Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

P&nríek, 1988. június 17. 7 Berecz János a MUOSZ-ban A Magyar Újságírók Oraságos Szövetségének Elnöksége csütörtökön a Magyar Sajtó Házában — több szerkesztőség és szakosztály képviselőjének részvételével — kibővített ülést tartott, amelyen megvitatta a szövetség politikai, szakmai, érdek-' képviseleti munkája korszerűsítésének időszerű kérdé•eit, a nyitott, demokratikus mozgalmi élet kialakításának további feladatait Az elnökség ülésén részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Tájékoztatást adott a pártértekezlet utáni belpolitikai helyzet fő vonásairól, a társadalmi és gazdasági reformfolyamat összehangolt folytatásának és meggyorsításának ' soron lévő -feladatairól. Aláhúzta, hogy a párt a jövőben az elvi irányítás, a szerkesztőségekben dolgozó kommunisták révén kívánja növelni befolyását a sajtóban. Egyetértettek azokkal a javaslatokkal, amelyek a MUOSZ társadalmi súlyának, befolyásának, az újságírók anyagi-erkölési megbecsülésének növelésére az elnökségi ülésen elhangzottak. (MTI) Tudományos emlékülés I. István király halálának 950. évfordulója alkalmából június 21—22-én tudományos tanácskozást rendez a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, és a Magyar Katolikus Püspöki Kar — jelentették be csü- j törtökön az MTA székházának Tudósklubjában tartott sajtótájékoztatón. Kardos József történész, a Szent István Emlékbizottság titkára elmondotta: a konferencia célja, hogy méltó módon emlékezzenek meg államalapító királyunk halálának 950. évfordulójáról. Szegediek a Központi Bizottságban (2.) Perényi Az MSZMP országos ér- BM tefcezletén a párt Központi Pft J Bizottságába számos új tagot választottak. Közülük kettő Csongrád megyei. Judik Istvánt, az olajipar fúróroesteré* tegnapi lapszámunkban mutattuk be; ma pedig Perényi Jánossal, a Déri Miksa szakközépiskola Igazgatójával késeüR beszetkösöljük. — Jndik Istvántöt azt kértem, hogy beszélgetésünk elején szolgáljon egy részletesebb önéletrajzzal. Ügy érzem, ezt a „hagyományt" itUk folytatni ma is... — Kisteleken születtem. 1934-ben. a ebben a községben végeztem el az elemi és a polgárt iskola négy-négy osztályát is. Ezután a Klauzál Gábor (ma Radnóti Miklés) Gimnáziumba felvételiztem, majd az érettségit követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre és a szegedi tanárképző főiskolára (akkor pedagógiai főiskolai adtam be a jelentkezési lapomat Végül is úgy alakult hogy gépészmérnökként végeztem, majd a soproni gépipari technikumban dolgoztam, tizenhárom évig. Ezt a nagy „utazást" az indokolta, hogy feleségem soproni. Ez idő alatt a Kohó- és Gépipari Minisztérium szakfelügyelője, majd veaertó szakfelügyelőjeként is dolgoztam, s 1971-ben adódott lehetőség arra, hogy hazatérjek. Azóta, vagyis immár 17 énre. a Déry Miksa szakközépiskola igazgatója vagyok. — Most pedig mindarról, amit társadalmi. politikai tevékenységnek hívnak ... — Fő állásom mellett mindig is végeztem társadalmi munkát, vállaltam politikai feladatokat, de szem előtt tartva azt az alapelvet, hogy csak annyit, amennyi nem megy hivatásom rovására. A középfokú oktatási intézmények pártbizottságának és annak végrehajtó bizottságának megalakulása óta tagja vagyok, s egyben ellátom az agitációs és propagandamunkabizottság vezetőjének tennivalóit is. A megyei tanács vb mellett működő művelődésügyi és ifjúságpolitikai munkabizottság tagjaként immár tiz éve dolgozom, míg a Művelődési Minisztérium oktatási tanácsának tagjaként szintén több éve próbálói; segíteni e terűlet gondjain. — És most jött a választás, a központi bizottsági tagság. Ha a felsoroltakat figyelembe vesszük, mintha túl nagy teher hárulna egy emberbe. — Van olyan választott funkció — gondolok itt a középfokú oktatási intézmények pártbizottsági tagságára —, amelyről lemondtam, de meghívottként továbbra is szeretnék ott lenni a tanácskozásokon. hiszen a viták során sok segítséget kaphatok a Központi Bizottságban adódó feladatok ellátásához. A többi társadalmi funkcióm megtartására épp ezért lesz szükség a jövőben, hiszen a KB-ban egyedül vagyok, aki a középfokú oktatást képviseli. — Ez persze a feladatoknak csupán egyik oldala. Arra is kíváncsi lennék, hogy mit vállal, milyen célokkal utazik Budapestre egy új központi bizottsági tag? — A választ két részre bontanám. Az első: örülök annak, hogy az országos értekezleten elhangzott — az MSZMP nem akar ügyintéző ptórttá válni, örülök, mert magam is úgy gondolom — nem vállalhatom, hogy egyes emberek elintézetlen ügyeinek elintézője legyek. Az viszont biztos, hogy Csongrád megye minden párttagjának, lakójának felvetett konstruktív véleményét képviselni fogom a Központi Bizottságban. — Korábban sok bírálat érte a politikát amiatt, hogy ugyan a testületek véleménye eljut az átlagemberig is, de kevesen tudják, hogy egy-egy tag hogyan vélekedik az ország kisebb-nagyobb ügyeiről. Ezért arra kérem, hogy most erről beszéljen. — Természetesen bennem is megfogalmazódott a „Hogy on tovább?" kérdése, s úgy érzem, a mai magyar valóságból kiindulva találtam meg saját válaszom. Ha figyelem gondjainkat a társadalmi, gazdásági problémákat az ország eladósodását úgy látom, hogy elsősorban gazdaságunk megújítására kell a legtöbb energiánkat fordítani, lényegesen jobb gazdasági; technikai bázis nélkül ugyanis elképzelhetetlen, hogy a mainál magasabb szintű oktatás. művelődés, vagy szociálpolitikát tudjunk csinálni. A nagy kérdés persze az. hogyan teremtünk jobb gazdaságot? Véleményem szerint a működő tőkét kell a korábbinál sokkal hatékonyabb mértékben bevonni országunk * gazdaságóba. Emellett persze szükséges a belső erőforrások minél szélesebb körű feltárása is. Ez a bizonyos tóke a mai gazdasági viszonyok mellett elsősorban Nyugatról várható, s remélem, a tökével együttjáró valamennyi előnyt ia sikerül hasznosítanunk. Gondolok itt arra, hogy a vegyes vállalatként működő ipari, mezőgazdasági egységek már nyereséggel működnének, a magyar munkás megtanulna egy új, korszerű munkakultúrát, hozzájutnánk az úgynevezett fejlett technológiához, és társtulajdonosként, a tőkés biztosítaná a számunkra hasznot hozó piacokat is. I Fölmerülhet a kérdés: , nem féltem én e változások- j tói a szocializmust? Vála- i szóm egyértelmű: nem. mert az ily "módon képződő profit állami szinten hozná a hasznot s így az egész ország számára tudnánk e pénzből magasabb életszínvonalat biztosítani. Mindezek megvalósításához természetesen a jelenleginél nagyobb politikai akarat sfeükséges; az. hogy leromboljuk a bürokratizmus emelte gátakat, olyan pénzügyi és közgazdasági feltételeket biztosítsunk. amelvelc kedvezőek a tőke számára. — A gazdasági változások szükségszerűsége ma már egyértelmű. De legalább ilyen fontosnak tartották a pártértekezlet küldöttei a politikai intézményrendszer, a párt reformját is. E kérdéskörben hogyan foglalná össze véleményét? — Nagyobb nyíltsággal, őszinteséggel kell a különböző szintű pártvezertőknek irányítani a pártmunkát, jobban támaszkodva a 800 , ezres párttagság vélemé- , nyére. Ékre, úgy érzem, ma megvan a lehetőség. és megszülettek az elképzelések j is. Példaként említeném a ' Központi Bizottság üléseit, amelyeknek szeretnénk nagyobb nyilvánosságot adni. I Az itt elhangzott viták öszszegezését a tervek szerint megküldjük valamennyi pártalapszervezetnek, s úgy érzem, ez már egy út a kitűzött célhoz. Pártügyekkel kapcsolatban fölmerült az utóbbi időben még egy kérdés: egy vagy több oárt legyen az országban? Erről az a véleményem (s ezt az országos pártértekezlet is alátámasztotta). ha egy párton belül jól működik a kontroll, ez önmagában hordozza a megújulás lehetőségét... Bátyi Zoltán A szomszédra is kíváncsiak A csoport reggel a Siposék büféjében gyülekezett: nem nyok közül a szudáni fí s féldeci miatt, hisz még kilenc óra előtt járt ez idő, s nagy hozamokra képes, aku különben is, legtöbben gépkocsit vezettek. Egy tanulmány- 600 mázsára is hektáron út résztvevőinek összeverbuválásához mégiscsak jobb hely, ként, igaz kizsigereli a tamint valamelyik utcasarok. A Zsombói Művelődési Köz- lajt. pont népfőiskolai csoportjának kertbarátköre e nap do- A hallgatóság tapasztala logidőben sem szünetelteti a ráerosebb, téli időszakban itt taivai egybevág az a me« megszokott foglalkozásokat. S igazuk volt a szervezőknek, fig lés hogv a semlyékek összejöttek az emberekbironyaraaz őket érdeklő téma le l'ásaval, csatornázásámiatt. Nem m^szire indultak világ^ látni, csak .de a ya, £ többéves aszállyá szomszédba, a Gabonatermesztési Kutetointezet k.skundo- kritikus gzintre csökkent >. rozsmai telepere. , talajvíz. Mostanára kialakult az az álláspont, hogy a semHarmati István, a GKI séga homokon fokozottan lyékekben. ezekben az „ősi" tudományos osztályvezetője veszélyeztet, védekezni kell víztározókban meg kell foga pár éve újraindított ho- ellene. A gyomirtó szereket ni a csapadékot, a zsilipemoki kutatásokról láthatóan nem erre a talajtípusra ta- ket csak akkor szabad megszenvedéllyel és szeretettel lálták ki. Egy száraz évjá- nyitni, ha hirtelen veszészólt. A fogadtatás legalább ratban nem kellően bomla- íyes mértékűre duzzadna a olyan szívélyes volt, mintha nak el, s a következő évben, szintjük. Az ültetvényeknél ők hívták volna meg eze- ha erre érzékeny növény is tapasztalható, hogy a túl ket az érdeklődő paraszt- kerül ugyanoda, csak síny- alacsony talajvízszint károsan embereket, s nem azok je- lődik. Például az olitrefből befolyásolja az élettartamot lentkeztek volna. A finom a növényegészségügyi álló- és a termőképességet, pogácsa és üdítő ugyanúgy máson tízszeres maradványelőkerült. Ezen a találkozón értéket is találtak. A föld- A semlyékek hasznosítása a kérdésekből, az értő köz- nek errefelé nincsenek „ősi" 8 vizvisszatartas mellett az beszólásokból én is lemér- tartalékai, a megfelelő táp- intenzivebb gyeptermeléshettem, nagy szükség van anyagvisszapótlás, legyen az is rengeteg tartalékot ezen a tájon az efféle ki- szerves- vagy műtrágya, rejt A dorozsmai telep besérletekre. A homokkal, ez- fokozott jelentőségű. Például Jaratanal leromlott, zei a természeti környezet- nitrogénműtrágyából az op- «Tom.?8 gyeppel egy ev alatt tel okosan kell együttélni, timális és gazdaságos meny- "csodat. mavei"1 s hozzá alkalmazkodni, hogy nyiség 160-200 kilogramm Kulonbozo műtragyaadagokmegfelelő, s ha lehet minél hatóanyag hektáronként az kal « a,^ny?kka! ,egeszen jobb megélhetést nyújtson árpa és búza esetében. Ter- J™» fűfélék jutottak megnagyüzemnek és kisgazda- mészetesen a káli és foszfor határozó szerephez, s eiságnak egyaránt. műtrágyák használatától nyomtak a gyomnovenyeket . „ . . . . . , sem lehet eltekinteni. A jó E"nyi is eleg volt, hogy a. A volt gazdasagi iskola az uiaikon<jíció a szárazság addlS hasznot alig hozo foldötvenes években került az —— elviselésében is segít. bői gyorsan nagy tömeget adó takarmánytermóterület Az intenzív búzafajtákból vált. intézethez, a teljes szántóföldi termesztést felölelte a kísérletek köre. Aztán az azok váltak itt be, amelyekúgynevezett profiltisztítás nek valamely „szülője" a után a gabonatermesztés sztyeppi búza. Ajánlat, a , kérdéseire szakosodtak. Az teljesség igénye nélkül: GK- hangzott el, s a segítőkész erőket koncentrálni kellett, Zombor, GK-ötthalom, Ju- plas^ ^m maradt el Tobezen a helyen felhagytak a bilejnaja. Bucsányi-20, GKkísérletekkel. Utólag kide- István, GK-örzse, GK- Szőrült, nem vitt jó irányba ke, MV-9, MV-10 és MV-15. a kényszerpálya, egy sajátos terület a homoki ^^ ^ ^"7ajta* között níncs kutatasi háttér nelkul ma- 1(?nyeges különbség. Az ár_ radt. Az intézet volt a kez- pák göz{n az Igri a sze_ detnenyezoje az újra indu- ged, 0mega a RacheI vi_ aon K ezeKel a laknák, s perencsere ennez szont jobban szerepelt a két szempontokat is érdemes partlogöKxa lene* megyei kompoltl típusnál, Az utób- tüzetesebben meevizseátni es országos torumokon is. bjak ,nkább a gyengébb Világra szóló. forradal- homokon életképesek. A mian új felfedezések nem napraforgó helyi favoritjai: születtek, nem is szülét- Floraklsz, Blumix és a hettek, hisz nem is ez volt Viki. A kukoricának nem 3 Az elméletek, sejté- er klasszikus élettere. de sérletekkel sek adottak, csak a gyakor- _ „.,.:„A lat próbája hiányzott Évről *> földeken a Carla, Isela eiedmennyel évre új növényfajták, hib- és Pannónia adhat legtöbb ridek kerülnek a köztér- termést. A tőmegtakarmámesztésbe, de arról, hogy miként viselkednek a homokon, nincs semmiféle előzetes támpont. Inkább itt vizsgálják a szárazságtűrésüket, tápanyagigényüket, betegséggel | szembeni ellenállóságukat. gyomirtókkel, vegyszerekkel való együttélésüket s sok más egyéb szempontot, mint külön-külön minden gazdaságban. Drága energia fecsérlődött el a nem ide való fajták azonnali nagy tételű összehangolatlan tesztelesével. A beszélgetés során rengeteg gyakorlati kérdés bek között az erdősávok szerepéről, a mély altalai lazításról, a nyomelemek hiányáról, a gyomirtózás A rozsból a rendelkezésre fortélyairól. Ezek mindegyikéről még a kutatóknak sincs kísérleti eredménye. A fölvetések is támpontot adhattak, hogy ezeket a tat tüzetesebben Ha évek múltán ismét viszszatér ide ez a lelkes „kertbarát" társaság, talán már erre is részletesebb és kialátámasztott szolgálhatnak dorozsmaiak. Tóth Szeles István Nézzünk néhány kísérlettel alátámasztott megállapítást. A búza és árpa 0,7— 0.8 százaléknál kisebb humusztartalmú talajon nem termelhető biztonságosan, oda inkább a rozs illik. Napraforgó, kukorica, cirok és szudáni fű után nem érdemes kalászosokat vetni, mert kiszárítja a talajt, s a vízutánpotlás különösen az elmúlt években igen szegényes. Például az idén júniusig az átlaghoz képest 124 milliméter csapadékkal maradt adós a természet. Az árpa barna levélfoltosGyulai évadnyitó Néptáncos és zenés műsorral nyílik meg június 21-én, kedden a 25. gyulai várszínházi évad. A nyári színház jubileumi évadnyitóján elsőként a Tószínpadon Kodály Zoltán—Rábai Miklós „Kállai kettős" című tánckompozícióját láthatja a közönség a^ Állami Népi Együttes, a békéscsabai „Balassi", és a gyulai „Körös" táncegyüttes előadásában. Az ünnepi műsor második részeként, a várban Kodály Székelyfonóját szólaltatják meg az Állami Operaház magánénekesei, az Operaház zenekara és a KISZ Központi Művészegyüttes' Énekkara. A gyulai évadnyitó a Tószínpadon az Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmasával zárul. A méztermelésről Csütörtökön a méztermelésről, az ágazat időszerű tennivalóiról ós a méhegészségügy helyzetéről tájékoztatták az újságírókat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Öcsödi Gyula, a mezőgazdasági főosztály helyettes vezetője elmondotta: hazánkban jelenleg több mint 22 ezren méhészkednek és az elmúlt évben 18 ezer tonna mézet pergettek ki; ez a világ méztermésének csaknem két százaléka. Évente 14-15 ezer tonna mézet értékesítünk, ami 20 millió dollár bevételhez juttatja az országot. A világ mézexportőrei között Magyarország a 6— 7. helyen áll, a méz é6 a méztermékek 80 százalékát a Monimpex, a fennmaradó részt 9 másik exportszervezet értékesíti. Az exportpiacokon való egységes fellépés érdekében a Magyar Gazdasági Kamara égisze alatt nemrég méziroda alakult, amely összehangolja a külpiaci értékesítést. Az idén közepes méztermés várható, mivel a kései kitavaszodás, a kora tavaszi hűvös nappalok miatt alaposan lerövidült a méhészeti szezon, továbbá az ősz óta mintegy ötödével csökkent a méhcsaládok száma. A termelés gondiairól Glózik András, a MÉM Állategészségügyi és Élelmlszerhigiéniat Főosztályának vezetője elmondta: a legutóbbi, 1987. szeptemberében befejeződött szokásos évi felmérés óta egyre több jelzést kaptak arról, hogy az úgynevezett ázsiai nagy méhatka a korábbinál nagyobb arányban pusztítja az állományt. A vizsgálatok kiderítettek, hogy a károsodásnak több oka van. Európa-szerte erősödött a méhatkajárvány, emellett olyan gyógyszerkészítmény került forgalomba, amelynek mintegy harmada csökkent hatóanyagot tartalmazott, és ez alaposan visszavetette a megelőző védekezést. A gyártó a megmaradt hibás árut azóta visszavette, és még az idei méhészeti szezon előtt megszigorította a füstölőcsíkok gyártásának technológiai figyelmét. így újra jó minőségű terméket hozott forgalomba. A MÉM ugyancsak megfelelő intézkedéseket tett, illetve tesz: a megyei állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai állomások szakemberei szigorítják a méhegészségügyi vizsgálatokat, sőt nemcsak a méhcsaládok egészségének fenntartását kísérik gyakrabban figyelemmel a kijelölt állatorvosok, hanem a méhészek által felhasznált gyógyszerek hatását is sűrűbben ellenőrzik. Ezt a hazai fogyasztók fokozott védelme és exportérdekel egyaránt indokolják.