Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

78. évfolyam, 132. szám 1988. június 3., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mórahalom városi címre pályázik Tanácsülésről jelentjük Grósz Károly találkozója a KGST tagországok KS-tilkáraival Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mórahalom városi jogú nagyközségi tanácsa tegnap, csütörtökön Murányi György tanácselnök vezetésével ülé­sezett. A tanácskozáson töb­bek között részt vett Bibók Istvánné, országgyűlési kép­viselő és Gál Gyula, megyei tanácselnök-helyettes. Mu­rányi György javasolta, hogy a testület tűzze" napirendre, és fogadja el Mórahalom pá­lyázatát várossá nyilvánítá­sára. A tanácselnök megje­gyezte, hogy nem a nagy­község vezetői „erőlködnek", hanem korábban az ÉVM már felmérte, a település eséllyel pályázhat a városi cim elnyerésére. Mórahalom öt község — Ásotthalom, Rúzsa, Pusztamérges, Öttö­mös, Zákányszék — köz­pontja és a vonzáskörzeté­ben közel 20 ezer ember él. A települést átszeli az 55-ös számú főútvonal, amely nemcsak Szegeddel, hanem­a Dunántúllal is összeköti. Mórahalmot a múlt szá­zad végén Szeged jelölte ki a tanyavilág központjának, és megkapta a Szeged-ALsó­központ nevet is. Ezt köve­tően egyenletesen fejlődött, és már a huszadik század elején is alapfokon ellátta a nagy kiterjedésű tanyavilág lakosságát. A nagyközség je­lenlegi népessége megközelí­ti a 6 ezret, amelyből 40 százalék a külterületen él. Szeged-Alsóközpont 1950-ben alakult községgé Mórahalom néven. Az államigazgatás át­szervezése következtében 1984. január elsején meg­kapta a városi jogú nagy­községi címet. A fejlesztések eredményeként elmondható, hogy ma már olyan intéz­ményhálózattal rendelkezik, amelynek hatásköre a kör­nyező falvakra is kiterjed. A tüdőgondozó intézet a von­záskörzetébe tartozó öt köz­ség betegeit fogadja. A szo­ciális otthon 140 idős embert Ját el. Általános iskolái több mint 600 gyerek oktatását biztosítják, a távol lakó ne­bulók elhelyezéséről egy di­ákotthon gondoskodik. A la­kosság foglalkoztatását egy mezőgazdasági szakszövetke­zet, 10 ipari telep, valamint a szolgáltató szervezetek oldják meg. Mórahalmon ta­lálható a szegedi Ecset- és Seprügyár, a Konzervgyár, a Ruházati Szövetkezet. a Paprikafeldolgozó kihelye­zett telepe, a megyei Sütő­ipari Vállalat üzeme, a Szinkron Vegyes Ipari Szö­vetkezet — hogy csak a leg­Épül az új „mini lakótelep" nagyobb egységeket említ­sük. Közel 100 kisiparos mű­ködik és szinte minden szakmát képviselnek. Móra­halmon a magánerős családi házak mellett tanácsi cél­csoportos lakások is épültek a népesség megtartása érde­kében. Infrastruktúrája el­fogadható, a vízellátást a 154 köbméteres víztározó, valamint a 45 kilométeres vezetékhálózat biztosítja. Zártrendszerű belvízelvezető csatorna hossza meghaladja a 3 kilométert. A nyílt med­rű, szilárd burkolattal ellá­tott csatornái a község mé­lyebb fekvésű területeit mentesiti a belvíztől. Meg­kezdődött a gázhálózat épí­tése is, és a belterület ve­zetékes gázzal való ellátását az idén fejezik be. A község belterületének legtöbb utcá­jából rendszeresen elszállít­ják a szemetet. Mórahalom és vonzáskörzetének sze­mélyszállítását a Volán Vál­lalat összehangolt menet­rend kialakításával megfele­lően látja el. Jónak mondható távbeszé­lő összeköttetése, a körzet valamennyi községét bekap­csolták a hálózatba. A helyi áfész, amely a kereskedelmi ellátásért és vendéglátásért felelős, kitűnő üzletpolitiká­val a helybeliek megelége­désére végzi munkáját. A mórahalmiak nagyon sokat tettek társadalmi munkával környezetük szépítéséért, a település komfortfokozatá­nak növeléséért. Két alka­lommal első helyezést ér­tek el a megyei társadalmi munkaversenyben. A nagy­község fejlődési iránya a körzetközponttá válás után még tudatosabbá vált. To­vábbi fejlesztésre ad majd lehetőséget a tisztasági für­dő, amely a környék reuma­tológiai ellátását oldaná meg. Az oktatásban az óvo­da bemutató foglalkozásokat szervez több község óvónői részére. A művelődési ház, a könyvtár működése Móraha­lom környékére is kiterjed. A térségben jelentkező igény miatt a helyi tanács mar régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a mező­gazdasági középfokú okta­tást megszervezze. Általában elmondható, hogy a központi feladatokat ellátó intézmé­nyek vonzása egyre na­gyobb. E téma napirendi vitájá­ban szót kért Ördöghné Gárdián Mária, s egyebek közt hangsúlyozta, már rég­óta cél, hogy Mórahalom jól ellátott település legyen. Vá­rossá való nyilvánításával nemcsak a szerepköre lesz nagyobb, hanem a fejlődés lehetőségei is bővülnek. A városi címtől azt is lehet re­mélni, hogy Mórahalom ta­lán a közeljövőben komo­lyabb ipari beruházást is végrehajthat. Ebben a szán­dékában a település közpon­ti segítséget kap, és így Mó­rahalom népességmegtartó ereje tovább növekszik, hi­szen még kevesebb ember­nek kell munkahelyet ke­resni máshol. Árva Béla el­mondta, a helybeliek nagy várakozással néznek a vá­rossá nyilvánítás elé. Dobó Lajos a kereskedelmi ellá­tás helyzetét elemezte, a vá­rosi címtől egyebek közt azt is reméli, hogy az idegen­forgalom alakításába is be­leszólhatnak. Hargitai Im­re az oktatás és a sport helyzetéről adott képet, ami tovább javulhat a cím el­nyerése után. A nagyközség tanácsa a városi cím elnyerésére indí­tott pályázatát egyhangúlag elfogadta és e dokumentum sorsa a következő. A kére­lem a megyei tanács végre­hajtó bizottsága elé kerül, ha elfogadja, akkor az ÉVM véleményezi, majd a végső szót az Elnöki Tanács mond­ja ki. H. M. Magyar-vatikáni megbeszélések Fiancesco Colasuonno to­rontói címzetes érsek, rend­kívüli felhatalmazású pápai nuncius vezetésével május 28-a és június 2-a között vatikáni küldöttség tartóz­kodott hazánkban. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke hivatalos meg beszéléseket folytatott a de­legáció tagjaival. A szívé­lyes, nyílt légkörű tárgya­lásokon a két felet érintő, időszerű egyházpolitikai kérdésekről folytattak esz­mecserét. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a Központi Bizottság székházában fogadta a KGST-tagországok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságainak gazda­ságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárait, akik Buda­pesten tartják tanácskozásukat. A találkozón jelen voltak a kb-titkári tanácskozáson részt vevő miniszterelnök-he­lyettesek, s ott volt a küldöttségek több más tagja, to­vábbá a KGST titkára. Az értekezlet részvevői nevében Grisa Filipov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára foglalta össze a tanács­kozás több tapasztalatait. A magyar kommunistáknak sok sikert kívánt pártérte­kezletük állásfoglalásának megvalósításához. Az MSZMP fótitkára szólt hazánk helyzetéről, az idő­szerű politikai és gazdasági feladatokról. A pártértekez­let fontos tanulságaként hangsúlyozta, hogy a párt tagsága, a társadalom széles rétegei a megújulás, a refor­mok következetes folytatá­sa mellett szállnak síkra. Az MSZMP határozott szándé­ka, hogy a demokrácia bő­vítésével, a párt vezető sze­repének korszerű érvényesí­tésével, a társadalom erköl­csi értékeinek megszilárdítá­sával, hatékony gazdálko­dással a szocializmus továb­bi fejlődése előtt utat nyis­son. A légkör ma kedvező ahhoz, hogy a pártértekez­leten elfogadott állásfogla­lást határozott tettek kö­vessék. Grósz Károly hangsúlyoz­ta: a társadalomban széles körű egyetértés van abban is, hogy hazánk fejlődése elválaszthatatlan a szocialis­ta országok történelmi vál­tozásaitól. Üdvözöljük a szo­cialista világ megújulását. Az MSZMP főtitkára si­kereket kívánt a testvérpár­toknak a gazdasági-társadal­mi feladataik megoldásához. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP, a Magyar Népköz­társaság nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista or­szágok gazdasági integráció­ja megújításának. A KGST­tagországok testvérpártjai vezetőinek 1986. novemberi moszkvai tanácskozásán ho­zott nagy jelentőségű megál­lapodások megbízható poli­tikai alapot teremtettek az előrehaladáshoz. A politikai feltételek ma egyre kedve­zőbbek ahhoz, hogy gyor­sabb és hatékonyabb munka folyjék a gazdasági feltétel­rendszer minőségi megvál­toztatásában, az áru- és pénzviszonyok következetes érvényesítésében. Különösen nagy jelentősé­ge van annak, hogy a szo­cialista országok előrelépje­nek műszaki-tudományos té­ren, s az emberi tudás min­den vívmányának alkalmazá­sával biztosítsák népeik jobb életét, segítsék társadalmi­gazdasági céljaik elérésének meggyorsítását, a szocialista közösség világgazdasági po­zícióinak erősödését. Grósz Károly hangsúlyoz­ta, hogy a világpolitika ked­vező tendenciáinak erősödé­se bővíti a szocialista or­szágok lehetőségeit a kelet— nyugati párbeszéd fejleszté­sében, a nemzetközi munka­megosztásban való széles körű részvételben. A találkozón jelen volt Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Marjai József minisz­terelnök-helyettes, kereske­delmi miniszter és Kovács Imre, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője, a Központi Bizottság tagjai. * A tanácskozás záróközle­mény elfogadásával befejez­te munkáját. A közleményt a 2. oldalon ismertetjük. universalosok Univerzális Nagy László felvételei A fürdőszobák polcain szinte minden lakásban megtalálhatók a szegedi Universal Kisszövetkezet termékei. A kozmetikai iparban igazán univerzáli­sok az universalosok, hi­szen nemcsak nőknek aján­lanak szereket, hanem férfi­aknak is készítenek borot­vahabot, arcvizet. Most még a csomagoláskor régi emb­lémájuk és nevük kerül a flakonokra, de nemsoká új arccal, új névvel lépnek majd ki a piacra. Hogy mi lesz az? Egyelőre meglepe­tés, várjuk a „kereszte­lőt"...

Next

/
Oldalképek
Tartalom