Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

VILÁG PR I, EGYESÜLJETEK ! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 168. szám 1988. július 15., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Befejezte tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága Nyitott ajtók mögött — a többség akarata szerint Július 13—14-én ülést tartott a Magyar Szocialista tett javaslatot. Megvitatta a gyülekezési és egyesülési jog Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület megtárgyalta szabályozásának fő elveit, elfogadta a Központi Bizottság a népgazdaság fejlődésének év elejei tapasztalatairól szóló és a Politikai Bizottság káderhatásköri listáját és dön­jclcntést, s elfogadta az 1989. évi fejlődés fő irányaira tött személyi kérdésekben. A többség az A változat mellett Csütörtök délelőtt folyta­tódott a Központi Bizottság vitája az idei gazdasági helyzetről és a szükséges fordulatot célzó fejlesztési változatokról. Judik István kiemelte, hogy ez a vita tar­talmában és szellemében megfelel az országos érte­kezlet állásfoglalásának: a párt a gazdasági stratégia fő irányainak kialakításán dol­gozik. Romány Pál azt hang­súlyozta, hogy a pártérte­kezlet által megválasztott új Központi Bizottság nagy fontosságú döntések előtt áll. Boros László javasolta az előterjesztés néhány rész­letének további pontosítását, s ezen belül a műszaki fej­lesztéssel foglalkozó rész ki­bővítését. A vitában többen szóltak a mai gazdasági helyzet né­hány vonásáról. Orbán Ist­ván kedvezőnek tartotta, hogy bővültek a gazdaság működésének keretei, s ked­vezőtlennek ítélte, hogy ter­jed — szavai szerint — „a tengődő magyar vállalatok köre". Boros László bírálta a szabályozók gyakori vál­toztatását, a bürokratizmus megnyilvánulásait, a dönté­sek és a tettek halogatá­sát. A Központi Bizottság elé terjesztett változatok közül Boros László az „A" variá­ciót támogatta, hozzátéve, hogy megfelelő garanciákat kell teremteni a visszaren­deződés megakadályozására, a társadalmi feszültségek humánus kezelésére, az új programok megvalósítására. Judik István úgy vélte, hogy a mai információk alapján még egyik változat mellett sem lehet egyértelműen ki­állni. Romány Pál arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a szükségesnek ítélt fordulat értelmezésénél tegyék vilá­gossá, mitől akar elfordul­ni, és milyen irányba kiván fordulni a gazdaság, milyen célokat vállal továbbra is, és miben akar változtatni az eddigi gyakorlaton. Orbán István úgy vélte, hogy bár­mely változatot is csak az egyének és a vállalatok ér­dekeltségére építve lehet ki­dolgoznzi és megvalósítani. Cseliák Judit az 1984-ben elfogadott szociálpolitikai koncepció most folyó re­formjáról szólt, amelynek célja, hogy a követelménye­ket hozzáigazítsák a mai feladatokhoz és lehetőségek­hez, valamint az egyéb te­rületeken zajló változá­sokhoz. Hangsúlyozta, hogy az új elképzeléseket a le­hető legrövidebb idő alatt kívánják összefüggő kon­cepcióvá fejleszteni, szem­benézve új, regionális prob­lémákkal, demográfiai gon­dokkal, a munkanélküliség okozta feszültségekkel, vagy a kábítószer-fogyasztás ve­szélyeivel. Ezeket nem le­het régi módon és formák­ban megoldani, hanem hoz­záértő irányításra, társa­dalmi szolidaritásra, egyé­ni és családi felelősségválla­lásra, több szakemberre, széles körű társadalmi nyil­vánosságra és az ország anyagi lehetőségeihez mér­ten több pénzre van szük­ség. Aláhúzta, hogy a Köz­ponti Bizottság vitájában többször is szóba került „szociális védőháló" kifeszí­tése nem lehet csak az ál­lami szociálpolitika felada­ta, ez csak széles körű ösz­szefogással, társadalmi szo­lidaritással hozható létre. A hozzászólók rámutat­tak, hogy a gazdasági ter­vek megvalósításának leg­főbb feltétele a lakosság bi­zalma az új programok iránt. Ez pedig — miként Boros László mondotta — a gyors és pontos tájékozta­tás révén növelhető, mert a lakosság felnőtt, érett, igény­li a beavatást, és kifogásol­ja, ha az elmarad. Judik István a lakosság széles kö­rű tájékoztatását a társadal­mi tűrőképesség növelése egyik feltételének nevezte. Több hozzászóló nem lé­vén — huszonhatan fejtették ki véleményüket a Dlénu­mon. ketten írásban adták be észrevételeiket —. az el­nöklő Berecz János a vitát berekesztette, s szót adott a napirendi pont előterjesztő­jének. Németh Miklósnak. A Központi Bizottság tit­kára elöljáróban megkö­szönte a felelős, a további munkát orientáló vitát, amelyet egyrészt az előter­jesztett változatok kritikus pontjainak. veszélyeinek megvilágítása. másrészt a változatok pontosabb kidol­gozásának. jobb megalapo­zásának határozott igénve jellemzett. A vita megfelelt az országos pártértekezlet szellemének. megerősítette, hogy a jövőben mindenkéD­pen alternatív terveket, el­képzeléseket kell készíteni. Rugalmas gondolkodásmód­ra van szükség, határozottan és gyorsan, késlekedés nél­kül kell cselekedni, s ez új­fajta tervezést, más gazdasá­gi eszköztár működtetését ifényli. Az elmozdulás lehe­tőségeit ésszerű kockázatot vállalva kell keresni, figye­lembe véve az elhatározott intézkedések társadalomDo­litikai. valamint réteghatá­sainak mélyebb, konkrétabb élemzését . A Központi Bizottság tit­kára a továbbiakban részle­tesen szólt a szocialista tu­lajdonnal való hatékony gaz­dálkodás lehetséees formái­ról. majd a bérreformmal kapcsolatos hozzászólásokra reagálva leszögezte: mai is­mereteink. számításaink szerint a következő két-há­rom évben reálbér-növeke­dést nem túdunk felelősen ígérni. De van mód közér­zetjavító intézkedésekre, s e téren a gazdálkodó szer­vek, a vállalatok is léDhet­nek, ha központilag felolda­nak bizonyos bürokratikus megkötéseket. — Döntsünk-e most a be­terjesztett két változatról' Igaz, hogy a felszólalók többsége az ..A" változat ki­dolgozását ajánlotta a kor­mánynak. ám az abban fog­laltakhoz mindenki hozzá­tette ilyen-olyan kételyeit, jogos vagy kevésbé jogos fi­gyelmeztetéseit. Németh Miklós úgy vélte, hogy az ..A" változat kidol­gozását négy elem figyelem­bevételével kell folytatni: el kell ismerni, hogy ma ennek a finanszírozhatósága még „nincs kézben", ki kell dol­goznunk a KGST-kapcsola­tokra vonatkozó stratégián­kat. további pontosításra vár a hosszabb-rövidebb ideig munka nélkül mara­dók lehetséges száma, s vé­gül erősíteni kell a vagyon­érdekeltséget. együtt a ve­zetői érdekeltség intenzitá­sának növelésével'. Németh Miklós javasolta: a Központi Bizottság most ne döntsön abban, hogy me­lyik változat legyen a továb­bi munka kizárólagos alap­ja. de erősítse meg. hogv a tervező szervek mindkét változat, illetve ezek kombi­nációi alapján végezzék munkájukat. Németh Miklós végezetül néhány konkrét kérdésre is kitért. A nyugdíihatározat módosításával kapcsolatban elmondta, hogv a nyugdíjre­form — az előkészítő mun­kálatokból ítélve — 1989. január l-jével nem vezethe­tő be. s kérte, a Központi Bi­zottság vegye ezt tudomásul. Közölte, hogy a honvédelmi kiadások reálértékét nem kí­vánják növelni. Ami a bős— nagymarosi beruházást ille­ti. a leállítás többe kerülne, mint a — környezetvédelmi szempontokát is figyelembe vevő — gyors befejezés. A vitában az is elhangzott hogy ma bizonyos esetekben érdemesebb táppénzre men­ni. mint dolgozni. A Köz­ponti Bizottság ezzel kap­csolatban az illetékes állami szervek körültekintő. de sürgős intézkedését kérte. Határozathozatal követke­zett. A Központ: Bizottság egy korábbi döntését vissza­vonva kimondta: 1989. ianu­ár l-jével nem tartja beve­zethetőnek az új nyugdíj­rendszert. Dönteni kellett volna a vitában elhangzott egyik javaslatról, hogy a fejlesztési változatokat bo­csássák társadalmi vitára, ám a kérdés szorgalmazója elállt indítványától. Ami a két gazdaságfejlesz­tési alternatívát illeti: az el­nök javasolta, hogv a Köz­ponti Bizottság elsősorban az „A" változat kidolgozását támogassa, további munká­latokra ajánlva a „B" vari­ánst is. A végzett munkáról a Központi Bizottság októ­berben kapjon tájékoztatást. Ezt a Központi Bizottság há­rom ellenszavazattal és egv tartózkodással ióváhagvta. Végezetül a testület egyhan­gú döntéssel elfogadta az előterjesztést a szükséges ki­egészítésekkel. az előadói beszédet és a vitában el­hangzottakra adott választ. Párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba a VSZ PTT ülésére Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtö­kön, párt- és kormánykül­döttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületének, ülésén. A küldöttság tagja Szúrós Mátyás, a KB titká­ra, Várkonyi Péter külügy­miniszter, és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szokai Imre, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője; öszi István külügymi­niszter-helyettés Varsóban csatlakozik a kísérethez. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, kereskedelmi mi­niszter, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezető­je, a KB tagjai, Kővári Pé­ter külügyminiszter-helyet­tes, Pacsek József honvé­delmi miniszterhelyettes. Jelen volt Tadeusz Czeczho­wicz, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagykövete. A magyar delegáció teg­nap megérkezett Varsóba. Gyülekezési és egyesülési jog Ezt követően Fejti György. a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a gyülekezési és az egyesülési iog szabá­lyozásának fő elveire kidol­gozott javaslatot. EioijaroDan nangsúlyozta: a politikai intézményrend­szer átalakításának egyik kulcskérdése az állam és az állampolgárok közötti viszo­nyok szabályozásának kor­szerűsítése az állampolgári aktivitás és kezdeményezés széles körű kibontakoztatá­sa érdekében. — Előrehaladásunk fontoí feltétele, hogy képesek le­gyünk kimozdítani a társa­dalmat, az embereket a ma még sajnos sok helyütt jelen lévő érdektelenségből és kö­zönyből. Mind több honfitár­sunknak saját, személyes ta­pasztalatai alapján kell meg­győződnie arról, hogy van ér­telme és esélye a józan vál­toztatási törekvéseknek, a konzervativizmus, az éssze­rűtlenség ellent fellépésnek. Mindez szükségessé teszi az emberi-állampolgári jogokról — ezen belül a gyülekezési és egyesülési jogról — a szocia­lizmus keretei között koráb­ban kialakult felfogásnak és gyakorlatnak a kritikai elem­zését. Az élet minden területén — így a gyülekezési és az egyesülési jog kérdésé­ben is — meg kell halad­nunk a „se nem szabad, se nem tilos" állapotokat. Az ilyen helyzetek ugyanis szük­ségszerűen bizalmatlanságot szülnek, és kiszámíthatatlan­ná tesznek folyamatokat, reakciókat. — A törvények megalkotá­sát arra az elvre javasoljuk felépíteni, hogy a gyülekezés és az egyesülés az állampol­gároknak az alkotmányon alapuló alanyi joga, amely­nek gyakorlását azonban — a nemzetközi deklarációkkal és eljárással összhangban — a törvény korlátozhatja, il­letve feltételekhez kötheti. A szabályozásnak ez a filozó­fiája kétoldalú garanciát nyújt. Biztosítja egyfelől az állampolgár számára, hogy a gyülekezés és egyesülési jog (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta új ügyrendjét. A kormány rendeletet alkotott az államminiszter fel­adatáról és hatásköréről. A Minisztertanács meghatározta er vezető tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával össze­függő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló országos hatáskörű költségvetési szervként létrehozta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Or­szágos Kereskedelmi Főfelügyelőség jogutódaként. A Minisztertanács jóváhagyta a Tervgazdasági Bi­zottság döntését a gyermekintézmények térítésidíj-rend­szerének korszerűsítéséről, és a vállalati támogatások le­építésének programjáról. (A kormányszóvivői tájékoztató a 3. oldalon.) Oz ad hoc bizottság véleménye az adóról Az Országgyűlésnek, az adóreform tapasztalatai nyomon követésére, az adó­ügyi torvények kezelésére alakult ad hoc bizottsága csütörtökön — Nyers Rezsó elnökletével — ülést tartott. A testület megvitatta a vál­lalkozásiadó-törvény előké­szítésének tapasztalatait, a bevezetés feltételeit, a ké­szülő társasági törvény ter­vezetét, és tájékoztatót hall­gatott meg az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal munkájáról. Békési László pénzügymi­niszter-helyettes elmondotta, hogy a vállalkozásiadó-tör­vény bevezetése az adóre­form második szakaszát je­lenti, olyan adózási rendszer kialakítását, amelyben ér­vényesül a gazdálkodók verseny- és szektorsemleges­ségének elve. Eddig ugyan­is szektoronként különböz­tek az adómértékek, ellérö volt az élőmunka értékelése, és más volt a keresetszabá­lyozás is. Ezek a különbsé­gek a vállalkozásiadó-törvény bevezetésével várhatóan ja­nuár 1-jétól megszűnnek. Az előkészítés során két válto­zatot dolgoztak ki. Az első szerint a vállalkozási adó alanyai csak a társasvállal­kozások lennének, az egyéni vállalkozók a személyi jö­vedelemadó keretében adóz­nának. A második változat szerint a vállalkozásiadó­törvény minden vállalkozó­ra kiterjedne. Puskás Sándor, a bizott­ság titkára ismertette a bi­zottság állásfoglalását, a személyi jövedelemadóval, és az általános forgalmi adóval kapcsolatos jogsza­bályok tervezett módosítá­sáról. Elmondta, hogy a kor­mánynak csak olyan módo­sításokat javasolnak, ame­lyek a meghirdetett társa­dalompolitikai célokat segí­tik, érvényesítik az arányos közteherviselést, csökkentik a nagycsaládosok terheit, az egyéni munkateljesítmények növelésére ösztönöznek, és növelik a vállalkozók ter­melési kedvét. Nem célszerű viszont olyan szociálpoliti­kai feladatokkal terhelni az adórendszert, amelyeknek megoldása nem feladata. Ugyanakkor a bizottság fel­hívja a kormány figyelmét arra, hogy a jelenlegi adók nagysága átmenetileg még elviselhető, de hosszabb tá­von ez nem tartható, mert kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági folyamatokat, az emberek munkakedvét. Ezért a jövőben mindenkép­pen szükséges lesz az adók csökkentése, a gazdaság élénkítése, a vállalati moz­gástér bővítése, a teljesítmé­nyek növelése érdekében. A bizottsághoz eddig mintegy 50 beadvány érkezett, s va­lamennyi észrevételt meg­vizsgálták, mindegyikre kü­lön válaszoltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom