Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

Kedd, ] 9S8. június 21. 3 Innováció és a magánszektor A találmányok csaknem fele magánvállalkozásban születik, ám a gyakorlati hasznosításban még mindig sok a véletlen elem — hangzott el azon a tanácskozáson, amely Innováció a magán-kisvállalkozásokbán címmel hétfőn, tartottak. Az ötnapos közös rendezvény célja, hogy a kisiparosok és a meghívott gazdasági vezetők, kereskedelmi szakemberek közösen tekintsék át a magán-kisvállalkozók innovációs tevékenységét, megvitassák fejadataikat, megoldást keressenek és találjanak gondjaikra. A tanácskozás plenáris ülésén Cseh József ipari miniszterhelyettes kiemelte, hogy az ipari szerkezetváltás mielőbbi megvalósításához elengedhetetlen az innováció meggyorsítása, s ebben jelentős szerephez jutnak a kisvállalkozók is. Annál is inkább így .van ez, mert munkájukkal csökkenthetik a foglalkoztatási gondokból adódó feszültségeket. Kereskedőház Kereskedőházzá alakult a négy alföldi megyét vas- és műszaki cikkekkel ellátó Vidia Kereskedelmi Válla: 'lat: megkapta a jogosítványt a minisztériumtól a cím használatára. A szegedi székhelyű vállalat működése régebben csak nagykereskedelmi tevékenységre korlátozódott, de az utóbbi időben egyre több saját üzletet, áruházat nyitottak. Az elmúlt öt év alatt kiskereskedelmi forgalmuk a tízszeresére növekedett, s tavaly elérte a másfél milliárd forintot. Bevezették, hogy piackutatás alapján megbízást adnak a gyártóknak hiánycikkek készítésére. Adós: költözz! Hát ez meg miféle csodabogár? — kérdezhetik olvasóink a cím láttán. Teljes joggal: ingóságok árveréséről még csak hallani olykorolykor, de egy jogosultságéról?!... Pedig a cím pontos: 1987 októberében a Magyar Közlöny 44. számában jelent meg a bírósági végrehajtásról szóló 1979-es törvény érvényesítésére kiadott rendelet módosítása, melyből kitűnik: a lakásbérleti jogviszony is fedezete lehet ezentúl az úgynevezett köztartozásoknak. Mit értünk ez utóbbin? Azokat az — utóbbi években egyre tetemesebbé váló — összegeket. amelyekkel adósak maradnak egyre többen az áramszolgáltatónak, a távfűtést biztosító vállalatnak. az ingatlankezelőnek. Az effajta tartozások behajtása egyre körülményesebb, a fizetési kötelezettségüket elmulasztók gyakran évekig húzhatják-halogathatják tartozásuk kiegyenlítését — hiszen például a távfűtésből műszakilag lehetetlen kizárni az adósokat... A fizetési morál romlása sújtja az ingatlankezelő vállalatokat is: a ki nem fizetett bérleti dijak, a behajthatatlan használatba vételi díjak, a lakások helyreállításával és használatával összefüggő követelések évről évre nagyobb összeget tesznek ki. Jobb hatékonyságú behajtási módot kerestek a jogalkotók, amikor az említett rendeletet módosították, s kimondták: e tartozások kiegyenlítésére — az eddigi lehetőségeken túl — a lakásbérleti jogviszony elárverezése is adhat fedezetet. (Cikkünk témáján kívül esik. de megjegyezzük: a szándékos bűncselekményből eredő bűnügyi és polgári jogi követelések, a családjogi törvényen alapuló tartozások. illetve bármilyen | A lakásbérleti jog is árverezhető" egyéb jogcímen nyugvó tartásdíjak, állami gondozási díjak. intézeti elhelyezés költségeihez való hozzájárulások is alapul szolgálhatnak az árverés lefolytatásához!) Mivel a jogszabály adta lehetőséggel az. ingatlankezeló vállalatok is élni kívánnak a jövőben, úgy véljük, a tartozások behajtásának űj módjáról jó. ha értesülnek olvasóink is. Ezért megkérdeztük Hampel Tamást, a Csongrád megyében működő ingatlankezelő és -közvetítő szervezetek szakbizottságának titkárát, mi az új szabályozás lényege. S megtudtunk az eljárás menetéről is egyet s mást. Ha a bírósági végrehajtó — az ingatlankezelő kérésére — lefoglalja a? adós lakásbérleti jogát, erről értesíti a lakásügyi hatóságot is. hogy az e tényt nyilvántartásába vehesse, és ezzel a ..kijátszás" lehetőségét kizárja. Az adós ugyanis — közvetlen következményként — e pillanattól kezdve lakásbérleti jogáról nem mondhat le. azért térítést nem igényelhet és nem fogadhat el. lakásbérletével kapcsolatban semmiféle megállapodási nem köthet s a lakásba más személyt mint házastársa, vagy a lefoglalás után született gyereke, nem fogadhat be. Hogy mennyi a lakásbérleti jogviszony értéke, azt a bírósági végrehajtó állapítja meg a helyi ingatlanközvetítők szakvéleménye alapján, és a helvi csereviszonvokra tekintettel. Az igv megállapított érték szerepel az árverési hirdetményen. De ki vehet részt az árverezésen? Az. aki e szándékát legalább 30 nappal korábban bejelenti, s megfelelő lakást ajánl fel az adósnak — feltéve, hogy az adós lakása nem haladja meg az árverező lakásigényének felső határát. További követelmény — a teljesség igénye nélkül —, hogy a felajánlott lakás ugyanazon a településen legyen, és kielégítse az adós (meg a vele együttélők) jogos lakásigényének alsó határát. Az árverési hirdetmény egyébkén! a komfortfokozattal és szobaszámmal kapcsolatos feltételekről is tájékoztatja az érdeklődő árverezőket. Közülük az lesz a „nyerő", aki a legmagasabb . „vételárat" ajánlja. Az árverési ügylet lezárultával a lakásügyi hatóság a már ismert szabályok szerint utalja ki az elárverezettnek az ajánlott-elfogadott, a vevőnek pedig az ..adóslakást''. Ha ez utóbbiban albérlő is volt. a jogok és kötelezettségek öröklődnek az úi bérlőre! Azt is érdemes megjegyezni, hogyha az adós a felajánlott lakásba beköltözött. öt éven belül nem igényelhet tanácsi bérlakást. Vannak még a bérleti viszony árverezhetőségének nyitott kérdései — mondják az ingatlanforgalom szakemberei: miként és ki határozza meg a felajánlott lakás értékét, vagy lehet-e személyi tulajdonú ingatlant felajánlani az adósnak. A gyakorlat ad majd igazolást a2 elméleti úton megválaszolható kérdések helyességéről. Egy biztos: az úi lehetőség, ..az adós: költözz!" — hatékony és az eddiginél humánusabb eszköz az egyébként behajthatatlan számlák kiegyenlítésére. K. P. Soktényezős egyenlet Közös dolgainkról — a pártértekezlet szegedi küldötteinek véleményeiből (2.) Tegnapi számunkban elsősorban a gazda- pont is, hiszen a fiatalok helyzetének, az sággai szorosan kapcsolodó vélemenyekból oktatásnak fontos kérdései szervesen öszismertettünk néhányat. Már azokból is ki- „ fc _ m. meghatározók és megderült, hogy a gazdasag kérdéséit aligha . . lehet önmagukban vizsgálni. Ezt bizonyítja hatarozottak — a gazdasag allapotaval, feja többi, más kérdésekkel foglalkozó állás- lődésével is. Ha nehéz helyzetbe kerül egy ország, azt többé-kevésbé mindenki megérzi. Ám, óhatatlanul lesznek olyan rétegek, amelyek helyzetét az átlagosnál is nagyobb mértékben befolyásolják kedvezőtlenül a nehézségek. A mai Magyarországon alighanem a fiatalok és az idősek azok, akik leginkább érzik romló helyzetükön az ország gondjait. Az idősek helyzetéről viszonylag kevés szó esett a pártértekezleten (esetükben a nyugdijak értékőrzését alighanem biztosíthatná a társadalombiztosítás tervezett kiemelése a költségvetésből és biztosítási alapokra történő helyezése). Annál nagyobb nyomatékkal szóltak a küldöttek a fiatalok gondjairól. Ez lényegében érthető is, hiszen esetükben nemcsak mai gondjaik érdemelnek figyelmet, hanem a jövő alapkérdései is fölmerülnek. Azok az alapkérdések, amelyeknek megoldása sok tekintetben az ifjúság mai helyzetének és jövendő lehetőségeinek függvénye. Germánné Vastag Györgyi, a megyei KISZ-bizottság első titkára többek közt azt emelte ki: „... a magyar fiatalok jelentős többsége saját jövőjét a megújuló szocialista Magyarországon képzeli el, azt is tapasztalom nap mint nap, hogy ehhez a meglevő kereteket szűknek, a lehetséges előrejutás pályáit véglegesen lefoglaltnak, a játékszabályokat áttekinthetetlenül tisztázatlannak érzik ... jelentős és egyre erősödő az ifjúság körében az útkeresés szabadsága iránti igény tartalmi és szervezeti téren egyaránt." Mindehhez pedig hozzá teszi: „... meg kell adni az ifjúságnak az önállóságot saját intézményei, igényei szerinti ifjúsági mozgalom kialakításához, ahol maga vívja meg napi küzdelmeit, izzadja ki válaszait és esélyt kap azok megoldására, s nem kényszerül elmenekülni azok elől." Ugyanez a megközelítés és szemlélet jellemzi Anderle Ádámnak, a JATE pártbizottsága titkárának felszólalástervezetét, amelyben — egyebek között — kifejti: .^Egyetemistákkal együtt dolgozva, látva kísérleteiket és szándékaikat, szeretném A fiatalokról... Szabad, lehet-e még kérnünk valamit egymástól? Számíthatunk a jóindulatra, a megértésre, a méltányosságra? Elérhetetlen, nagy szavak. Megpróbáljuk, nyugtatom Krisztinát, aki tolókocsiban ül, és akiről nem tudom eldönteni, innen vagy már túl van az elkeseredésen. Tizenkilenc éves, a levele több, mint segélykiáltás. Elege van az életből. Attól retteg, hogy nem hosszabbítják meg a szerződését. Dolgozni akar, nem csak napi négy-hat órában! Nem a pénzért! Azért, hogy tudja, szüksége van ra a társadalomnak. Aztán csupa felkiáltás, kérdés; miért rekesztenek ki az életből, követelem, hogy befogadjon a társadalom, adjanak lehetőséget, hogy bizonyíthassak! Aláírás: Kószó Krisztina. A levélen a lakcím. Becsöngetek a lakásukba. Sehol senki, Jön egy lakó, megtudom, Krisztina a Lenin körüti rendelőintézet vérvételi irodáján dolgozik. Kis fehér ablak, koMegbélyegezve ? zépkorú hölgy kérdezi, mi járatban vagyok. Mondom. Krisztina beleül a tolókocsijába, kigördülünk a folyosóra. Megegyezünk, hogy tegeződünk. — Miért vagy ennyire elkeseredve? — Itt a rendelőintézetben e hónap végén lejár a szerződésem. Nem tudom, mi lesz velem. Érettségi után több, mint fél évig voltam munka nélkül. Édesanyám itt dolgozik, c intézte el, hogy bekerülhessek ide adminisztrátornak. Háromezer-háromszáz forintot keresek. — Milyen munkakörben tudnál dolgozni? — Volt egy nagy álmom, mentőorvos akartam lenni. Nem sikerült. Az egészségügy közel áll hozzám. Jelentkeztem a mentőknél. Azt mondták, egészségügyi szakképesítés nélkül nem tudnak alkalmazni. Gondoltam, tanulok. A Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskolában azt tanácsolták, kérjek felmentést a gyakorlati foglalkozások alól, a minisztériumtól. Megkértem, három héttel ezelőtt. Válasz még nincs. De szívesen lennék telefonközpontos is. — Hogy tudsz közleked— Mozgássérült vagyok ugyan, de teljesen önállóan — segítség nélkül — tudok jönni-menni. A lépcsőkön természetesen nem. Ezt szóvá is tettem itt a rendelőben, ahol szintén van néhány lépcső. Ha fel akarok jönni, mindig valakitől szívességet kell kérnem. Egyszerűbb volna, ha némi átalakítással egy kis feljárót csinálnának a mozgássérülteknek. És most már nem magamról beszélek. Mi nap mint nap kiszolgáltatottak vagyunk. Csak az emberek jóindulatában bízhatunk. És ha nincs ilyen? De ha létezik, akkor sem mindenki képes emelgetni egy hozzám hasonló embert. Nagyon kellene az a feljáró. — És ha itt meghosszabitanák a szerződésed? — Az édesanyámmal egy helyen dolgozom. Nem egészséges az ilyen. Mindkettőnket feszélyez. Arról már nem is beszélek, hogy én nem napi hat órát akarok dolgozni. Ha én kétórakor hazamegyek, nézzem a plafont és sírjak, hogy miért vagyok ilyen?! A munka elterelné a figyelmem. Miért nem bizonyíthatom én be. hogy tudok dolgozni? Megbélyegezve nem lehet élni! — Szabadidődben mit szoktál csinálni? — Tévézek, rádiózom. Rádióamatőr vagyok. Főzök. mosok ... Búcsúzóul kéri, dicsérjem meg. A köpenyét és a blúzát ugyanis maga varrta. Begördülünk a vérvételi irodába. — Nem hiszem, hogy segítenek... — néz maga elé Krisztina. Mit mondhatnék? Hátha! Bodzsár Erzsébet figyelmeztetni önmagunkat: bármit is találunk ki — legyen az akár a legjobb —, ha ezt nem a mai tizenévesekkel, nem a mai huszonévesekkel együtt találjuk ki, az kudarcra lesz ítélve." Majd később hozzá teszi: „A megújuló magyar szocializmusnak ugyanis gyerekeink, a fiatalok számára kényelmes, jól szabott öltönyként kell simulnia, és emellett „a fazon" megválasztávába is bele kell, hogy szo, janak, szólhassanak. Ha nem így tesszük, félek, nem lesz kibontakozás! Ezért nincs más utunk: a jelen és múlt pártjából... a jelen és jövő pártjává, az ifjúság pártjává kell válni. Nem nekik, hanem velük kell csináljuk a szocializmust!" Nos, úgy tűnik, ezek a javaslatok mind erőteljesebben érvényesülnek majd a gazdasági-társadalmi kibontakozás feltételeként és eredményeként módosuló, átalakuló praxisban. Az oktatás igényei Nyilvánvaló, hogy a fiatalok azok, akiken elsősorban múlik a jövő. Ebből viszont az is következik, hogy e jövő milyensége nagyban függ attól, milyen emberek formálják majd — milyenné. Ez pedig elsősorban az oktatáson műlik. Ahogyan Perényi János kifejti hozzászólástervezetében: „Az iskolák végül is munkaerőt állítanak eló, és mivel a mi társadalmunk számára sem lehet közömbös, hogy milyen lesz ez a munkaerő, azért az oktatás tárgyi és személyi feltételeit — nem a maradvány elv alapján — szükséges biztosítani." 'Az oktatás természetesen nem önmagában ható tényező — bár önmagában vett fontossága is alapvető! —, hanem fontos szerepet játszik más elemekkel együtt annak a komplexitásnak a kialakításában, amit ügy hívnak: emberi tényező. Ez az, amivel sokáig nem számoltunk kellőképpen, hisz egy centralizált társadalmipolitikai-gazdasági gyakorlatban e tényező ki sem bontakozhatott igazán, s hatását sem fejthette volna ki. Ennek következtében rengeteg veszteséget könyvelhetett el magának az ország. Azonban egy pluralista" társadalmi-politikai-gazdasági gyakorlatot folytató országban — amilyenné Magyarország válni akar és fog — éppen az emberi tényező válik majd a fejlődés legfőbb motorjává, a gazdagodás elsőrendű forrásává, éppen a marxizmus klasszikusainak tételei szerint. Nem mindegy hát, hogy milyen minőségű lesz ez a meghatározó tényező. Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki a Csongrád megyei küldöttcsoport munkájában vett részt a pártértekezleten, ezeket a kérdéseket emelte te ki elsősorban fölszólalásában, ami elhangzott, s amit ismertettünk is lapunkban. . Ennek ellenére hasznosnak tűnik most feleleveníteni néhány gondolatát, amelyet annak kapcsán fejtett ki, hogy a szellemi munka minősége meghatározóvá vált korunkban. Ehhez teszi hozzá: „Meg kell állapítanunk, ma már az értelmiségi lét egyre inkább életvitelt, készségeket és nem valamilyen különleges munkakör ellátását jelenti." S amikor ennek kapcsán értelmiségpolitikánk megújítását sürgeti, kifejti: „A tennivalók meghatározásánál abból kell kiindulnunk, hogy az emberi tényező minősége szabja meg a többi erőforrás felhasználásának hatásfokát is. Ugyanis a termelési folyamatba nem egyszerűen a munkaerő, hanem az egész ember lép be; szokásrendszere, igényszintje, morális és pszichikai jellemzői, fantáziája, ötletessége, kitartása, fegyelme, kapcsolatteremtő képessége, egyszóval: személyisége szabja meg, hogyan akarja és tudja, ha módja van rá, hasznosítani szaktudását, tapasztalatait. Mindezek a személyiségjegyek a kultúra valamennyi tényezőjéből táplálkoznak ... — mondotta, hozzá téve: „Az emberi tényező formálásában meghatározó szerepe van az iskolai oktató-nevelő munkának, amelynek színvonalától, hatásosságától függ — később már alig korrigálható módon — a felnövekvő generációk munkaszeretete, állampolgári magatartása, jelleme, erkölcse, művelődési affinitása; egyszóval mindaz, ami a később életvitel, életstílus kialakításában döntő szerepet játszik." Sz. I. (Folytatjuk.) Cikkünk visszhangja Á Gelka felelőtlensége Tegnapi számunkban beszámoltunk a szegedi kábelrendszer vasárnap délutáni—esti meghibásodásáról. A hibát hétfőn délelőtt 8 és 9 óra között a Gelka szakemberei elhárították. Egészen bizonyosan ugyanilyen rövid idő alatt kijavíthatták volna vasárnap este is az üzemzavart, ha van ügyeletük. A városi televízió vezetőjének érdeklődésére Stohner Ferenc, a Gelka szegedi részlegének vezetője azt állította, hogy nem köteles ügyeletet tartani. Ugyanakkor egy jegyzőkönyvből irtuk ki a következő mondatot: „A Gelka a végleges átadásig a rendszert ideiglenes jelleggel biztosítja üzemelni." A magyartalan mondatból is kiderül, hogy a hibák gyors elhárítása kötelessége lenne a Gelkának. A vállalat részéről azonban nem ez az első szószegés. Kezdjük ott, hogy a rendszert már 1987. (!) április 30-án át kellett volna adnia. Azonban azóta is késik a műszaki átadás, most e hét szerdájára van kitűzve e fontos esemény. Az előbb említett naptól az új üzemeltető a Szelka a 23-999, 23-883 és a 23-649-es telefonszámon 24 öras ügyeletet tart. Megdöbbentő, hogy egyes emberek — esetleg néhány ember? — felelőtlenségből, vagy netán valamiféle boszszúvágyból egy egész városrész hangulatával játszadozhat. A vasárnapi és az azt megelőző esetek reméljük, nem maradnak jogi következmények nélkül. B. I. Lapzártakor kaptuk a hírt: tegnap este ismét üzemkimaradás volt a szegedi kábelrendszerben.