Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-01 / 130. szám

Szerda, 1988. június 1. 1 Őrizni értékeinket, és újakat teremteni Építészeti világnap '88 A közelmúltban Rostockban, az NDK tengerparti vá- tondója jelöli, már áll a rosában nemzetközi környezetesztétikai konferenciát ren- Petőfit ábrázoló szobor, a deztek. Építészet és társművészetek kapcsolatát, eredmé- központi épületet Gerle nycit és tanulságait elemezték előadásaikon a magyar Margit és Minya Mária ke­küldöttség tagjai, többek között Nóvák István Ybl-díjas ramikusművészek burkoló­építész, a Magyar Építőművészek Szövetsége délkelet-ma- és díszítőmunkái gazdagít­gyarországi csoportjának elnöke. Az NDK kulturális mi- ják, a belső udvarba kerül nisztériumának szervezésében lebonyolított tanácskozáson Varga Imre La charogne cí­tizenöt ország elméleti és gyakorlati szakemberei vettek rnű szobra, az egyik új épü­részt. A magyar delegáció tagjai beszámoltak a Ferihegy 2. jet tengelyébe helyezzük repülőtéri csarnok építészeti és belsőépítészeti munkála- váradi Sándor szobrászmű­tairól, Pécs új épületeinek környezetbe illesztéséről, a fel- vésznek a három népcsoport újított Operaház belsőépítészeti és restaurálási feladatai- barátságát, sorsközösségét ról, valamint az alföldi kis települések arculatának meg- szimbolizáló alkotását. A őrzéséről. E téma előadója Nóvák István, akitől elsőként szálloda előtt Gerle Margit azt kérdeztem, miért tartja fontosnak ezeknek a jellegze- kerámiakútjának vize cso­tes községeknek építészeti, környezetesztétikai probléma- bog majd. A meglévő és az tikáját. új épületek színdinamikai terveit T. Nagy Irén ipar­— A magyar Alföldön tük. A főtér meghatározó művész készítette. Már a egészen sajátos település- épületei tömegükkel, arány- munkáknak e periódusában szerkezet alakult ki. A hódi- rendjükkel, stílusjegyeikkel is örömmel tapasztalható, tó török csapatok szinte sajátos térfalat képeznek, hogy a központ épületeinek teljes mértékben elpusztítot- ezekhez kapcsoltuk a 120 la- formálása, szelleme kisugár­ták az ősi falvakat, majd kásos épületet, mely a főút- zik az egész településre, ala­kivonulásuk után, az 1700- cát indítja, földszintjén pos- kítja a magánházak szerke­as évek közepén kezdődött tát, bankot, üzleteket he- ze^t a befalazott tornáco­az újratelepítés. Ekkor nem lyeztünk el. Egy belső gya- ' csupán a szétfutott lakosság logos udvar köré szerveződ- kat sok he,yutt Kibontottak, megmaradt töredéke keres- ve intim tereket alakithat- a regi mezogazdasagi epu­te az egykori fészket, ha- tunk ki. Kiegészült az letek új funkcióval megújul­nom szervezett telepítés is együttes a szemben levő la- nak zajlott. Az általam legjob- kőházzal. A tervezésnél a ban ismert Bekcs megyei különböző környezetalakító- — Nemrégiben együtt jár­községben - központjának si tevékenységek összehan- tuk be az épülő szegedi új átépítése az én terveim sze- golásával igyekeztünk egy gimnázium pompás épületét. rint folyik -, Mezőberény- aiföldi település központját Képzőművészeti alkotások­ben a magyarok mellett . .„éníteni hoev haavo- naK mo'dam- Penzbeni. b°: szlovákok és németek nagy UgV atePltenl' hwgy hagyo vebb időkben megvalósuló számban telepedtek le. Hoz- many es korszeruseg szerves müveknek kerestük a helye­iák szokásaikat, népmüvé- egységben találkozzon. A ket. Csak sajnálni lehet, szetüket. Jórészt mezőgazda- munka befejezéséhez köze- hogy egy ilyen kivételesen Ságból éltek, s a múlt szá- ,_Hik szép építészeti alkotas nem zad végén városi jogokkal . valósulhat meg ugy, hogy a rendelkeztek. Ekkor épültek — Nóvák István arról is szervesen illeszkedő művek jelentős középületeik, a vá- ismert, hogy munkáiban fel- együtt születnek az épület­rosháza, a banképület, a használja, új módon alkal- tel. szálloda. Az akkori lakosság mazza a társművészeteket. _ i>ia mintegy 13 ezer fő volt, ma Eddig egyedi épületnél va- amikor a 12 ezret sem éri el. Az lósultak meg elképzelései, fa~ . elmúlt száz évben nem adó- sikerülhet-e ez a szintézisre esetberl dott olyan egyértelmű, val° törekvés nagyobb kö­is sajnálom, a költségekből faragni kell, először minden a társmüvészeti al­kotások maradnak el. De re­komplex-koncepció, mely a zegben, egy egész település- ménykedem> hogy nem ma_ rad hosszú ideig fehér hol­település fejlődését, alakulá- központ arculatánál? sat meghatározta volna. Ér- _ Mindenesetre megpró- ló az ujszegedi művelődési tekes epületek tűntek fel, báituk. Fő törekvésünk, és továbbképzési intézet, értéktelenek születtek, vé- hogy építészet és társművé- ahol eddig először és utoljá­giggondoiatlan tervek való- szetek szerves kapcsolatával ra sikerült megteremteni sultak meg, sok volt az megőrizzük és továbbfejlesz- építészek és képző- vala­improvizacio, a hozzánemér- S7Ük a magyar alföldi tele- mint iparművészek közös tes, a kisstílű vidékiesség. pülés természeti környezet- munkálkodását a tervezés Az egesz orszagra ervenyes tel harmonizáló sajátossá- és kivitelezés egész folya­termeszetesen, hogy a gaz- gait A városközpont bejá- matában. dasagi-tarsadalmi valtozaso- ratát Majoros Hédi kerámia Tandi Lajos kat az epitészeti környezet nem tudta megfelelő szinten I követni. Az utóbbi évtize­dekben jelentkeztek a leg nagyobb ellentmondások, mivel a tömegméretű igé­nyek kielégítése a legtöbb kárt az alföldi településeink központjában okozta. — Milyen meglévő adott­ságokkal találkozott, amikor megkapta a feladatot? — Mezőberény építészetén is lemérhető, ami az egész magyar építészetre jellemző volt: a nagy európai stílus­áramlatokból csak azt ültet­te át a maga szűk világába, ami gondolkodásmódjának, mindennapi életének megfe­lelt. A házak rendszere, for­mája szinte magától értető­dő, anyagaikat környezetük kínálta, tisztán fogalmaznak. A fehérre meszelt paraszt­házak több évszázad alatt kialakult életforma tükrei. Ezen a sajátos magyar szű­rőn még a barokk is elő­jelet váltott, bizonyítja ezt a főtéri evangélikus temp­lom. Az építészeti örökséggel szinkronban alakult a tárgyi kultúra a fazekasságtól a szűcsmesterségig. Ebbe a tiszta környezeti kultúrába robbant bele a modern moz­galom, mely a legtöbb el­lentmondást a központokban szülte. A főterek, centrumok kerültek a várospolitika és településrendezés fókuszaiba, itt történtek a leglátványo­sabb és sok helyen legin­kább elszomorító erőfeszí­tések. — A mezőberényi központ átépítésre 1980-ban kapott megbízást. A tervek a főte­ret és főutcát érintették. Hol tart ma a munka? — A meglévő és az új épületek harmóniáját keres­r Uj kiadványok Megjelent az Állami If- szintén ezekben a napokban júsági és Sporthivatal ifjú- jelent meg. A kiadvány sági főosztályának két kiad- szerkesztői arra törekedtek, ványa. Az egyik, a Well, hogy mindenki számára angol nyelvű magazin újabb érthető, áttekinthető mó­száma, amely a nyelv gya- don mutassák be a lakás­korlásához nyújthat segitsé- hoz jutás lehetőségeit, pénz­get. Az ÁISH ezt a kiad- ügyi feltételrendszerét, a ványt azzal a céllal bocsá- támogatások, a kedvezmé­totta közre, hogy ezzel is nyek főbb módozatait és ösztönözze az idegen nyel- szabályait. Útmutatót ki­vi kultúra terjesztését, fel- vántak adni mindazok ke­keltse az érdeklődést. zébe, akik lakásgondjukat Ugyancsak a fiatalok ér- valamilyen formában sze­, ... retnék megoldani, vagy deklodesere tarthat szamot ^ meg]evó otthonukat a Lakásról — fiataloknak megfelelőbbre kívánják cse­című kiadvány is, amely réini. Zenei naptár Vaszy miséje, Kodály Psalmusa A Filharmónia szezon vé­gi hangversenye az orató­fordított a lírai részek meg- ja szépségüket egyfajta erő­mintázására. Mives kézre szakoltság. riuméneklés három évtize- vall a mise Kyrie és Glo- A zenekar egyértelműen a dére való visszatekintés, és ria tételei ellentétének ki- szép mozzanatok előidézője az utolsó Vaszy-opusz, a dolgozottsága, a Crucifixus volt. Felfigyelhettünk gon­„Missa pro pace" bemuta- réz—ütő menetelése, a Be­tásának jegyében csendült nedictus megilletődött beve­fel, és a Psalmus megszólal- zetése, a Hozsanna-végi szeres bevezetésekre (Mise tatásával zárult. A színpa- (szinte természeti) vízió, a — Benedictus, Psalmus — don felsorakozó Vaszy Kó- Dona nobis pacem remény- ,,Te azért lelkem..." előtt), TUS (karigazgató: Molnár hangja. A tutti ragyogások szép színű rézfúvós állások­dozott csellóhangzásokra, hangulatilag eltalált hang­László) joggal tekintheti csak néha jöttek át. Nem magát a Zenebarátok Kó- 1 rajta múlott, rusa jogutódjának, hiszen a A szólókvartett szerepe­tagság egy része azonos, de nek megfelelően olvadt a megegyezik, és folyamatos közösségi szövetbe. A kitű­a célkitűzés is: az orató- nő szólisták: Misura Zsuzsa, riumkultura egyre maga- Szonda Éva, Réti Csaba és üzenetét, Kodály vigasztaló sabb szintű ápolása. Éne- Gregor József nem akartak testamentumát áhítatos küket hallva már alig me- szólisták lenni, és éppen kézzel simította a hangok rem leírni a visszatérő ref- ezért voltak az előadás je- szülte csendbe, ahol a zene rént: a színpad jelenlegi ál- lentős oszlopai. Ügy vélem, szépséges emlékké változik, lapotában nem alkalmas mindnyájan megilletődve olyan zenei produkciókra, hallgattuk Vaszy Viktor melyek a rendelkezésre ál- utolsó szép üzenetét, kivált ló teret jelentősebb mély- azok, akik személyesen is ra. Oberfrank Géza itt is gondos építkezőnek bizo­nyult, ügyelt a karakterek dramaturgiájára, az elvá­lasztó szünetek legkedve­zőbb hosszára, s a Psalmus Mcszlényi László * A hangverseny egyben megemlékezés volt Szeged ségben veszik igénybe. Ezt részesei lehettünk a nagy oratóriumkórusának jubi­sugárzásá­mások is megállapították ember páratlan már, többek közt Makiári nak. József karnagy, a zenemű­vészeti főiskola tanára. Mindazonáltal felmerül a hallgatóban a kérdés: való­ban mindenért az akuszti- dály háromságot megszemé Kodály Zoltán Hungaricusának megszólal­tatása jelentós részben a leumáról: a Zenebarátok Kórusát — melynek jog­Psalmus utódja a Vaszy Kórus — 30 évvel ezelőtt alakították meg. Az oratóriumkultúra Dávid—Vég Mihály—Ko- érdekében kifejtett értékes tevékenységéért Vaszy Vik­tor Emlékplakettet vehetett kiváló át Molnár László karmester, a kórus karigazgatója, Del­ley József zongoraművész, kai viszonyok a felelősek? lyesitő tenorista művészetén Kétségtelen, hogy a kórus múlik. Réti Csaba pianókban kiegyenlítetten szövegmondása, hangfek­szól (miként a Psalmus be- vésének karaktere és gaz­fejező részében, a nagybő- dag érzelmi értéktára okán az együttes állandó zongo­rakísérője, Nógrádi L ászió­né, a Filharmónia szegedi kirendeltségének vezetője, és a kórussal hagyományo­san együtt koncertező zene­kar, a Szegedi Szimfonikus Zenekar. Szeged Emlék­éremmel ismerték el Erdős János, Illés Mihály, Mono­ki Lajos, . Szüts Istvánné karnagyok munkáját, akik a Zenebarátok Kórusának szólamvezetői voltak; Szüts gőve.l kisért orgánum meg- alkalmas a szerepre, éneke idézésében is hallottuk), a azonban mégsem volt telje­tenor egységesebben, szebb sen kiegyensúlyozott. Idön­tónussal énekel, mint vala- ként ugyanis szólamának ha, ugyanakkor már a mise megvalósítására olyan csz­első tételében megmutatko- közöket alkalmaz, melyek zott, hogy szín, ragyogás te- az operaéneklésnek a ve­kintetében a szólamok nem rizmus körüli gyakorlatából egyenlő értékűek, s ez ki- erednek, olyan exklamáció­vált a tuttikban, a zenekar- szerű hangvételt, mely ked­ral fedett részekben jelent­kezik hiányérzetet keltően, ahol a szopránon kívül a többi szólamok árnyékba kényszerülnek. vezőtlenül változtatja meg hangszínét és nehezen is il­leszkedik a zsoltáros hang­vételébe. Pedig mély hang- István és Ördögh Ferenc Em­jai puhák, magassága telt Bizony meglehet, hogy az «s fényes, míg nem csorbít­okokat távolabb kell keres­ni, abban például, hogy ná­lunk évtizedek óta jobbára nők tanítanak éneket az is­kolákban, a fiúk nem tud­nak, nem szeretnek énekel­ni, és nem is tartják férfias dolognak. A férfihangok képzése egyébként is nehe­zebb feladat a látványos és erőteljes mutálás miatt. És vajon, rendben van-e min­den a kórusok hangképzése körül? Hány énekkarunk­ban. látunk „falból" tátogó dalosokat, hányszor hallunk a létszámot meghazudtoló, erőtlen, fényszegény, mag­vatlan álfortét? Olykor majdnem áldozatául esünk annak az esztétikai tévhit­nek, hogy szép az, ami las­sú és halk. És vajon szép reményű oratóriumkóru­sunkban rendben van-e minden, mondjuk például az igényes hangképzés, vagy az üzembiztos szólamtudás vidékén ? Valószínűleg a karmes­tert, Oberfrank Gézát is be­folyásolták a hangzásbeli aránytalanságok, mert a szokottnál is több gondot kórustagok is Szeged lékérmet kaptak. Pedagógusok kitüntetése A közelgő pedagógusnap renc, Forgó Pálné, Jánosi vig, Ótott Ildikó, Padcla alkalmából tegnap, kedden Zoltánné, Kállay Györgyné. László, Palásti Gabriella, délután a Balázs Béla Uttc- Kálmán Józsefné, Kukái Selmeczi Judit, Sibók Bélá­rőházban kitüntetésátadási Zoltán, Masa Gézáné. illó- né, Szántha István, Tapodi ünnepséget rendezett ') vá- czán Jánosné, Migrédi Já- Endréné, Tapodi Zoltánné, rosi úttörőelnökség. Kieme'- nasné, Papp Györgyné, Szan- Tenk Zoltán, Virágh László­kedó úttörőmozgalmat segí- ka Flóriánné, Szőke Jánosné, né. tő munkája elismeréseként a Szűcs Lászlóné, Vastaq Jó- ... .... ... .. Magyar Úttörők Szövetsége zsef. Vida Mihályné. Az or- k^t ' kitünteté! 0' kapoU Országos Elnökségé Gyerme- szagos tanacs Uttorovezetoi Maiksósz jzabella Márki kekért Emlékplakett kitún- Munkáért kitüntető jeívé- . , ' . ' ... , .. , . ... r, . „ -. n i « >,, Andrea es Olah Gábor, il­tetesben reszesitette a Bar- nyet vehette at Bálint Mag- .. .. . . . . . .... . tók Béla Művelődési Köz- dolna. Barta Imréné. Bene Vveze.to! Munkáért k.tunte­pontot. Az országos elnökség Kálmán, Bérezi Mária Bú- Jakab Zoltán Gyermekekert Emlekerem chelbauer Ferencne, Csar.yt kitüntetését vehette át Papp Ferencné, Erdélyi Istvánné. Ferenc, a Tápéi Általános Fényesné Kalugyer Katalin, Iskola igazgatója. Flórián Tiborné, Hell lst­A MUSZ Országos Elnök- vánné, Horváthné Király ból az Ipari Minisztérium­sége Uttoravezetői Emlék- Ibolya, Károlyi Giborné, ban huszonheten vettek át érem kitüntetését kapta Kasza Ferencné, Molnárié Kitüntetést tegnap, közülük Márki Antglné, Varga And- v .. v.. ,. . Boróczky Béla, a Déri Mik­rásné, Vitos Györgyné. Ki- ííruzs"cz t-va- "ino.enyi sa Szakközépiskola techni­váló Üttörővezető kiiünte- Miklosne, Novak Laszlo, kus tanára Kiváló Munkáért tésben részesült Alexa Fe- Nyári Lászlóné, Orbán Hed- elismerést kapott. es Makra György. * A pedagógusnap alkalmá­w Életben marad-e a hanglemezklub ? A magyar sajtó irtózik a előadóművészek pályájával, burkolt reklámtól. Nem áru- ritka felvételeivel, mint Igor lok zsákbamacskát: e cikk Mravinszkij vagy Ariura vállalt célja a népszerűsítés. Toscanini, meghallgathatná­S ha e két mondatot a szer- nak olyan elfeledett műve­kesztök nem húzták ki, vé- ket, mint az ifiú Verdi: delmemre mindjárt előadom, Oberío, a fiatal Wagner miért gondolom lehetséges- Tündérek című operája, nek, sőt hasznosnak a dol- va§V Kossini A reimsi uta­got. zás című művének CD-fel­A TI-T i- u i vétele, amelyről Alan Bltiih, A TIT szegedi hanglemez- ' klubjáról van szó, amelynek a vilaS eSy>k legtekintélye­látogatottsága az utóbbi idő­ben sajnálatosan csökkent. Ennek egyik fő oka talán az, hogy a kelleténél keveseb­ben ismerik, ezért minden bizonnyal javára fog válni. sebb kritikusa írta: „Ha va­lakinek csak nyolc operale­meze van, ennek köztüK kell lennie." Tegnap, kedden Avilrcj­M. T. ha bemutatjuk a „hangié- csik istván operaénekes tar­mezbaratokat". Az anyagi tott lemezbemutatót Horo­haszonszerzes vádja senlut Wit2, stúdióban és koncerten nem erhet, hiszen az előadá- címmel. Jó volna, ha többen sok ingyenesek, az előadók jönnének, jó volna, ha élet­szerény tiszteletdíjat kapnak ben maradna, megújulna a csak. a klubnak bárki tagja kiub- s nem válna — Heiner lehet, s akkor díjmentesen Lajos, az egyik szervetö sza­küldik neki a soron követ- vával — a hanglemezbarbá­kezö előadásra szóló meghí- Tok klubjává, azaz nemcsak vot. minden hónap utolsó a szakemberek és a „zene­keddjere, este 6 órára a TIT örültek" találkozóiává. ha­Karasz utca 11. szam alatti nem a zeneszerető emberek klubhelyisegebe. Kockán fo- közös. rendszeres muzsiká­rog viszont jelentős művé- jásává alakulna. szeti haszon, hiszen a prog­ram legtöbbször különleges, nehezen hozzáférhető felvé­teleket tartalmaz. A 10 éve működő klub vendégelőadó­ja volt többek között Bor.s Jenő, az MHV vezérigazga­tója, Meixner Mihály, a rá­dió zenei főosztályának ve­zetője, Pál Tamás karme.-.ter. s olyan ismert szegedi gyűl­tök, mint Heiner Lajos, Keszthelyi Béla vagy Szüts István. A közönség igen sok­rétű, eljön ide „kimenös" operaénekes, ráérő nyugdí­jas, szenvedélyes lemez­gyűjtő — sajnos a fiatalok nemigen tolonganak, pedig nagy szükség lenne rájuk, és nekik is nagy szükségük len­ne rá. Biztosan szívesen megismerkednének olyan Tanfolyamok Szeptemberi kezdéssel két témában tanfolyamot szer­vez az MTESZ Csongrád megyei szervezete. A raktár­gazdálkodást közép- és fel­sőfokon is oktatják majd. Indul vegyészlaboránsi kép­zés is a technika házában. Az erre való jelentkezés fel­tétele középiskolai érettségi és 2 éves laboránsi gyakor­lat Jelentkezni július 30-ig lehet írásban. Bővebb felvi­lágosítást a 11-511-es tele­fonon adnak. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom