Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

Szombat, 1988. június 11. DM1 igazin A főreál meg a Baross (3.) Neves tanárok A fóreáliskolának régtől fogva sok kiváló tanára volt. Babits Mihály 1906és 1908 közt tanított falai közölt. (A Horváth Mihály utcai oldalon Borsos Miklós domborműve örökíti meg emlékét.) Banner János (1920—23) még itteni tanársága idején szerezte meg a magántanári képesítést. innen került az egyetemre, s ott. a fölszabadulás után pedig a fővárosban lett a régészek európai hírú professzora, e szakma több nemzedékének tanítója. Itt tanított (1875-90) Balázs Béla édesapja. Bauer Simon. Bodnár Zsigmond (1871—72) egyetemi tanár mint filozófus és irodalomtörténész került lexikonjainkba. Bródv Mihály a forradalmak neves szereplője, majd emigrációba kényszerülve a vajdasági hírlapirodalom érdemes alakja (1908 — 19); Csonka Ferenc vegyész, a paprikaminósítés úttörője, a porlasztót föltaláló Csonka János bátvja (1873-1911); Czímer Károly. Szeged történetének tudós kutatója (1910-21). Czógler Alajos, a hazai fizikai kutatás és tanítás.jcles úttörője (1874-91); fia. Czógler Kálmán. Móra Ferenc múzeumi munkatársa, kiváló biológus (1914-1948): Ernyei Jenő. a Fekete kolostor lakója, a nyelvtanítás módszertanának érdemes kidolgozója: Falábú Jenő, József Attila ifjú makói tanára, és nekem is kedves öreg tanárom (1939-1946). Pécsről került ide. oda is ment vissza Gábor Jenó festőművész, rajztanár (1941-44). Hegedűs Pált. Babits elődjét a Budapesti Szemlében az angol —búr háborúról közölt tanulmánya alapján Görgey Artúr álnév mögé rejtőzött „nagy stratégának" vélte. Tolsztojnak Mi a művészet? cimü könyvét isófordította; könyvtárának angol müveit Babits vette meg. s ez lett angol irodalmi műveltségének alapja (1896- 1906); Homor István igazgató Röntgen fölfedezése után pár héttel. Eötvös Loránddal, egyidejűleg állított elő az iskola íizikatermében röntgensugarat (1872— 1919). Kacziány Ödön rajztanár festőművészként került a lexikonokba: több képét őrzi a Magvar Nemzeti Galéria (1880 - 90). Krammer Jenó a Sarlós mozgalom tagja volt, itt a Dugonics Társaság főtitkára lett (1940—1946). a pesti egyetem német tanszékének pedig docense. Madácsy László a fölszabadulás után Szeged szabadművelődési felügyelője lett, se minőségében kapcsolódott be a Tiszatáj szerkesztésébe. Később a tanárképző főiskola magyar irodalmi tanszékén. 1957-től az egyetem francia tanszékén docensként, majd tanárként működött. Szabó Pál Zoltán már a pécsi egyetem magántanáraként jött az iskolához (1941-43). később a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója lett. Vajtai István a szegedi tanárképző főiskolának vált nagy hatású magyarirodalom-tánárává (1936-1950). Vánky József az újszegedi rózsa- és gyümölcsfakultúra úttörője. Balázs Bélának az Álmodó ifjúság című önéletrajzi regényében megörökített kedves tanára (1870—1901). A ma is köztünk élő Visy József 1943-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett, és egyetemi katedrán lett volna a helye, ha az ötvenes évek szektás rostáján át nem hull. Sovány kárpótlásul kapta a docensi címet (1939-48). Híres tanítványok Kockázatos dolog névsorba szedni az iskola kiváló tanítványait, hiszen a kihagyottak joggal berzenkedhetnek. Mégis, ízelítőül föl kell sorolnom néhányat, hogy érzékeltessem: a kitűnő tanárok oktató- és nevclömunkájának megvolt az eredménye. Szeretettel emlékezett meg egykori iskolájáról Agárdy Gábor kétszeres Jászaidíjas színész, kiváló művész. 1939ben érettségizett Bácskai Gyula (1920-1973), a Veszprémi Vegyipari Egyetem tanára, a korrózióvédelem neves kutatója. Balázs Béla (1884-1949) a régi főreál leghíresebb diákja, a Nyugat nemzedékének írója, a filmesztétika világhírű úttörője. BarótiDezsó a barokk irodalom és művészet specialistája, a szegedi egyetem professzora, bölcsészkari dékán, egyetemi rektor volt, majd a budapesti Petófi Irodalmi Múzeum főmunkatársa, a Sorbonne vendégtanára. Itt végzett 1934-ben az öccse. Baróti Lajos is. ifjan kitűnő labdarúgó. később számos hazai és külföldi csapat edzője, két ízben a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Főreálista volt Csongor Győző, Szeged polihisztora, a múzeum botanikusa és várostörténésze, nyugalmazott igazgatóhelyettese. Dailos András nevét mindig vastag hetükkel szedték a nyomtatott értesítőben: most a műszaki tudományok doktora, a gáztöltésű és vákuumcsövek gyártástechnológiájának tudósa. Dirner Zoltán (1903— 1988) a gyógyszertan, gyógyszerhatástan kutatója lett. egyetemi tanár, a Gvógyszerésztudománvi Kar dékánja. Endre Béla (1870-1928) a vásárhelyi festészetnek Tornyai János mellett reprezentatív képviselője. Nem nagyon jeleskedett a tudományokban: a VI. osztályt megismételte. és 1890-ben a VIL osztályban négyből megbukott, így nem is itt tett érettségit. 1888-ban érettségizett Hermann Miksa (1868-I944Í műegyetemi tanár, gépészmérnök; a Bethlen-kormány kereskedelmi minisztereként megindította a vasút villamosítását. Kelle Artúr (1882 — 1945) erdömérnök, egyetemi tanár főként az erdővédelemben jeleskedett. Moór Artúr (1923-1985) 1968-ig a szegedi egyetem Bolyai Intézetében szerezte meg a tudományok doktora fokozatot, és érte el a docensi rangot, majd 1968-tól a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem matematikatanára lett. Az Üjmagyar lexikon kiegészítő kötete azt írja róla: „Differenciálgeometriával, a Finslerterek elméletével foglalkozik." Ha tetszik, ha nem. nem eshetünk az elítélt elhallgatás bűnébe. így föl kell sorolnom Rákosi Mátyást is Annál inkább, mert tagadhatatlanul kitűnő tanuló volt. Babits Híres Beszélgetófiiz.etébe 1940 novemberében. amikor Gellért Oszkár hírül hozta neki. hogy Rákosit és Vas Zoltánt 48-as zászlóinkért cserébe átadták a Szovjetuniónak, ezt írta: „Tudod, hogy Rákosi Mátyás tanítványom volt Szegeden? Legjobb tanuló. Stréber." 1910-ben érettségizett. Barossista volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Szilbereky Jenő is. Az elsö világháborúban hadügyminiszter volt báró Szurmav Sándor altábornagy Kezdeményezésére készítette el az iskola Tápai Antallal az előcsarnokban az elsö világháborús emlékművet. Oktalanul lebontották, csak az értesítőben közölt fénykép őrzi. Tandori Károly Kossuth-díjas egyetemi tanárról, akadémikusról azt irta a Magyar Tudományos Akadémia Almanachja, hogy szűkebb kutatási területe a valós függvénytan. Egy évvel járt alattam: vastag betűvel van szedve az ő neve is az értesítőben, tölgyessy Artúr (1853-1920) festőművész Szegeden született, s ugyan már a budai reálban érettségizett, de itt ébredt rajztehetségének tudatára, s nem véletlenül vált legfőbb tárgy körévé az alföldi táj. Vinkler László (1912-1980) festőművész, főiskolai tanár a szegedi képzőművészet történetébe írta be nevét. Ma alkotó festőink java vallja öt mesterének. A betűrendben utolsónak maradt, de nem érdektelen, hogy Zerkovitz Béla (1882-1948). polgári foglalkozására nézve műépítész, ismertebb oldaláról viszont a magyar könnyűzene koronázatlan királya, szintén a föreálba járt. Érettségi találkozó Ma tartják találkozójukat a régi osztályteremben az 1943-ban érettségizettek. Nem akármilyen osztály volt a mi osztályunk. Ennyi kitűnően és jelesen érett tán sohasem volt eladdig s azután sem: vastag betűvel 6. dőlttel 5 szerepel a nyolcadik év végén. az érettségi eredmények közt pedig 5 kitűnő és 7 jeles. Velünk járt Móra Ferenc unokája, a Vadember, Vészits Ferenc (a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának nyugalmazott igazgatója); a szalámigyáros fia, Piek Tamás (pszichiáter Amerikában) és az igazgatónk fia. Firbás Zoltán, a Vedres István Szakközépiskola ny. mérnök tanára. Ugyanabban az épületben tanított, amelyben tanult. sót lakott. Társaink közt van Szász Gábor műszaki egyetemi tanár, matematikus (ö a legfiatalabb az osztályban). Lökös Zoltán, a Délmagyarország1944-től munkatársa, majd főszerkesztője, most a Vasárnapi Hírek főszerkesztője. Januárban hunyt el Kurucsev Iván. akiről mi is csak a Népszabadság nekrológjából tudtuk meg. hogy a szovjet hadsereg egykori katonája volt. Tompa Ferenc viszont orvosként részt vett a koreai háborúban. feleséget is onnan hozott magával. Másról'is nevezetes ez az osztály. Másodikos korunkban matematikatanárunk. Szeliánszky Ferenc az akkor újításnak számító tesztnek vetett alá bennünket. Koponyavizsgára hívott sorjában mindannyiunkat, s az eredményt doktori értekezésében IA hibakutatás neveléslélektani problémái, 1938). egyik fejezetét a nyomtatott értesítőnkben is közzétette. Most a tanárképző főiskola lélektani tanszékének vezetője, Klein Sándor foglalkozik a gondolattal: megfejtve Szeliánszky kódjait, összevetni az akkori intelligenciakutatás tanulságait a vizsgáltak későbbi sorsával, pályájával, sikereivel vagy kudarcaival. Másrészt az is érdekes tanulságokat nyújtana, ha az ötven évvel ezelőtti föladatokat mai tizenkét évesekkel végeztetnék el. Ennyi mindent kínált két időszerű alkalom egy iskolatörténeti áttekintésre. PÉTER LÁSZLÓ Tereske R —V? •srx- o •VÍFFIÍ" £ ; V/ U f f rS I < í ,, *S Részlet a tereskei freskóhói Bánkról, a Nógrád megyei, horgásztaváról és a Magyarországra betelepített szlovákság történeti és néprajzi emlékeit bemutató helytörténeti gyűjteményéről híres településről még csak-csak lehetnek ismeretei az újságolvasónak, ám hogy onnan néhány kilométernyire északra szintén van egy olyan falu. amelyet vétek föl nem keresni, ez nyilván csak egészen kevesekben tudatosult. Tereske ez a kiesi helység, s ami miatt érdemes oda elzarándokolni, az egy remekmívű — ráadásul máig talányos — freskókkal felékesített apátsági templom. A Benedek-rend szerzetesei települtek meg itt hajdan, még a tatárjáráselőtt,sók építették mega Boldogasszonyról elnevezett templomot. A kor ízlésének megfelelően a román stílus egyszerűsége, méltósága sugárzik a hajdan kéttornyú, manapság azonban már csak egy toronnyal ékes templomból. (Mocsáry Antal. Nógrád jeles történésze a múlt század elején. 1826-ban még két tornyot látott ott. hiszen Nemes Nógrád megye ismertetésében így írt: „négyszegű faragott kövekből épült s két tornyokkal ékeskedő" az ottani egyház.) A bélletes kapun belépve, máris megragadja tekintetünket a hal oldali falon látható hatalmas freskó, a Szent László-legenda közismert ábrázolása. Amint az köztudomású, nemzeti történelmünknek e jeles uralkodója a leányrabló kunnal csatázik ezeken a képeken, ám arra. hogy a história minden mozzanata együtt lenne látható, csak a tereskei ad példát. Balról jobbra haladva előbb a OLAH JÁNOS Csapda KEICH KAROLY RAJZA Amikor találkoztunk, eleinte semmire nem gondoltán, pedig már akkor ott lapult bennem biztosan az a régi mulasztás, azért köszöntem olyan sietve és zavartan, s álltam odább. Most, így utólag vizsgálva könnyű rátalálnom erre a mások arcából jól ismert, és túlontúl megutált fintorra, ami a mulasztást az udvariasság sietős mosolyával leplezi, s a felejtést próbálja ürügyül ismerni el. Eddig azt hittem, mindez csak a nagy emberek sajátja. Most kezdem belátni, nem kevés szégyenkezéssel, mindenkié, akitől várnak valamit, s aki valami oknál fogva nem tud ennek a várakozásnak megfelelni, s így az enyém is. Mint este a melegvízbe úgy merülünk bele, habár mindnyájan másként, de ugyanabba a hazugságba. harcosok felvonulásának az ábrázolása látszik, majd a magyarok és a kunok ütközete, ezt követően az üldözés. a birkózás, a rabló lefejezése, végezetül pedig a pihenés idilli képe. Egyedülálló ritkaság, hogy mindez így egymás mellé került, ám az a felfedezés, amely az 1970 és 1974 között folyó restaurálás idején fogalmazódott meg a szakemberekben, a tereskei freskót még egyedibbé, még érdekesebbé teszi! A helyreállítók ugyanis arra a következtetésre jutottak. hogy ez a már-már rajzfilmszerű képsor nem egy időben készült. Az elsö piktor — valószínűleg a híres gömöri iskola tanítványa — ugyanis csak a befejező jeleneteket örökítette meg. tehát a birkózást, a lefejezést és a pihenést, azokat a cselekményeket azonban, amelyek mindezeket megelőzik. később, a XIV. században pótolták hozzá. A restaurálás művészi munkáját Rády Ferenc végezte. Tőle ered a fenti feltételezés summázása is, s ugyancsak ö gondolt arra. hogy a megfestett ábrázolások egy része „az elpusztult, a kereszténység által mellőzött korábbi kultúra emlékeinek egyenes folytatója". Mire alapozta ezt a tételét? Egyebek között fölfigyelt egy fára, amely nem tartozik szorosan a képhez. Ez a fa mindkét ágán csonka, pontosan úgy. amint az a sámán hitvilág képi emlékein látszik. Érdekes észrevétel, de egyelőre csak hipotézisként hangzott el, végleges bizonyítása még hátravan. Azt azonban kiváló műemlékvédelmi szakértőnk. Dercsényi Dezső teljes bizonyossággal kijelenthette, hogy a tereskei Szent Lászlólegenda nem csak magas művészi kvalitása miatt érdemel említést, hanem mert a centrum közelében lévén, erősen kérdésessé teszi a határőrvidékek egyeduralkodó szerepét a középkori falképfestészet e kétségtelenül legjelentősebb freskóciklusában". Sokáig ugyanis az a vélemény járta tudós körökben, hogy a régi Magyarország belsőbb, „centrális" tájain nem virágzott a freskófestészet, csak a birodalom peremén maradtak fenn ennek az emlékei. A tereskei templom lenyűgözően szép képsorában, a fegyveres alakok mellett több érdekességre is felfigyelhetünk . Az ismeretlen mesterek valamelyike megörökített például egy várat: ez szinte a fényképek pontosságával mutatja, hogyan festett egy korabeli erősség. Szent Borbála és Szent Dorottya képmásaival is találkozhatunk. (É két női szent ábrázolásai az oltár fölött láthatók.) Van aztán egy titokzatos felirat is a falba vésve: Hau Miklós 1619-1620. Vajon ki lehetett? Papi ember, avagy az újjáépítők, karbantartók egyike? Ha a tereskei egyház altemplomát szintén végigjártuk — föld alatti folyosójának egy szakasza ma is megtekinthető —, még mindig tartogat látnivalókat Nógrádnak ez az alig ismert gyöngyszeme. Egyrészt a templomkert védett fái, növényritkaságai vonzzák a szemet, másrészt meg az a két kúria, amely a múlt század első felének nemesi ízlését tükrözi. A. L.