Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

78. évfolyam, 145. szám 1988. június 18., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Válaszúton a mezőgazdaság Idejét múlt például az a harminc évvel ezelőtti álláspont, miszerint növelni kell a mezőgazdasági termelést. Ez akkor, amikor a belső ellátáshoz élelmiszert kellett importálni, stratégiai feladat volt. Mára azonban idejét múlttá vált, hiszen a mezőgazdasági termelés harmadát exportáljuk, és örülünk, ha a világpiaci túlkínálat ellenére sikerül eladnunk. •Ez nem azt jelenti, hogy vissza kell fogni az egész ágazatot, termelésnövelésre ugyanis a világpiaci túlkínálat ellenére is van lehetőség, de csak akkor, 'ha azt határozott piaci stratégiával, a jövedelemtermelő képesség figyelembevételével valósítják meg. Igaz, éppen erre hivatkozva kérdőjelezik meg sokan az agrárexport arányát és súlyát. Persze mondjanak olyat, amivel gazdaságosan föl lehet váltani az agrárexportot! Amíg nincs mivel ezt helyettesíteni, addig a népgazdaság nem nélkülözheti az élelmiszergazdasági exportot, még akkor sem, ha az exportszerkezetben van egy gazdaságtalan sáv is. Hiszen a nem rubelelszámolású ex-' port támogatása egyes esetekben eléri a 75 százalékot is! A „nem mondhat le" persze nem azt jelenti, hogy bármi áron is, de exportálni kell. A támogatási szinteket egyre lejjebb kell szorítani. Az igy felszabaduló összeget pedig olyan területekre kell átcsoportosítani, ahol lehetőség van a termelés nagyobb mértékű és gazdaságosabb növelésére. Erre alapozva tűnik reálisnak az a terv, hogy az agrárágazat tavalyi 600 millió dolláros exportaktívumát a tervidőszak végére 900 millió dollárra kell növelni. Az Országgyűlés az idén fogada el a tsz-törvény módosítását, amely többek között szabad utat enged a szövetkezeti formák átalakulásának. Jogos tehát d kérdés, hogy vajon ezt is •kibírják még az 1957-es tézisek? Hangsúlyozni kell, hogy az 1957-ben megfogalmazott agrárpolitikai szempontokat nem kőbe vésték, és hogy azokat az utóbbi 30 év alatt a politikai fórumok — ha nem is elegendő következetességgel —, de igyekeztek hozzáigazítani az új követelményekhez. A szervezeti formákkal kapcsolatos állásfoglaláshoz azonban nem •kellett és ma sem kell hozzányúlni. Áz 1957-es tézisek nem cövekeltek le egyetAkár tiszteletkörnek is tűnhet, dc tértv, hogy az 1957-es agrárpolitikai tézisek jó néhány eleme, mint például a mezőgazdaság és az ipar jövcdelemparitására való törekvés, a nagyüzem és a kisüzem kapcsolatának fontossága, az érdekeltségi viszonyok javítása, ma is érvényes gazdaságpolitikai álláspont. Más kérdés persze, hogy a mai, de még inkább a holnapi gondok megoldása az agrártézisek újraértelmezését, továbbfejlesztését is megköveteli, nem is beszélve az idejét múlt elemek kirostálásáról. len vállalati forma, tehát a mezőgazdasági tsz mellett sem. Megfogalmazásuk szerint: az adottsághoz igazodó szervezeti formákra van szükség. Más kérdés, hogy kevés kivételtől eltekintve ez a gyakorlatban mégis csak a tsz-eket jelentette, és nem alakult ki egy menet közbeni rugalmas szerkezeti váltás. A hivatkozott törvénymódosítás most ennek ad jogilag is garantált lehetőséget. Vajon az új agrárpolitikának milyen kihívásokkal kell szembenéznie? Ilyen például az import! Vajon a hazai ellátásban nem lehetne nagyobb szerepet adni az importnak? Nem az élelmi szer-termelés mérséklése céljából, 'hanem, hogy az élelmiszer-termelés hatékonyabb ágazataiban nagyobb növekedés legyen. Ez a többlettermés nemcsak az importot ellentételezné, de növelné a piacképes exportárualapot is. Ennek egyik kezdetleges formája, hogy egyes határ menti körzetekben gazdaságosabb a szomszédos országból például sajtot és más tejtermékeket importálni, mint azt az ország távoli körzetéből odaszállítani. E 'kérdés napirendre tűzését más fontos 6zempont is indokolja: a Közös Piaccal való tárgyalás. Az esetleges megegyezés ugyanis nemcsak a magyar agrárexport előtt nyitná meg a közösség kapuit, de a kölcsönösség jegyében Magyarországnak is fogadni kell a Közös Piac mezőgazdasági termékeit. Ez elkerülhetetlenné teszi a magyar élelmiszer-gazdaság szerkezeti átalakítását. Ha ugyanis valamit behozunk, mert be kell hozni, akkor azt itthon fölösleges termelni. Ez a dolog könnyebbik része! Hogy mit termeljünk a fölöslegessé vált termékek helyett az már nehezebb kérdés. Már csak azért is, mert a mezőgazdaság szerkezetátalakításához nemcsak piacismeret, hanem megfelelő anyagi, műszaki háttér is kell. És akkor még nem is esett szó az alacsonyabb hatékonyságú körzetekről, az ott élő emberek sorsáról, akiknek népgazdaságilag is hasznos termelő munkát kell biztosítani. A másik kihívás, amivel szembe kell néznünk: az agrárprotekcionizmus. Magyarország — egyetlen szocialista országként — tagja a 13 jelentős agrárexportőr államot tömörítő caims-i csoportnak, amelynek célja az agrárexport-támogatások csökkentése, és ezen keresztül az értékarányos világpiaci agrárárak kialakítása. A jelenlegi világpiaci árakat ugyanis az USA és a Közös Piac agyontámogatott mezőgazdasági árai tartják irreálisan alacsony szinten. A támogatások mérséklése növelné a világpiaci árakat, ami Magyarország számára nagyon kedvező lenne. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy a csökkenő nemzetközi támogatási színvonal Magyarország számára is hasonló kötelezettséget jelentene. A támogatások csökkentése vagy megszüntetése nemcsak az exportot, hanem a belföldi árakat is émelné. De hogy az itt elért siker mennyire nem gondmentes, azt bizonyítja, hogy az emelhető élelmiszerárakat a jelenlegi bér- és kereseti rendszer mellett a lakosság nem tudná elviselni. S ez, ha nem is vigasztaló, de nagyon meggyőző példa arra, hogy a magyar élelmiszer-gazdaságot nem lehet kiragadni a gazdaság összfolyamatából. B. P. Magyar-finn barátsági hét Ilkka Kanervaval, a miniszterelnökségi hivatal vezetőjével az élén pénteken finn politikai küldöttség érkezett hazánkba, a VIII. magyar—finn barátsági hét rendezvénysorozatára. A finn politikai, gazdasági és kulturális élet vezető képviselőiből álló 11 tagú delegációt Garamvölgyi József, a Hazafiast Népfront Országos Tanácsának titkára fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A fogadtatáson jelen volt Arto Mansala, Finnország budapesti nagykövete. A finn vendégek a háromévente kölcsönösen megrendezendő barátsági hét mostani eseménysorozatának részeként a többi között magyar párt- és állami vezetőkkel találkoznak, s megbeszéléseket folytatnak a Hazafias Népfront képviselőivel. Argentin és egyiptomi politikusok hazánkban A Hazafias Népfront Or- elnöke, az MSZMP Központi szágos Tanácsának meghivá sára Magyarországra érkezett az argentin Polgári Radikális Unió (UCR) vezető szintű küldöttsége, melynek tagjai: Antonio Berhongaray, szenátor, az UCR külügyi bizottságának elnöke, Edgardo Grosso szenátor, és Hector Velázquez szenátor. Az UCR és a HNF vezetői ezen a találkozón folytatnak a intézmény kapcsolatának hi vatalossá tételéről, valamint a további együttműködés lehetőségeiről és formáiról. * A küldöttség fogadásán jelen volt Arnoldo Manuel Lisire, Argentína budapesti nagykövete. Szűrös Mátyás az Országgyűlés külügyi bizottságának Bizottságának titkára, pénteken az Országházban találkozott az egyiptomi parlamenti küldöttséggel. A szívélyes, nyílt légkörű találkozón Szűrös Mátyás tájékoztatást adott a pártértekezlet utáni belpolitikai helyzetről. Szólt hazánk nemzetközi kapcsolatairól és a parlament külügyi bizottmegbeszélést ságának munkájáról is. Ali két politikai Lutfi, az egyiptomi parlament Súra Tanácsának elnöke ismertette a Súra Tanács működését, külügyi bizottságának tevékenységét és szólt az egyiptomi—magyar kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről. A találkozón részt vett Fouad Hamdy Abdul Fattah, az Egyiptomi Arab Köztársaság budapesti nagykövete. Helyzetkép a nyári élelmiszer-ellátásról A nyár a rendezvények, s a megnövekedett idegenforgalom időszaka. Az élelmiszer-ellátás éppen ezért mindig gondot, de — s ez lényeges — mindig megoldható gondot jelent, egyebek közt az Élelmiszeripari Kiskereskedelmi Vállalatnak is. A vállalat igazgatóhelyettese. Faragó Lajos elmondta, hogy az idegenforgalmi időszak keresletének behatárolása nem könnyű feladat; az igények eléggé hullámzóak. Mi okozza az ellátásban a tes" áru, tehát eladható gondokat? — Mindenekelőtt mennyisége nem korlátlan, az olykor akadozó utánpót- A keret pedig egyre szúkölású tej és kenyér. Ezeknek sebbnek bizonyul; az idén az a termékeknek a fogyasztói ideje rövid, viszont a legalapvetőbb élelmiszerek közé tartoznak. Így nagyon pontosan kell fölmérni, mennyi kell belőlük nap mint nap. Fontos tehát, hogy az üzletvezetők kellő tájékoztatást kapjanak az éppen esedékes rendezvényről, s a várható turistalétszámról. első negyedévben 30 százalékkal csökkentették a tavalyi év hasonló időszakához képest. A második negyedévben a csökkentés 40 százalékos, s a harmadik negyedben sem várható javulás. Valamilyen kivezető út azért csak-csak adódik: az mit? — tette föl a kérdést az igazgatóhelyettes. Vannak termékek, amelyek csak saját magukkal pótolhatók ...) A nyári ellátás elengedhetetlen tartozéka az üdítőitalok nagy csoportja. Ebből elegendő lesz, kivéve a kólákat, melyek alapanyaga tőkés importból származik. Az eredetileg Veszprém megyei illetőségű Prim jégkrémböl szintén megfelelő mennyiséget lehet kapni, éppúgy, mint a zöldségből-gyümölcsből. Kivétel persze itt is van: őszi- és kajszibarack nemigen lesz az idén. Az üzletek előtti „kitelepüléses" zöldség-gyümölcseladás, amely széles áruválasztékot Éliker helyi húsüzemekkel eredményez, jégkrémárusí veszi föl a kapcsolatot, és A szárazáru — a különfé- főzőgyulaival, parasztkolle szalámi- és kolbászfélék básszal valamint egyéb ter— szintén olyan termékcso- mékekkel igyekszik pótolni port, amelyre mindig nagy a hiányt. (De vajon mivel az igény. Ügynevezett „kere- pótolja például a téliszaláÚj vegyes vállalat Magyar—olasz vegyes vállalat alapításáról szóló szerződést írtak alá pénteken Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Budapest Bank Rt., a Chemolimpex, a Chemokomplex, a Nitrokémia Ipartelepek és a Külkereskedelmi Bank Rt., illetve az olaszországi Montedipe S. P. A. Montedison csoportja, valamint a Világbank keretén belül működő Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) képviselői. A Dunamont Polisztirolgyártó Részvénytársaság néven működő vegyes vállalat székhelye a szerződés értelmében Százhalombattán lesz. 3,6 milliárd forint alaptőkéjét fele-fele arányban a magyar cégek, illetve az olasz fél adta. A tervek szerint a vállalat Százhalombattán létrehozza az eljő hazai polisztirolgyárat, s ez már 1991-től évente 65 ezer tonna ütésálló és habosított polisztirolt készít. Korszerűbb képzés A jövő év elején életbe lép a közúti közlekedésről szóló törvény. Ebben — sok egyéb mellett — a gépjárművezetők képzésének korszerűsítéséről is rendelkeznek. Nem előzmények nélkül, hiszen az igény e korszerűsítésre már megfogalmazódott, s a témával kapcsolatos jogszabálytervezetet már tárcaközi egyeztetésekre bocsátották. A Közlekedéstudományi Intézetben a szakemberek részére Cseh Lajos, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője foglalta össze a majdan életbe lépő rendelet tervezetében szereplő, legfontosabb módosításokat, új elképzeléseket és néhány, még vitatott pontot. . A törvény gépjárművezető-képzéssel foglalkozó része a képzést nem tekinti állami feladatnak, hanem bárki által gyakorolható tevékenységnek. Azaz: a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező intézmények és magánszemélyek bármelyike vállalkozhat rá. Az egyetlen kikötés, hogy magánszemélyek csak munkaközösségek keretén belül oktathatnak. A szakemberek kiemelték: egy alapjaiban sok éve jól működő rendszer korszerűsítése a feladat, az időközben felmerült igények és a megérett lehetőségek figyelembevételével. Ezek alapján minden gépjárművezetői kategóriára tartalmaz módosítási javaslatok az előterjesztés. Az „A" kategóriában például azt, hogy az 50 köbcentiméter hengerűrtartalom feletti motorkerékpárokra „A—II", illetve „A—III" kategóriákat állapítsanak meg (a határúrtartalom értékén még vitáznak), hiszen a nagy teljesítményű motorkerékpárok egészen más gyakorlati vezetési képességeket kivannak meg, mint a kismotorok. A legtöbb embert érintő „B"*kategóriában az oktatás kötelező óraszámának rugalmasabb, a tanuló készségéhez jobban igazodó gyakorlatot lenne célszerű bevezetni, s a vizsgára érettséget is eszerint kellene megállapítani. Javasolják, javítani kell a képzés formáját a „C" kategóriában, mert jelenleg az oktatási körülmények és a majdani gyakorlati feladatok mind távolabb kerülnek egymástól. Nem megnyugtató, hogy többnyire kis teherbírású és rakomány nélküli teherautókon folyik a képzés, sőt a vizsga is, holott a friss jogosítványnyal munkába álló tehergépkocsi-vezetőktöl azonnal fuvarfeladatok teljesítését várják el, többnyire nagyobb teherbírású járművekkel. A „D" kategóriában a leendő buszvezetők minimális kötelező életkorhatárának leszállítása körül folyik a vita. Az „E" kategóriában pedig az ide tartozó jármüvek szélesedő skálája, s e jármüvek igen eltérő tulajdonságai okoznak gondot a tanulóknak, az oktatóknak, s a jövő követelményei kidolgozóinak. tással is bővül. Tehát — igénybe véve a hűtőládákat — az idén is árusítanak „utcán át" jégkrémet. A minden második évben megrendezett, nagy érdeklődésre számot tartó ipari vásárról külön is érdemes szólni: az Éliker a kiváló áruk fórumának jelével ellátott árukat forgalmazza majd a vásáron, nemkülönben a paprikafeldolgozó termékeit is. A lakossági ellátást szolgálja, hogy a Széchenyi téren levő, 7. számú Élikerbolt július 17-étől augusztus 28-áig vasárnaponként is nyitva tart majd, reggel 7 órától tizenkettőig. Az Oskola utcai dohánybolt vasárnaponta is várja szintén majd a vásárlókat. Nemcsak az áruellátás a fontos, nemcsak a nyitva tartás, de az is, hogy lehetőség szerint szépek, tiszták legyenek az üzletek. Ez idő tájt rendezik meg minden évben a „Kultúrált bolt" mozgalmat, amely, bár önkéntes, de általában részt vesznek benne az üzletek. Am bizonyára nemcsak a két, egymástól független zsűri működésének, hanem az egyértelmű kereskedelmi érdekek fölismerésének is köszönhető, hogy ilyenkor, turistaidényben az átlagosnál is tisztábbak, kulturáltabbak az élelmiszerboltok. F. Cs. • • I