Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

tr x u ' — VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 135. szám 1988. június 7., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A szövetkezeli politika élharcosa volt Közgyűlést tartott az Erdei Ferenc Társaság Megalakulása óta első közgyűlését tartotta tegnap, hétfőn Makón, a városi ta­nács dísztermében az Erdei Ferenc Társaság. Kulcsár Kálmán akadémikus, a tár­saság elnöke Erdei Ferenc Parasztok című munkája megjelenésének 50. évfor­dulója alkalmából méltatta a tudós jelentőségét. Ez a könyv korszakhatárt jelent a szociográfiában és a népi mozgalomban. A mű akkor született, amikor Erdei Fe­renc a harmincas években visszatért nyugat-európai útjáról, és így szembesült a magyar társadalom elmara­dottságából adódó nehézsé­gekkel. A szokatlan hang­nemű mű tudományos igény­nyel tárta fel egy réteg helyzetét. A szociográfia. Erdei ezen munkájával a szociológia felé fordult. A parasztság társadalom alat­ti társadalomként élt. A hatalmi elnyomás miatt vált ez a réteg elmaradottá. A valóságfeltárás mellett Er­dei rámutatott arra is, hogy a parasztság modernizálása csak az egész társadalom átalakulásával következhet be. Kulcsár Kálmán fölhív­ta a figyelmet arra, hogy azok az értékek, amelyeket az 1938-ban irt könyvében Erdei feltárt és megállapí­tott, később beépültek az 1960-as évek mezőgazdasá­gának modernizációjába, amelynek alapjait a makói születésű tudós munkálta ki. A társaság elnöke elő­adásában foglalkozott a ma­gyar szociológia helyzetével is, és megállapította, egé­szen az utóbbi évekig ne­héz sorsú tudomány volt. Csak az elmúlt években produkált olyan tudományos eredményeket, amelyeket nem ellenzéki megállapítás­ként vett figyelembe a ha­talom, hanem próbálta a gyakorlatban is hasznosíta­ni. Sajnos a magyar szocio­lógia fejlődésére kihatott, hogy ellenzékinek tartották, és ezért későn épült be a hivatalos tudományba. A Parasztok című munka szemléleti változást ered­ményezett, és a magyar szociológia a mai napig nem tudta meghaladni Er­deinek ezt a könyvét. Ezt követően Tóth Ferenc korreferátumában rámuta­tott arra, hogy az író-szo­ciológust többen hasonlítot­ták Széchenyihez, hiszen ő is a reformpolitika szószóló­ja volt, és a nvugati körút­ja után döbbent rá a ma­gyar nép elmaradottságára. Borbély Sándorné együttesét biztosítani a to- vében nem a vád vábbi támogatásról, együtt- igaz, a politikai működésről. A mai összejö­vetel persze jó alkalom, mert hiszen az, amiről itt ma Erdei Ferenc életművé­nek tudós ismerői szólhat­tak, a Parasztok című könyv megjelenésének év­fordulója valamennyiünket önvizsgálatra késztetett, ön­vizsgálatra még olyanokat is, mint magam vagyok, aki oly tudományos elmé­lyül tséggel nem ismerhetem ezt a müvet, mint az előt­tem szólók, de hűséges ol­vasója s méltatlan realizá­lója vagyok az élet egyik­másik területén annak, amit még annak idején Erdei Fe­renc kezdeményezett. Pozsgay Imre beszédét így folytatta: — Örülök an­nak is, hogy itt már idősze­rű ügyek, nagyon is aktuá­lis viták is szóba kerültek. Én abban reménykedem, hogy még inkább így lesz a jövőben a társaság mun­kájában. £n, aki a társaság szerény tagjaként szeretnék az önök munkájában részt venni, szintén azt javaslom, hogy az aktualizálás kény­szere nélkül, de az idősze­rű dolgokra is fordítsunk mindig figyelmet, akár a közgyűlésen, akár szűkebb társasági összejöveteleken találkozunk. Erdei Ferenc­nek a mai idők kedvére lennének, mert nem kedv­telésre való idők ezek ám. ö általában a nehéz idők embere volt. És egyik ta­nulsága életművének, a Pa­rasztok című művének is, hogy tudományos alaposság­gal, nagy alkotó készséggel hozzá- és képességgel megáldva, és volt az a politikai alkalmaz­kodó képesség, hanem a tu­domány politikai alkalma­zásának készsége és képes­sége. — Az emberi kapcsolatok újjárendezése egy olyanfaj­ta világ, amelyben a pa­raszt is állampolgár lehet vagyis az alól a nyomás ilól végleg kiszabadulhat, ha már életformájában és termelési módjában megvál­tozott, amely alá a hatalom sodorta. Forgó István, a társaság titkára beszámolt az eddigi működésről, munkaprog­ramra adott javaslatot és végül a tagság kibővítette a társaság elnökségét. Grósz Károly fogadta Gorbacsov személyes képviselőjét Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Központi Bizottság székházában fo­gadta Albert Vlaszovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága propaganda osztálya veze­tőjének első helyettesét, aki az SZKP Központi Bizottsá­ga főtitkárának személyes képviselőjeként érkezett rö­vid látogatásra hazánkba. A vendég az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága és a szov­jet kormány megbízásából tájékoztatást adott Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan május 29-e—június 2-a kö­zötti moszkvai találkozójá­ról. A megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe. (MTI) Hazánk vendége Mauno Koivisto Mauno Koivisto, a Finn Köztársasag elnöke — a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására — hétfőn hivatalos, baráti látogatásra Budapestre erkezett. Útjára elkísérte felesége, Tellervo Koivisto. A délelőtti órákban különgéppel érkező vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke; Katona Imre, az Elnöki Tanácstit­kára és felesége; Horn Gyula külügyi államtitkár fogadta. .Jelen volt Hargita Árpád, hazánk helsinki, illetve Arto Mansala, Finnország budapesti nagykövete. A szívélyes üdvözléseket követően vendégek és ven­déglátóik gépkocsiba szálltak, s együtt indultak az ün­nepélyes fogadtatás helyszínére, a Kossuth Lajos térre. A díszmotorosok kíséretében érkező finn államfőt Sarlós István, az Országgyűlés elnöke; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter; Horváth István belügyminiszter, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk több más vezető személyisége fogadta a Parlament előtti, fellobogózott téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Mauno Koivisto Trautmann Rezső társaságában fo­gadta a díszegység parancsnokának jelentését, majd a finn és a magyar himnusz elhangzása utón elléptek a tisz­telgő katonák sorfala előtt. A vendégek és vendéglátók ezután kölcsönösen bemutatták a fogadtatáson megjelent magyar és finn személyiségeket, a kíséret tagjait, illetve a diplomáciai testület jelenlevő vezetőit. Az ünnepség a tisztelgő katonai egység díszmenetével zárult. A finn államfő és felesége, valamint a kíséretük­ben levő személyiségek ezután, szállásukra indultak. (Folytatás a 2. oldalon.) n biotechnológia leiadatai Háromnapos nemzetközi biotechnológiai tudományos konferencia kezdődött hét­főn Szegeden a technika házában. A világ 13 orszá­gából érkezett résztvevők három napon keresztül elő­adásokat hallgatnak meg és nyolc szekcióban vitáz­nak. A konferencia angol nyelvű. Tegnap megnyitó szavakat Barabás Zoltán akadémikus mondott. Szólt arról, hogy a biotechnológia szónak na­g>on széles jelentése van, így a mostani tanácskozás jelölésére nagyon jól meg­felel, hiszen a szegedi esz­mecserék során nemcsak a központi témákat tárgyalják meg, hanem a részterületek kérdéseit is. A tanácskozás legnagyobb haszna az lehet, szólásában elmondta, Erdei teljesítményre kész kitartás­dolgozta ki a demokratikus sal. tehetséggel dolgozva, szövetkezeti politika eleme- politizálni is tudott. És don­it. teni volt képes, amikor tu­Részt vett a tanácskozá- domány és politika között son és szót kért Pozsgay kényszerült választani, bár Imre, a Politikai Bizottság a vonzalmai mindig a tudo­tagja, a Hazafias Népfront mányhoz húzták. Eshameg­íőtitkára. Elöljáróban el- gondoljuk, hogy 38-ban mondta: megjelent a Parasztok című — Tisztelgő szóra kértem műve, és 1944-ben abban a lehetőséget. Hiszen vagyunk paraszti társadalomban kel­Jtt a teremben néhányan, lett az általa már újragon­akik ott voltunk a társaság dolt és a munkásmozgalom­megalapításának kezdemé- hoz kapcsolódó modernizá­nyezésénél. Egyebek között ciós programot elkezdenie, a Márciusi Frontnak azon a megvalósítania; rövid úton szép ünnepén, amelyet ép­pen itt Makón tarthattunk, s igy a népfront nevében, s a magam nevében is sze­retném a közgyűlést, az Er­dei Ferenc Társaság tagjait, törvényeket alkotni egy ideiglenes nemzetgyűlésben; a kormány tagjaként ezt a nemzetgyűlést támogatni, akkor azt mondom, hogy Erdei Ferenc egész életmű­Magyar—csehszlovák barátsági nap Koszorúzás a Lidice-emlékmünél Nagy László felvétele Képünkön: a városi pártbizottság képviselői koszorúznak A tegnap, hétfőn megrendezett magyar— Az eseményen Berta István, a Hazafias csehszlovák barátsági nap alkalmából Sze- Népfront Szeged Városi Bizottságának al­gedre érkezett Tibor Kován, Csehszlovákia elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Ti­követségi tanácsosa és Jaroslav Musilek, a bor Kován kért szót. Ezt követően megko­Csehszlovák Tájékoztatási és Kulturális szorúzták a Lidice-emlékművet. Az MSZMP Központ igazgatója. A vendégeket a HNF Szeged Városi Bizottsága, városunk taná­városi bizottságán Kulcsárné Kiss Piros­ka, a városi népfronttitkár fogadta, majd elkísérte őket a Szegedi Konzervgyárba. A vállalat munkájáról, a társadalmi és tö­megszervezetek tevékenységéről Bagó Já­nos főosztályvezető adott tájékoztatást A csehszlovák delegáció ezt követően részt vett a Lidice falu lerombolásának 46. év­fordulója alkalmából megrendezett magyar —csehszlovák barátsági nagygyűlésen a Móra-parkban. csa, a HNF Csongrád megyei és városi bi­zottsága, a KISZ városi bizottsága, a Lidi­ce brigád képviselői, valamint a csehszlo­vák delegáció tagjai helyezték el az emlé­kezés virágait. A nagygyűlés az Internacionálé hangjai­val zárult Ezután a csehszlovák vendégek; baráti beszélgetésen vettek részt a Haza­fias Népfront városi bizottságán. ha itt a kutatók és alkal­mazók együttműködésének új lehetőségei teremtődhet­nek meg. Plenáris előadást Holló János akadémikus tartott. Az élelmiszeripari és a ta­karmánygazdálkodás terüle­tén a biotechnológia alkal­mazásának tendenciáit és problémáit elemezte. Hangsúlyozta: az utóbbi évtizedekben megnöveked­tek a mezőgazdaság felada­tai a lakosság ellátásában. A termékskála fejlesztése ma már a biotechnológia nélkül elképzelhetetlen. Ed­dig a különböző vegyi anya­gok lehettek a terméshoza­mok serkentői. A következő időszak ezen p területen mindenképpen a biotechno­lógiáé lesz. Az eredményes­ség érdekében elengedhetet­len a fiziológusok, agronó­musok és az élelmiszeripari szakértők együttműködése. Törekedni kell arra is, hogy az eredmények minél ke­vesebb befektetéssel legye­nek elérhetőek. A biotechnológia vagy az egész növény átalakításával vagy a sejtek befolyásolásá­val érheti el céljait. Szület­hetnek új fajok és megja­vulhatnak egyes meglévő növények egyes tulajdonsá­gai. A génsebészeti módsze­rek ma már világszerte használatosak. Segítségükkel például egyes növényfajták olajhozamát lényegesen si­került megnövelni. Így el­kerülhető, hogy néhány nö­vény a betakarítási csúcsra érlelje meg termését. A ví­rusoknak ellenállób fajták születtek. Meg lehet változ­tatni a fehérjeösszetételt és a fotoszintézis hatékony­ságát is. Az élelmiszeriparban a mikroorganizmusok terme­lésbe fogásától" sokat vár­hatunk. Nem csak a meny­nyiségek növekedhetnek, hanem például kevésbé sa­vas borok és ^összetettebb ízű, finomabb és olcsóbb előállítású sörök is a boltok polcaira kerülhetnek. B. I. 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom