Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

Péntek, 1988. június 17. S Gondolatok az egészségért A MUSZ Csongrád Megyei Elnöksége tegnap, csütörtö­kön megtartotta soros ülé­sét A gyermekmozgalom fe­lelősei az Űttörővezetők IX. Országos Konferenciáján tett megállapítás gyakorlati fel­adatairól tanácskoztak. A konferencia kimondta: „Töb­Uttörővezetók tanácskoztak négyezer kisdiáknál emész­tőrendszeri rendellenességet találtak. A megyei egészségmeg­őrzési programhoz és fel­fogyasztásában. 1987-ben 110 adattervhez csatlakozott az milliárd forintot költöttünk úttörőszövetség is. Sajátos élvezeti cikkekre. Ezen belül eszközeivel és lehetőségeivel bet"kell tennünk azért "hoav 59,3 milliárdot szeszesitalra, be kíván avatkozni a gyere­Tmainál^é^séaesebb te- 17,6 milliárdot dohányipari kek egészséges életmódjának herbtróbb ^yermekkorosztály termékekre, 20 milliárdot alakításába. Most amikor a nőjön fel & ezredforduló- k*véra. Figyelmeztető tény, mozgalom is keresi a helyet ra." A Gondolatok és prog- a 14 éven aluli leányok ebben az ellentmondásos, ram tervezet az egészséges 18 százaléka, a fiuk 2,3 szá- feszültséggel terhes, rohanó ... r»nl Alro nll7nlnmf.unr.1mn TA í- — —. Xt. .i 1 X rtU .. 71 /T1« J — 7-4 életmód kialakításához című dokumentumot Micha József, zaléka alkalomszerűen fo- tempójú világban. Mindenki gyászt szeszesitalt, de innen aki kapcsolatban áll vala a tömegsport szakbizottság már néhány lépés, és szo- milyen módon gyerekekkel, kássá válhat az élvezeti cik- talál magának feladatot. kek és különböző narkotiku- Egyrészt annak érdekében, mok rendszeres fogyasztása, hogy teljesítsük a gyerekek Egy felmérés során 6-6 kívánságát, másrészt alakit­ezer elsős és hetedikes tanú- suk életmódjukat, úgy, hogy lót vizsgáltak meg, és az a kormány egészségmegőrző rőL Az is köztudott^"előkelő eredmények elkeserítők. Az nemzeti programjában meg­.... . elsősök közül csont-, izom-, hirdetett jelszó „Egészséget helyen anunk a nemzetközi kötőszöveti elváltozást ta- mindenkinek 2000-re" való­összehasonlításban az egész- pasztaltak 1192 gyereknél, sággá váljon. ségromboló Eregeti cikkek ezren lúdtalpasak, és közel Cz. J. vezetője bocsátotta vitára, A tízoldalas programtervezet a közelmúlt statisztikai ada­taira hivatkozva igen sötét képet fest a lakosság élet­módjáról, egészségi helyzeté­Nyár, örömök - és veszélyek A' Á város főkertésze Tisztelem a kertészeket ronggyá lett a millió." (Űj­mert Méca László-san szólva, szegedi jegyzetek, 1931.) ők még arra is képesek: ró- Szabó Kálmán lelkiisme­zsat oltsanak a tövisbe, hogy retes munkájának köszön­szebb legyen a föld. Ezek a hetjük, hogy Szeged termé­tövisoltogató emberek min- szeti világában abban az idő­dig városszépítő, városesino- ben a fű, a fa, a virág, a Dú­sító munkát végeztek a kö- langó valami csodálatos di­áért Az élen talán a legna- namikus egyensúlyban élt a „ , . .. , gyobbat. Szeged szülöttjét város művelt közkertjeiben ls. eRyre növekszik a Séoegh Mihályt (1859—1931) és parkjaiban, ö kezdte tele- * szama — egyik-másik , . .. ... - . .. — • - ,—, , . lakótelepen a lakósurusés | bírom, le kellene utaznom Szegedre, és végigjárni azo­kat az útvonalakat, amelye­ket fiatal koromban inniii­szor megtettem. És akkor emlékeznék Szabó Kálmán­ra is." ^ Napjainkban, amikor Sze­itört a nyár, itt a vakáció. Ennek Megjegyzendő az is: a hangtompító ki­ezernyi öröme mellett, minden szerelése különös módon tudja ingerelni évben szükséges megemlíteni a a lakótelepi füleket, főként, ha az ifjak nagy szabadságban rejlő veszélyeket is. egyszerre hatan-nyolcan „túráztatják", Gyerekek játszanak, kerékpároznak, für- pörgetik a motort. denek — szülők többsége pedig ez idő A legnagyobb nyári veszélyt továbbra tájt még dolgozik. A gyermekbaleseték is a szabad vizek jelentik, elsősorban a statisztikáját tanulmányozva kitűnik: Tisza. A tiltott helyen való fürdés min­Csongrád megye viszonylag jó helyzetben den évben szedi áldozatait, pedig a sze­van, kevés baleset történt az átlaghoz ké- rencsétlenül jártak is bizonyára sokszor pest. Ami történt, az viszont kivétel nél- hallották a figyelmeztetéseket. Hol tilos kül júniustól augusztus végéig, a szünidő- fürdeni a Tiszán? Hajózóútban, például, ben. Tavaly a 14 éven alulj gyerekek 41 ami egyúttal azt is jelenti: a folyó át­esetben okoztak balesetet gyalogosként, úszása már tiltott cselekedet. Sokan úgy kétszer kerékpárosként. A 14 év fölöttiek gondolják: a volt Foka-rakodónál levő már főleg kerékpárral, kismotorral okoz- szabadidőpark szakaszán lehet „csobban­tak balesetet, tavaly 46 esetben. Ha az ni". Pedig ott is tilos, ráadásul veszélyes ember egyik mondatában azt mondja: vi-"is, mert a terep korábbi funkciójából adó­szonylag kedvező a statisztika, azoknak a dóan, rengeteg lánc, drótkötél, ócskavas szülőknek, akiknek gyerekét baleset éri, van a víz mélyén. Vannak ugyan próbái­édes mindegy, hogy „amúgy kedvező a kozások arra, hogy e népszerű helyet für­kép". Szóval, az elővigyázatosság tovább ra is elengedhetetlen, sőt az igazi az len­ne, ha a szülőknek lenne idejük, energiá­désre alkalmassá tegyék, ám a tilalom egyelőre érvényes. Az úgynevezett Sárgán is, mert az pedig hajózóútba esik. ; Hol juk folyamatos „balesetvédelmi oktatás- szabad akkor? A „Lajos" szabadstrandon ban" részesíteni gyermekeiket. Mj a leggyakoribb oka a gyermekbal­eseteknek? Nem tisztelik a piros lámpát, partján. és a „fizetőstrand" tiszai szakaszán, vala­mint a tápéi Tiszavirág üdülőtelep folyó­átszaladgálnak az úton. Bizonytalan, ki­számíthatatlan mozgással megtévesztik a járművezetőket; például beszaladnak az úttest közep>éig, megijednek, visszafordul­nak. Álló jármű mögül kitekintés nélkü! kilépnek. A biciklivel, segédmotorral I dőről időre nagy veszélyforrást jelen­tenek a különböző vízi járművek. Csónakba ülni, úszni tudás és meg­felelő evezésbeli jártasság nélkül felelőt­lenség. Fontos tudnivaló, hogy a motor­csónakok vezetőjére, vagy az evezősökre meghaladja a hektáronkénti ! kefi megemlítenünk, aki a píteni a borbolyát, és ennek rekonstrukció során a mo- élén a Júlia borbolyát. Szak- „„„ ... „ ., ... , . , dem város közkertjeinek és mai kapcsolata révén sokat T " ldeah? " , parkjainak alapjait rakta le tanult ifj. Pecz Ármintól ^b 350 lenne -. a korábbi­fST és sugárutak első fá (1855-1927). a szecessziós n?«yobb ' sítója is volt, mint a város kertművészet hazai megala- f^l nTkl \uaJl™' ! U J. ÍMS,.I,I, _ letek: a parkok, a kozker- \ közlekedő nagyobbak gyakran száguldoz- ugyanúgy vonatkozik a szeszesital-fo­nák figyelmetlenül, megszegik a kanyaró- gyasztás tilalma, mint a közúti jármúve­dás szabályait, nem adnak elsőbbséget zetőkre. Gyakori szabálytalanság az is. védett útvonalon közlekedőknek. Fontos hogy a megengedettnél többen ülnek a vi­tudnivaló: lakott területen kívül főútvo- - .. . . ­nalon nem szabad balra kanyarodni, le kell szállni az út jobb oldalán a bicikli­ről, és át kell tolni. Gyakran okoznak balesetet az egyre népszerűbb BMX-ke­rékpárok, amelyek játszani kitűnőek, köz­lekedésre viszont alkalmatlanok. Köz­úton bravúroskodni velük — végképp ti­los. A virtus „kiélésére" a Tápéi ESK BMX-szakosztálya ajánlható. Az „idősebb fiatalok" motorozásához pedig nyugodt tempó, tekintettel arra, hogy e viszonylag gyors gépekkel nagyokat lehet bukni. zi járművekbe — ebből már több végze­tes baleset adódott. Mindezek talán in­kább már felnőttekre vonatkozó intelmek. A vakációzó gyerekekre a soha eleget nem hangoztatható figyelmeztetések érvé­nyesek: felhevült testtel ne ugráljanak vízbe, tiltott helyen, főként régi bánya­gödrökben, kubikgödrökben, ne fürödje­nek. És még egvszer: sosem tarthatnak elég baleset-megelőző felvilágosítást a szülők... B.T. fiStoertésze. (Adandó alka- pítójától. (Idősebb Pecz Ár­lommal megérdemelné, hogy min kertész tervei szerint tek. a virágok, a kulturált iátszóterek. az utókor valamely parkun alakították ki a Stefánia- 'atszoiereK. az esztétikus , fart róla nevezze S sétányt, ahogy ma nevezzük, Jf« P'M**. 1903-tól Szabó Kálmán, aki a Várkertet.) Mayer Miklós ® a feludules terme­125 éve. 1863. június 17-én szegedi városi kertész ter- szetfs kozegei' korunk született Érsekújvárott (ma vei szerint alakították ki a ártalmainak legjobb ellen­Nové Zámky, Csehszkyvá- Dugonics tér természeti szerei. kja). szépségeit. Kállay Albert . , , „ „ , , (1843—1922), a Tisza Lajos Kerteszeink, koztuk Szabó Szabó Kálmán közéoisko- királyi biztos adminisztrá- Kálmán is. alkotó munkássá­tanntoanyam^t befejez- ciójából itt maradt főispán sukkal vallották a 15. szá­teueiaz oanutzi érseki ker- szorgalmazására oldotta meg ,adban élt olasz énítész A / teszeteen sajabtotta el szak- a parkoknak virágokkal ! , ep'tesZ' Al MM ismereteit. majd haza történő díszítését a plató- bertl gondolatat: „A város terte után különböző uradal- nok mellett a hársfák telepi- nem csupán azért épül. TJSf^^lJKfííS? tését - a Tolbuhin sugárút- hogy fedelet és menedéket A E> varos szolgalatóba 1892- -AI teliesen kiirtották a - ... ben állt és még ugyanebben kedvS^fsort - le T'tl ^^ Hanem UQV ksUene az. évben a Margitszigetre nyők, a kanadai rezgő nyár- azokat megtervezni, hogy a került. A millennium évé- fa, a japán akác, a celtis. a polgárok kényelmének bts­ten vette at a Fővárosi Ker- császárfa, a francia mogyoró, tositásán kívül kellő hely tósaKtpesti^ai skoláinakes a paulownia, a törpe bukszos maradjon közterek, koM, novenynazamaK vezeteset. ,s ebben az időben került a , amelyeket Szegedre kerülé- város közkertjeibe. Kurió- v • kertek- levegozohelyek. zum az a néhány gingkofa szórakozás és felüdülés cél­(japán eredetű páfrányfe- jaira egyaránt." nyő). amelynek néhány ősét az egykori kötélgyáros. Fól­iák Sámuel hozta magával n^mmmmmm Izlandi kórus Szegeden sétg irányított. Itt gazdag örökséget pott az elődtől, de rtunkát is szabott magának bőven a vá­ros egyöntetű utcai fásitásá­Bátyai Jenő A Radnlóti Miklós Gim- nak megfelelően bensőséges, názium vendégeként tartóz- családias hangulatú hang­kodik Szegeden az izlandi versenyt hallottunk. isafjorduri Napfény kórus. A gimnázium női karával Bevezetésként a gimnázi­um női kara által előadott közös koncertjüket szerdán művek közül említést érde­rendezték meg az ifjúsági mel Bartók Tavasz című házban. A találkozó halla- kórusának lendületes, köny­tán önkéntelenül is felme- nyed előadása, valamint a zoló, a keményen dolgozó böző hangulatok iránti fo­gékonyságát. Hallottunk lá­gyan hullámzó altatódalt, tragikus szerelmi történetet, az elhagyott kisgyermek sí­rását idéző éneket, az izlan­diak mindennapi létéért folytatott küzdelmet ábrá­rül a kérdés: hogyan sze- magyaros temperámentu- ember jellemét bemutató, pattogó ritmusú kórusmü­vet. Érdekes volt a pusztá­ban kínlódó lovasok érzéseit bemutató, a vágtató lovak patájának hangját visszaadó dal is. rezhet tudomást egymásról mot, a népi mulatozás han­két ilyen távol eső kicsi or- gulatót jól érzékeltető Karai •szág két énekkara? A vé- Estéli nótázás. A) kórust lasz nagyon egyszerű. A Radnóti gimnázium női ka­rát Joó Ete karnagy, az iz­landi kórust pedig leánya, Joó Beáta vezeti, aki Sze­geden. majd a budapesti Zeneakadémián befejezve tanulmányait, nem kapott lókat adtak elő, izlandi Hajdú Erika kísérte zongo­rán. Az izlandiak műsoru­kat úgy állították össze, hogy az tükrözze életstílu­sukat és zenekultúrájukat egyaránt. Programjuk első ^^ vol- aki részében újabb kori nepda- R^ga^son két állást Magyarországon — elment tehát Izlandra. A két kórusvezető kapcsolató­szerzők feldolgozásában. A dalok bemutatásával a kó­rus bebizonyította a külön­val. ö terjesztette el a hárs- Svájcból, és leszármazottia­fát Szegeden. Nevéhez fűző- ik találhatók az Arany Já­dík az újszegedi Erzsébet-li- n°s utcában, a Széchenyi té­pet (ma Népkert) és a Szé- ren effy~két helyen az uj­chenyi tér ú.i kertészeti ki- szegedi ligetben, alakítása. Jó kapcsolatba Farkas Dezső, ma a nyole­kerult Mora Ferenccel (aki vanas éveit taposó budapesti földrajz es természetrajz kertész. 15 éves korában ke­szakos tanár volt), és bizo- rült Szegedre, a városi ker­nyara ez ki is erezhető Móra tészetbe. Szabó Kálmán ke­egyik írásából: „A gxnkqofa ze afá. fgy Vall róla: „Olyan sokkal szebb, mint fiatal ko- főnököm volt. aki a szakma raban volt. és milyen nagy- gyakorlati ismeretein kivül szerű öregurak lettek a gyér- beszélt a régi kertészeti ki­tyánokból! De hol vannak a állításokról. Ösztönzött és klematiszok, amelyeknek lelkesített a becsületes mun­kek harangjai szegték be va- kára. A főkertész úrnak kó­lamikor a főfasor bal oldah szönhettem, hogy az 1924­sétaútját... Amikor én ide ben rendezett Mezögazdasá­kerültem. mintha sokkal na- gi és Ipari Kiállításon saját gyobb lett volna a liget. Per- egyéni munkámmal jelenjek sze nem a liget volt nagyobb, meg, amiért elismerő okle­hanem a teniszpálya kere- veiet kaptam, és Szeged rá­sebb. Hanem madár akkor TOsa részéről tanuló létemre sem lehetett több, úgy nézem Segédi fizetést. Egyébkent .nem kell félteni egyetlen, li- Szabó Kálmán igen záricó­ac-1 -ket az slmadártalano- Zott természetű ember volt dástól... Így, reggelente. Nyugdíjas éveire Budapest­mintha madárházban járna re, a Zuglóba költözött. 1940­az ember. A szót persze a ben bekövetkezett halálát sárgarigók viszik. Hanem ők követően, a rákoskeresztúri már nem azt fütyülik, amit ú> köztemetőbe temették, és az őseiktől hallottak, mikor sírkövének felirata: Szabó először jártam itt. — Tillió. Kálmán Szeged város nyug­tillió. rongybul lesz a millió diías főkertésze. Újszegeden. — akkor ez volt az aranymá- a naáV Vigadóban volt az linkók véleménye a közgaz- asztaltársasága. tági helyzetről. Most ezt Régóta forgatom a fefem­— TSKá, tiCiá, ben. öwoar még egészeégBeg Beiskolázós Szegeden Hányan, hová? Az 1988/89-es tanévre a ügyi szakiskola szintén 72 sünkre áll még egyes gim­szegedi középfokú iskolákba helyére 117-en jelentkeztek, náziumokban, szakközépis­4161 tanuló vehető fel, az javarészt lányok. Nehéz kólákban és a 600-as, 624-es helyzet alakult ki a Keres­összes jelentkezők száma 4444, utóbbi a vidéki jelent- kedelmi és Vendéglátóipari kezőket is tartalmazza. Sze- Szakközép- és Szakmunkás­geden ugyanis mindössze képző Iskolában is, ahol 320 2500 tanuló fejeéi be a nyol- helyre 447-en jelentkeztek. cadik osztályt, közülük az első „körben" — tehát kora tavasszal — 637 diák jelent­— Hogyan sikerült meg­oldani a gondokat? szakmunkásképzőben 266 hely. A kimaradt 35 tanuló számára, tanulmányi ered­ményük alapján, gyakorla­tilag csak a szakmunkáskép­zőkben van némi remény. Az ő esetük is fölhívja a — A jelentkezések idején figyelmet arra, hogy a to­kezett gimnáziumba, 888-an sokakat ingerlő feszültséget vábbtanulni szándékozóknak szakközépiskolába, 897-en mára sikerült levezetni. A szakmunkásképzőbe és 69-en tanulók egy részét — tanul­szakiskolába. A városban mányi eredményeik alapján csupán 9 tanuló nem jelent- — más iskolatípusokba irá­kezett egyetlen középfokú oktatási intézménynél sem. Ezekhez az adatokhoz a következőket fűzte Matusik Sándor, nyitottuk, valamint további beiskolázási lehetőségeket kerestünk. Például a 624. hozzá számú szakmunkásképzőbe a városi férfi-női ruhakészítő és ci­tanács művelődési osztályá- pőfelsőrész-készítö szakmák­nak vezetője: — Többször szóltunk ar­ról, hogy Szegeden kevés a továbbtanulási lehetőség a leánytanulók részére. Ezt az idei jelentkezések is jól tük­rözik, hiszen az egészségügyi szakközépiskola 72 helyére 117-en, a közgazdasági szak­időben kell elkezdeni a ta­nulást — A Délmagyarországban ezután igyekszünk pontos képet adni a beiskolázásról, hiszen jövőre még nehe­zebbnek ígérkezik a helyzet. — Mi a beiskolázással fog­lalkozók, már az 1989/90-es tanévet készítjük elő. A na­ra jelentős számú leány ta- pókban tartott megbeszélé­nulót vettek föl. — Hányan nem még, hogy ősztől hol folytat­hatják tanulmányaikat? — Kizárólag a szegedi to vábbtanulni szándékozókai tekintve ebben a pillanat­ban mindössze 26 leány- és középiskola ugyancsak 72 9 fiútanuló nincs beiskoláz- növelésére, heijtóee 104-en, az eeéeznég- va. Ugyanakkor rendelkezé­sünkön iskolatípusonként te­tudják kintettük át a jövő évi vár­ható helyzetet. Azért fontos időben egyeztetnünk, mert jövőre a jelenleginél 600 ta­nulóval több szeretne elhe­lyezkedni. Remény van a fel-, vehetők számának további érdemes tehát A koncert zongoraszólis­tája Anna Aslaug Ragnars­HjaJmar prelúdiu­mát mutatta 'be. A zongora által adott szinte összes le­hetőséget kihasználó mű kemény előadói stílust, ki­váló technikai felkészültsé­get követelt. A hangverseny énekes szólistája Margrét Bóasdóttir, nagyszerűen bá­nik hangjával. Technikai tudásának köszönhetően a legmagasabb fekvésű dalo­kat is könnyedén tolmácsol­ta, leheletfinom szopránjá­val jól érzékeltetve a ro­mantikus és áhítatos, vala­mint táncos hangulatot egy­aránt. Különös volt Bartók Szlovák táncok cimú kórus­művét izlandi nyelven hal­lani. Páll Isólfsson dala ér­zékeltette az izlandiak ha­zaszeretetét, a kemény munkával meghódított föld­höz való elszánt ragaszko­dást A Bárdos-népdalfel­dolgozás szép magyar nyel­vű előadásával a mulatós magyar virtus és tempera­mentum iránti érzékenysé­get árultak el. A koncert zárásaként a két kórus Ko­dály Békedalának egy rész­letét mutatta be, Joó Beáta vezényletével. A Radnóti gimnázium ve­zetősége változatos progra­mot biztosít vendégeinek. Öpusztaszer és Bugac meg, tekintése utón Budapestre és környékére, valamint Esztergomba látogatnak el, majd a Balatonnál töltenek néhány napot. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom