Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

Kedd, 1988. június 28. Illést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége (Folytatás az 1. oldalról.) hiszen a azovjetunioDaii, a Lengyel Népköztársaságban, hogy alakítsa ki azt a tör .ság ismét minősíti a terve- azomáltal kérték: a szemé­zetet és felkéri a kormányt, lyi kérdések előkészítésé­Ezt követően Csehszlovákiában, valamint vényjavaslatot, Kínában is ugyanilyen Parlament elé kíván nyomvonalon bátor utkere- jeszteni tét — Ügy épezzük, a magyar roly ismertette a társadalomban fokozódik a Bizottságnak a készség és a nyitottság a megújulás iránt, a vezetés dását. Ügy támogató t kap — nagyobb Központi ben kaphassanak nagyobb amelyet a szerepet. Indítványozták, ter- hogy a jelöltek legyenek ott a Hazafias Népfront orszá­Grósz Ká- gos elnökségének ülésén, s Központi a testület tagjai tehessenek személyi fel kérdéseket az egyes kérdésekre vonatkozó aján- tisztségek várományosai­vélekedett: a hoz. Bizottság azzal. Javasolták továbbá, hogy mértékben, mint eddig — hogy javaslataihoz támoga- a nemzetiségi politikával e program megvalósítása- tást kér a népfront orszá- Kapcsolatos kérdések a jó­hoz. Ez nagyon nagy érték, gos elnökségétől, nem befő- vőben tartozzanak az ál­erre építenünk, jámaszkod- lyásolja a testület mozgás- lamminiszterhez. Kulcskér­tartották a felső­nunk kell. szabadságát. Ellenkezőleg: désnek Két dolog nehezíti útke- kiszélesíti azt, mert mód és f^ú és a középfokú okta­resesünket. Az egyik, hogy lehetőség van összegyűjteni ^ korszerűsítését, a mű­a testület tagjainak kör- szaki fejlesztés félgyovítá­nyezetéből azokat a tapasz- sat a tatotokat, elméleti műhelymunkánk adóssága miatt nincs ösz­szefüggö elméleti rendsze­rünk arra, hogy ezt a kér- amelyek a személyi kérdé dést kezeljük. A másik sek vitájánál jól kamatoz gond, hogy nem ideális a tathatóak. társadalmi közhangulat egy népfront jelentős észreveteleket, SZeüemi bázist tudhat ma­ga mögött, tevékenysége megismertetéséhez az eddi­gieknél jóval nagyobb nyil­szükség hozzá­A tájékoztatót követő vi- vánosságra lenne ilyen útkereséshez és út- tában a felszólalók számos — hangsúlyozták a alapozáshoz. A társadalom észrevételt, megjegyzést ^óiók. nyugtalan, azímnal akar fűztek a személyi javasla valajiit, .amiről nem is tud ja világosan, hogy mi az, véleményüket az új tisztsé de mást akar. s ebben, úgy gek betöltésére tűnik, egységes. Ha a poli- alkalmasságáról, tiljai hangulat nem is a munkásságáról. Az A Hazafias Népfront or­t ok hoz, részletesen kifejtve szágos elnöksége a vita -x, . .1—i tisztse- egyhangúlag egyetér­ajanlottak tett a javaslatokkal, és hoz­eddigi zájárult, hogy azokat az eszme- MSZMP Központi Bizottsá­legkedvezőbb a higgadt és csere során megfogalmazó- ga ^ a n£pfront országos szisztematikus hez, mégis ezen az úton nek kell járni, s ezt a szellemi­séget próbálta munkaprog­ramjában megfogalmazni a Központi Bizottság a ma­ga számára cselekvés- dott: a népfront új szerepé- einöksége közös javaslata­átgondolására van ként továbbítsák az Or­szükség. Fontos, hogy a jo- „áagvűléshez és az Elnöki vőben is olyan vezetők all- Tanácshoz. E testület elha­janak a mozgalom elen, tározta hogy amennyiben akik vállaljak a parbesze- pozsgav imrét az Orszag­det, a vitát, a konfliktuso- gyűlés ~ megválasztja állam­orszagos következő javasolja Pozsgay — A választási rendszer kat. Akkor, amikor a pár- miniszterré, az korszerűsítésével kapcsola- ton belül is a pluralizmus tanács soron tos kérdésekben is ktolakí- kialakítására törekednek a ülésén javasoljí totta a Központi Bizottság népfront nem vállaíkozhat Imre felmentését a főtitkári elvi állásfoglalását. Felkér- szervilizmusra. A felszóla- tisztié rt>ől, és íavaslatot te a Hazafias Népfront Or- lók emlékeztettek arra, tesz Huszár Istvánnak, a szágos Tanácsát, hogy bo- hogy az országos elnökség párttörténeti Intézet igaz­csássa társadalmi ezt az elképzelést, tanulságainak gatójának, a HNF Országos vitára eddig csak a javaslatok utó­u A vita tog<« jóváhagyására szorít- és, titkársága tag­osszegezese kozhatott. Üdvözöltek, hogy . ... utón a HNF Országos. Ta- most előzetesen is véle- jának főtitkárrá választásá­nácsa és a Központi Bizott- ményt formálhatnak, mind- ra. (MTI) Ülésezett a budapesti pártbizottság ]assó Mihályt választották első titkárrá Hétfőn kibővített ülést hajtó bizottsági tagsága alól, A választást követően tartott a budapesti pártbi- mivel az országos pártérte- Grósz Károly a Magyar Szo zottság. A tanácskozáson kezleten a Központi Bizott- cialista Munkáspárt Köz részt vett Grósz Károly, az ság a Politikai Bizottság ponti Bizottsága nevében MSZMP főtitkára, a Minisz- tagjává megválasztotta. köszönetet mondott Havasi tertanács elnöke. Jelen vol- Ezt követően a jelölőbi- Ferencnek a reformok érde­tak a kerületi pártbizottsá- zottság vezetője, Szkokán kében, valamint a budapesti gok első titkárai, a főváros Ferenc, a XIV. kerületi párt- pártbizottság élén végzett állami, társadalmi és tömeg- bizottság első titkára — a munkájáért, a munkásmoz­szervezeteinek vezetői, a pártbizottság tagjaival, a ke- galomban kifejtett kiemelke­pártbizottság osztályvezetői, rületi első titkárokkal, a dő tevékenységéért. (MTI) A testületet Houasi Fe- pártbizottság osztályvezetői­renc, a pártbizottság első vei és a pártaktivistákkal titkára tájékoztatta az folytatott előzetes konzultá­MSZMP Központi Bizottsá- ciók alapján — javaslatot gának június 23-i üléséről, tett az első titkári funkció­Ezt követően a pártbizottság ra. Eszerint a legtöbben zárt ülésen személyi kérdé- Iványi Pált, a Fővárosi sekben döntött. Tanács elnökét és Jassó Havasi Ferenc azzal a ké- Mihályt, a budapesti párt­réssel fordult a budapesti bizottság titkárát javasoltak Ma kezdődik az SZKP pártérfekezlete Moszkva (MTI) szavak kellenek. Propagandamunkánk ak­kor less hatékony — tette hozzá a fő­szerkesztő —, ha annak tartalma megfe­lel az emberek élettapasztalatainak. Az átalakítás és a demokratizálás leg­főbb célja emberi arculatot adni a szocia­lizmusnak — jelentette ki Nail Bikkenyin. A Kommunyiszt című folyóirat főszer­kesztője az SZKP XIX. országos értekez- A Magyar Televízió első alkalommal jú­letének sajtóközpontjában hétfőn megtar- nius 28_án rcggel 7 55_töl ad élőközvetí­tott sajtóértekezleten a part propaganda- ^ az SZKp országos értekezletéről, Mi­munkajaban nagyon fontosnak nevezte az hai, GorbacsovrLaki az SZKP főtitkárának ídeologiai tomegmunka tartalmanak es beszámolójáról. Kedden este 21.05-kor modszerenek újragondolását., a kommums- összeállítást sugároz a nap eseményeiről ták szellemj eszköztárának megújítását. és a ^titkári beszámolóról. — Sok volt a jelszó az ideológiai mun- Június 29-én, szerdán este 21.35-től és kában, amely egyre jobban eltávolodott az 30-án, csütörtökön 21.30-tól tudósítást ad emberektől — mondta Bikkenyin. — Emi- az SZKP országos pártértekezletéről, att szükséges mind elméleti, .;mind gya- Július l-jén, pénteken délután körülbe­korlati értelemben megújítani. Meg kell lül 15 órától élőkózvetítést sugároz a zá­újítani még a jelszavakat is, mert a ré- róülésről és Mihail Gorbacsov főtitkár zá­giek már senkihez sem jutnak el, üressé róbeszédéről. Este, 21.25-től tudósítást ad váltak. Ma világos gondolatok és világos az SZKP országos pártértekezletéről. a Parlamentben Az Országgyűlés nyári ülésszakát megelőző parla­menti bizottsági ülések so­rát hétfőn a külügyi bizott­ság tanácskozása zárta. A Szűrös Mátyás elnökletével megtartott ülésen — amely­nek munkájában részt vett Péter János, a Parla­ment alelnöke is — a képvi­selői testület először tájé­koztatót hallgatott meg a Külügyminisztérium tava­lyi költségvetésének végre­hajtásáról, a magyar külpo­litika főbb törekvéseiről. A hazai külpolitika egyre határozottabb törekvése a fokozott törődés a határokon kívül élő magyarság gond­jaival, érdekeik képviselete és érvényesítése. E kérdés megítélésénél hazánk abból indult ki, hogy a határokon kívül élő magyar nemzetisé­gű, de más állampolgárságú emberek részei a magyar nemzetnek. Ezért a külpoli­tika minden körülmények között felelősséget érez irán­tuk, és kellő határozottság­gal szóvá teszi hátrányas megkülönböztetésüket, erő­szakos asszimilálásukra irá­nyuló törekvéseket. A külügyi bizottság vitái­ban felszólalt Barcs Sándor, Szentágothai János, Schöner Alfréd (Országos Lista), Ja­kab Róbertné, a bizottság titkára, Király Zoltán (Csongrád megye), valamint Péter János és Szűrös Má­tyás. Ceausescu harci programja Ö Bukarest (MTI) határozat „ragyogó, forradal­Romániaban össznépi har- már gondolkodónak, láng­ci programmá nyilvánították lelkű hazafinak, a modern azt a beszédet, amelyet Ni- szocialista Románia megal­colae Ceausescu, az RKP fő- kotójának, a kortárs világ ki­titkára a múlt heti ideológiai emelkedő személyiségének" tanácskozáson mondott. A minősíti Nicolae Ceausescut, Scinteia hétfőn hozta nyil- aki „döntő mértékben járult vánosságra, hogy az ÍRKP hozzá. .. Románia nemzet­KB Politikai Végrehajtó Bi- közi tekintélyének öregbí­zottsága „a párt, az egész téséhez". A Politikai Végre­nép munka- és harci prog- hajtó Bizottság „mindenben ramjaként" fogadta el a be- magáévá tette a nagyszerű szédet. A beszédben a ro- programdokumentumot, és mán vezető szervezési, ideo- megkülönböztetett hálával lógiai kérdésekkel, a párt emelté ki a pártfőtitkár fel­vezető szerepével foglalko- becsülhetetlen hozzájárulá­zott. sát a tudományos szocializ­A múlt hét közepén tartott mus általános igazságainak ideológiai tanácskozáson alkotó... alkalmazásához" Nicolae Ceausescu egyebek — >rja a határozatot ismer­között méltatta a „társada- tetve a Scinteia. lom egységesítésére, a váro­si és falusi körülmények egymáshoz való közelítésé­re" hozott intézljedésgket (ezzel összefüggésben ki­emelte az 1968-as közigazga­tási reformot/ amelynek ke­retében a közigazgatási ha­tárokat már nem a nemzeti­ségi megoszlás szerint von­ták meg). Szólt arról, hogy határozott politikai és ideo­lógiai hafcot folytatnak „a román nép ezeréves törté­nelmét is tagadó veszélyes tendenciák" ellen. A felszó­lalás külpolitikai részében aláhúzta, hogy Románia el­utasítja a belügyekbe való beleszólást, s hangoztatta, hogy az emberi jogokat az imperialista körök, vala­mint „különböző más kö­rök" eltorzítják. A beszédet össznépi harci progr. iák minősítő PVB­Kitüntetés Az Elnöki Tanács a Ma­gyar Népköztársaság arany­koszorúval díszített Csillag­rendjével tüntette ki Kul­csár Kálmán akadémikust, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettesét 60. születésnapja alkalmából. A magas elismerést a hazai szociológiai kutatások fel­lendítésében betöltött meg­határozó jelentőségű tudo­mányos munkásságáért, eredményes oktatói, tudo­mányszervezői és tudomány­politikai tevékenységéért ítélték oda. A kitüntetést hétfőn Be­rend T. Iván, az Akadémia elnöke nyújtotta át. F. Nagy István V al ivá 9 án yon pártbizottság végrehajtó bi­zottságához, hogy nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentési kérelmét terjessze a e tisztségre. A testület a kettős jelölést követő vita után titkos sza­vazást tartott. Az első for­pártbizottság testülete elé. A dulóban Iványi Pál 42, Jassó budapesti pártmozgalom élén Mihály 40 szavazatot kapott, végzett munkáját elismerve, jelölt sem érte keresenek eleget teve a tes- ' ... tület Havasi Ferencet fel- el a szükséges többségi mentette a pártbizottság el- arányt. A második forduló­sö titkári funkciójából és ban mindkét jelölt 41—41 pártbizottsági tagságából. szavazatot kapott. Végül, a Tatai Ilonát, a Taurus Gu- "" , „ miipari Vállalat vezérigaz- harmadik forduloban Jasso gatóját érdemei elismerése Mihályt 44 szavazattal a mellett ugyancsak felmen- budapesti pártbizottság első tette pártbizottsági és végre- titkárává válasatották. NYEREMENY­BETF.TKONYV­SORSOLAS 1988. július 4-én 19.30 Arakor SZEGEDEN A SZOT FORRÁS GYÓGYÜDÜLŐBEN. A sorsolás után szórakoztató műsor. Fellépnek: a Szegedi Nemzeti Színház művészei és a 'Molnár Dixieland. Belepés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! OTP CSONGRÁD MEGYEI IGAZGATÓS AGA A Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat GYORS-GÉPlRNI TUDO, ADMINISZTRÁCIÓS MUNKÁBAN JÁRTAS DOLGOZÓT KERES AZONNALI BELÉPÉSSEL. Jelentkezés a Sajtóházban, a vállalat főkönyvelőjénél. (SZEGED, Tanácsköztársaság útja 10.) 7. Lassan, tagoltan kezdett beszélni, miután csönd lett a teremben: — Az úgy volt, unaim, hogy gróf Csáky István külügyminiszter úr, mi­közben dunántúli kastélyában nyaralt a családjával, estélyre szóló meghí­vást kapott herceg Esterházyék nya­ralójába. Természetesen elfogadták, és a kegyelmes asszonnyal együtt szí­nesítették a főúri forgatagot. Ott hajnalig, ahogy derék krekkekhez il­lik, múlatták az időt. Mondhatnám, dorbézoltak. Gondolom, elvertek any­nyit, hogy a falu fél évig élhetett volna belőle. És berúgtak közönsége­sen. Pardon! Erősen illuminált álla­potba kerültek. Virradat előtt keve­redtek haza. Másnap derült csak ki, milyen bor­zalmas dolog történt. Eltűnt a ke­gyelmes asszony tízezer pengős nyak­éke, amely a vendégségben rajta tün­dökölt. Mivel a meghívottak közül senki nem volt gyanúsítható, elkez­dődött a cselédség kihallgatása. Nem tudtak semmit. A csendőrség látvá­nyosan mozgósított, először a megyé­ben, majd az egész Dunántúlon. — De nem untatom önöket ezzel, uraim? — kérdezte ártatlan képpel, és abbahagyva a járkálást, hallgatói felé fordult. — A. Nem. Dehogy. Sőt — zeng­te-bongta a kórus. — Megkezdődött a lelkes munka. Bevezetőül nyomorékká vertek két komornát, egy inast és három ko­csist. Gróf Csákvné belső szobalányá­nak lefeszegették a körmeit, és égő cigarettával sütögették a bőrét. A nyakék nem került elő. Erre a gárda fokozta a buzgóságot, és a környező falvak szegényeit is végigbikacsököz­te. Mintha a föld nyelte volna el a keresett holmit. Nyom sehol, csak sírás és fogak csikorgatása. A kül­ügyminiszter úr rezignáltán rágcsálta szivarjait a kastély halljában. Any­nyira elvesztette minden hitét az emberi tisztességben, hogy meghall­gatás nélkül mutatott öjtót a jelen­teni akaró ezredesnek. Neje őkegyel­messége pedig bent nyögdécselt a hálószobában, apatikus beteget csi­nált belőle a rettenetes csapás, főleg persze a macskajaj. — Engem akkor, ki tudja, mi okön, nem kapcsoltak be a műveletbe, d^ azért itt. Pesten, pontos értesülése­im voltak a dolgok menetéről. Egy szép napon aztán fogtam a botomat, és leutaztam a helyszínre. Neim akartak a gróf színe elé bocsátani, de amikor nyomatékosan kijelentet­tem, hogy tudom, hol h nyakék, egy inas közölte, hogy a kegyelmes űr kész fogadni. — Bemutatkoztam. Erre ő úgy rea­gált, legyek lakonikus. Egy kérésem van csupán — néztem a szeme közé. — Méltóztassék megengedni, hogy a kegyelmes asszony hálószobájába lép­hessek. Elképesztő kérés volt ez, ám a gróf űr, némi habozás után, intett: „Sic enat in fatis." Gesztusát úgy értelmeztem, hogy bánja a fene, te­gyem a dolgom. Ezzel kitártam a fe­hér ajtót, és ügyet sem vetve a meg­rökönyödött grófnéra, körülnéztem. Aztán — horribile dictu — kinyitot­tam az éjjeliszekrény ajtaját, be­nyúltam annak a bizonyos edénynek a háta mögé és — kivettem a nyak­éket. — Igen, igen, uraim, Tudniillik, elővettem a logikát. Mivel nem Vol­tam részese a mészárlásnak, ráértem itthon gondolkodni. Arra a következ­tetésre jutottam, hogy bűncselek­mény nem történhetett, különben a csendőrök vandalizmusa nyomán már kiderült volna. Elképzeltem, hogyan viselkedik az ilyen nagyúri népség, ha elengedi magát Félig öntudatlan állapotban kerül haza, a feje kába a sok szesztől, és szeretne mielőbb ágyba zuhanni. Ami rajta van, azt nem veti le, hanem lerugdossa, leté­pi, és szanaszét dobálja anélkül, hogy tudna róla. Nekem lett igazam. Munkámat kézfogással és egy Havanna-szivarral honorálta a gróf űr. Szaladt az idő, mintha kergették volna. Alig maradt tíz perc az ebé­dig, de nem érezték, hogy éhesek. Ágh Rudolf visszacsúsztatta zseb­óráját a mellényzsebbe, és odafordult égő szemű hallgatóihoz: (Folytatjuk.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom