldására. A gazdaság több lényeges pontján — így elsősorban a nem rubelelszámolású exportban és a külkereskedelmi egyenlegben — az eredmények kedvezőek. A költségvetés tervezettet meghaladó hiánya gondokat okoz. A feszültségek oldására a kormányzat az év elejétől több döntést hozott, de a folyamatok kívánt irányba tereléséhez további intézkedések szükségesek. Az 1988. évi főbb gazdaságpolitikai célok teljesítése a stabilizációs és a kibontakozási program megvalósításának szempontjából kulcsfontosságú. Az idei fő gazdaságpolitikai célok elérése következetes gazdaságirányítást és határozott kormányzati magatartást igényel. A Központi Bizottság megítélése szerint, az 1988-ra kialakult gazdasági helyzet mindenekelőtt a korábbi évek gazdasági folyamataiban és gazdaságpolitikai gyakorlatában gyökerezik. Az 1987. júliusi kibontakozási programban egyértelműen megfogalmazódott a fordulat szükségessége, kirajzolódtak annak fő keretei, gazdaságpolitikai jellemzői, s az azóta szerzett tapasztalatok, valamint az országos pártértekezlet felismerései és elhatározásai megteremtették a fordulat politikai lehetőségeit. Elodázhatatlanná vált a gazdaságpolitikában olyan feladatok meghatározása és következetes végrehajtása, amelyek egyidejűleg szolgálják a gazdasági stabilizációt, létrehozzák a gazdaságban és a társadalomban a megújulás feltételeit. A stabilizáció megvalósítása és a kibontakozás megalapozása nem egy-két évre szóió feladat, hanem hosszabb fejlődési szakaszt igényel. A távlatokat is megalapozó fordulat eléréséhez egyaránt szükség van a társadalom és a gazdaság nyitottabbá tételére, a szocialista piacgazdaság kiépítésére, a fejlődőképes vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítására, a műszaki haladást is segítő külföldi működő tőke részvételi lehetőségeinek bővítésére, a termelési erőforrásokhoz való hozzájutás kötöttségeinek oldására. A Központi Bizottság támogatja, hogy a jövő évi gazdaságpolitikai elgondolásokat a kormányzati szervek az előterjesztett két változatnak megfelelően dolgozzák ki, előtérbe állítva azt a változatot, amelynek fő jellemzője a gyorsabb szerkezeti változás és műszaki fejlődés, a határozottabb külpiaci nyitás, a piaci eszközök szélesebb körű kiterjesztése és az ezekhez kapcsolódó elkerülhetetlen feszültségek vállalása. A kidolgozandó változatok — a szelektivitás fokozását szolgáló szigorú szabályozás mellett — körültekintő elemzést és felkészülést igényelnek a várható társadalmi hatások feltárása és az azok kezeléséhez szükséges eszközök megteremtése érdekében. A munka eredményéről szóló jelentést a Központi Bizottság őszi ülése elé kell terjeszteni. III. get és a közerkölcsöt, valamint mások jogait és szabadságát. A törvény rögzítse, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások szervezhetők, azokon a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlásában részt vevők különböző megnyilvánulásai nem sérthetik a törvény előírásait. A törvény írjon elő bejelentési kötelezettséget a közterületen vagy középületben tartandó összejövetelekre, gyűlésekre, felvonulásokra; ugyanakkor jelölje meg azokat a rendezvényeket, amelyek nem tartoznak előzetes bejelentési kötelezettség alá. Fontos annak rögzítése, hogy a gyülekezés esetleges^ megtiltása ellen bírósághoz lehessen fordulni. Az egyesülési jogot szabályozó törvény határozza meg a társadalmi szervezet, az egyesület fogalmát, szabályozza megalakulásuk, állami elismerésük, működésük kereteit, valamint megszűnésük rendjét. Mondja ki, hogy társadalmi szervezet, egyesület minden olyan tevékenységre alakítható, amelyet a törvény nem tilt. A társadalmi szervezet vagy az egyesület kritériumait ki nem merítő társaságok létrejöttét és működését a törvény ne kösse megalakulási szabályokhoz és állami nyilvántartásba vételhez. Tegye azonban lehetővé, hogy ha valamely társaság tevékenysége egyesületre, társadalmi szervezetre utaló ismérveket mutat, az illetékes állami szervnek legyen joga a körülmények tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére. A Központi Bizottság felkérte a Minisztertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. E vita tapasztalatainak figyelembevételével átdolgozott törvényjavaslatokat lehetőleg még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek. m E A Központi Bizottság az év eleji gazdálkodási tapasztalatok alapján megállapította: helyes volt a stabiliA Központi Bizottság áttekintve a gyülekezés és az egyesülés szabályozásának fő elveit, megállapította: a demokrácia kiszélesítése, valamint az alkotmányos rend védelme érdekébén indokolt, hogy az Országgyűlés a gyülekezési és az egyesülési jogról törvényeket alkosson. A testület ajánlja, hogy a törvény nyilvánítsa ki a gyülekezési és az egyesülési jog alkotmányos szabadságát, és határozza meg e jogok gyakorlásának törvényes kereteit. Mondja ki, hogy azok gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészséA Központi Bizottság az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően döntött a központi pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, állami, társadalmi és gazdasági tisztségek köréről. Ezek számát 1241-ről 435-re csökkentette. A Központi Bizottság abból indult ki, hogy a pártszervele hatáskörébe — így a központi területek hatáskörébe is — csak a politikailag különösen fontos, többségében első számú vezetői tisztségek tartozzanak, érvényt szerezve annak az elvnek, hogy a funkciók betöltéséről lehetőleg ott és azok döntsenek, ahol, és akik leginkább ismerik a kádereket, illetve, akik jogosultak erre. A pártszervek döntenek a saját választási vagy kinevezési jogkörükbe tartozó személyi ügyekben, és előzetesen állást foglalnak azokban, amelyekben a választás, illetve a kinevezés más szervek feladata. A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben: — Óvári Miklóst, a Központi Bizottság Irodájának vezetőjét —nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából; — Major Lászlót, a Magyar Népköztársaság montevideói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság Irodájának vezetőjévé; — Huszár Istvánt, a KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává történt megválasztása miatt — felmentette beosztásából; — Balogh Sándort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB Párttörténeti Intézete igazgatójának. Kormányszóvivői értekezlet A Minisztertanács ülését követő sajtóértekezleten Bányász: Rezső kormányszóvivő a Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére válaszolva, utalt arra, hogy a kormány ezúttal nem a szokott időben, csütörtök délelőtt tartotta meg tanácskozását, hanem már szerdán, az éjszakai órákban összeült. Ennek az az oka; hogy a miniszterelnök, aki egyben pártfőtitkár, a kormány legtöbb tagjával együtt részt vesz az MSZMP Központi Bizottságának ülésén. A pártfórum tanácskozását követően pedig a kormányfő Varsóba indult, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésére. Ezután a kormány ülésének egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódó kérdések következtek. A Magyar Nemzet újságírója a Minisztertanács új ügyrendjéről érdeklődött; megkérdezte, hogy a nyári (szabadság alatt miként alakul a helyettesítések rendje a kormányban. Bányász Rezső hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács most elfogadott új ügyrendje alapjában azt a célt szolgálja, hogy a kormány az eddiginél jobban, gyorsabban reagálhasson a változó eseményekre, az új jelenségekre. Ennek megfelelően az ügyrend a többi között az eddigieknél pontosabban megszabja az államhatalmi, népképviseleti szervekkel' való együttműködés módját. Szabályozza a közös munka lehetőségeit a társadalmi szervezetekkel, az érdekképviseleti szervekkel. Az alkotmányos elveknek megfelelően növeli a Minisztertanács elnökének hatáskörét a testület munkájának megszervezésében és irányításában, ugyanakkor megszünteti a Minis/., tertanács elnökhelyetteseinek a szervezeti felügyeletekből adódó korábbi, gyakran formális hatásköreit, azaz a miniszterelnök-helyettesek nem felügyelnek közvetlenül minisztereket, minisztériumokat. További újdonság; hogy rendkívüli esetben dönthet arról, hogy tagjai írásban, vagy akár telefonon közöljék véleményüket a szavazásra bocsátott témákról. A testületi döntéseket a Minisztertanács szavazással hozza meg, szavazategyenlőség esetén a kormányfő dönt A helyettesítések rendjéről Bányász Rezsó elmondta, hogy a Minisztertanács elnökét közelgő tíznapos, egyesült államokbeli és kanadai látogatása alkalmával Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes helyettesíti. Az általános szabály úgy szól, hogy a Minisztertanács ülését a kormányfő távollétében az általa megbízott helyettese vagy az államminiszter vezeti. A kijelölt személy természetesen mindazokat a jogokat élvezi, mindazokat a hatásköröket gyakorolja, amelye"'»'»! a rendelkezés szerint a Minisztertanács elnöke bir. A rádió munkatársa a gyermekek után fizetett iskolai-óvódai térítési díjak rendszerének változásáról érdeklődött. Bányász Rezső emlékeztetett arra, hogy a kérdéssel július 6-ai ülésén foglalkozott a kormány tervgazdasági bizottsága; akkor megállapították, hogy a gyermekintézmények térítésidíj-rendszere, a támogatások jelenlegi . formaja rendkívül bürokratikus, ellentmondásos. A differenciálás szándéka mind kevésbé érvényesül, hiszen a szolgáltatásokért fizető szülök) 70 százaléka ma már maximális díjat térit a gyermekintézményeknek. A Minisztertanács most jóváhagyott határozata nyomán, a tervek szerint, január l-jétől valamennyi gyermekintézményben, bölcsődében, óvodában, általános és középiskolában egységessé válik a térítési díj, s ez az élelmiszer-nyersanyagok mindenkori normájának költségeit fedezi. Minden további szolgáltatás ingyenes lesz, és az intézmények rezsiköltségeit is az álam fedezi. A döntéselőkészítők alapos megfontolás után egy intézkedéscsomagot dolgoztak kj annak érdekében, hogy a legkedvezőtlenebb szociális helyzetben lévő szülőknek! — akik eddig egyáltalán nem, vagy csak keveset fizettek — ne romoljon a helyzetük. Tervezik a családi pótlék emelését, aminek a mértéke a jövő évi terv kialakításakor válik véglegessé. Ugyancsak tervezik kedvezmények bevezetését a leginkább rászorulók segítésére; várható például, hogy a három- és többgyermekesek csak a térítési díj ötven százalékát, a diákotthonban élő általános iskolások pedig az összeg hetven százalékát fiaessék, emellett jelentős kedvezményt kapnak a nevelési segélyben részesülők is. Egy kérdés kapcsán Bányász Rerzső a disszidensek, a kivándorlók, illetve a hazánkban letelepülni szándékozók számának alakulásáról közölt adatokat Elöljáróban annak a véleményének adott hangot hogy az új útlevélrendelet nyománi lassacskán kiszorul a köztudatból a „disszidens" fogalom. Ha egyszer mindenki kaphat útlevelet, amellyel gyakorlatilag szabadon utazhat értelmetlenné válik a tiltott határátlépés. Ami a kivándorlásokat illeti: az első félévben 652 kérelem érkezett a hatóságokhoz, külföldre történő letelepedés iránt Száznegyvennégyen szocialista országokban, 508an f>edig egyéb államokba kívántak távozni. Ennél lényegesen többen vannak a bevándorolni szándékozók. Az idén 3391 letelepedési kérelmet nyújtottak be külföldről, s ebből csak kilenc venkettót utasítottak el a magyar hatóságok. Ez persze nem jelenti azt, hogy az elfogadott kérelemmel rendelkezők már Magyarországon lennének, hiszen 2606 áttelepülni szándékozó erdélyi magyar közül mindössze 287 kapta meg a román hatóságoktól az engedélyt Az első félévben további 6178, Magyarországon tartózkodó román állampolgár adta be letelepülési kérelmét. A nem szocialista államokból 117-en szerettek volna Magyarországra költözni, közülük csak kettőt utasítottak el. Fogadás Franciaország nemzeti ünnepén A Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Christiane Malitchenko, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete csütörtökön fogadást adott a rezidenciáján. A fogadáson megjelent Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Somogyi László, építésügyi és városfejlesztési miniszter, Andrikó Miklós, kereskedelmi minisztériumi államtitkár, Kovács László, külügyminiszter-helyettes, és Nárai István, altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, valamint a magyar politikai és kulturális élet számos vezető képviselője.