Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

P&nríek, 1988. június 17. 7 Berecz János a MUOSZ-ban A Magyar Újságírók Or­aságos Szövetségének Elnök­sége csütörtökön a Magyar Sajtó Házában — több szer­kesztőség és szakosztály kép­viselőjének részvételével — kibővített ülést tartott, ame­lyen megvitatta a szövetség politikai, szakmai, érdek-' képviseleti munkája korsze­rűsítésének időszerű kérdé­•eit, a nyitott, demokratikus mozgalmi élet kialakításá­nak további feladatait Az elnökség ülésén részt vett és felszólalt Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Tá­jékoztatást adott a pártér­tekezlet utáni belpolitikai helyzet fő vonásairól, a tár­sadalmi és gazdasági re­formfolyamat összehangolt folytatásának és meggyorsí­tásának ' soron lévő -felada­tairól. Aláhúzta, hogy a párt a jövőben az elvi irányítás, a szerkesztőségekben dolgo­zó kommunisták révén kí­vánja növelni befolyását a sajtóban. Egyetértettek azok­kal a javaslatokkal, amelyek a MUOSZ társadalmi súlyá­nak, befolyásának, az újság­írók anyagi-erkölési megbe­csülésének növelésére az el­nökségi ülésen elhangzottak. (MTI) Tudományos emlékülés I. István király halálának 950. évfordulója alkalmából június 21—22-én tudomá­nyos tanácskozást rendez a Magyar Tudományos Aka­démia, a Magyar Történelmi Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, és a Magyar Katolikus Püspöki Kar — jelentették be csü- j törtökön az MTA székházá­nak Tudósklubjában tartott sajtótájékoztatón. Kardos József történész, a Szent István Emlékbizottság titkára elmondotta: a konfe­rencia célja, hogy méltó mó­don emlékezzenek meg ál­lamalapító királyunk halálá­nak 950. évfordulójáról. Szegediek a Központi Bizottságban (2.) Perényi Az MSZMP országos ér- BM tefcezletén a párt Központi Pft J Bizottságába számos új ta­got választottak. Közülük kettő Csongrád megyei. Ju­dik Istvánt, az olajipar fú­róroesteré* tegnapi lapszá­munkban mutattuk be; ma pedig Perényi Jánossal, a Déri Miksa szakközépiskola Igazgatójával késeüR beszet­kösöljük. — Jndik Istvántöt azt kér­tem, hogy beszélgetésünk elején szolgáljon egy részle­tesebb önéletrajzzal. Ügy ér­zem, ezt a „hagyományt" it­Uk folytatni ma is... — Kisteleken születtem. 1934-ben. a ebben a község­ben végeztem el az elemi és a polgárt iskola négy-négy osztályát is. Ezután a Klau­zál Gábor (ma Radnóti Mik­lés) Gimnáziumba felvételiz­tem, majd az érettségit kö­vetően a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemre és a szegedi tanárképző főis­kolára (akkor pedagógiai főiskolai adtam be a jelent­kezési lapomat Végül is úgy alakult hogy gépészmér­nökként végeztem, majd a soproni gépipari technikum­ban dolgoztam, tizenhárom évig. Ezt a nagy „utazást" az indokolta, hogy feleségem soproni. Ez idő alatt a Ko­hó- és Gépipari Miniszté­rium szakfelügyelője, majd veaertó szakfelügyelőjeként is dolgoztam, s 1971-ben adódott lehetőség arra, hogy hazatérjek. Azóta, vagyis immár 17 énre. a Déry Mik­sa szakközépiskola igazga­tója vagyok. — Most pedig mindarról, amit társadalmi. politikai tevékenységnek hívnak ... — Fő állásom mellett mindig is végeztem társa­dalmi munkát, vállaltam po­litikai feladatokat, de szem előtt tartva azt az alapel­vet, hogy csak annyit, amennyi nem megy hivatá­som rovására. A középfokú oktatási intézmények pártbi­zottságának és annak vég­rehajtó bizottságának meg­alakulása óta tagja vagyok, s egyben ellátom az agitá­ciós és propagandamunka­bizottság vezetőjének tenni­valóit is. A megyei tanács vb mellett működő művelő­désügyi és ifjúságpolitikai munkabizottság tagjaként immár tiz éve dolgozom, míg a Művelődési Miniszté­rium oktatási tanácsának tagjaként szintén több éve próbálói; segíteni e terűlet gondjain. — És most jött a válasz­tás, a központi bizottsági tagság. Ha a felsoroltakat fi­gyelembe vesszük, mintha túl nagy teher hárulna egy emberbe. — Van olyan választott funkció — gondolok itt a középfokú oktatási intézmé­nyek pártbizottsági tagságá­ra —, amelyről lemondtam, de meghívottként továbbra is szeretnék ott lenni a ta­nácskozásokon. hiszen a vi­ták során sok segítséget kaphatok a Központi Bizott­ságban adódó feladatok el­látásához. A többi társadal­mi funkcióm megtartására épp ezért lesz szükség a jö­vőben, hiszen a KB-ban egyedül vagyok, aki a kö­zépfokú oktatást képviseli. — Ez persze a feladatok­nak csupán egyik oldala. Arra is kíváncsi lennék, hogy mit vállal, milyen cé­lokkal utazik Budapestre egy új központi bizottsági tag? — A választ két részre bontanám. Az első: örülök annak, hogy az országos ér­tekezleten elhangzott — az MSZMP nem akar ügyintéző ptórttá válni, örülök, mert magam is úgy gondolom — nem vállalhatom, hogy egyes emberek elintézetlen ügyei­nek elintézője legyek. Az viszont biztos, hogy Csong­rád megye minden párttag­jának, lakójának felvetett konstruktív véleményét képviselni fogom a Közpon­ti Bizottságban. — Korábban sok bírálat érte a politikát amiatt, hogy ugyan a testületek vélemé­nye eljut az átlagemberig is, de kevesen tudják, hogy egy-egy tag hogyan véleke­dik az ország kisebb-na­gyobb ügyeiről. Ezért arra kérem, hogy most erről be­széljen. — Természetesen bennem is megfogalmazódott a „Ho­gy on tovább?" kérdése, s úgy érzem, a mai magyar valóságból kiindulva talál­tam meg saját válaszom. Ha figyelem gondjainkat a tár­sadalmi, gazdásági problé­mákat az ország eladósodá­sát úgy látom, hogy első­sorban gazdaságunk megújí­tására kell a legtöbb ener­giánkat fordítani, lényege­sen jobb gazdasági; techni­kai bázis nélkül ugyanis el­képzelhetetlen, hogy a mai­nál magasabb szintű okta­tás. művelődés, vagy szo­ciálpolitikát tudjunk csinál­ni. A nagy kérdés persze az. hogyan teremtünk jobb gazdaságot? Véleményem szerint a működő tőkét kell a korábbinál sokkal hatéko­nyabb mértékben bevonni országunk * gazdaságóba. Emellett persze szükséges a belső erőforrások minél szé­lesebb körű feltárása is. Ez a bizonyos tóke a mai gaz­dasági viszonyok mellett el­sősorban Nyugatról várható, s remélem, a tökével együtt­járó valamennyi előnyt ia sikerül hasznosítanunk. Gon­dolok itt arra, hogy a ve­gyes vállalatként működő ipari, mezőgazdasági egysé­gek már nyereséggel mű­ködnének, a magyar mun­kás megtanulna egy új, kor­szerű munkakultúrát, hoz­zájutnánk az úgynevezett fejlett technológiához, és társtulajdonosként, a tőkés biztosítaná a számunkra hasznot hozó piacokat is. I Fölmerülhet a kérdés: , nem féltem én e változások- j tói a szocializmust? Vála- i szóm egyértelmű: nem. mert az ily "módon képződő profit állami szinten hozná a hasznot s így az egész or­szág számára tudnánk e pénzből magasabb életszín­vonalat biztosítani. Mind­ezek megvalósításához ter­mészetesen a jelenleginél nagyobb politikai akarat sfeükséges; az. hogy lerom­boljuk a bürokratizmus emelte gátakat, olyan pénz­ügyi és közgazdasági felté­teleket biztosítsunk. ame­lvelc kedvezőek a tőke szá­mára. — A gazdasági változások szükségszerűsége ma már egyértelmű. De legalább ilyen fontosnak tartották a pártértekezlet küldöttei a politikai intézményrendszer, a párt reformját is. E kér­déskörben hogyan foglalná össze véleményét? — Nagyobb nyíltsággal, őszinteséggel kell a külön­böző szintű pártvezertőknek irányítani a pártmunkát, jobban támaszkodva a 800 , ezres párttagság vélemé- , nyére. Ékre, úgy érzem, ma megvan a lehetőség. és megszülettek az elképzelések j is. Példaként említeném a ' Központi Bizottság üléseit, amelyeknek szeretnénk na­gyobb nyilvánosságot adni. I Az itt elhangzott viták ösz­szegezését a tervek szerint megküldjük valamennyi pártalapszervezetnek, s úgy érzem, ez már egy út a ki­tűzött célhoz. Pártügyekkel kapcsolatban fölmerült az utóbbi időben még egy kér­dés: egy vagy több oárt le­gyen az országban? Erről az a véleményem (s ezt az or­szágos pártértekezlet is alá­támasztotta). ha egy párton belül jól működik a kont­roll, ez önmagában hordoz­za a megújulás lehetősé­gét... Bátyi Zoltán A szomszédra is kíváncsiak A csoport reggel a Siposék büféjében gyülekezett: nem nyok közül a szudáni fí s féldeci miatt, hisz még kilenc óra előtt járt ez idő, s nagy hozamokra képes, aku különben is, legtöbben gépkocsit vezettek. Egy tanulmány- 600 mázsára is hektáron út résztvevőinek összeverbuválásához mégiscsak jobb hely, ként, igaz kizsigereli a ta­mint valamelyik utcasarok. A Zsombói Művelődési Köz- lajt. pont népfőiskolai csoportjának kertbarátköre e nap do- A hallgatóság tapasztala logidőben sem szünetelteti a ráerosebb, téli időszakban itt taivai egybevág az a me« megszokott foglalkozásokat. S igazuk volt a szervezőknek, fig lés hogv a semlyékek összejöttek az emberekbironyaraaz őket érdeklő téma le l'ásaval, csatornázásá­miatt. Nem m^szire indultak világ^ látni, csak .de a ya, £ többéves aszállyá szomszédba, a Gabonatermesztési Kutetointezet k.skundo- kritikus gzintre csökkent >. rozsmai telepere. , talajvíz. Mostanára kialakult az az álláspont, hogy a sem­Harmati István, a GKI séga homokon fokozottan lyékekben. ezekben az „ősi" tudományos osztályvezetője veszélyeztet, védekezni kell víztározókban meg kell fog­a pár éve újraindított ho- ellene. A gyomirtó szereket ni a csapadékot, a zsilipe­moki kutatásokról láthatóan nem erre a talajtípusra ta- ket csak akkor szabad meg­szenvedéllyel és szeretettel lálták ki. Egy száraz évjá- nyitni, ha hirtelen veszé­szólt. A fogadtatás legalább ratban nem kellően bomla- íyes mértékűre duzzadna a olyan szívélyes volt, mintha nak el, s a következő évben, szintjük. Az ültetvényeknél ők hívták volna meg eze- ha erre érzékeny növény is tapasztalható, hogy a túl ket az érdeklődő paraszt- kerül ugyanoda, csak síny- alacsony talajvízszint károsan embereket, s nem azok je- lődik. Például az olitrefből befolyásolja az élettartamot lentkeztek volna. A finom a növényegészségügyi álló- és a termőképességet, pogácsa és üdítő ugyanúgy máson tízszeres maradvány­előkerült. Ezen a találkozón értéket is találtak. A föld- A semlyékek hasznosítása a kérdésekből, az értő köz- nek errefelé nincsenek „ősi" 8 vizvisszatartas mellett az beszólásokból én is lemér- tartalékai, a megfelelő táp- intenzivebb gyeptermelés­hettem, nagy szükség van anyagvisszapótlás, legyen az is rengeteg tartalékot ezen a tájon az efféle ki- szerves- vagy műtrágya, rejt A dorozsmai telep be­sérletekre. A homokkal, ez- fokozott jelentőségű. Például Jaratanal leromlott, zei a természeti környezet- nitrogénműtrágyából az op- «Tom.?8 gyeppel egy ev alatt tel okosan kell együttélni, timális és gazdaságos meny- "csodat. mavei"1 s hozzá alkalmazkodni, hogy nyiség 160-200 kilogramm Kulonbozo műtragyaadagok­megfelelő, s ha lehet minél hatóanyag hektáronként az kal « a,^ny?kka! ,egeszen jobb megélhetést nyújtson árpa és búza esetében. Ter- J™» fűfélék jutottak meg­nagyüzemnek és kisgazda- mészetesen a káli és foszfor határozó szerephez, s ei­ságnak egyaránt. műtrágyák használatától nyomtak a gyomnovenyeket . „ . . . . . , sem lehet eltekinteni. A jó E"nyi is eleg volt, hogy a. A volt gazdasagi iskola az uiaikon<jíció a szárazság addlS hasznot alig hozo fold­ötvenes években került az —— elviselésében is segít. bői gyorsan nagy tömeget adó takarmánytermóterület Az intenzív búzafajtákból vált. ­intézethez, a teljes szántó­földi termesztést felölelte a kísérletek köre. Aztán az azok váltak itt be, amelyek­úgynevezett profiltisztítás nek valamely „szülője" a után a gabonatermesztés sztyeppi búza. Ajánlat, a , kérdéseire szakosodtak. Az teljesség igénye nélkül: GK- hangzott el, s a segítőkész erőket koncentrálni kellett, Zombor, GK-ötthalom, Ju- plas^ ^m maradt el Tob­ezen a helyen felhagytak a bilejnaja. Bucsányi-20, GK­kísérletekkel. Utólag kide- István, GK-örzse, GK- Sző­rült, nem vitt jó irányba ke, MV-9, MV-10 és MV-15. a kényszerpálya, egy sajá­tos terület a homoki ^^ ^ ^"7ajta* között níncs kutatasi háttér nelkul ma- 1(?nyeges különbség. Az ár_ radt. Az intézet volt a kez- pák göz{n az Igri a sze_ detnenyezoje az újra indu- ged, 0mega a RacheI vi_ aon K ezeKel a laknák, s perencsere ennez szont jobban szerepelt a két szempontokat is érdemes partlogöKxa lene* megyei kompoltl típusnál, Az utób- tüzetesebben meevizseátni es országos torumokon is. bjak ,nkább a gyengébb Világra szóló. forradal- homokon életképesek. A mian új felfedezések nem napraforgó helyi favoritjai: születtek, nem is szülét- Floraklsz, Blumix és a hettek, hisz nem is ez volt Viki. A kukoricának nem 3 Az elméletek, sejté- er klasszikus élettere. de sérletekkel sek adottak, csak a gyakor- _ „.,.:„A lat próbája hiányzott Évről *> földeken a Carla, Isela eiedmennyel évre új növényfajták, hib- és Pannónia adhat legtöbb ridek kerülnek a köztér- termést. A tőmegtakarmá­mesztésbe, de arról, hogy miként viselkednek a ho­mokon, nincs semmiféle előzetes támpont. Inkább itt vizsgálják a szárazság­tűrésüket, tápanyagigényü­ket, betegséggel | szembeni ellenállóságukat. gyomir­tókkel, vegyszerekkel való együttélésüket s sok más egyéb szempontot, mint kü­lön-külön minden gazdaság­ban. Drága energia fecsér­lődött el a nem ide való fajták azonnali nagy tételű összehangolatlan tesztelesé­vel. A beszélgetés során ren­geteg gyakorlati kérdés bek között az erdősávok szerepéről, a mély altalai lazításról, a nyomelemek hiányáról, a gyomirtózás A rozsból a rendelkezésre fortélyairól. Ezek mind­egyikéről még a kutatóknak sincs kísérleti eredménye. A fölvetések is támpontot adhattak, hogy ezeket a tat tüzetesebben Ha évek múltán ismét visz­szatér ide ez a lelkes „kert­barát" társaság, talán már erre is részletesebb és ki­alátámasztott szolgálhatnak dorozsmaiak. Tóth Szeles István Nézzünk néhány kísérlet­tel alátámasztott megállapí­tást. A búza és árpa 0,7— 0.8 százaléknál kisebb hu­musztartalmú talajon nem termelhető biztonságosan, oda inkább a rozs illik. Nap­raforgó, kukorica, cirok és szudáni fű után nem érde­mes kalászosokat vetni, mert kiszárítja a talajt, s a víz­utánpotlás különösen az el­múlt években igen szegé­nyes. Például az idén jú­niusig az átlaghoz képest 124 milliméter csapadékkal maradt adós a természet. Az árpa barna levélfoltos­Gyulai évadnyitó Néptáncos és zenés műsor­ral nyílik meg június 21-én, kedden a 25. gyulai várszín­házi évad. A nyári színház jubileumi évadnyitóján első­ként a Tószínpadon Kodály Zoltán—Rábai Miklós „Kál­lai kettős" című tánckompo­zícióját láthatja a közönség a^ Állami Népi Együttes, a békéscsabai „Balassi", és a gyulai „Körös" táncegyüttes előadásában. Az ünnepi mű­sor második részeként, a várban Kodály Székelyfonó­ját szólaltatják meg az Álla­mi Operaház magánénekesei, az Operaház zenekara és a KISZ Központi Művész­együttes' Énekkara. A gyu­lai évadnyitó a Tószínpadon az Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmasával zárul. A méztermelésről Csütörtökön a mézter­melésről, az ágazat idősze­rű tennivalóiról ós a méh­egészségügy helyzetéről tá­jékoztatták az újságírókat a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium­ban. Öcsödi Gyula, a mező­gazdasági főosztály helyet­tes vezetője elmondotta: hazánkban jelenleg több mint 22 ezren méhészked­nek és az elmúlt évben 18 ezer tonna mézet perget­tek ki; ez a világ mézter­mésének csaknem két szá­zaléka. Évente 14-15 ezer tonna mézet értékesítünk, ami 20 millió dollár be­vételhez juttatja az orszá­got. A világ mézexportőrei között Magyarország a 6— 7. helyen áll, a méz é6 a méztermékek 80 százalékát a Monimpex, a fennmara­dó részt 9 másik export­szervezet értékesíti. Az ex­portpiacokon való egységes fellépés érdekében a Ma­gyar Gazdasági Kamara égisze alatt nemrég méz­iroda alakult, amely össze­hangolja a külpiaci érté­kesítést. Az idén közepes mézter­més várható, mivel a kései kitavaszodás, a kora tava­szi hűvös nappalok miatt alaposan lerövidült a mé­hészeti szezon, továbbá az ősz óta mintegy ötödével csökkent a méhcsaládok száma. A termelés gond­iairól Glózik András, a MÉM Állategészségügyi és Élelmlszerhigiéniat Főosz­tályának vezetője elmond­ta: a legutóbbi, 1987. szep­temberében befejeződött szokásos évi felmérés óta egyre több jelzést kaptak arról, hogy az úgynevezett ázsiai nagy méhatka a ko­rábbinál nagyobb arány­ban pusztítja az állo­mányt. A vizsgálatok ki­derítettek, hogy a károso­dásnak több oka van. Európa-szerte erősödött a méhatkajárvány, emellett olyan gyógyszerkészítmény került forgalomba, amely­nek mintegy harmada csökkent hatóanyagot tar­talmazott, és ez alaposan visszavetette a megelőző védekezést. A gyártó a megmaradt hibás árut az­óta visszavette, és még az idei méhészeti szezon előtt megszigorította a füstölő­csíkok gyártásának tech­nológiai figyelmét. így új­ra jó minőségű terméket hozott forgalomba. A MÉM ugyancsak meg­felelő intézkedéseket tett, illetve tesz: a megyei ál­lategészségügyi és élelmi­szerhigiéniai állomások szakemberei szigorítják a méhegészségügyi vizsgála­tokat, sőt nemcsak a méh­családok egészségének fenntartását kísérik gyak­rabban figyelemmel a ki­jelölt állatorvosok, hanem a méhészek által felhasz­nált gyógyszerek hatását is sűrűbben ellenőrzik. Ezt a hazai fogyasztók foko­zott védelme és exportérde­kel egyaránt indokolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom