Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

Szombat, 1988. június 11. DM1 igazin A főreál meg a Baross (3.) Neves tanárok A fóreáliskolának régtől fogva sok kiváló tanára volt. Babits Mihály 1906és 1908 közt tanított falai közölt. (A Horváth Mihály utcai oldalon Borsos Miklós domborműve örökíti meg emlékét.) Banner János (1920—23) még itteni tanársága ide­jén szerezte meg a magántanári képe­sítést. innen került az egyetemre, s ott. a fölszabadulás után pedig a fővá­rosban lett a régészek európai hírú professzora, e szakma több nemzedé­kének tanítója. Itt tanított (1875-90) Balázs Béla édesapja. Ba­uer Simon. Bodnár Zsigmond (1871—72) egyetemi tanár mint filo­zófus és irodalomtörténész került le­xikonjainkba. Bródv Mihály a forra­dalmak neves szereplője, majd emig­rációba kényszerülve a vajdasági hír­lapirodalom érdemes alakja (1908 — 19); Csonka Ferenc vegyész, a pap­rikaminósítés úttörője, a porlasztót föltaláló Csonka János bátvja (1873-1911); Czímer Károly. Sze­ged történetének tudós kutatója (1910-21). Czógler Alajos, a hazai fizikai kutatás és tanítás.jcles úttörője (1874-91); fia. Czógler Kálmán. Móra Ferenc múzeumi munkatársa, kiváló biológus (1914-1948): Er­nyei Jenő. a Fekete kolostor lakója, a nyelvtanítás módszertanának érde­mes kidolgozója: Falábú Jenő, József Attila ifjú makói tanára, és nekem is kedves öreg tanárom (1939-1946). Pécsről került ide. oda is ment vissza Gábor Jenó festőművész, rajztanár (1941-44). Hegedűs Pált. Babits elődjét a Budapesti Szemlében az angol —búr háborúról közölt tanul­mánya alapján Görgey Artúr álnév mögé rejtőzött „nagy stratégának" vélte. Tolsztojnak Mi a művészet? cimü könyvét isófordította; könyvtá­rának angol müveit Babits vette meg. s ez lett angol irodalmi műveltségé­nek alapja (1896- 1906); Homor Ist­ván igazgató Röntgen fölfedezése után pár héttel. Eötvös Loránddal, egyidejűleg állított elő az iskola íizi­katermében röntgensugarat (1872— 1919). Kacziány Ödön rajztanár fes­tőművészként került a lexikonokba: több képét őrzi a Magvar Nemzeti Galéria (1880 - 90). Krammer Jenó a Sarlós mozgalom tagja volt, itt a Du­gonics Társaság főtitkára lett (1940—1946). a pesti egyetem német tanszékének pedig docense. Madácsy László a fölszabadulás után Szeged szabadművelődési felügyelője lett, se minőségében kapcsolódott be a Ti­szatáj szerkesztésébe. Később a ta­nárképző főiskola magyar irodalmi tanszékén. 1957-től az egyetem fran­cia tanszékén docensként, majd ta­nárként működött. Szabó Pál Zoltán már a pécsi egyetem magántanára­ként jött az iskolához (1941-43). később a Dunántúli Tudományos In­tézet igazgatója lett. Vajtai István a szegedi tanárképző főiskolának vált nagy hatású magyarirodalom-táná­rává (1936-1950). Vánky József az újszegedi rózsa- és gyümölcsfakul­túra úttörője. Balázs Bélának az Álmodó ifjúság című önéletrajzi regé­nyében megörökített kedves tanára (1870—1901). A ma is köztünk élő Visy József 1943-ban egyetemi ma­gántanári képesítést szerzett, és egye­temi katedrán lett volna a helye, ha az ötvenes évek szektás rostáján át nem hull. Sovány kárpótlásul kapta a do­censi címet (1939-48). Híres tanítványok Kockázatos dolog névsorba szedni az iskola kiváló tanítványait, hiszen a kihagyottak joggal berzenkedhetnek. Mégis, ízelítőül föl kell sorolnom né­hányat, hogy érzékeltessem: a kitűnő tanárok oktató- és nevclömunkájá­nak megvolt az eredménye. Szeretet­tel emlékezett meg egykori iskolájá­ról Agárdy Gábor kétszeres Jászai­díjas színész, kiváló művész. 1939­ben érettségizett Bácskai Gyula (1920-1973), a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem tanára, a korrózióvé­delem neves kutatója. Balázs Béla (1884-1949) a régi főreál leghíre­sebb diákja, a Nyugat nemzedékének írója, a filmesztétika világhírű úttö­rője. BarótiDezsó a barokk irodalom és művészet specialistája, a szegedi egyetem professzora, bölcsészkari dékán, egyetemi rektor volt, majd a budapesti Petófi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, a Sorbonne vendégta­nára. Itt végzett 1934-ben az öccse. Baróti Lajos is. ifjan kitűnő labda­rúgó. később számos hazai és külföldi csapat edzője, két ízben a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Fő­reálista volt Csongor Győző, Szeged polihisztora, a múzeum botanikusa és várostörténésze, nyugalmazott igaz­gatóhelyettese. Dailos András nevét mindig vastag hetükkel szedték a nyomtatott értesítőben: most a mű­szaki tudományok doktora, a gáztöl­tésű és vákuumcsövek gyártástechno­lógiájának tudósa. Dirner Zoltán (1903— 1988) a gyógyszertan, gyógy­szerhatástan kutatója lett. egyetemi tanár, a Gvógyszerésztudománvi Kar dékánja. Endre Béla (1870-1928) a vásárhelyi festészetnek Tornyai Já­nos mellett reprezentatív képvise­lője. Nem nagyon jeleskedett a tudo­mányokban: a VI. osztályt megismé­telte. és 1890-ben a VIL osztályban négyből megbukott, így nem is itt tett érettségit. 1888-ban érettségizett Hermann Miksa (1868-I944Í mű­egyetemi tanár, gépészmérnök; a Bethlen-kormány kereskedelmi mi­nisztereként megindította a vasút vil­lamosítását. Kelle Artúr (1882 — 1945) erdömérnök, egyetemi tanár főként az erdővédelemben je­leskedett. Moór Artúr (1923-1985) 1968-ig a szegedi egyetem Bolyai In­tézetében szerezte meg a tudomá­nyok doktora fokozatot, és érte el a docensi rangot, majd 1968-tól a Sop­roni Erdészeti és Faipari Egyetem matematikatanára lett. Az Üjmagyar lexikon kiegészítő kötete azt írja róla: „Differenciálgeometriával, a Finsler­terek elméletével foglalkozik." Ha tetszik, ha nem. nem eshetünk az elítélt elhallgatás bűnébe. így föl kell sorolnom Rákosi Mátyást is An­nál inkább, mert tagadhatatlanul ki­tűnő tanuló volt. Babits Híres Beszélgetófiiz.etébe 1940 novemberé­ben. amikor Gellért Oszkár hírül hozta neki. hogy Rákosit és Vas Zol­tánt 48-as zászlóinkért cserébe átad­ták a Szovjetuniónak, ezt írta: „Tu­dod, hogy Rákosi Mátyás tanítvá­nyom volt Szegeden? Legjobb ta­nuló. Stréber." 1910-ben érettségi­zett. Barossista volt a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke. Szilbereky Jenő is. Az elsö világháborúban hadügyminiszter volt báró Szurmav Sándor altábor­nagy Kezdeményezésére készítette el az iskola Tápai Antallal az előcsar­nokban az elsö világháborús emlék­művet. Oktalanul lebontották, csak az értesítőben közölt fénykép őrzi. Tandori Károly Kossuth-díjas egye­temi tanárról, akadémikusról azt irta a Magyar Tudományos Akadémia Almanachja, hogy szűkebb kutatási területe a valós függvénytan. Egy évvel járt alattam: vastag betűvel van szedve az ő neve is az értesítőben, tölgyessy Artúr (1853-1920) festő­művész Szegeden született, s ugyan már a budai reálban érettségizett, de itt ébredt rajztehetségének tudatára, s nem véletlenül vált legfőbb tárgy kö­révé az alföldi táj. Vinkler László (1912-1980) festőművész, főiskolai tanár a szegedi képzőművészet törté­netébe írta be nevét. Ma alkotó festő­ink java vallja öt mesterének. A betűrendben utolsónak maradt, de nem érdektelen, hogy Zerkovitz Béla (1882-1948). polgári foglalko­zására nézve műépítész, ismertebb oldaláról viszont a magyar könnyű­zene koronázatlan királya, szintén a föreálba járt. Érettségi találkozó Ma tartják találkozójukat a régi osztályteremben az 1943-ban érettsé­gizettek. Nem akármilyen osztály volt a mi osztályunk. Ennyi kitűnően és jelesen érett tán sohasem volt elad­dig s azután sem: vastag betűvel 6. dőlttel 5 szerepel a nyolcadik év vé­gén. az érettségi eredmények közt pedig 5 kitűnő és 7 jeles. Velünk járt Móra Ferenc unokája, a Vadember, Vészits Ferenc (a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapjának nyugal­mazott igazgatója); a szalámigyáros fia, Piek Tamás (pszichiáter Ameri­kában) és az igazgatónk fia. Firbás Zoltán, a Vedres István Szakközépis­kola ny. mérnök tanára. Ugyanabban az épületben tanított, amelyben ta­nult. sót lakott. Társaink közt van Szász Gábor műszaki egyetemi tanár, matemati­kus (ö a legfiatalabb az osztályban). Lökös Zoltán, a Délmagyarország­1944-től munkatársa, majd főszer­kesztője, most a Vasárnapi Hírek főszerkesztője. Januárban hunyt el Kurucsev Iván. akiről mi is csak a Népszabadság nekrológjából tudtuk meg. hogy a szovjet hadsereg egykori katonája volt. Tompa Ferenc viszont orvosként részt vett a koreai háború­ban. feleséget is onnan hozott magá­val. Másról'is nevezetes ez az osztály. Másodikos korunkban matematikata­nárunk. Szeliánszky Ferenc az akkor újításnak számító tesztnek vetett alá bennünket. Koponyavizsgára hívott sorjában mindannyiunkat, s az ered­ményt doktori értekezésében IA hiba­kutatás neveléslélektani problémái, 1938). egyik fejezetét a nyomtatott értesítőnkben is közzétette. Most a tanárképző főiskola lélektani tanszé­kének vezetője, Klein Sándor foglal­kozik a gondolattal: megfejtve Szeli­ánszky kódjait, összevetni az akkori intelligenciakutatás tanulságait a vizs­gáltak későbbi sorsával, pályájával, sikereivel vagy kudarcaival. Másrészt az is érdekes tanulságokat nyújtana, ha az ötven évvel ezelőtti föladatokat mai tizenkét évesekkel végeztetnék el. Ennyi mindent kínált két időszerű alkalom egy iskolatörténeti áttekin­tésre. PÉTER LÁSZLÓ Tereske R —V? •srx- o •VÍFFIÍ" £ ; V/ U f f rS I < í ,, *S Részlet a tereskei freskóhói Bánkról, a Nógrád megyei, hor­gásztaváról és a Magyarországra be­telepített szlovákság történeti és nép­rajzi emlékeit bemutató helytörténeti gyűjteményéről híres településről még csak-csak lehetnek ismeretei az újságolvasónak, ám hogy onnan né­hány kilométernyire északra szintén van egy olyan falu. amelyet vétek föl nem keresni, ez nyilván csak egészen kevesekben tudatosult. Tereske ez a kiesi helység, s ami miatt érdemes oda elzarándokolni, az egy remek­mívű — ráadásul máig talányos — freskókkal felékesített apátsági templom. A Benedek-rend szerzetesei tele­pültek meg itt hajdan, még a tatárjá­ráselőtt,sók építették mega Boldog­asszonyról elnevezett templomot. A kor ízlésének megfelelően a román stílus egyszerűsége, méltósága sugár­zik a hajdan kéttornyú, manapság azonban már csak egy toronnyal ékes templomból. (Mocsáry Antal. Nóg­rád jeles történésze a múlt század elején. 1826-ban még két tornyot lá­tott ott. hiszen Nemes Nógrád megye ismertetésében így írt: „négyszegű faragott kövekből épült s két tor­nyokkal ékeskedő" az ottani egyház.) A bélletes kapun belépve, máris megragadja tekintetünket a hal oldali falon látható hatalmas freskó, a Szent László-legenda közismert ábrázo­lása. Amint az köztudomású, nem­zeti történelmünknek e jeles uralko­dója a leányrabló kunnal csatázik ezeken a képeken, ám arra. hogy a história minden mozzanata együtt lenne látható, csak a tereskei ad pél­dát. Balról jobbra haladva előbb a OLAH JÁNOS Csapda KEICH KAROLY RAJZA Amikor találkoztunk, eleinte semmire nem gondoltán, pedig már akkor ott lapult bennem biztosan az a régi mulasztás, azért köszöntem olyan sietve és zavartan, s álltam odább. Most, így utólag vizsgálva könnyű rátalálnom erre a mások arcából jól ismert, és túlontúl megutált fintorra, ami a mulasztást az udvariasság sietős mosolyával leplezi, s a felejtést próbálja ürügyül ismerni el. Eddig azt hittem, mindez csak a nagy emberek sajátja. Most kezdem belátni, nem kevés szégyenkezéssel, mindenkié, akitől várnak valamit, s aki valami oknál fogva nem tud ennek a várakozásnak megfelelni, s így az enyém is. Mint este a melegvízbe úgy merülünk bele, habár mindnyájan másként, de ugyanabba a hazugságba. harcosok felvonulásának az ábrázo­lása látszik, majd a magyarok és a kunok ütközete, ezt követően az ül­dözés. a birkózás, a rabló lefejezése, végezetül pedig a pihenés idilli képe. Egyedülálló ritkaság, hogy mindez így egymás mellé került, ám az a felfedezés, amely az 1970 és 1974 között folyó restaurálás idején fogal­mazódott meg a szakemberekben, a tereskei freskót még egyedibbé, még érdekesebbé teszi! A helyreállítók ugyanis arra a következtetésre jutot­tak. hogy ez a már-már rajzfilmszerű képsor nem egy időben készült. Az elsö piktor — valószínűleg a híres gömöri iskola tanítványa — ugyanis csak a befejező jeleneteket örökítette meg. tehát a birkózást, a lefejezést és a pihenést, azokat a cselekményeket azonban, amelyek mindezeket meg­előzik. később, a XIV. században pótolták hozzá. A restaurálás művészi munkáját Rády Ferenc végezte. Tőle ered a fenti feltételezés summázása is, s ugyancsak ö gondolt arra. hogy a megfestett ábrázolások egy része „az elpusztult, a kereszténység által mel­lőzött korábbi kultúra emlékeinek egyenes folytatója". Mire alapozta ezt a tételét? Egye­bek között fölfigyelt egy fára, amely nem tartozik szorosan a képhez. Ez a fa mindkét ágán csonka, pontosan úgy. amint az a sámán hitvilág képi emlékein látszik. Érdekes észrevétel, de egyelőre csak hipotézisként hang­zott el, végleges bizonyítása még hát­ravan. Azt azonban kiváló műemlékvé­delmi szakértőnk. Dercsényi Dezső teljes bizonyossággal kijelenthette, hogy a tereskei Szent László­legenda nem csak magas művészi kvalitása miatt érdemel említést, ha­nem mert a centrum közelében lévén, erősen kérdésessé teszi a határőrvi­dékek egyeduralkodó szerepét a kö­zépkori falképfestészet e kétségtele­nül legjelentősebb freskóciklusá­ban". Sokáig ugyanis az a vélemény járta tudós körökben, hogy a régi Magyarország belsőbb, „centrális" tájain nem virágzott a freskófesté­szet, csak a birodalom peremén ma­radtak fenn ennek az emlékei. A tereskei templom lenyűgözően szép képsorában, a fegyveres alakok mellett több érdekességre is felfigyel­hetünk . Az ismeretlen mesterek vala­melyike megörökített például egy vá­rat: ez szinte a fényképek pontossá­gával mutatja, hogyan festett egy ko­rabeli erősség. Szent Borbála és Szent Dorottya képmásaival is talál­kozhatunk. (É két női szent ábrázolá­sai az oltár fölött láthatók.) Van az­tán egy titokzatos felirat is a falba vésve: Hau Miklós 1619-1620. Va­jon ki lehetett? Papi ember, avagy az újjáépítők, karbantartók egyike? Ha a tereskei egyház altemplomát szintén végigjártuk — föld alatti fo­lyosójának egy szakasza ma is megte­kinthető —, még mindig tartogat lát­nivalókat Nógrádnak ez az alig ismert gyöngyszeme. Egyrészt a templom­kert védett fái, növényritkaságai vonzzák a szemet, másrészt meg az a két kúria, amely a múlt század első felének nemesi ízlését tükrözi. A. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom