Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

M VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 148. szám 1988. június 22., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Közlemény az MSZMP és az RKP levélváltásáról A Komán Kommunista Párt ez év májusában levelet intézett a Magyar Szocialista Munkáspárthoz. Az eddig követett politika szellemében, román részről megismétlik, hogy Magyarországon meghamisítják a román nép történelmét, elferdítve mutatják be Románia eredményeit, a román párt nemzetiségi politikáját, amelyet valamennyi állampolgár jogegyenlőségének megvalósulása jellemez. Kezdeményezik, hogy mindenekelőtt a gazdasági kapcsolatok áttekintése céljából, találkozzék a két párt főtitkára. A korábbi magyar javaslatokra a levél nem tartalmaz utalást. Az MSZMP válaszolt a román pártnak. A válasz megerősíti, hogy a gondok érdemi. építő jellegű megvitatásában és megoldásában, a kétoldalú kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztésében az MSZMP-rc a Román Kommunista Párt mint konstruktív partnerre számithat. Azzal együtt, hogy a Komán Szorialista Köztársaságban élő magyarok igényeinek kielégítése Románia ügye és felelőssége, a magyar nemzetiség általános helyzetének, egyéni és kollektív jogainak alakulása aktív részvételének lehetősége a hazánkkal folytatott együttműködésben. rokoni kapcsolataik akadálytalan ápolása számunkra változatlanul fontos kérdés. Elvj alapokon nyugvó erőfeszítéscinket a jövőben is határozottan folytatni kívánjuk. Az MSZMP javasolta hogy mielőbb kerüljön sor a két párt központi bizottsága külügyi titkárainak megbeszélésére, amelyen ismételten áttekinthetnék a magyar— román viszony valamennyi elemét. E tárgyalások eredményessége alapot teremthet a kormányfők, s a későbbiekben az MSZMP és az RKP főtitkárai találkozójának előkészítéséhez. (MTI) Igazgatási társulások - Gyámhatósági feladatok Tanácskozott a városkörnyéki bizottság Soros ülését a szegedi városkörnyéki bizottság Tiszaszigeten tartotta, a művelődési házban, amelyet Csonka István, Szeged város tanácselnökének általános helyettese vezetett. Tiszasziget község közös tanácsának elnöke. Talpai János beszélt a megnyitó után a két községről — Üjszentivánról és Tiszasziget»öl. Éppen tíz éve alakult a Btözös tanács, amely Tiszaszigeten 1700—1800. Újszentivánon pedig 1500—1600 lakó iigyesbajos dolgait intézi, közmegelégedésre. Megtudtuk, hogy Űjszentivánon öt év alatt hetven lakóház építésére alkalmas telket alakítottak ki. amelyek többségét szegediek vásárolták meg. Érdekes módon. Tiszaszigeten alig igényelnek portát, noha csak egy kilométer választja el egymástól a két községet. A közös tanács elnöke elmondta, hogv nemrégen fejezték be a víztorony építését, amely a tervek szerint 8 millió forintba került volna, de sikerült 6.2 millióból ..kihozni". Talpai János örömmel újságolta azt is. hogy hamarosan befejezik a gázvezeték-fektetést. amit tavaly augusztus elején kezdtek építeni. Felajánlotta, hogy szívesen segítene más községeknek, a szerzett tapasztalatok átadásával. A bizottsági ülés házigazdája besszélt arról is. hogy a közös tanács előnye abban rejlik, miszerint egy nagyobb apparátus több munkát tud elvégezni. Czifra László, Deszk megbízott tanácselnöke az építési engedélyekről is beszélt. A jogszabály számtalan engedélyhez kötött építést határoz meg. Ez a feladat sok gondot ad egy szakembernek. Az új telekosztásoknál külön munka jut, s így egy ember képtelen betartani az előírt 30 napos ügyintézési határidőt, különösen úgv. hogy Deszken kívül Üjszentivánon. Tiszaszigeten és Kübekházán is dolgoznia kell. Szó volt már korábban az anyakönyv-vezetői munkárói. Nóvák Ferenc. Kübekháza tanácselnöke is szorgalmazta. hogy jelöljenek ki anyakönyv-vezetői jogosítvánnyal rendelkező munkatársakat. akik szükség esetén kisegítenék a községeket. Ullésen viszont nincs anyakönyvezési gond — mondta Nyáriné Tajti Anna tanácselnök, mégis javasolta, hogy a közöli községekben legyenek anyakönyvvezető párok, aki'k szükség szerint kisegítenék egymást, hiszen az esküvök zömét szombaton, illetve vasárnap tartják, s jó lenne ha a hétvégeken nem kellene elvonni a családtólaz anyakönyvvezetőt. Az igazgatási társulásokra jó példát mondott Balogh Ferenc bordányi tanácselnök. A szomszédos Zsombóval kitűnően bevált a pénzügyi gazdálkodást segítő társulás. de elmondható ugyanez a gyermekorvosi szakrendelés közösségéről is. Kónya József, Sándorfalva elnöke így szólt: a műszakiigazgatási társulásokon túl kell lépni. Fontos volna a belső ellenőrzés megoldása, a társulási forma szerint. Természetesen olyan ember is kellene, aki árszakértői ismeretekkel rendelkezik. Általában hiányoznak a helyszíni bírságolások. Valahol érthető is. hiszen egv falubeli nem szívesen bünteti meg a szomszédját, ismerősét. A tanácselnök javasolta, hogy más községekből iáriák az emberek az utcákat, és ők bírságoljanak, ha szabálysértést tapasztalnak. Domaszéken az építésügyi feladatokat Szegedről látják el. Dobó Szilveszter javasolta. hogy jobb volna inkább egy 15—20 fős megyei szervezet létrehozása, amelynek szakemberei jól segíthetnék a városkörnyéki községeket. Hegedűs Tibor. Szatymaz tanácselnöke arról beszélt, hogy náluk jól működik az egészségügyi társulás. Ehhez az kell. hogy a társultak, a társult községek megértsék egymás gondjait. A legtöbb bajt a környezetszennyezés okozza Szatymazon, ahol annak ellenére szemetelnek, illegális szemétlerakó helyet létesítenek a környéken, hogy az ilyen szabálysértésekért a legkevesebb büntetés ezer forint. Igaz, sokan a városból hordják ki szemetüket a környező erdőszélekre, erdőkbe. A második napirendi pont szerint gyámhatósági feladatok végrehajtásáról beszéltek. Az előadó Tóth József, a városi tanács vb hivatalának elnöke volt. Tizenöt év alatt háromszorosára nőtt a válások száma. Sajnos a családoknál mindinkább háttérbe szorul a gyermeknevelés, sok gyermek veszélyeztetett, általában a szülők miatt. Ezek a szomorú tények egyre több feladatot rónak a gyámügyi hatóságoknál dolgozókra. A. S. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Nagy Sándor az új főtitkár — Vélemény a bérreformról Grósz Károly fölszólalása Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke ési Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának, titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A tanácsülés első napirendi pontként személyi kérdésekben döntött. Az országos tanácsi kérésükre, nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerésével, eddigi munkájukat méltatva és megköszönve, felmentette Gáspár Sándort a SZOT elnöki tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából; Baranyai Tibort a SZOT főtitkári tisztségéből, elnökségi és titkársági tagságából. Az országos tanács Nagy Sándort, a SZOT titkárát megválasztotta a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárává. A SZOT, nyugállományba vonulásuk miatt, felmentette elnökségi tagságukból Dajka Ferencet, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát és Gyöngyösi Istvánt, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát. Somogyi Gyulát, az építők szakszervezetének főtitkárát és Paszternák Lászlót, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát kooptálta a SZOT tagjainak sorába. Föcze Lajost, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát, Paszternák Lászlót és Somogyi Gyulát megválasztotta a SZOT elnöksége tagjának. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Nyikos Lászlót kinevezte a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osztálya vezetőjének. Tolnai Ildikót pedig a szociálpolitikai, munka- és egészségvédelmi osztály vezetőjének. A tanácsülés a továbbiakban megvitatta a bérpolitikai reform szakszervezeti koncepciójáról szóló előterjesztést, amelyhez Nagy Sándor főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Rámutatott, hogy a szakszervezetekre jelentős szerep hárul a társadalmi-gazdasági megújulási folyamatban. Egyfelől erős, határozott gazdasági vezetésre, a munkában világos és szigorú követelményekre, másfelől erős, határozott, felelősen politizáló szakszervezetre van szükség — mondotta. Nem az a szakszervezet nehezíti a dolgokat, amelyik felelősen vitatkozik, követel, vagy elutasít, hanem az, amelyik nem hallatja a szavát, amelyik sem jelző szerepét, sem érdekvédelmi funkcióját nem képes megvalósítani. Részletesen szólt az ország gazdasági helyzetéről, kitért arra, hogy fenyegetően megnőtt az ország konvertibilis adósságállománya, magasra szökött a költségvetés hiánya, számos területen megbomlott a teljesítmények és a jövedelmek közötti egyensúly. A KSH számításai szerint jelenleg az aktív keresőket magukban foglaló családok esetében az egy főre számított társadalmi minimum (a társadalom mai helyzetéhez igazodó létfenntartási összeg) 4 ezer 10 forint, a létminimum (az emberek létfenntartásához szükséges összeg) 3 ezer 290 forint. A nyugdíjasháztartások esetében 3 ezer 610, illetve 3 ezer 20 forint a két összeg. Ma romló jövedelemviszonyok mellett kell számottevően javuló teljesítményeket elérnünk ahhoz, hogy a jelenlegi nehéz helyzetből kilábaljunk — mondotta. A szakszervezeti mozgalomtól is azt kívánják, hogy alternatívákat, szociálpolitikai programokat dolgozzon ki, Kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok Elöljáróban hangsúlyozta: nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a konferenciát Magyarországon rendezik. Abban az országban, amely mélységesen érdekelt a helsinki folyamat elmélyítésében és kiterjesztésében, s ennek kezdettől fogva aktív részese. — A nemzetközi életben, a kelet—nyugati viszonyban — mindenekelőtt a két vezető nagyhatalom közeledésének következtében — kedvező tendenciák vannak felerősödőben, ami visszamenőleg is igazolja, ugyanakkor a jövőt tekintve míg inkább aláhúzza a kis és közepes országok jellemezhető, ezzel kapcsolatos erőfeszíté- ben az első A Financial Times rendezésében kétnapos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, a kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A konferencián — amelyen a Nyugat- és Kelet-Európából érkezett szakemberek tartanak előadásokat az üzleti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, a szocialista országok gazdasági reformtörekvéseiről — több mint 100 üzletember vesz részt, vállalatok. bankok, különböző intézmények magas beosztású képviselői. A tanácskozást Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet — Meggyőződésem, hogy tanácskozásuk fontos hozzájárulás lesz annak a közismert ellentmondásnak a feloldásához, ami röviden úgy hogy miközés harmadik seinek jelentőségét. Mindez az egész emberiség számára reális perspektívába helyezi a világbéke megőrzését. „helsinki kosár" terén az utóbbi években jelentős előrelépés tapasztalható, a másodikról ezt nem mondhatjuk el. mert a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködésben jóval a kölcsönös lehetőségek határai alatt maradtunk. Itt az ideje, hogy e tekintetben is a közös érdekek alapján cselekedjünk. Mi abból indulunk ki, hogy a világgazdaságban kibontakozott folyamat nem egyszerűen konjunkturális válság, hanem mélyreható strukturális változások kezdete, amelyben növekszik a kölcsönös egymásra utaltság, s ami mindenkitől gyökeresen új szemléletet és gyakorlatot követel. Ezután Dávid Mellor. a brit parlament tagja, államminiszter beszélt a két ország javuló gazdasági, kereskedelmi kapcsolatairól. Ezt követően Ottó Wolff von Amerongen, az NSZKbeli Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnöke tartott előadást. * Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke a budapesti konferencia alkalmából interjút adott a Financial Times című londoni lapnak. s ez egy szakszervezeti törvény megalkotását is igényli. Szükséges, hogy a szakszervezeti mozgalom alapos elemzőmunka, a tagság széles rétegei véleményének megismerése után alakítsa ki magatartásának fő irányait, és nézzen szembe azokkal a kihívásokkal, amelyek mind a gazdaságban, mind a szakszervezeti mozgalomban felgyülemlett problémák formájában nap mint nap éri. A SZOT elnöksége még nem alakított ki végleges álláspontot arra nézve, hogy milyen formában, milyen menetrend alapján javasolja összehívni azt a tanácskozást, amely megfelelő előkészítő munka után hivatott a válaszok megfogalmazására. Abban azonban egyetértés van, hogy ez év őszén kell öszszehívni a tanácskozást, és mihamarabb megfelelő vitadokumentumot kell közreadni. Ezután arról szólt, hogy a bérreformmal kapcsolatos munkálatok hosszabb folyamatot igényelnek, a bérreformot nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. A szakszervezetek abból indulnak ki, hogy az elmúlt évtizedben a főmunkaidőből származó keresetek leértékelődtek, tíz év alatt a reálbérek több mint 17 százalékkal csökkentek, a szándékolt szigorúbb teljesítménykövetelményeket azonban a gazdasági gyakorlat nem igazolta' vissza, az egyensúlyi zavarok állandósultak. Ezt a helyzetet a kormány is érzékelte, ezért az elmúlt években szinte évről évre változott a keresetszabályozás, ez azonban nem töltötte be a neki szánt funkciókat. A szakszervezetek évek óta az érdekegyeztetésen alapuló bérmegállapodás rendszerének kialakítását sürgetik. Ez nem azt jelenti, hogy alapvetően nem a teljesítmények, nem a gazdaság jövedelemtermelő képességének alakulása határozná meg a béreket. De jelenti azt, hogy közvetlenebb viszony alakulhat ki a megtermelt jövedelem, a végzett munka és a munkabérek között. Mindezekre a kérdésekre a személyi jövedelemadó-rendszer bevezetése még inkább ráirányította a figyelmet. Ilyen körülmények között a szakszervezeti mozgalom határozottan fellépett egy bérreform kidolgozása és megvalósítása érdekében. A továbbiakban megvitatták az üdülési és szanatóriumi főigazgatóság jelentését, amely megállapítja, hogy az emelkedő árak miatt az üdültetés feltételei egyre romlanak. A tanácsülés egyetértett azzal, hogy az üdültetés szervezeti, elosztási rendszere 1990-től módosuljon. (Folytatás a 2. oldalon.)